Általános földrajzi leírás
Az Észak-magyarországi régió Magyarország északkeleti részén az Északi-középhegység és az Alföld északi részén helyezkedik el. Területén három megye található:
Borsod-Abaúj-Zemplén ,
Heves és Nógrád megye, központja Miskolc. A régió északon Szlovákiával, nyugaton a
közép-magyarországi régióval , délen és keleten pedig az
észak-alföldi régióval határos. A területe (13 429 km
2) és népessége (1,2 millió fő) alapján is a negyedik helyen áll az országban. Gazdasági értelemben ez a térség minősíthető a rendszerváltozás legnagyobb vesztesének. „
A régió gazdaságát természeti adottságai és történelmi hagyományai miatt elsősorban a nehézipar és a bányászat határozta meg. A gazdasági szerkezetváltás után ezek az iparágak leépültek és az ipari termelés visszaesett. A külföldi tőke segítségével korszerűsített néhány nagyvállalat azonban megőrizte a régió ipari (gép- és vegyipari) karakterét. A gazdasági szerkezetet korszerűsítő külföldi tőke beáramlása azonban még nem igazán jelentős, elsősorban bérmunka jellegű, amiben meghatározó szerepet játszik a térség gazdasági centrumoktól való távolsága. Újabban azonban az épülő autópálya mentén és a Közép-Magyarországhoz legközelebb fekvő nyugati térségekben már érezhető a gazdasági fejlődés. A régióban a felsőoktatás szerepe meghatározó.”
[1] A régió népsűrűsége 95 fő/km2, ami magasabb a vidéki átlagnál (a régiók között csak a Közép-magyarországi és a Közép-dunántúli haladja meg), de az országos átlagtól elmarad. A kistérségek közül a Miskolci, az Egri, a Hatvani és a Salgótarjáni a legsűrűbben lakott, míg a kevésbé városodott városhiányos és ezzel párhuzamosan az elmaradottabb, rurális kistérségekben (Abaúj-Hegyközi, Mezőcsáti, Bodrogközi) alacsony a népsűrűség.
Településföldrajzi jellemzők
Az észak-magyarországi régiót 610 település alkotja, melyből 40 város (6,5%). A népesség koncentrációt jelzi, hogy a városok közül öt a régióközpont Miskolc kistérségében található. A városi népesség az összes régiót tekintve ebben a régióban a legalacsonyabb, a lakosság mindössze fele él városokban. A régió társadalmi-gazdasági életében, a lakossági szolgáltatások biztosításában meghatározó jelentősége van a megyékben központi szerepet betöltő nagyvárosoknak (Miskolc, Eger, Salgótarján) és a közepes városoknak (Balassagyarmat, Gyöngyös, Hatvan, Ózd, Kazincbarcika, Tiszaújváros, Sátoraljaújhely). E városok kijelölik a régió fejlődési tengelyeit, gazdasági és szolgáltató központ szerepükből adódóan környezetükben jelentős térségszervező erővel bírnak. A kistérségek nagy részének központi települése általában valós városi funkcióval nem, vagy csak hiányosan rendelkező kisváros.
A régióra, ezen belül is elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén megyére jellemző az aprófalvas településszerkezet. Ezt jelzi, hogy a régióban az 500 főnél kevesebb lakosú aprófalvak aránya 29% a településhálózaton belül, és az itt élők aránya (3,6%) jóval meghaladja az országos átlagot (2,8%). Ugyanez az arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 37%, ill.4,5%. Az aprófalvak a régió északi elzárt medencéiben, a határ mentén dominálnak, míg a Tisza mentén az Alföldre jellemző óriásfalvak is megtalálhatók. Az Edelényi és az Encsi a két leginkább aprófalvas kistérség, ahol a települések több mint felében 500 főnél kevesebb élnek. A régió fő tengelyét a hegyek déli lábainál húzódó egykori vásárvonal és az azon található városok jelentik (A lépcsők, folyóvölgyek és az Alföld metszéspontjában található vásárvárosok).
Regionális különbségek
A régióban egyszerre vannak jelen az ipari leépüléstől sújtott, elszegényedő és egyre inkább marginalizálódó térségek és a gyorsan fejlődő, gazdagodó térségek. A növekedési zónát a nagyobb városok, Miskolc és Eger, valamint a gazdasági szerkezetátalakítást a meghatározó vegyipari vállalatok stabilizálásával jól átvészelő városok, Kazincbarcika és Tiszaújváros jelentik. További fejlődést jelentett az M3-M30-as autópályák kezdetben Füzesabonyig, majd 2005-től Miskolcig történő megépítése, ami a régió déli részén fekvő nagyobb településeken (Hatvan, Gyöngyös) teremtett kedvezőbb gazdasági feltételeket. Már a ’90-es évek második felében megindult a gazdasági fejlődés a régió Budapesthez közeli térségeiben (Rétság, Balassagyarmat). A növekedési zónáktól távolabb eső elmaradottabb kis- és középvárosok (Pl. Encs, Edelény, Pétervására, Heves, Mezőcsát, Ózd, Szécsény) fejlődését akadályozza a nehézkes elérhetőségük, képzetlen munkaerő kínálatuk, amihez alacsony vállalkozói kedv és vállalkozói aktivitás párosul. A legsúlyosabb foglalkoztatási problémák a régió belső és külső perifériáinak számító vidéki térségekben tapasztalhatóak, főleg az északi, a szlovák határhoz közeli részeken.
Természet- és tájföldrajzi adottságok
Az ország ezen régiójában van a legnagyobb kiterjedésű természetvédelmi terület, a régió területét négy nemzeti park és öt tájvédelmi körzet érinti.
A régió nemzeti parkjai: Duna-Ipoly NP, Bükki NP, Aggteleki NP, Hortobágyi NP
A régió Tájvédelmi Körzetei (TK): Hollókői TK, Kelet-Cserhát TK, Tarnavidéki TK, Lázbérci TK, Karancs-Medves TK, Zempléni TK, Tokaj-Bodrogzug TK, Mátrai TK, Kesznyéteni TK, Hevesi Füvespuszták TK, Borsodi Mezőségi TK.
Természeti és kultúrtörténeti értékek
Kulturális és természeti adottságokban gazdag terület, ami az idegenforgalom szempontjából lényeges potenciált jelent. (Aggteleki cseppkőbarlang, Miskolc-Tapolcai tavasbarlang ). Számos vár és várrom (Boldogkőváralja, Regéc, Diósgyőr, Füzér, Sárospatak, Szerencs, Eger), történelmi emlék és történelmi helyszín (Gönc – pálos kolostorrom, Vizsoly – gótikus református templom), Mezőkövesd, Tard, Szentistván – a matyó népcsoport központjai, valamint maga a tokaji borvidék országos, illetve nemzetközi hírnévnek örvendenek. Kiemelkedő öröksége a térségnek Hollókő ófaluja és vára, mely UNESCO világörökségi terület (Kulturális és Kultúrtáj kategória). Számos településen találkozhatunk népi építészeti értékekkel, elsősorban a felvidéki, palóc lakóháztípussal.
Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács (ÉMRFT)
(Borsod - Abaúj - Zemplén, Heves és Nógrád megyék, Miskolc, Eger, Salgótarján m. j. városok)
cím: 3525 Miskolc, Városház tér 1.
tel.: 46-344-901
Munkaszervezet:
Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség
cím: 3529 Miskolc, Csabai kapu 37.
tel.: 46-563-300
fax: 46-561-389
forrás:
Észak-Magyarországi Operatív Program 2007-2013
[1]
http://www.norda.hu/a-regio-bemutatasa/