Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Nyomtatóbarát változat
Területe: 7247,17 km²
Lakónépessége: 674 999 fő (2013. dec. 31.)
Megyeszékhely: Miskolc (161 265 fő, 2013)
Járások: Cigándi, Edelényi, Encsi, Kazincbarcikai, Mezőcsáti, Mezőkövesdi, Miskolci, Ózdi, Putnoki, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szerencsi, Szikszói, Tiszaújvárosi, Tokaji
Települések száma: 358 db

Általános földrajzi leírás
 
Miskolc látkép (forrás: miskolc.hu)Borsod-Abaúj-Zemplén megye hazánk legészakibb fekvésű megyéje, északi határa egyben Szlovákiával szomszédos államhatár is. Az Észak-magyarországi régió része, határos Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Nógrád megyével. Lakónépessége az ország teljes lakosságának 7 %-a. Mind területét (7247,17 km2), mind lakosságát (684 793 fő) tekintve második legnagyobb megye az országban. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a települések száma 358, egyetlen megyei jogú városa Miskolc, 27 települése városi rangú, ami az ország városállományának 8 %-át teszi ki. Jellemző a nagy településsűrűség, valamint az aprófalvak magas aránya. A megye földrajzi adottságából adódóan az északi térséget feltáró fő közlekedési tengelyek Miskolc térségében kapcsolódnak egymáshoz. Közelítően sugaras elrendezésű rendszert alkotva biztosítják egy-egy térség elérhetőségét. Közülük a 3 sz. Budapest-Hatvan-Gyöngyös-Füzesabony-Mezőkövesd-Miskolc-Szikszó-Encs-Tornyosnémeti-(Szlovákia) főút tölti be a legjelentősebb szerepet. Az É-D-i irányú közlekedési elemek elhelyezkedését a Tiszán átkelési lehetőséget adó műtárgyak határozzák meg. A közúti hálózathoz hasonlóan vasútvonalakra is érvényes a megyeszékhely-centrikusság. A megyére kiemelten jellemzőek az egyes települések főúti kapcsolatait biztosító völgyekbe benyúló mellékutak, melyek nem egyszer több települést fűznek fel. Ennek köszönhetően a zsáktelepülések száma igen magas.
 
Természet- és tájföldrajzi adottságok
 
A megye mezorégióinak kistájai:
  • Felső-Tisza-vidék: Bodrogköz
  • Közép-Tisza-vidék: Taktaköz, Borsodi-ártér
  • Észak-Alföldi-hordalékkúpsíkság: Borsodi-Mezőség, Sajó-Hernád-sík, Harangod
  • Bükk-vidék: Bükk-fennsík, Északi-Bükk, Déli-Bükk, Egri-Bükkalja, Miskolci-Bükkalja, Tardonai-dombság, Upponyi-hegység
  • Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék: Aggteleki-hegység, Alsó-hegy, Rudabányai-hegység, Szalonnai-hegység, Bódva-völgy, Tornai-dombság
  • Tokaj-Zempléni-hegyvidék: Központi-Zemplén, Abaúj-Hegyalja, Tokaji-hegy, Szerencsi-dombság, Hegyalja, Hegyközi-dombság, Vitányi-rögök
  • Észak-Magyarországi-medencék: Ózd-Egercsehi-medence, Pétervásárai-dombság, Sajó-völgy, Putnoki-dombság, Szendrői-rögvidék, Rakacai-völgymedence, Keleti-Cserehát, Nyugati-Cserehát, Hernád-völgy, Szerencsköz
 
Az Észak-magyarországi-középhegységhez tartozó északi-északnyugati területrész morfológiailag igen változatos, magába foglalja a Bükk-vidék egy részét, az Aggtelek–Rudabányai hegyvidéket, a Tokaj–Zempléni hegyvidéket, valamint a köztük lévő dombsági területeket (Gömöri-Hevesi-dombság, Borsodi-dombság, Cserehát) a vízfolyás-völgyekkel, nagyobb medencékkel (Ózd-Egercsehi-medence, Sajó-, Rakacai-, Hernád-völgy) együtt. Hegységei rengeteg felszín alatti csodát rejtenek. A Bükk-hegység hazánk barlangokban leggazdagabb vidéke, itt található az ország legmélyebb barlangja a 250 m mély és 4,5 km hosszú István-lápai barlang. Az Aggteleki-karszt Szlovákiába is átnyúló barlangrendszere Európában is egyedülálló, csakúgy, mint a térségben feltárt „ősemberbarlangok” (Szeleta-barlang) melyekből kiemelkedő jelentőségű ősrégészeti leletek kerültek elő. A megye országos viszonylatban is kimagasló nagyságú erdőterületeinek jelentős része itt található.  A napsütötte délkelet-nyugati hegylábi területeken a szőlőtermesztésnek történelmi hagyományai vannak, amelyek szerves részét képezik a Zemplén-hegyaljai és a Bükkaljai tájnak. A megye déli, délkeleti területei már az alföldi táj morfológiailag kiegyenlítettebb, síkvidéki jellegű térségéhez tartoznak, amely magába foglalja a Borsodi-Mezőség, Sajó-Hernád-sík területeit, valamint a Bodrogköz, Takta-köz és a Borsodi-ártér területeit. Tájhasználat szempontjából a Sajó-Hernád-sík területén a szántóterületek nagyobb aránya mellett a vízfolyásvölgyek gyepterületei, a Borsodi-Mezőség összefüggő pusztai gyepei, maradvány vizes élőhelyei, a Bodrog-köz, Taktaköz mozaikosabb tájhasználata emelendő ki.  A Zempléni-hegység vulkanikus láncait magas csúcsok és mély völgyek tagolják, míg a Cserehát, Bükk és az Aggteleki-karszt lekopott mészkőhegységek.
 
Folyóvizei közül legjelentősebbek a Tisza, valamint jobb oldali mellékfolyói a Bodrog, Hernád, Sajó és Zagyva. Az évi középhőmérséklet a hegyvidéki domborzat miatt hűvösebb az országos átlagnál, a csapadék 700-800 mm körüli.
 
A megye mezőgazdaságára jellemző a nagyüzemi állattartás és legeltetés, a nagytáblás szántóföldi növénytermesztés, és a túltermelést mutató gabonatermesztés a meghatározó, melyet kiegészít a mértéktelen olajnövény, repcetermelés is. A híres alma, körte és kajszi termővidékeknek köszönhetően még mindig Borsod-Abaúj-Zemplén megye a harmadik legnagyobb gyümölcstermesztő az országban.
 
Természeti és kultúrtörténeti értékek
 
A megye 3 nemzeti parkot – a Hortobágyi, a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Parkot –, 6 tájvédelmi körzetet és 17 természetvédelmi területet érint.
 
A megye Tájvédelmi Körzetei és Természetvédelmi Területei:
  • Lázbérci TK, Zempléni TK, Tokaj-Bodrogzug TK, Borsodi-Mezőség TK, Kesznyéteni TK, Tarnavidéki TK
  • Bodrogszegi Várhegy TT, Erdőbényei Fás Legelő TT, Füzérradványi Park TT, Keleméri Mohos-tavak TT, Long-erdő TT, Megyaszói Tatárjuharos TT, Megyerhegyi Tengerszem TT, Rudabányai Ős-hominida-lelőhely TT, Sástó-legelő TT, Szendrőládi-Rétek TT, Szomolyai Kaptárkövek TT, Tállyai Patócs-hegy TT, Tiszadorogmai Göbe-erdő TT, Tiszatelek-Tiszaberceli Ártér TT, Edelényi Magyar Nőszirmos TT, Tardi-legelő TT, Kelémér-Serényfalva TT
 
Boldogkői VárMagyarország nyolc világörökségi helyszíne közül három a megye területén található: a Tokaji Történelmi Borvidék (kulturális és kultúrtáj kategória), az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (természeti kategória), valamint a Hortobágyi Nemzeti Park – A puszta (kulturális és kultúrtáj kategória).
 
Számos terület a Natura 2000 hálózatába tartozik, ezek: az Aggteleki-karszt, Putnoki-dombság, Bodrogzug–Kopasz-hegy–Taktaköz, Zempléni-hegység a Szerencsi-dombsággal és a Hernád-völggyel, Borsodi-sík, Bükk-hegység és peremterületei, Kesznyéten, Hortobágy, Felső-Tisza.
 
Kiemelten fontos érzékeny természeti területek a megyében az Észak-Cserehát, Aggteleki Nemzeti Park törzsterülete, Galyaság, Borsodi Mezőség, Bodrogköz, Kopasz-hegy, Heves-borsodi dombság, Bükki Nemzeti Park puffer területei (Kisgyőr községhatár gyepei, patakvölgyei, Ásottfatető „ősi” gyümölcsösei), Ózd környéke, Hortobágyi Nemzeti Park védőzónája.
 
A Tisza menti térségre a Tisza szabályozását követően visszamaradt holtágak, morotvák, valamint a természetes ártéri vegetáció a jellemző, ezeknek a vizes élőhelyeknek a védelme országos érdek. Természeti kincsek közé tartozik a hatalmas gyógy-, hévíz-, és ásványvíz készlet. A föld mélyében rejlő természetes erők, a klíma és a természeti kincsek hasznosítására alapozott gyógyturizmusnak értékes hagyományai alakultak ki (Zsóry-fürdő Mezőkövesd, Miskolc, Tiszaújváros).
 
Borsod-Abaúj-Zemplén megye kulturális adottságai országos viszonylatban is kiemelkedő jelentőségűek, 2009-ben 703 db országos védelem alatt álló műemléket tartottak itt nyilván. Ez az érték országos viszonylatban is kiemelkedő, az országos rangsorban a hatodik helyen szerepel (Magyarországon 2009-ben összesen 9827 objektum élvezett országos védettséget). A műemlékek döntő hányada a megyeközpontban, Miskolcon összpontosul (89), de műemlékeivel kiemelkedik a történelmi Sárospatak (41), Sátoraljaújhely (38), Tokaj (22) és Mezőkövesd (16) városa is. Ezek együttesen a megye műemlék-állományának harmadát adják.
 
Kedvező műemléki és kulturális adottságai kiemelt vonzerőt jelenthetnek a térség turizmusa számára. Számos vár és várrom (Boldogkőváralja, Regéc, Diósgyőr, Füzér, Sárospatak, Szerencs), történelmi emlék és történelmi helyszín (Gönc – pálos kolostorrom, Vizsoly – gótikus református templom), Mezőkövesd, Tard, Szentistván – a matyó népcsoport központjai, valamint maga a tokaji borvidék országos, illetve nemzetközi hírnévnek örvendenek.
 
 

forrás:
Dövényi Zoltán [szerk]: Magyarország kistájainak katasztere. 2., átdolgozott kiadás. MTA FKI, Budapest, 2010.