Megszületett a törvényi szabályozás a járási hivatalok kialakításáról
A parlament június 4-i ülésén döntöttek a járások feladatairól és a hivatalvezetők jogállásáról. A Ház elfogadta a járási rendszer kialakításával összefüggő első törvénycsomagot, amely tartalmazza a járási hivatalok feladatait, rögzíti a hivatalvezetők jogállásának szabályait – kimondva, hogy a következő parlament megalakulásáig akár országgyűlési képviselő is lehet vezető –, továbbá leszögezi: a tervezett hét körzet helyett kerületi szinten szerveződnek a 2013. január 1-jén létrejövő járási hivatalok Budapesten. Így a budapesti kormányhivatal kirendeltségeiként kerületi hivatalok működnek, illetékességi határuk pedig megegyezik a kerület közigazgatási területével.
A most elfogadott javaslatcsomag csaknem száz, köztük a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és területi integrációjával összefüggő törvény módosítását tartalmazza. A jövőben az államigazgatási feladatok többségét az állam a saját szervezeti rendszerén keresztül fogja ellátni, és csak azok az ügyek maradnak a jegyzőknél, amelyekhez a helyi viszonyok ismerete elengedhetetlen, vagy amelyekben nem országosan egységes szabályozás, hanem helyi mérlegelési lehetőség is van. Ilyenek például a helyi adóval összefüggő igazgatási feladatok, a birtokvédelem, a hagyatéki eljárás, a nem alanyi jogon járó szociális ellátások, a távhőszolgáltatás, valamint a helyi védelmi igazgatással kapcsolatos feladatok. 2013-tól a járási hivatalokhoz kerülnek az okmányirodák, továbbá számos államigazgatási feladat, így például a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a gyámügyi igazgatás, a gyermek- és ifjúságvédelem. Az okmányirodák mellett a járási hivatalokhoz kerülnek a fővárosi, megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek helyi szervei is, többek között a körzeti földhivatalok és a városi munkaügyi kirendeltségek. A közigazgatási minisztérium tájékoztatása szerint a járásszékhelyek mellett a jelenleg okmányirodát működtető településeken is lesznek járási kormányablakok. A járási hivatalokban – a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz hasonlóan – törzshivatal és szakigazgatási szervek működnek. Azokon a településeken, ahol jelenleg folyik hatósági ügyintézés, azonban nem lesz járási székhely, és nem lesz kormányablak sem, ott is megmarad az ügyintézési helyszín – írja az MTI.
Útban az egyablakos ügyintézés felé
A járások kialakításáról tavaly szeptemberben döntött a kormány, a közigazgatás átfogó, a közjót szolgáló átalakításának, a Jó Állam kialakításának egyik fontos állomásaként. A cél olyan modern kori járások kialakítása, melyek hozzájárulnak a mai közigazgatásnál alacsonyabb társadalmi költséggel, hatékonyabban és ügyfélközpontúan működő területi közigazgatás létrejöttéhez.
Hierarchiáját tekintve a fővárosi és megyei kormányhivatalok alá tartozó járások és járási (fővárosi körzeti) hivatalok (továbbiakban: járási hivatal) az államigazgatás legkisebb területi egységeiként jönnek majd létre 2013. január 1-jével. A járási rendszer kialakításánál az elsődleges cél az államigazgatási feladatok elkülönítése, állami és önkormányzati feladatokra. Az önkormányzatoknál a helyi közügyek intézését szolgáló feladatok maradnának, míg a rájuk telepített államigazgatási feladatokat levennék a hátukról. Mivel több olyan feladat is van, ami önkormányzati és államigazgatási jogkört érint, ezek egy része – pl. hagyatéki, birtokvédelmi eljárások, anyakönyvi ügyintézés, stb. – az előbbi, vagyis a jegyzői hatáskörben marad majd. A polgármesteri hivatalok tehát a helyi ügyintézésért, és az ahhoz kapcsolódó adminisztrációért lesznek felelősek. A járások nem az eddigi kistérségek feladatait veszik majd át, hiszen azok illetékességi területükben és funkciójukban is eltérnek egymástól. A járás feladata az eddig a települési jegyzőkhöz telepített állami feladatok ellátása lesz.
A kormány 2013. január 1-jére tervezi a járási központok kialakítását és 2013-ra a kormányablakokon belül az egyablakos ügyintézés megvalósulását. Minden településen, amely járási székhely lesz és minden településen, ahol most okmányiroda működik, lesz kormányablak. Ahol eddig okmányiroda működött a régi okmányirodákat lehetőség szerint felfejlesztik kormányablakokká. Országosan mintegy 300 kormányablak nyitja meg majd kapuit. A járás tehát nem önkormányzati szervezet, hanem államigazgatási egység lesz, ami a kormányhivatalok alá fog tartozni. A tulajdonképpen integrált ügyfélszolgálatoknak is tekinthető, első kormányablakok 2011 januárjában nyíltak meg, melyek a jövőben kialakítandó egyablakos ügyintézés csírái, és ahol a tervek szerint 2013 végére minden, az állammal kapcsolatos ügyet egy helyen lehet majd intézni.
A járási rendszer kialakításának szakmai előkészítése
A járási hivatalok kialakítását és a Kormány részéről az alapelvek meghatározását egy közel fél éves szakmai előkészítés előzte meg. A járási rendszer szakmai megalapozása érdekében kutatóintézeti szakmai tanulmány készült, amely sokrétűen tárta fel a járások történelmi előzményeit, a földrajzi-közlekedési viszonyokat, kulturális-társadalmi kapcsolatokat és az európai gyakorlatot. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ennek alapján dolgozta ki az államigazgatási feladat- és hatáskörök szétválasztására irányuló szakmai javaslatait, melyet széles körű egyeztetés előzött meg.
2012. január 10-én a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi egyeztetésre bocsátotta a járási rendszer kialakításáról szóló elképzeléseit, melyet január 29-ig lehetett véleményezni. A társadalmi egyeztetés folyamán 757 javaslat érkezett, melyeket a kormánymegbízottak segítségével dolgoztak fel. A 728 db érdemi javaslatból 338 települést érintett: 269 (ebből 6 fővárosi kerület) más járáshoz történő besorolását, járási székhelynek javasolt településre 69 javaslat érkezett. A társadalmi egyeztetést követően további konzultációkra került sor, amelyek keretében Szabó Erika, a KIM területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára és helyettes államtitkárai több önkormányzati fórumon hallgatták meg és vitatták meg a megújuló önkormányzati és járási rendszer megújításával kapcsolatos elképzeléseket. A cél az volt, hogy a lehető legszélesebb körben ismertessék a járási rendszer létrehozásával kapcsolatos tudnivalókat és meghallgassák az észrevételeket.
A járásokról szól törvényt 2012. március 30-án nyújtotta be az Országgyűlésnek Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. A járási rendszer kialakításával összefüggő első törvénycsomagot 2012. június 6-án fogadta el a Ház, amely tartalmazza a járási hivatalok feladatait, rögzíti a hivatalvezetők jogállásának szabályait és leszögezi: a tervezett hét körzet helyett kerületi szinten szerveződnek a 2013. január 1-jétől létrejövő járási hivatalok Budapesten. A járások területéről külön törvény rendelkezik majd. A járások székhelyei és a járások illetékességi területe nem része a most elfogadott törvénynek, arról kormányrendelet határoz majd. Legkésőbb június 30-áig határozatban rendezik a járások pontos jogállását, székhelyeit, valamint határait.
forrás:
www.kormany.hu
MTI
