Általános információk

• Eloszlásuk a térben nagyon egyenlőtlen, igazodik a természeti feltételekhez, ezt mutatja a településsűrűség. A gazdaság és emellett a népesség térbeli eloszlását követi, de befolyásolják a helyi társadalmi- gazdasági viszonyok, a történelmi hagyományok, újabban a településfejlesztési politika is;
• Egy földrajzi területegység településeinek összefüggő rendszerét a településhálózat tükrözi, ezzel rokon a településrendszer és atelepülésállománykifejezés;
• Az egymástól funkció, nagyság, közigazgatási szerepkör, infrastrukturális fejlettség tekintetében eltérő települések között térbeli kapcsolat, alá- és fölérendeltségi viszony, az ún. településhierarchia alakul ki.

• Hasznosítás módja szerint: állandó és ideiglenes;
• Földrajzi fekvés szerint: hegy-, domb- és síkvidéki;
• Lakóépületek száma szerint: magános vagy szórványtelepülés, csoportos települések (falu, város);
• Alaprajz szerint: szabálytalan, szabályos, vegyes beépítésű;
• Szerepkör alapján: városok (központi funkcióval rendelkezik), falvak (központi funkcióval nem vagy részlegesen rendelkező települések);
• gazdasági jelleg szerint: munkamegosztás alapján mezőgazdasági, ipari és szolgáltató funkció, külön csoport a gyakorlatilag csak lakófunkcióval rendelkező „alvótelepülés”, vagy a jellemzően pihenést szolgáló üdülőtelepülés;
• méretük, népességszámuk szerint.

A népességszámnak a település minőségét, műszaki, társadalmi és gazdasági jellemzőit alapvetően meghatározó szerepe tagadhatatlan, a statisztikai megközelítés pedig egyszerű és egyértelmű. További előnye, hogy lehetőséget teremt a településtípusok elhatárolására, településhierarchia képzésére.