Konzultáció indult a közös erdőstratégiáról
"Nyilvános vitát kezdeményezett az Európai Bizottság arról, szükség van-e további uniós szintű fellépésre az éghajlatvédelem szempontjából is fontos erdőterületek megóvása érdekében."- írja a BruxInfo.
"A hétfőn közzétett zöld könyvben a Bizottság felvázolja az erdővédelemmel és az erdők állapotára vonatkozó információk megosztásával kapcsolatos uniós megközelítés lehetséges irányait. Janez Potonik európai környezetvédelmi biztos a vitaanyag brüsszeli bemutatóján elmondta: a tagállamok, az uniós intézmények és más érdekeltek részéről a zöld könyvre adandó válaszoktól vár iránymutatást a tekintetben, hogy szükség van-e ezen a téren további uniós szintű együttműködésre.
"Európa erdei értékes erőforrást jelentenek, amelyet meg kell védenünk az éghajlatváltozásból és a biológiai sokféleség csökkenéséből eredő káros hatásoktól. Nagy a tét, hiszen az erdőknek sokrétű társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szerepük van. Meg kell vizsgálnunk, mivel tudna hozzájárulni az európai szintű fellépés az erdők megóvásához, illetve egy átfogó, megbízható és naprakész információkat tartalmazó adatbázis felépítéséhez, amely mindenkor pontos képet adna az európai erdők állapotáról" - közölte újságírókkal a biztos. Hozzátette: az erdők nagy mennyiségű szén-dioxid megkötésére képesek, így fontos szerepük van a globális éghajlatváltozás elleni küzdelemben is. "A klímaváltozás hatásainak mérséklésére irányuló uniós stratégia egyik alapeleme annak biztosítása, hogy az európai erdők a jövőben is be tudják tölteni mostani komplex szerepüket a környezetben" - hangsúlyozta a biztos.
Miről szól?
A zöld könyv ismerteti az európai erdőkkel kapcsolatos főbb kihívásokat, bemutatja a meglévő erdészeti információs rendszereket és a jelenleg alkalmazott erdővédelmi mechanizmusokat, és egyúttal számos kérdést vet fel a jövőbeli szakpolitikák kialakítására vonatkozóan. A dokumentum szervesen kapcsolódik a Bizottság által tavaly áprilisban elfogadott fehér könyvhöz, amely az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás lehetőségeit vizsgálta.
"Tekintve, hogy az erdészeti politika elsősorban a tagállamok hatáskörébe tartozik, a vita középpontjában az áll, hogy az éghajlatváltozás milyen változásokat idéz elő az európai erdőgazdálkodásban és erdővédelemben, és milyen irányban lenne célszerű továbbfejleszteni az uniós szakpolitikákat annak érdekében, hogy hatékonyabban járuljanak hozzá a tagországi kezdeményezésekhez" - magyarázta Potonik.
Az erdők összetett szerepéről szólva a biztos kiemelte: egyszerre biztosítanak munka- és kereseti lehetőséget, erdészeti nyersanyagokat és megújuló energiaforrásokat. Ugyanakkor védik a talajt, az emberi településeket és infrastruktúrát, szabályozzák az édesvízellátást, és hozzájárulnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez. Az erdők az éghajlat stabilitása szempontjából is fontos szereplők: növekedésük során a szén-dioxidot kötnek meg, amikor azonban kivágják őket, illetve erdőtüzek, viharok vagy kártevők pusztításának esnek áldozatul, széndioxid-forrásokká alakulnak át. Az erdők a helyi és a regionális időjárást is szabályozzák.
Az Unión belül mintegy 176 millió hektárt, vagyis az EU földterületének több mint 42 százalékát borítják erdők és egyéb fás területek. Az Európai Unió erdői az elmúlt több mint 60 évben folyamatosan terjeszkedtek, és mára a világ erdőterületeinek 5 százalékát teszik ki. Az európai erdők teljesítménye fahozam és széndioxid-megkötés tekintetében is javult a vizsgált időszakban. Világviszonylatban azonban ennél sokkal rosszabb a helyzet: a globális széndioxid-kibocsátás körülbelül 12-15 százalékát az erdőpusztulás okozza - amely főleg a fejlődő országokban megy végbe -, valamint a földhasználatban bekövetkező egyéb változások.
Az ENSZ keretei között működő IPCC adatai szerint az európai átlaghőmérséklet a múlt század során csaknem 1C-kal emelkedett, 2100-ig pedig még a legoptimistább előrejelzések szerint is további 2C-os emelkedés várható. Az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás ütemének ilyen mértékű felgyorsulásával az ökoszisztémák természetes alkalmazkodóképessége már nem képes megbirkózni. Ennek következtében egész régiók válnak majd alkalmatlanná bizonyos erdőtípusok számára, ami a természetes fajmegoszlás módosulását vonja maga után, és a meglévő állományok fejlődésében is változásokat idéz elő. Ezzel egy időben várhatóan egyre gyakoribbá és/vagy intenzívebbé válnak bizonyos szélsőséges időjárási jelenségek, például a viharok, az erdőtüzek, az aszályok és a hőhullámok, tovább fokozva az erdőkre nehezedő nyomást.
A folyamat
A hétfőn elindított konzultáció július 31-éig tart a zöld könyvről a
Your Voice in Europe
honlapon. A Bizottság a konzultációs folyamat keretében műhelytalálkozót, valamint az érdekeltek részére megbeszélést szervez Brüsszelben, június 3-án, a Zöld Hét rendezvényeinek részeként. A zöld könyvről megbeszéléseket folytatnak majd a spanyol elnökség által április 6-7-én, a spanyolországi Valsainban megrendezendő erdővédelmi konferencián is.
A folyamat végén a Bizottság közzé fogja tenni a hozzászólásokat, valamint a konzultáció főbb megállapításaival kapcsolatos saját észrevételeit."
forrás:
BruxInfo
Megosztás a következőn:
