Területfejlesztési, urbanisztikai szakcikkek – tematikus ajánló 2011. október
Városfejlesztés
Tóth Balázs István: A magyar középvárosok teljesítménye a területi tőke tükrében – In: Területi Statisztika, 2011. 5. sz., 530-543. pp.
A magyar városok strukturális és funkcionális komponenseinek nyomon követése régóta fontos feladat a hazai városkutatásban. A területi tőke koncepciója a közgazdaságtan és a regionális politika új megközelítési szempontja. A tanulmány erre alapozva faktoranalízis segítségével vizsgálja a magyar középvárosok területi tőkéjét, illetve annak két nagyobb csoportját: a materiális erőforrásokat és az immateriális potenciálokat. Az eredmények alapján megkísérli felállítani a hazai középvárosok területi tőke szempontú rangsorát, végül hierarchikus klaszteranalízis segítségével csoportosítja az egymáshoz leginkább hasonló településeket.
Enyedi György: A városnövekedés szakaszai – újragondolva – In: Tér és Társadalom, 2011. 1. sz., 5-19. pp.
A modern urbanizáció szakaszos jellegének globális modelljét a szerző mintegy 30 évvel ezelőtt dolgozat ki. Mivel az eltelt idő és a globalizáció kibontakozása nagyon sok változást hozott a világgazdaság települési térkapcsolataiban, indokolt újragondolni, hogy érvényes-e még az urbanizációs szakaszok korábbi jellemzése és egymást követő világméretű megjelenése? A tanulmány bizonyítja, hogy az alapkoncepció továbbra is érvényes, ám további két kérdés is megfogalmazható: a., a fejlődő országokban is elkülönülnek-e az egyes szakaszok – vagy egymásra csúsznak? b., a globalizáció ciklusa után mikor jelentkezik új ciklus, a jelen válság a globalizációs ciklus lezárulását jelenti-e, s ha igen: mi lehet az új urbanizációs ciklus jellemzője?
Muzsnyai Márti: Fenntartható közlekedés. Fenntartható? – In: Ma és Holnap, 2011. 3-4. sz., 38-40. pp.
A fenntartható városnak elengedhetetlen része a fenntartható közlekedés, ami jobb levegőminőséget, kisebb mértékű üvegházhatást, kevesebb megbetegedést eredményez. Ennek a kívánalomnak Budapest jelenleg nem tesz eleget. Áttekintő helyzetkép a fővárosról, a problémaforrások és a lehetséges megoldások ismertetésével.
Kovács Zoltán, Egedy Tamás, Szabó Balázs: A kreatív gazdaság földrajzi jellemzői Magyarországon – In: Tér és Társadalom, 2011. 1. sz., 42-62. pp.
A 21. században felértékelődött a kreativitás, a tudás és az innováció szerepe a gazdasági fejlődésben. A tanulmány áttekintő képet ad a kreatív gazdaság magyarországi helyzetéről, a kreatív és tudásintenzív gazdasági ágazatok területi különbségeiről, különös tekintettel a városhálózatra. Az aktuális területi fejlődési folyamatok bemutatása mellett kiemelten foglakozik a koncentráció-dekoncentráció, a felzárkózás-leszakadás kérdésével és a városfejlesztési politikák hatásaival.
Szirmai Viktória: A nagyváros szélén: a városi terjeszkedés térbeli társadalmi problémái – In: Tér és Társadalom, 2011. 1. sz., 20-41. pp.
A tanulmánya városterjeszkedés problémáját vizsgálja nemzetközi kontextusban, felvázolja a nyugati társadalmak nagyvárosi térségeinek belső társadalmi egyenlőtlenségeit, ill. azok modern formáit. Ezt követően a budapesti várostérségben érzékelhető területi terjeszkedés folyamatával foglalkozik, két konkrét empirikus vizsgálat segítségével leírja a város és a környék között ma jellemző ellentmondásokat,a magasabb státusú valamint az alacsonyabb ökológiai és társadalmi pozíciójú települések dichotómiáit. Bemutatja a város és a különböző fejlettségű környékbeli települések viszonyát, a városterjeszkedéssel összefüggő helyi konfliktusokat, a szuburbanizáció okozta ellentmondásokat, a kialakult viszonyt meghatározó folyamatokat is.
Hsueh-Sheng Chang-Chin-Hsien Liao: Exploring an integrated method for measuring the relative spatial equity in public facilities in the context of urban parks – In: Cities, October 2011 (Vol. 48. No. 5.), p. 361-371.
A cikk egy új, integrált modellszerkezetet mutat be a közintézmények területi elhelyezkedésének a városfejlesztés szempontjából fontos kiértékeléséhez. A keret két integrált modellből áll: elérhetőség és mobilitás, amelyek a gravitációs modellre alapozva segítenek mérni a közintézmények relatív térbeli elhelyezkedését; mindezeket földrajzi információs rendszer (GIS) és térbeli elemzés modellek ismertetik. A modell egyes közlekedési viselkedési módokat is számba vesz, valamint szimulálja a regionális különbségeket a városi parkok térbeli elhelyezkedésében. Az eredmények egyenlőtlen regionális területfejlesztést mutatnak, amely miatt eltérőek a városi parkokban a lehetséges szolgáltatások. A felhalmozott utazási időhöz kapcsolódó költségek és a közlekedési mobilitás befolyásolja a lakosok hozzáférési lehetőségeit a városi parkokhoz. A cikkben bemutatott integrált modell a várostervezőket kívánja segíteni, hogy méltányosabb módon tudják elemezni és vizsgálni a nyilvános létesítmények elhelyezésének kérdését.
Angol nyelvű cikk!
Costanzo Ranci: Competitiveness and Social Cohesion in Western European Cities – In: Urban Studies, October 2011 (Vol. 48. No. 13.), p. 2789-2804.
Az európai városok történelmileg úgy jellemezhetőek, mint ahol erős az összefüggés a társadalmi kohézió és a versenyképesség között. Ugyanakkor az elmúlt években ezt a stabilitást már a növekvő új egyenlőtlenségek és a városok közötti növekvő verseny megingatta. E folyamatok miatt egy újfajta kapcsolatra van szükség a kohézió és a versenyképesség között. A cikk társadalmi és gazdasági mutatókat állít fel, hogy felfedezze ezt a sokoldalú kapcsolatot 50 európai városban, méretük és nemzetközi szerepük alapján kiválasztva. Az elemzés célja, hogy értékelje az egyes európai városok helyzetét, azonosítani tudja a városcsoportokat, és hogy javasoljon egy értelmező feltételezést, amivel jellemezni tudja e kapcsolat sajátosságait az európai városokban.
Angol nyelvű cikk!
Kerékpáros Budapest – In: Octogon, 2011. 6. sz., 75-93. p.
Az Octogon magazin egy terjedelmesebb összeállítást közöl a fővárosi kerékpározásról, annak helyzetéről, trendjeiről. Többek között szó esik arról, kik és kiért bicikliznek, illetve hogy kik és miért nem, a közlekedési konfliktusokról, a kulturált bicikliközlekedés feltételeiről, a Margit-hídról, a BuBi projektről, a folyamatban lévő kerékpárút-építési projektekről, a hegyi lakosok bevonásáról.
Megyeri Nóra: Ökovárosok – a jövő városai? – In: Ma és Holnap, 2011. 3-4. sz., 10-12. pp.
Az urbanizáció napjainkban is zajló folyamatának következménye, hogy az emberiség egyre nagyobb hányada él városokban, mint falvakban. Az életminőség szempontjából meghatározó, hogy milyen szociális és környezeti miliő jellemzi azt a várost, amelyben mindennapjainkat töltjük. Az ökovárosokban a fenntarthatóság és az önállóság magas fokát lehet megvalósítani - mint az ecuaduri Loja, a svéd Malmö és kínai Tungtan példája is mutatja.
ZacharyNeal: Differentiating Centrality and Power in the World City Network – In: Urban Studies, October 2011 (Vol. 48. No. 13.), p. 2733-2748.
A középpontiság és a hatalom egyre inkább elterjedt fókuszfogalom lett a világvárosok hálózatának kutatásában, és gyakran szolgál eszközként a városok helyzetének vagy státuszának leírásához a rendszeren belül. Ezeket a fogalmakat azonban nehéz meghatározni és mérni. Gyakran kezelik őket egyenértékűnek: több központi városnak több hatalma van. A tanulmány megkérdőjelezi ezt az egyenértékű feltételezést, és koncepcionálisan eltérő meghatározásokat és két új intézkedést javasol, amelyek lehetővé teszik a megkülönböztetésüket. A javasolt intézkedéseket egy hipotetikus világvárosi hálózatban és az internet gerinchálózatában alkalmazva kiderül, hogy a centralizáltság és a hatalom elkülönülnek. Azt javasolja, hogy a világvárosokat többdimenziós hálózati pozíciókból fakadónak kell tekinteni, amely különböző típusokat határoz meg: tömör világvárosokat, melyek középpontiak és erőteljesek (mint például New York és London), középponti világvárosokat, amelyek centralizáltak, de nem erősek (mint például Washington és Brüsszel) és olyan világvárosokat, amelyek erősek, de nem centralizáltak (mint például Miami és Stockholm).
Angol nyelvű cikk!
Nihad Bunar: Urban Development, Governance and Education: The Implementation of an Area-based Development Initiative in Sweden – In: Urban Studies, October 2011 (Vol. 48. No. 13.), p. 2849-2864.
Egy nagy, területalapú városi fejlesztési kezdeményezés (metropolitan development initiative) indult Svédországban 1999-ben az új fővárosi politika részeként. A svéd kormány és hét önkormányzat mintegy 400 millió eurót fektetett be a stockholmi régióban, Göteborg és Malmö területén 24 leginkább hátrányos helyzetben lévő városi negyedekbe. Az általános cél az volt, hogy elősegítse az integrációt és a munkanélküliség elleni küzdelmet, felhívja a figyelmet az alacsony eredményekre az iskolákban, a rossz egészségi állapotra, a bűnözésre és az alacsony demokratikus részvételre. A városi kormányzás ötletét kiemelték, mint az egyik megkülönböztető jegyét a feltételnek. Különböző munkaerő-piaci projektek után az általános iskolák voltak az MDI finanszírozás legnagyobb kedvezményezettei. Empirikus eredményekre, valamint a szakirodalomra támaszkodva ez a cikk ismerteti és elemzi, hogy a helyi iskola érdekeltjei – elsősorban a helyi oktatási osztályok vezetői, igazgatók és tanárok – hogyan hajtották végre az MDI-t, különös tekintettel a városi kormányzás elvére. Vitatják, hogy a helyi iskola érdekeltjei, akik egy jól szervezett csoport erős szakmai identitással, a városi kormányzás ötletét olyan módon manipulálták, hogy azok illeszkedjenek a sajátos érdekeikhez. Ennek a folyamatnak néhány hatása, hogy az iskolák egyre elszigeteltebb helyi közösségek lettek, a diákok és a szülők egyre tovább távolodtak a döntéshozatali folyamatoktól az iskolákban, és olyan projektekre fordítottak pénzt, amelyet az oktatók és az igazgatók határoztak meg, nem pedig az általuk szolgált közösségek.
Angol nyelvű cikk!
Környezet, fenntarthatóság
Reena Tiwari-Robert Cervero-Lee Schipper: Driving CO2 reduction by Integrating Transport and Urban Design strategies – In: Cities, October 2011 (Vol. 48. No. 5.), p. 394-405.
Lehetséges-e a klíma-problémát városfejlesztési és közlekedési problémaként kezelni? A jó fejlesztési és közlekedési stratégia eredménye lehetne a széndioxid-csökkentés is. A cikk közlekedési és várostervezési stratégiák integrálásával mutatja be a széndioxid-csökkentés lehetőségeit Ausztráliában. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagyrésze a közlekedésből származik, ezért elengedhetetlen a fenntartható urbanizmus felé való haladásban a fenntartható technológiák (jármű- és üzemagyagtechnológia) alkalmazása. Ezáltal lehetővé válik a kevesebb fosszilis tüzelőanyag-használat és csökkenhet a helyi és globális szintű légszennyezés. A szerzők a 2009-ben Perthben tartott közlekedési és várostervezési konferencián mutatták be eredményeiket.
Angol nyelvű cikk!
Kiss Ida: Stockholm – az eminens város: követendő zöld példa Európának – In: Octogon, 2011. 6. sz., 64-67. p.
Stockholm évek óta Európa egyik legzöldebb városa: nagy gondot fordítanak a várostervezésre, környezetvédelemre, a károsanyag-kibocsátás csökkentésére. A cikk áttekinti a fejlesztési irányokat, trendeket. Külön kiemeli a város legfontosabb projektjét, a Hammarby Sjöstad-ot. Ez a projekt kiváló példa, hogyan tud egy nagyváros újrahasznosítani egy ipari területet, mely történetesen egy kikötői terület. Évek óta tart az új övezet kialaíktása, 2017-re 10 000 lakást és számtalan új munkahelyet ígérnek. A zöldfelületek aránya is magas az új városrészben, illetve különös gondot fordítanak a környezettudatosságra, a megújuló energiák hasznosítására.
Olajos Péter: Az önkormányzatok zöld vagyona – In: Ma és Holnap, 2011. 3-4. sz., 6-9. pp.
Egyre gyarapodik hazánkban is azoknak a konferenciáknak száma, amelyek az intelligens városok, az energetikailag független települések, a karbon semleges önkormányzatok lehetőségét járják körül. Mivel az önkormányzatok ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) kormányrendelet szerint a zöldterületek az önkormányzati ingatlanvagyon részét képezik, az önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy ezt a vagyont bevonják a fejlesztésekbe, ezáltal a javítsák a fenntarthatóságot. A cikk a fogalmi alapok tisztázásán túl felvet néhány, gyakorlatba átültethető ötletet is.
Vidékfejlesztés
Eleni Papadopoulou-Nikolas Hasanagas-David Harvey: Analysis of rural development policy networks in Greece: Is LEADER really different? – In: Land Use Policy, October 2011 (Vol. 28. No. 4), p. 663-673.
A vidékfejlesztési irányelvek hálózata Görögországban: a LEADER valóban más? Ez a tanulmány a mennyiségi hálózatelemzés használatát mutatja be görög példán keresztül. Megvizsgálja a vidékfejlesztési projektekben a strukturális és politikai-közigazgatási dimenziókat, beleértve a hatalmi viszonyokat, konfliktusokat, a multifunkcionalitást és az ágazatok közötti kapcsolatokat, valamint elemzi a hálózati struktúrák, a kutatás-fejlesztési projektek és a LEADER projektek kapcsolatainak összehasonlítását. Arra a egállapításra jutk, hogy a LEADER projekt hálózata kevésbé hierarchikus, ugyanakkor nem jellemző rá a jelentősen egyszerűbb eljárás, vagy világosabb politikai tartalom. Az információ áramlása és az érintkezés lényegesen nagyobb, míg a konfliktusok sűrűsége lényegesen kisebb a LEADER hálózatban.
Angol nyelvű cikk!
Fabian Waltert-Thomas Schulz-Felix Schläpfer: The role of landscape amenities in regional development: Evidence from Swiss municipality data – In: Land Use Policy, October 2011 (Vol. 28. No. 4), p. 748-761.
Több közelmúltbeli regionális és migrációs kutatás a tájkép előnyösségét fontos tényezőnek tartja az elvándorlásban és a helyi gazdasági változásokban az Egyesült Államokban. A lenyűgöző európai kulturális tájképek ellenére a mai napig ezeket az empirikus megközelítéseket ritkán alkalmazták az európai adatokban. A szerzők 2467 svájci önkormányzat adatai alapján egy regionális illesztési modellel azt vizsgálják, hogy a tájkép előnyei és a kapcsolódó szabályozások hogyan hatottak a regionális fejlesztésre a pénzügyi, demográfiai és infrastrukturális változókkal együtt 1995 és 2005 között. Az eredmények azt mutatják, hogy a nagyobb tavak közelsége és a nyitott terek pozitívan hatottak a lakosság számának növekedésére. Azonban korlátozottak a hagyományos tájkép pozitív hatásai a külterjes gyümölcsösök és szőlőültetvények esetében. A cikk kitér a nemzeti örökségként nyilvántartott városképekre is, és elemzi a kormányzat feladatait a finanszírozás kérdésében.
Angol nyelvű cikk!
Janet Dwyer: UK Land Use Futures: Policy influence and challenges for the coming decades – In: Land Use Policy, October 2011 (Vol. 28. No. 4), p. 674-683.
A cikk az Egyesült Királyság vidéki területein a földhasználat szabályozásának lehetséges változásait elemzi 2060-ig szakirodalmi áttekintés, korábbi és jelenlegi irányzatok felvázolása és szakértőkkel folytatott interjúk alapján. A második világháborút követően a területrendezés és a vidékfejlesztés központosítása mára hazai és nemzetközi igények és aggodalmak miatt kihívás elé állítja a szabályozást. Az európai politika hatása erősödött a mezőgazdaságban és a tertmészeti környezet szabályozásának területén is. A földhasználat területi kijelölése és az épített környezet korlátozása fokozatosan csökkent, a szabályozás pedig elmozdult a „fentről lefelé” hozzáállástól egy olyan többrétegű szerkezet felé, ahol a nemzetközi egyezményeket és tárgyalásokat össze kell egyeztetni a regionális és helyi szabályozással, és a tervezésben és irányításban is erősödött a partnerkapcsolati megközelítés. A klímaváltozás és az energiapolitika új és változatosabb fejlesztési formákat igényel. A jövő nagy kihívása az lehet, hogy a többrétegű területrendezési szabályozás hogyan tud alkalmazkodni a többi szabályozási terület változásaival együtt.
Angol nyelvű cikk!
Alister Scott: Focussing in on focus groups: Effective participative tools or cheap fixes for land use policy? – In: Land Use Policy, October 2011 (Vol. 28. No. 4), p. 684-694.
A szerző a cikkben a fókuszcsoport fogalmának alkalmazását vizsgálja, amely rendkívül elszaporodott a földhasználati kutatásokban és szabályozásban új kormányzati előirányzatokra válaszul. A fókuszcsoportok használata azonban a társadalomtudományi kutatásokban is ellentmondásos, mivel a mintavételezés módszertani korlátai eleve elfogulttá tehetik valamilyen irányba. A cikk a fókuszcsoportok használatának előnyeit, lehetséges alkalmazásait vázolja fel. A szerző arra a következtetésre jut, hogy a fókuszcsoportok jelentős minőségi faktort képviselnek a vidék kutatásában, de óvatosan kell őket alkalmazni, és mindig valamilyen más eszközzel együtt, hogy a valós értéket mutassák.
Angol nyelvű cikk!
(Gyógy)Víz
Duncan Liefferink-Mark Wiering-Yukina Uitenboogaart: The EU Water Framework Directive: A multi-dimensional analysis of implementation and domestic impact – In: Land Use Policy, October 2011 (Vol. 28. No. 4), p. 712-722.
Az EU Víz Keretirányelve (VKI): többdimenziós elemzés a végrehajtásról és a helyi hatásról. A cikk két kérdésre próbál meg választ adni. Először arra, hogyan küzd meg ezzel az ambiciózus irányelvvel 3 tagország (Dánia, Hollandia és Franciaország), másodszor pedig, hogy hogyan képes az EU végrehajtani ezt a rugalmas, „újgenerációs” irányelvet, és megbirkózni a nemzetek túlnyomórészt eltérő válaszreakcióival. Dánia, Hollandia és Franciaország azért került kiválasztásra, mert elfogadható sokszínűséget képviselnek. Dánia nagy ambíciókkal indult neki a végrehajtási folyamatnak és viszonylag formális megközelítést választott, ellenben Hollandia a kezdettől fogva gyakorlati útvonalat követett. Franciaország érdekes eset, mert itt már korábban is kiforrott volt a vízgyűjtő területek kezelése, még a VKI hatályba lépése előtt.
Angol nyelvű cikk!
Illés Sándor, Michalkó Gábor, Rátz Tamara: A gyógyturizmusban érintett települések és környezetük lakosainak mobilitása – In: Tér és Társadalom, 2011. 1. sz., 101-118. pp.
Az egészségturizmus és az egészségorientált migráció kapcsolatának vizsgálata a magyarországi tudományos műhelyekben eddig elhanyagolt terület., miközben hazánk földrajzi fekvése, a meglévő és már részben hasznosított természeti erőforrások, továbbá a demográfusok, az egészségügyi szakemberek és a turizmuskutatók által regisztrált társadalmi folyamatok elengedhetetlenné teszik a témával kapcsolatos kutatásokat. A tanulmány célja a természetes gyógytényezőkkel és a rájuk épülő infrastruktúrával rendelkező településeink teljes körére kiterjedő makroszintű, a humán mobilitást központba állító áttekintése és elemzése.
Népszámlálás
Népszámlálások – In: Területi Statisztika, 2011. 5. sz., 452-510. pp.
Tematikus összeállítás a népszámlálások területi vonatkozásairól, nemzetközi kitekintéssel. Cikkek:
Lakatos Miklós: A területiség jelentősége a magyar népszámlálások történetében. 452-468. pp.
Kátainé Csincsák Éva, Borbély András, erdei Virág, Lakatos Gábor Miklós: A 2011. évi magyarországi népszámlálás területi előkészítése = 469-482. pp.
Holka László: Oroszország. A 2010. évi népszámlálás és a területi mobilitás. = 483-49. pp.
Kulcsár J. László: Az Egyesült Államok népszámlálási gyakorlata = 495-505. pp.
Hajnal Béla: A kínai társadalom néhány új jelensége a népszámlálási adatok tükrében = 506-510. pp.
Kartográfia
Keményfi Róbert: Nemzetiségi térképek mint a hatalmi beszédmód formái I. rész – In: Tér és Társadalom, 2011. 1. sz.,
A kartográfia tudománya felismerte: ahhoz, hogy árnyalt képe legyen – jelen esetben – a nemzeti térképírási módokról, figyelembe kell vennie azt a társadalmi és kulturális hálót, amelyben az adott térképek születtek. A múlt század utolsó évtizedeiben lezajlott ún. memory-boom az emlékezeti hely fogalmába beemelte a nem konkrét fizikai helyekhez köthető nemzeti emlékezeti narratívákat is. A „hely” ebben a megközelítésben inkább széles értelemben vett mentális közeget jelent, mintsem objektív teret. A nemzeti emléktárak mélyén olyan dokumentumok találhatók, melyek a politikai és etnikai térképészet kapcsolatát kézzelfoghatóvá teszik, sőt a politika direkt befolyását is bizonyítani képesek. A tanulmány egy olyan nyelvhatárakció fennmaradt és részletes dokumentációját értelmezi, mellyel előhívhatók azok a közvetlen politikai szándékok, amelyek tulajdonképpen a közigazgatási térkép elkészítése mögött ismerhetők fel.
Forrás: Varju Zsuzsanna, Tóth Laura, Hámory Zsófia
VÁTI Nonprofit Kft., Dokumentációs Központ