A történelmi városközpontok átalakulásának társadalmi hatásai

Az MTA Stratégiai Tanulmányok sorozatának e műhelytanulmánykötete látszólag szűk résztémával: a magyar városok történelmi belvárosainak rehabilitációjával s a megújulás társadalmi hatásaival foglalkozik. Ám e téma jelentőségét, kutatási eredményeinek gyakorlati – várostervezési, társadalompolitikai, városgazdálkodási – alkalmazását tekintve korántsem periférikus jellegű. A jelen tudásalapú, szolgáltató, poszt-indusztriális gazdaságának gyújtópontjai a városok, különösen a globális városhálózatba betagozódó magyar főváros. A városközpontok megújulása a versenyképes városi funkciók megerősödését, a városi társadalom átalakulását jelenti. E megújulás minden mozzanatának – útépítésnek, bontásnak, parkosításnak, ingatlanpiaci változásoknak – társadalmi hatása van, akár terveztük, akár utólag lepődtünk meg rajta. Most formálódik újjá a modern magyar városhálózat. Nyugat-Európához képest megkésve, zaklatottan, az államszocialista időszak torz modernizációjából nehezen kilábalva, társadalmi konfliktusok közepette.
A városközpontok átalakulása valóban komplex folyamat, melynek a diszciplináris kutatások egy-egy részletét vizsgálják. A városközpont rehabilitációját más-más szemszögből vizsgálja az építész, a városszociológus, a geográfus, a közgazdász, a közigazgatási jogász. Még egy szakterületen belül is többféle vélemény formálódik. e kötet különböző, egymással ütköző véleményeket tükröz: az olvasó eldöntheti, melyik nézetet találja meggyőzőnek. Munkánk egyik értékének e sokszínűséget érezzük: ez nem bizonytalanságot jelent, hanem különböző értékrendeket, megközelítési módokat, elméleti koncepciókat jelenít meg. Másik értéke, hogy jelentős empirikus anyag feldolgozására támaszkodik. Harmadik erőssége lehet, hogy több diszciplína együttműködése óhatatlanul hatással van művelőire: egy multidiszciplináris projekt az interaktív tanulás kiváló terepe.

Egy jelentős társadalmi átalakulás – amilyen a városközpontok megújulását kíséri – mindig ellentmondásos. Vannak nyertesei és vesztesei, ennek megfelelően hívei és ellenzői. Ítéletünk megfogalmazása előtt figyelembe kell vennünk, hogy ha egy jelenség – mint például a városközpont dzsentrifikációja – általánosan elterjed, akkor az – ha szeretjük, ha nem –nem deviancia, hanem az adott kor társadalmi mechanizmusának törvényszerű terméke: erős érdekeket szolgál. Egy törvényszerű társadalmi folyamat nem „tiltható be”, bár általunk kedvezőtlennek ítélt hatásai enyhíthetőek, a nyers társadalmi egyenlőtlenségek mérsékelhetőek. A társadalomkutatóknak vizsgálódásai során – éppen a valóságos mechanizmusok lehetőleg pontos feltárása érdekében – meg kell őriznie hidegvérét, ami nem megy könnyen, hiszen minden társadalmi jelenség mögött emberi sorsok rejlenek.”