Közép-Magyarország

Nyomtatóbarát változatOldal küldése ismerősnek
Közép-MagyarországSzobi Váci Veresegyházi Aszódi Szentendrei Dunakeszi Gödöllői Budapesti Pilisvörösvári Budaörsi Érdi Ráckevei Gyáli Monori Nagykátai Dabasi Ceglédi
Terület: 6 916 km2
Lakónépesség: 2 971 246 fő (2010)
Régióközpont: Budapest
Megyék: Pest, Budapest
Kistérségek:
  • Aszódi, Budaörsi, Ceglédi, Dabasi, Dunakeszi, Érdi, Gödöllői, Gyáli, Monori, Nagykátai, Pilisvörösvári, Ráckevei, Szentendrei, Szobi, Váci, Veresegyházi

Települések száma: 188
Megyei jogú városok: Budapest, Érd
Városok:

  • Abony, Albertirsa, Aszód, Biatorbágy, Budakalász, Budakeszi, Budaörs, Cegléd, Dabas, Dunaharaszti, Dunakeszi, Dunavarsány, Fót, Göd, Gödöllő, Gyál, Gyömrő, Halásztelek, Isaszeg, Kistarcsa, Maglód, Monor, Nagykáta, Nagykőrös, Nagymaros, Ócsa, Örkény, Pécel, Pilis, Pilisvörösvár, Pomáz, Ráckeve, Százhalombatta, Szentendre, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Szob, Tápiószele, Tököl, Törökbálint, Tura, Üllő, Vác, Vecsés, Veresegyház, Visegrád, Zsámbék
 

Általános földrajzi leírás

Főváros központú régió, mely Pest megyét és Budapestet foglalja magába. Magyarország legfejlettebb térsége. Az ország területének csupán 6%-át foglalja el, népességének azonban több mint egynegyede (2,9 millió fő) él itt. A népsűrűség ennek köszönhetően a négyszerese az országos átlagnak (414 fő/km2). A régió évtizedek óta is a legdinamikusabban fejlődő térsége az országnak, amelynek oka főként a főváros kiemelkedő szerepe. A régió az országos GDP 47%-át termeli, amiből Budapest részesedése 37%, Pest megyéé pedig 10% [2]. Nemcsak társadalmi és gazdasági, hanem földrajzi értelemben is Magyarország valódi centrumának tekinthető. Az ország földrajzi középpontja (Pusztavacs), népességi (Vasad) és gazdasági-jövedelmi súlypontja (Alsónémedi) is a régióban található. Az ország közlekedési és kommunikációs hálózataiban fontos szerepet tölt be, innen ágaznak szét sugarasan a fő vasútvonalak, autópályák, a „gazdasági növekedés tengelyei”. Ezáltal fontos közlekedési csomópont és mind a személy-, mind az áruszállítás szempontjából egy fontos hazai és nemzetközi állomás.
 
A régió több tájegység találkozásánál fekszik. Északon hegyek, délen alföldi területek találhatóak, amelyeket észak-déli irányban kettészel a Duna. Számos természeti értékkel rendelkezik e térség, amelyek több kikapcsolódási és szórakozási lehetőséget nyújtanak, mint például a Dunakanyar, a Pilis és Budai-hegység, Aquincum, gyógyvízforrások, a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a Hungaroring stb. Közigazgatásilag a régió két részre bomlik (főváros és Pest megye), viszont a valódi térszervezői tagolódás nem követi ezt. Külön egységként kezelendő a főváros és az azt körülvevő agglomeráció, mint funkcionális városi térség (81 település, 2,5 millió fő). Ezt öleli körbe Pest megye megmaradt része.

Településföldrajzi jellemzők

A Közép-magyarországi régió településrendszere három eltérő jellegű részre tagolható, mint a főváros, a fővárosi agglomeráció 80 települése, és Pest megye fővárosi agglomeráción kívül eső területe. A központi szerep egyaránt megnyilvánul a népességkoncentráció, a gazdaság, az infrastruktúra, valamint a különböző feladatú intézményrendszerek terén. Ennek hatására alakult ki a főváros körül egy kiterjedt agglomerációs gyűrű, amelynek településszáma és lakossága folyamatosan bővül. A jelenleg 80 településből álló agglomerációs övezetben a megye népességének közel kétharmada koncentrálódik, 1 km2-en 360 ember él, közel négyszer annyi, mint a megye más részein. A városok, illetve a nagyobb népességű települések a fővárost megközelítő utak mentén találhatók, a fő közlekedési útvonalak közti területeken pedig falusias térségek jellemzőek. A Budapest környéki falvak sokszor felduzzadt népességük eredményeképp emelkednek városi rangra, ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy Érd 2005-ben megyei jogú városi rangot kapott. A régió északi és nyugati részén, a középhegységi és dombvidéki területeken (Börzsöny, Visegrádi-hegység, Pilis-hegység) a kisfalvas településtípus dominál, míg a déli, alföldi jellegű területeken a nagyfalvak vannak túlsúlyban (Dabas térsége, Tápió-vidék). A fővárosból kiinduló útvonalak mentén fekvő nagyobb települések (például Vác, Gödöllő, Szentendre, Cegléd) térszervező hatása csak közvetlen környezetükre terjed ki, egymás közti kapcsolataik erősítését pedig a haránt irányú, összekötő közlekedési kapcsolatok hiánya gátolja.
 
A Közép-magyarországi régió térszerkezete

Régión belüli fejlettségi különbségek

A Közép-magyarországi régió az egyetlen a hét régió közül, amelynek kistérségei fejlettségük szerint a KSH által meghatározott öt csoportból kizárólag az első három – dinamikusan fejlődő, fejlődő és felzárkózó – fejlettségi csoport valamelyikébe tartoznak. Ez azt jelenti, hogy a régiónak nincsenek stagnáló, vagy lemaradó térségei. A régión belül határozottan elkülönül a dinamikusan fejlődő főváros és az agglomerációs gyűrű. Budapesten a történelmi városmag és a budai oldal fejlettsége jelentősen meghaladja egyes kívül eső pesti kerületekét. A fejlettségük szerint elkülöníthető kistérség-csoportokon belül természetesen további különbségek mutatkoznak.

Természet- és tájföldrajzi adottságok


A Közép-magyarországi régió három jellegzetes tájegység metszéspontjában fekszik. Délre az Alföld sík területe helyezkedik el, nyugatra a Vértesalja dombvidéke, a Budai-hegység, északon a Visegrádi-hegység és a Börzsöny található, keletre pedig a Cserhátalja és a Gödöllői-dombvidék alacsonyabb, dombvidéki térszínei helyezkednek el.

Természeti és kultúrtörténeti értékek


A régió területén két Nemzeti Park – Duna-Ipoly Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park – és 11 Tájvédelmi Körzet osztozik, melyek összterülete 75 000 hektár. A fővárosban 3500 hektár terület áll természetvédelmi oltalom alatt. A régióban 81 helyi jelentőségű védett terület nagysága megközelíti a 12 000 hektárt, ebből a főváros területén 522 hektár található. A fővárosban országos védettségű területek, a Sas-hegy, a Pálvölgyi- és a Szemlőhegyi barlang felszíni területe, a Gellérthegy, a Háros-sziget, a Füvészkert és a Jókai kert, valamint az összes barlang (ebből 11 fokozatosan védett) és valamennyi forrás és gyógyforrás. Ezeken a területeken a hatósági felügyeletet a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága gyakorolja. A régió legnagyobb kiterjedésű tájvédelmi körzetei a Gödöllői, a Budai és az Ócsai Tájvédelmi Körzet. A nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelmét biztosító Ramsari Egyezmény alá tartozó 28 magyarországi területből 2 érinti a régiót.

A Duna és az Ipoly folyók által lehatárolt és átszelt régió táji értékét a nagy táji változatosság, valamint a védelemre érdemes természeti és kulturális örökségek nagy száma adja. A főváros a Dunán való átkelés szempontjából legalkalmasabb partszakasz mentén található, a Budai Várhegy és a dunai látkép pedig méltán nyerte el az UNESCO-tól a Világörökség címet. Pest megye és Budapest is gazdag műemlékekben, védendő természeti értékekben, a régió domb- és hegyvidéki térségeinek erdősültsége is magas, ahol a védett természeti területek aránya kiugró.
 


Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács
 (Budapest főváros és Pest megye illetékességi területtel)
 
cím: 1052 Budapest, Városház u.7.
tel.: 1-485-6801
fax: 1-266-1266
 
Munkaszervezet:
PRO RÉGIO Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Kht.
 
cím: 1146 Budapest, Hermina u. 17.
tel.: 1-471-8955
fax: 1-471-8975

forrás:
Czira Tamás: A régió környezeti állapota – Természetvédelem, tájvédelem, műemlékvédelem. In: Beluszky Pál (szerk.). Közép-Magyarország, Dialóg Campus Kiadó, Budapes, 2007
Közép-Magyarországi Operatív Program 2007-2013 (Pro Régió Ügynökség)

Közép-Magyarországi Régió Innovációs Stratégiája és Akcióterve 2004 (pro Régió Ügynökség

http://www.proregio.hu/kozep-magyarorszagi-regio/gazdasag
Perczel György (2003): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp. 583-589.
A Magyar Köztársaság Helységnévtára