Fenntartható város – válaszok a jövő kérdéseire

2011. június 16., Hilton Hotel, Budapest

Beszámoló a konferenciáról

 

A Siemens Magyarország „Fenntartható város – válaszok a jövő kérdéseire” címmel rendezett konferenciát 2011. június 16-án, Budapesten a városok ökológiai lehetőségeinek feltárására, a köz- a magán- és a civil szféra törekvéseinek bemutatására, a fenntartható és környezetbarát megoldások megismertetésére. A rendezvényt a konferencia fővédnöke, Hutiray Gyula főpolgármester-helyettes nyitotta meg.

 

Világszerte minden második ember városban él, Európában már csaknem az emberek háromnegyede városlakó. A városokban formálódik a jövő, a városokban a környezetvédelemmel és fenntarthatósággal kapcsolatos témák alapvető realitások, amelyek hatással vannak az egészségre, a gazdaság működésére, a közösségek szerveződésére, fejlődésére.

 

Hutiray Gyulamegnyitójában beszélt az élő, élhető és életképes főváros problémáiról, feladatairól, lehetőségeiről. Az „életlehetőségek” biztosítása terén tett budapesti lépések közül ki is emelt néhányat (energiapolitika, Fővárosi Energetikai Koncepció és Stratégia).

 

Dale A. Martin, a SIEMENS magyarországi elnök vezérigazgatója a Siemens képviseletében és emellett budapesti lakosként vett részt a konferencián. Kettős szemszögből tekintve a címadó témát, kiemelte, hogy napjainkban a CO₂ szennyezés 80%-át a városok adják: ez az adat meghatározza az irányokat, amelyek mentén az élhető város kialakításának haladnia kell.

 

A városokat érintő folyamatoknak négy „megatrendjét” emelete ki:

A folyamatok pozitív irányba terelésére fenntartható megoldásokat kell keresni, többek között az épületenergetika, az energiatermelés, az energia felhasználás és a közlekedés terén.

 

Az 1800-as évek végén Budapest élen járt a fejlesztésekben. Olyan „városkép-barát” villamoshálózat épült, amelynél a felsővezetékek helyett a sínek alatt futó elektromos vezetékeket alkalmaztak („Budapesti rendszer”)

A milleneumi ünnepségekre elkészült a kontinens első földalattija is. A világon az első olyan földalatti volt a budapesti, amelyet eredetileg is elektromosnak terveztek.

1911-12-ben kiépült a városi közvilágítás.

 

A SIEMENS zöld portfóliója folyamatosan bővül. Számításaik szerint 2012-ben már 300 millió tonnával kevesebb CO₂-t fog kibocsátani az emberiség, a SIEMENS környezetbarát termékeinek segítségével. (elektromos autó és töltőállomás-hálózat, energia- és környezetmenedzsment, egészségügy, automatizálás és irányítás, közlekedés, ipari és közületi infrastruktúrák, IT-megoldások és -szolgáltatások.)

 

Dr Rácz András, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkára Magyarország környezetpolitikájáról beszélt, és azon belül a fenntartható várospolitikáról.

 

Napjainkban már jóval többen laknak városban, mint vidéken. Európában ma a lakosság 75%-a, 2020-ban már várhatóan a lakosság 85%-a lesz városlakó. A világ lakosságának 60 %-a él városokban (1970-ben még csak a 37 %-a). A városok terjeszkedése átalakítja a környezetet. A várostervezés és –irányítás kiemelt helyet foglal el a környezetpolitikában. A fenntartható várospolitikát úgy kell kialakítani, hogy a lakosság növekedése ne okozzon gondot.

 

A fenntartható város kulcsterületei:

A legfontosabb szerep az önkormányzatoknak jut.

 

A városok környezeti problémái közül ki kell emelni a közlekedést:

A jelenlegi városi közlekedés nem fenntartható.

Teendők:

Ajánlatos lenne az elektromos és a hibrid járművek elterjedésének elősegítése (European Green Cars Initiative, Green e-Motion). A technológia elterjedése erősen korlátozott.

 

A városi áruszállítás terén szintén sok a tennivaló:

Hangsúlyozta: mindannyiunknak van felelőssége az élhető környezet kialakításáért folytatott küzdelemben.

 

James Watson, a European Intelligence Unit felelős szerkesztője arról a független európai felmérésről beszélt, amelyet a SIEMENS-szel közösen végeztek.

Európai Zöld Város Index – European Green City Index

Az Európai Zöld Város Index környezetvédelmi indikátorok alapján hasonlít össze 30 európai nagyvárost, köztük Budapestet. A vizsgálatok során mennyiségi és minőségi kategóriákat is kialakítottak. A felmérés eredményeiről egy kiadvány készült, amely az összegzést és a 8 alkategória szerinti eredményeket tartalmazza.

 

Az alkategóriák a következők voltak:

 

Budapest a felmérés összegzése szerint a középmezőnyben foglal helyet: a 17., a Kelet-Európai városok között a 3. Az élmezőnyben Koppenhága, Helsinki és Stockholm található. Ezekben a városokban nagyon erős a környezetvédelem irányítása a városvezetésen belül. A Nyugat-európai városok a hagyomány és a megfelelő finanszírozás miatt jobb eredményeket értek el. A mutatók javításához rengeteg egyéni döntés is szükséges: a fenntarthatóság szemléletének meg kell jelennie az oktatásban, képzések és felvilágosító anyagok formájában. A kedvezőbb indikátorok kialakításánál a városok mérete is számít: kisebb városban könnyebb jó eredményt elérni. Ehhez képest Budapest viszonylag jól teljesít.

 

Dr. György István, Budapest főpolgármester-helyettese Budapest új városüzemeltetési modelljéről tartott előadást. Elmondta, hogy az intézményrendszer reformja elengedhetetlen, és meg is kezdődött. A szakma és a politika között tátongó szakadékot minél előbb át kell hidalni. A városüzemeltetésnek két fő pillére van:

A városvezetés egy eddig hiányzó szint létrehozásán dolgozik. A Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) Zrt. és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. Budapest új városüzemeltetési modelljének legfontosabb elemei. A tervek között egy energiagazdálkodási társaság létrehozása is szerepel.

A BKK Zrt. esetében egy integrált közlekedési rendszer létrehozása a cél, amelybe a parkolás és a közútkezelés is beletartozik. Az idővel holdinggá alakuló társaságban minden cégnek pontosan körülhatárolt feladatot szánnak:

BKV: kötöttpályás közlekedés

BKK: közlekedésszervezés

Leendő Budapesti Autóbusz Vállalat: autóbusz-közlekedés

A végső cél az egységes közlekedési kassza és a nemzeti közlekedési vállalat megteremtése.

 

Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója a közlekedésfejlesztés aktuális kérdéseiről beszélt.

Budapesten a közlekedés fejlesztést két tényező befolyásolja alapvetően: a pénz és a hely. Egyikben sem bővelkedik a főváros. Minden méternyi sáv, négyzetméternyi hely kialakításánál nagyon gondos mérlegelésre van szükség, hiszen a városlakók minden csoportja más és más szempontok alapján tart fontosnak vagy jónak elgondolásokat, terveket. A közlekedés a várospolitika része. Hatása jelentkezik –többek között- a környezetvédelemben, az egészségvédelemben, a gazdaságban, a turizmusban. Ezek a hatások akkumulálódva még komolyabb fenntarthatósági kérdéseket vetnek fel. A közlekedésfejlesztés terén egyrészt integrált, másrészt regionális szemléletre van szükség. Az agglomerációból a fővárosba ingázók közlekedése napi szinten állítja hatalmas feladatok elé magukat az ingázókat, de a fővárosi közlekedésszervezést és a hozzá kapcsolódó egyéb ágakat is. Egyéni vagy közösségi közlekedés? Utóbbi fejlesztése égetően sürgős feladata: a budapesti közösségi közlekedés járműparkja kétségbeejtően elöregedett, az utolsó valódi fejlesztő beruházások az 1970-es évek közepén történtek. A fővárosi és az elővárosi közlekedés várhatóan európai források (Kohéziós Alap) segítségét fogja igénybe venni.

 

A főváros további tervei között szerepelnek:

 

A konferencia délutáni programjában 3 szekcióülés zajlott le Mobilitás / Élhető / Együttműködő mottókkal.

 

Összeállította:

H. Nemes Dóra

VÁTI Nonprofit Kft. Információszolgáltatási Igazgatóság

2011. június 20.