Területfejlesztési, urbanisztikai szakcikkek – 2012. január

A tanulmány a földrajzi távolság relativizálódásával, a távolságok „átstrukturálódásával” foglalkozik. Manapság átalakulóban van a távolság fogalma,ezen belül is felértékelődött ez a szempont a nagyvárosoknál mint a gazdasági élet szereplőinél, sőt mozgatórugóinál. Mivel ezen városok legegyszerűbb megközelítési módja a légi közlekedés, ezért ennek módszereivel vizsgálják a szerzők az úgynevezett gazdasági távolságot. Példaként New York, London és Tokió esetében vizsgálták, hogy miként viszonyul egymáshoz a földrajzi és a gazdasági távolság. A tanulmány ismerteti azon metodikákat, amelyek segítségével végezték a munkát. Ennek során a légi közlekedési adatok elemzéséből nyert információkat térinformatikai eszközökkel térképen jelenítették meg.

 

A regionális tudomány egy dinamikusan fejlődő tudományos terület, melynek a szerző véleménye szerint jobban ki kellene használnia a digitális forradalom nyújtotta előnyöket. A cikkben a szerző összehasonlítja az internet struktúráját a nagyvárosok földrajzi elhelyezkedésével és ezek alapján tesz megállapításokat a nagyvárosok szerepéről a digitális gazdaságban. Arra a megállapításra jut, hogy a nagyvárosoknak figyelembe kellene venniük az internet térbeliségét és jobban ki kellene használniuk az új technológiákat a helyi gazdaságok élénkítése érdekében.

Angol nyelvű cikk!

Sofie Pandis Iverot-Nils Brandt: The development of a sustainable urban district in Hammarby Sjöstad, Stockholm, Sweden – In: Environment, Development and Sustainability, December, 2011 (Vol. 13., No. 6.) p. 1043-1064.

2012-re Hammarby Sjöstad, az egykori svéd nagy ipari kikötő teljesen kifejlett lakónegyed lesz Stockholmban, ami hozzávetőlegesen 11.000 lakás és 35.000 fő befogadására lesz alkalmas. A terület átalakulása 1996-ban kezdődött, és a fejlesztés hamarosan híressé vált ambiciózus környezetvédelmi programjáról, melyet az Agenda 21 nevű akcióprogram és a 2000-es Sydney-i olimpia tervezése ihletett. Szakirodalmi áttekintések, mélyinterjúk, fókuszcsoportokkal való beszélgetések és mennyiségi adatok felhasználásával a tanulmány célja, hogy betekintést nyerjen abba, hogy a fenntartható városfejlesztés keretein belül a környezetvédelmi program hogyan befolyásolta a tervezést és a kerület teljesítményét. Ennek során három fontos következtetést állapítottak meg, amelyek hasonló városi körzetek tervezésénél értékesek lehetnek a projekttervezés és fejlesztés szakaszában. Ezek részletezésén túl a cikk felhívja a figyelmet, hogy rendkívül fontos a környezetvédelmi programban az értékelési folyamat esetén a világos szerkezet beiktatása, amely biztosítja a megszerzett adatok minőségét és elősegítheti még jobb fenntartható városi körzetek fejlesztését a jövőben.

Angol nyelvű cikk!

Merle, Thierry – Lensel, Bernard: Grande vitesse et urbanité: quelle rencontre dans la France de 2030? – In: Urbanisme, 2011. 381. sz., 4-5. pp.

 

A TGV mintegy harminc éve a francia közlekedésügy kiemelt jelentőségű, világszerte emblematikusnak tekintett vállalkozása. A nagy sebességű vasút prototípusa a mai napig egyedülálló minőséget képvisel Európa vasútjai között. A TGV által biztosított lehetőségeket azonban erősen korlátozza a francia közút- és vasúthálózat évszázadok alatt kialakult, Párizs központú centralizált rendszere, mely – néhány újabban létesített, inkább csak szabályerősítő kivételnek tekinthető transzverzális vonaltól eltekintve – a nagyvárosok közötti kapcsolatot csak a fővároson keresztül biztosítja. A TGV terjedésének további akadálya, hogy a nagy sebességnek speciális pályakövetelményei is vannak; az új nyomvonalak kiépítése illetve a meglévők korszerűsítése pedig továbbra is a centrumra koncentrál. A közlekedéstervezők szerint a TGV vonalak kiterjesztése segítheti a perifériális területek gazdasági és társadalmi felzárkózását, az anyagi és szellemi mobilizációt, a transzverzális vonalak létrejötte pedig új regionális kapcsolatokat alakíthat ki.

Francia nyelvű cikk

Prix Urbanistes Sans Frontières (USF) – In: Urbanisme, 2011. 381. sz., 23. p.

 

A 2004-ben Párizsban alapított nemzetközi civil szervezet, az Urbanistes sans Frontières egyik legfontosabb érdeklődési területe a nagyvárosi nyomornegyedek vizsgálata, az ott élők támogatása. Jelenleg mintegy 1 milliárd ember él nyomornegyedekben, számításaik szerint 2050-re ez a szám megháromszorozódik. A nyomornegyedek ugyanakkor nemcsak társadalmi és gazdasági problémákat hordoznak: ökológiai hatásuk is jelentős. Az USF 2011-ben nemzetközi pályázatot hirdetett „a nyomornegyedek ökológiai szempontú és klímaváltozáshoz igazodó átalakítása” témában, az első szakasz 2012 novemberében zárul. A műhelymunkák várhatóan 2014-ben indulhatnak.

Francia nyelvű cikk

Chapelle, Sophie: Cittàslow – des villes où il fait bon vivre – In: Urbanisme, 2011. 381. sz., 25-32. pp.

 

1999-ben Orvietóban 4 olasz város (Bra, Greve in Chianti, Positano, Orvieto) polgármestere aláírta a Cittàslow (a. m . „lassú város”) mozgalom alapító chartáját. Azóta létrejött a „Città del boun vivere” (városok, ahol jó élni) is, melyeket továbbiak követtek. A mozgalom a slow food mozgalomhoz hasonlóan az élet minőségét helyezi előtérbe, ami ebben az esetben a város átláthatóságát, a „belakhatóságát”, a hagyományok továbbéltetését, a tervezetten fékezett fejlesztéseket is jelenti. Jellemzően jelentős történeti múlttal bíró, a modernizáció által kevésbé érintett kis- és középvárosok csatlakoztak hozzá, melyek a különbözőségük felvállalásával és fejlesztésével, a helyi sajátosságokra építő városmarketinggel próbálják a működésük anyagi hátterét megteremteni. Kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a helyi termékek előállításának és fogyasztásának, a tájvédelemnek és a szolidaritásnak. A szerző az alapelvek összefoglalásán túl személyes tapasztalatairól és a mozgalom ellenzőinek érveiről is beszámol.

Francia nyelvű cikk

 

Floris Müller: Urban Alchemy: Performing Urban Cosmopolitanism in London and Amsterdam – In: Urban Studies, December 2011 (Vol. 48. No. 16.) p. 3415-3431.

Tudósok szerint a globális város lehet a kozmopolita érzékenység fejlődésének végső állomása. Szélsőséges megfogalmazással a városi élet feltételezett tulajdonságai egy valóságos városi alkímiával egyenlőek: ez egy olyan meggyőződés, mely szerint a városlakók változatos és megosztott populációit potenciálisan harmonikus nagyvárosi életvitelű polgárok közösségévé lehet alakítani. A tanulmány a városi kozmopolitizmus és a városlakók fogalmát járja körül 16 londoni és amszterdami fókuszcsoport adatainak megvizsgálásán keresztül, és bemutatja a két város esetében meglévő kozmopolita hozzáállást és társadalmi gyakorlatokat.

Angol nyelvű cikk!

Asanuma-Brice, Cécile: Logement social Nippon – Quand la notion de public retrouve sa raison – In: Urbanisme, 2011. 381. sz., 33-38. pp.

 

A 2011. március 11-i japán földrengés pusztítása lakásügyi válsághelyzetet is okozott. A problémák megoldására, a fedél nélkülivé vált tömegek elhelyezésére anyagi és szervezeti háttérrel csak az állam rendelkezett. A cikk ismerteti a japán lakásügy földrengés előtti jellemzőit, a földrengés anyagi, gazdasági, szociális hatásait és a japán kormány intézkedéseit a sürgősségi ellátástól a reorganizációs programokig.

Francia nyelvű cikk

Teresa Pinto-Correia-Sónia Carvalho-Ribeiro: The Index of Function Suitability (IFS): A new tool for assessing the capacity of landscapes to provide amenity functions – In: Land Use Policy, January 2012 (Vol. 29. No. 1.) p. 23-34.

A társadalmi igények integrálása a tájgazdálkodásba korábban nehéznek bizonyult a megfelelő intézkedések hiánya miatt. A cikk ennek érdekében megkísérli leírni az IFS (Index of Function Suitability) – az alkalmassági funkció indexének fejlődését. Az IFS egy integrált fogalmi eszköz a társadalmi igények tájrendezésbe való belefoglalására. Az index mennyiségi mutatók használatával preferenciákat ad meg a felszínborítás térbeli mintázatáról és képes különbséget tenni a különböző felhasználói csoportok által használt területek mintázatában (pl. vadászati terület, vagy egy adott vidéki térség felszínborítási mintázata), ezzel segítve a tájgazdálkodási szakemberek munkáját az adott terület „alkalmasságának” mérésével. A szerzők az IFS elméleti és gyakorlati alkalmazását a portugál Alentejo régió esettanulmányán keresztül mutatják be, feltárva a módszer előnyeit és hátrányait, valamint a lehetőségeket a fejlesztésre.

Angol nyelvű cikk!

Stefan Bringezu-Meghan O’Brien-Helmut Schütz: Beyond biofuels: Assessing global land use for domestic consumption of biomass: A conceptual and empirical contribution to sustainable management of global resources – In: Land Use Policy, January 2012 (Vol. 29. No. 1.) p. 224-232.

 

A természeti erőforrások nem haladhatják meg a fenntartható szintet. A növekvő bioüzemanyag és bizonyos mértékig a bioanyagok miatt, valamint az emelkedő élelmiszer- és takarmány igények okán azonban egyre nagyobb a globális földhasználat. Bővülnek a szántóföldek, nő az intenzív művelésbe bevont területek száma a természetes ökoszisztémák kárára, amely konfliktushoz vezethet az egyes országok között. A szelektív terméktanúsítvány nem tudja ellenőrizni az egyre nagyobb biomassza felhasználás által okozott földhasználat-változást. A cikk átfogó megközelítést javasol az egyes országok belföldi fogyasztásának globális földhasználati számbavételére és a források felhasználásának mértékével értékeli ezt a szintet, a biztonságos működési terület koncepciójára alapozva. Az eredmények azt mutatják, hogy az Európai Unió jelenleg egyharmaddal több megművelt területet használ, mint a globálisan rendelkezésre álló egy főre jutó terület mértéke, és hogy állandó fogyasztási szint mellett az erőforrás-felhasználásban 2030-ra meghaladja a méltányos részesedését. A megújuló energiaforrások használatára vonatkozó célkitűzésekkel és a fenntartható fogyasztás hangsúlyozásával a nemzeti szinteken szükségessé válik konkrét referenciaértékek meghatározása, így figyelemmel kísérhetővé és átláthatóvá válik a politikai döntéshozatalban is az erőforrások felhasználásának nyomon követése.

Angol nyelvű cikk!

Tobias Plieninger-Christian Schleyer-Martin Mantel-Patrick Hostert: Is there a forest transition outside forests? Trajectories of farm trees and effects on ecosystem services in an agricultural landscape in Eastern Germany – In: Land Use Policy, January 2012 (Vol. 29. No. 1.) p. 233-243.

 

A legtöbb ipari országban átalakulás tapasztalható a földhasználatban: megnövekedett az erdőterület, „erdőátmenet” zajlott le. A zár erdőkön túl az európai vidéki táj a legkülönbözőbb fa-alapú mezőgazdasági rendszereket sorakoztatja fel, de azt sosem vizsgálták, hogy ez az erdőátmenet befolyásolta-e az erdőkön túli fák felhasználását is. A cikk célja, hogy elemezze a mezőgazdasági felhasználású fák és erdők térbeli-időbeli dinamikáját Kelet-Németország egyik mezőgazdasági táján az 1964-2008 közötti időszakban, légifelvételek és digitális ortofotók segítségével. A növekvő fafelhasználás és az adott terület földrajzi elemzésének összevetésével megállapítja a mezőgazdasági felhasználású fás területek mértékét a szocialista és a posztszocialista korszakban is. Ezek a megállapítások jelenleg az első empirikus bizonyítékok, hogy még folyamatban van az "erdőátmenet" a zárt erdőkön túl egy ipari országban.

Angol nyelvű cikk!

P. Cantelaube-P.A. Jayet-F. Carré-C. Bamps-P. Zakharov: Geographical downscaling of outputs provided by an economic farm model calibrated at the regional level – In: Land Use Policy, January 2012 (Vol. 29. No. 1.) p. 35-44.

 

A cikk a regionális szintű mezőgazdasági modellek földrajzi leméretezését mutatja be. A politikai döntéshozatalban és a modellezésben nagy szükség van a pontos térbeli vonatkozású információkra. Ennek szükségességét fejezték ki mind a földtulajdonok használói, mind a döntéshozók is annak érdekében, hogy területileg és helyileg is meg tudják becsülni az európai közös agrárpolitika és/vagy a világpolitikai változások hatását a gazdasági csoportokra. Az európai mezőgazdasági csoportokról regionális szintű statisztikai adatokat a Mezőgazdasági Számviteli Információs Hálózat (FADN) adatbázisából nyertek ki. A tanulmány célja, hogy minden régióban feltérképezze a valószínűsíthető mezőgazdasági csoportok helyét. Ezt két lépésben teszi: először megvizsgálja a csoportokhoz kapcsolódó helyi változókat, pl. magasság, földhasználat, majd regionális FADN adatokat felhasználva adja meg ezek valószínűsíthető helyét az érintett régiókban. A leképezési folyamat a pontinformációk begyűjtésével és a megfelelő változók megadásával a földhasználat feltérképezésére fókuszál. A leképezett csoportokon európai uniós és globális változási forgatókönyveket futtatnak végig egy agrárgazdasági modellel, hogy helyileg is értékeljék a környezeti hatásokat.

Angol nyelvű cikk!

Rohan Bennett-Abbas Rajabifard-Ian Williamson-Jude Wallace: On the need for national land administration infrastructures – In: Land Use Policy, January 2012 (Vol. 29. No. 1.) p. 208-219.

 

Sok nemzetnél csak kisebb területi egységekben van lebontva a földhivatali szabályozás (tartományok, kantonok, megyék, illetve települések), nem létezik egységes nemzeti rendszer. A szétaprózódás nem előnyös a lehetőségek kihasználásában és nagymértékben akadályozza a nemzet azon képességét, hogy hatékonyan reagáljon a felmerülő nemzeti és globális szintű problémákra, mint például az éghajlat-változás. A tanulmány célja, hogy bebizonyítsa az országos földügyi igazgatási infrastruktúra szükségességét. Az indoklásban kvalitatív esettanulmányokat használ fel ausztrál példán keresztül.

Angol nyelvű cikk!

Lisa Petheram-Natasha Stacey-Bruce M. Campbell-Chris High: Using visual products derived from community research to inform natural resource management policy – In: Land Use Policy, January 2012 (Vol. 29. No. 1.) p. 1-10.

 

A tanulmány a hipermédia termékek használatának fontosságát hangsúlyozza a természeti erőforrások kezelésének szabályozási területén. A távoli védett területeken élő embereknek ritkán van markáns véleménye a természetvédelmi és fejlesztési területű döntéshozatali folyamatokban. A kutatók és a szakemberek számára folyamatos kihívást jelent a helyi lakosok perspektívájának közvetítése a helyi döntéshozók felé. Néhány szerző azt állítja, hogy a hipermédia termékeknek (pl. fotókat, videókat, diagrammokat, szövegeket tartalmazó DVD-k) szerepük lehet abban, hogy jobban megragadják az emberek figyelmét és hatással legyenek a döntési folyamatokra, ezért a szerzők a cikkben akciókutatás segítségével tárják fel a vizuális marketing használatának eredményeit.

Angol nyelvű cikk!

Katrin Prager-Mark Reed-Alister Scott: Encouraging collaboration for the provision of ecosystem services at a landscape scale—Rethinking agri-environmental payments – In: Land Use Policy, January 2012 (Vol. 29. No. 1.) p. 244-249.

 

A cikk betekintést nyújt az agrár-környezetvédelmi politika, a területrendezés és az ehhez kapcsolódó környezetgazdálkodási kérdések együttes tárgyalásába. Lépéseket javasol az agrár-környezetvédelmi támogatási rendszerek tervezésére, kialakítására és megvalósítására, amelyek ösztönzik az együttműködést és az összehangolt fellépést a tájhasználat szabályozásában, mely az ökoszisztéma-szolgáltatások hatékonyabb hozzájárulását is elősegíti.

Angol nyelvű cikk!

Ingela Andersson-Mona Petersson-Jerker Jarsjö: Impact of the European Water Framework Directive on local-level water management: Case study Oxunda Catchment, Sweden– In: Land Use Policy, January 2012 (Vol. 29. No. 1.) p. 73-82.

 

A Víz Keretirányelv (VKI) az Európai Unió olyan közös keretű vízvédelmi politikája, melynek középpontjában a a vízgyűjtő területek holisztikus és integrált vízgazdálkodása áll. Számos tagállamban a vízügyi keretirányelv végrehajtása a fő felelősséget az önkormányzati szintű helyi vízügyi kérdések felől a regionális és régiók feletti szint felé tolta el. A cikkben a szerzők azt vizsgálják, hogy a VKI végrehajtása hogyan befolyásolta a helyi vízgazdálkodást, beleértve az új környezetvédelmi normák értelmezését is. Példaként Svédországot választották, amelynek hagyományosan erős az önkormányzati rendszere. Az Észak-Balti-tenger vízgyűjtő területén a vízgazdálkodási és tájgazdálkodási tervezésben közvetlenül résztvevő szakemberekkel készült interjúkat felhasználva megállapították, hogy általában a fizikai tervezésben résztvevők vonakodnak a VKI-ból eredő új környezetminőségi normák elfogadására, részben a pontos meghatározás hiánya miatt, részben pedig azért, mert nehéz volt az egyes önkormányzati megvalósulások különböző céljait egymással összevetni.

Angol nyelvű cikk!