Július 29. 1876-ban ezen a napon született a magyar ősemberkutatás és tudományos barlangkutatás elindítója, Kadic Ottokár
Kadic Ottokár (1876-1957) A horvátországi Karsztban töltött ifjúkori éveinek hatására (édesapja horvát nemzetiségű)élete végéig eljegyezte magát a karsztkutatással és rokontudományaival.
Geológus, paleontológus, a magyarországi ősemberkutatás elindítója, a szervezett magyar barlangkutatás megalapítója, egyetemi tanár. A Magyar Barlangkutató Társulat létrehívója, az első magyarországi barlangi múzeum megalapítója, a Barlangvilág és a Barlangkutatás lapok főszerkesztője. Neki köszönhető, hogy 1927-ben hazánkban tartották a barlangkutatók első nemzetközi kongresszusát.
Bükki barlangkutatásai
1906-ban Herman Ottó buzdítására a Szeleta-barlangban végzett kutatásai alkalmával a jégkor végén több tízezer éven át itt élő ősembernek pompásan megmunkált babérlevél alakú, kalcedon lándzsahegyeit felfedezte. Ezzel a felfedezéssel indította meg hazánkban az addig meglehetősen elhanyagolt barlang- és ősemberkutatást.
Igen jelentős az 1932. évi Suba-lyuk ásatás, ahol Dancza Jánossal megtalálták az itt élt neandervölgyi ősember állkapcsát.
További fontosabb kutatási helyei a Bükkben:
- Puskaporosi-kőfülke (Kormos Tivadarral, 1910-ben)
- Büdös-pest (ásatása során egy neolit korú női csontvázat találtak)
- 1912-ben vizsgálta meg a lillafüredi Anna-barlangot, aminek elkészítette a térképét és Hámori-barlang néven ismertette.
- 1913-ban bejárta, felmérte és leírta a lillafüredi István-barlang akkor ismert szakaszát.
- 1915 - Puskaporosi-barlang (később Herman Ottó-barlang)
- Istállós-kői-barlang (1929-ben folytatott ősrégészeti kutatást)
További barlangkutató tevékenysége
- A budai Várhegy forrásmészkő takarójában ősemberi kavicseszközöket ás ki, melyeknek korát az 1960-as években Vértes László vértesszőlősi ásatásával feltárt ősembertelep bizonyította. Ez a kavicseszközöket használó Buda-kultúra mintegy 350-400 ezer évvel ezelőtt virágzott a Duna partján.
- A csákvári Eszterházy-barlangban 1926-ban és 1928-ban végzett ásatásokat, ahonnét pl. a háromujjú ősló pliocén kori maradványai kerültek elő.
- A Szemlő-hegyi-barlang első tudományos vizsgálatát, felmérését is ő végezte el - ezért hívták ezt a barlangot Kadi Ottokár-barlangnak is.
- Kadiot hívták meg több nagyobb barlang felmérésére, mint a Tapolcai-tavasbarlanghoz vagy a balatonfüredi Lóczy-barlanghoz. A Bátori-barlangot is feltérképezte 1919-ben.
- Az Abaligeti-barlangban először 1922-ben, Bokor Elemérrel járt, ahol elkészítették annak részletes térképét és modern leírását.
- További fontosabb megásatott barlangok: Baradla-barlang, Csévi-barlang, Leány-barlang.
1962. január 21-én a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat közgyűlése a vezetőség és a választmány előterjesztésére határozatot hozott kitüntető emlékérmek és emléklapok alapításáról. A Kadi Ottokár-érem olyan díj, mellyel kimagasló értékű karszt- és barlangtani tudományos munka szerzője jutalmazható. A 7,5 mm átmérőjű bronzplakettet minden évben a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat érembizottságának javaslata alapján a közgyűlés adományozza.
Források:
Kép forrása:
Megosztás a következőn:
