Professzorok vizsgáztatták az OFTK-t

Előadása elején Salamin Géza kitért az OFTK keletkezésének körülményeire, időszerűségére, s mint mondta, érdemes úgy gondolni a most keletkezett anyagra, mint olyan ernyőre, mely maga alá gyűjti az eddig megszületett stratégiai és fejlesztési dokumentumokat, megteremtve többek között az OTK és a korábbi OFK összekapcsolódását. A koncepció elején elsősorban „policy orientált” értékeléseket találni, ezt követően mutatják be részletesen a Magyarország előtt álló kihívásokat. Salamin Géza kiemelte a hazánkra jellemző, európai léptékben mérve is kiugróan alacsony foglalkoztatási szintet, a katasztrofális demográfiai és népegészségügyi mutatókat, valamint a hazánk térségeinek eltérő fejlettségi szintjére jellemző kettős térszerkezet kérdéseit. Az egyes kihívásokra adható válaszok kapcsán külön ismertette az átfogó és specifikus célkitűzéseket, ezzel kapcsolatban a területi tervezés „csomóponti szerepét” hangsúlyozva. A középszint változó szerepéről elmondta, a régiók feladatait lényegében a megyék kapták meg. Ezzel kapcsolatban kihangsúlyozta azt is, hogy a régiók nem szűntek meg létezni, hiszen azok továbbra is az EU-szintű politikák NUTS-2-es területi statisztikai számbavételi egységei, amelyek a források lehívásának legfőbb eszközei.

Első felkért hozzászólóként Budai-Sántha Attila, a Pécsi Tudományegyetem professzora elmondta, a dokumentum végre megfelelő súllyal foglalkozik az agrárkérdéssel, mivel stratégiai ágazatként mutatja be azt. Mindemellett reálisan is értékeli annak jelenlegi helyzetét, bemutatva az agrár-business fejlesztésében rejlő lehetőségeket. Horváth Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának (MTA KRTK) főigazgatója úgy vélte, ez a koncepció hozzájárulhat hazánk hosszú távú felzárkózásához, ugyanakkor szem előtt kell tartani annak nemzetközi fogadtatását is. A növekedési pólusokkal kapcsolatosan elmondta, lényeges és szimbolikus funkciókat kellene telepíteni hazánk nagyvárosaiba, ahogyan tették azt Lengyelországban is. Faragó László, a pécsi MTA KRTK Dunántúli Tudományos Intézet igazgatójának véleménye szerint a dokumentumot egy szűk kör készítette el, a koncepció társadalmi egyeztetése ebben az időszakban már későinek tekinthető. Több felszólalóval együtt Korompai Attila (Budapesti Corvinus Egyetem) az anyagban megállapított feladatok és célkitűzések rangsorolását tartotta volna fontosnak, azonban pozitívumként emelte ki, hogy végre együtt vannak az ágazati és területi szempontok egy anyagon belül.

(NAKVI)