Kiosztották a Magyar Urbanisztikáért-Díjakat és a Barna Gábor-emlékérmet
Dr. Merza Péter
A rendszerváltozás után nehezen magára találó magyar urbanisztika egyik iskolateremtő, innovatív teljesítménye volt Pécs városának a 2000-es évek második felében végzett fejlesztési munkája, amely az Európai Kulturális Főváros elnyerését követően hatalmas tempót követelt meg. Ebben a munkában volt alapvető szerepe Merza Péternek, akinek a szakmai vezetése nélkül a város nagyütemű jövőalapozó fejlesztési tevékenysége nem valósulhatott volna meg. Ez a nemegyszer igen nehéz körülmények között végzett, innovatív, óriási energiát követelő, számos szempontból példaadó és más városok számára is mintául számító munka lényeges hozzáadott értéket jelent a teljes magyar urbanisztika számára is, ezt ismerte el a MUT Elnöksége a Magyar Urbanisztikáért-Díjjal.
Csontos János
A gyakran nehezen kommunikáló műszaki szakmák szinte teljesen a nyilvánosság elől elrejtve működnének, ha nem akadnának olyan megszállott, elkötelezett és kitartó kommunikátorok, akik nem hagyják a szakembereket magukra közcélú munkájukban, hanem tudásuk, kapcsolataik és tevékenységük nyomán mások számára is kinyílnak ezek a kicsit zárkózott szakmák. A magyar urbanisztika a sajtómunkások közül Csontos Jánosnak köszönheti leginkább, hogy az elmúlt két évtizedben a széles közvélemény tudomást szerezhetett a létezéséről, akár könyv, akár folyóiratcikk, akár TV-műsor formájában. Ezt a csendességében is kitartó, szívós és hasznos munkát ismeri el a Magyar Urbanisztikáért-Díj.
Arató András István
Felkészültség, korrektség, kitartás. Talán ez a három tulajdonság az, ami a szakma számára leginkább jellemezte Arató András több évtizedes urbanisztikai munkásságát. Nem csak Debrecenben, nem csak a régióban, de az egész országban ismert szakmai körökben magas szintű felkészültségéről, segítőkészségéről. Azok közé tartozik, akik vezető hivatalnokként sem ragadtak be a jogszabályok paragrafusai közé, hanem mindig megtalálják azt az utat, ahol a jogszabályok követése egyúttal az érintettek hasznára is vált. Szemléletformáló, tudatosságnövelő szakmai munkája a magyar urbanisztikában példamutató.
Dr. Hübner Mátyás
Hübner Mátyás az ország legrégebbi egyetemi városában az urbanisztikai felsőoktatás egyik „első mohikánjaként” szó szerint iskolateremtő munkásságot mutathat fel. Urbanisták generációinak felnevelése, a szakmába való bevezetése kapcsolódik nevéhez, tudásából könyvein, jegyzetein keresztül azok is részesülhetnek, akik az ország más részein olvassák azokat, tervezői munkásságának eredményeit pedig azok is élvezhetik, akik azt sem tudják, hogy a világon van. A Magyar Urbanisztikáért-Díj ez esetben egy több évtizedes, ma is tartó alkotó pálya egyik fontos állomása.
Dr. Meggyesi Tamás
Meggyesi Tamás a szakma legnagyobb felkészültségű tudósainak egyike, aki több iskola megteremtésében, vagy újrateremtésében is részt vett. A legismertebb talán az élete legfőbb munkahelyének a műegyetemi urbanisztika tanszéknek a rendszerváltozás utáni új irányba fordítása, de oroszlánrésze volt a településmérnök-képzés beindításában, és nem véletlenül választotta 18 évi elnökség után örökös tiszteletbeli elnökévé a szakma klasszikus találkozóhelyének, a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetemnek a tanácsa sem. Oktatói munkája mellett – amelynek során számos „szakág”, pl. mérnökök, tájépítészek – a tervezőinek képzésében is részt vett számos könyvben foglalkozott az építészet és az urbanisztika sajátos kérdéseivel, a gyakorlati megközelítésű tanulmányoktól a filozófiáig terjedő skálán. Korszakalkotó iskolateremtő munkásságát ismeri el a Magyar Urbanisztikáért-Díj.
Dr. Budai Aurél
Budai Aurél építészmérnökként főként a műemlékvédelemben játszott kiemelkedő szerepet, és úttörő jelentőségű a munkássága a városesztétika tudományos és gyakorlati műfajában is. Ettől nem független, évtizedes, a MUT Városesztétikai Tagozatát létrehozó, és életét szervező társasági munkáját ismeri el az emlékérem.
Zábránszkyné Pap Klára
Zábránszkyné Pap Klára több évtizeden át, számos szakmaterületen volt a Társaság motorja. Sok cikluson át töltött be különféle tisztségeket a MUT-ban, gyakran közvetítve a MUT és más szervezet között, a szakma előrelépéséért. A „főépítészek anyjának” adományozott emlékérem nem végállomás, csak köztes megálló a díjazott ma is fáradhatatlanul végzett szakmaszervező tevékenységében.
Dr. Fazekas Sándorné
Dr. Fazekas Sándornét csak fiatal kora akadályozza abban, hogy évtizedek óta töltsön be jelentős szerepet Kaposvár és Somogy megye urbanisztikai közéletében. Többféle közhatalmi szervezetnél végzett szakmai munkája után felkészültségét tervezőként ma is nap mint nap bizonyítja, és nem csak a MUT Somogy megyei Területi Csoportjában, hanem az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság sok ciklus óta aktív tagjaként, továbbá különféle szakbizottságok keretében is sokat köszönhet neki a MUT közössége.
Szinyei Béla
Az aradi vértanú Knézic Károly leszármazottjaként katonacsaládból származó Szinyey Béla az urbanisztika gyakorlásában is helytálló, kitartó katonának bizonyult, aki máig is aktívan gyakorolja közös szakmánkat, az urbanisztikát, egyúttal továbbhagyományozva tudását a felnövekvő urbanista generációknak is. Nem csak a MUT Szolnok megyei területi csoportjának életében töltött be az elmúlt évtizedekben meghatározó szerepet, de az elnökség, és a MUT más testületei, munkabizottságai is mindig számíthattak lelkiismeretes, felkészült és áldozatos munkájára.
Kozmon Kinga
Kozmon Kingáról nehezen hihető, hogy több évtizedes szakmai munkássága mellett kapja meg a társaságért végzett munkáért járó Barna Gábor emlékérmet. Szinte mindegy volt neki, hogy tervezőként, vezető tisztviselőként, vagy a vezető legfontosabb támaszaként végezte szakmai munkáját, szorgalmára, tisztességére és emberi tartására mindig számíthatott a Győr-(Moson)-Sopron megyei területi csoport mellett a „nagy MUT” is. Ezúttal több évtizeden átívelő, a MUT-ban végzett sokszínű, aktív szakmai-közösségi munkájáért illeti meg az elismerés.
