Kistérségek - fogalom meghatározás, jogszabályi háttér
Magyarországon a korábban használt statisztikai kistérségek rendszerét 2013-tól a járási rendszer váltja fel.
Kistérség:
(1) statisztikai területi egység, az európai statisztikai rendszerben LAU 1 szint (korábban NUTS 4).
(2) Több település funkcionális együttműködéseként önkormányzati társulások formájában létrejött terület, mely nem követi szükségszerűen a statisztikai kistérségek határait.
A kistérség a települések között létező funkcionális - lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási (oktatás, egészségügy, kereskedelem) - kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területfejlesztési-statisztikai egység, egymással intenzív kapcsolatban lévő, önszerveződő, egymással határos települések összessége.
A kistérségi rendszerben a települések kapcsolataik révén egy központi településhez vonzódnak. A rendszerben minden város egyúttal vonzásközpont (társközpont), de vannak községi jogállású vonzásközpontok is. A kistérségi rendszert a KSH megyei igazgatóságain és az önkormányzatoknál, valamint más területi, településhálózati kérdésekkel foglalkozó intézményeknél dolgozó munkatársak együttműködésével és véleménycseréje alapján alakították ki. Megnevezésük a központi település neve alapján történt.
Bár területének nagyságát tekintve a kistérség közel áll a járáshoz, csak részben tekinthető a járás utódjának, mivel az igazságszolgáltatás és a hatósági tevékenység illetékességi köreit nem határozza meg.
A kistérségek területe teljes mértékben és ismétlésmentesen lefedi az ország területét. Azaz egy kistérség a hozzá sorolt települések teljes területét magában foglalja és minden település csak egy kistérségbe tartozik. A kistérségek határai illeszkednek a nagyobb közigazgatási egységek (régió, a megye), valamint más kistérség határaihoz, többé-kevésbé megegyeznek a régebbi járások határaival, habár több kistérség van, mint amennyi járás volt.
Statisztikai kistérségek: A 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. § alapján a kistérség területfejlesztési-statisztikai területi egység, amely a közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is alapja. A területfejlesztési-statisztikai kistérség földrajzilag összefüggő területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak. Egy település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozhat.
|
Kistérségek alapadatainak lekérdezése
(175 kistérség) |
|
|
A térképet készítette: VÁTI Nonprofit Kft
Napjainkban:
A kistérség a térségi önszerveződés legfontosabb színtere. A kistérségi együttműködések elsődleges fejlesztéspolitikai feladata, hogy biztosítsa a kistérségi szintű tervezést, térségi léptékben integrált projektek megvalósulását, a helyi szint érdekeinek összefogását és képviseletét. Mindezek mellett a kistérségek szerepe fontos az esetenként elaprózott önkormányzati feladatellátás partnerségen alapuló hatékonyabb megszervezésében is. A kistérségek a programok kedvezményezettjeiként az integrált kistérségi fejlesztések, projektcsomagok végrehajtása révén valósítják meg a kistérségi fejlesztési tervben kitűzött célokat.
forrás:
jogszabályi hivatkozás:
az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről
a kedvezményezett térségek besorolásáról