ESPON kutatás az éghajlatváltozással szembeni sérülékenység feltárására
Az ESPON 2013 Operatív Program alkalmazott kutatások témakörében nyertes, a "Klíma változás hatásai a régiókra és helyi gazdaságokra" című projekt az éghajlatváltozással szembeni sérülékenység és az éghajlatváltozás gazdasági hatásainak területi különbségeit kutatja. A kutatás eredményei lehetőséget adnak az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást, illetve a kibocsátás csökkentést elősegítő stratégiák pontosítására, majd azok megvalósítása során a területi szempontok erőteljesebb érvényesítésére. A projekt vezető partnere a Dortmundi Műszaki Egyetem, a munka zárójelentés (Final Report) várhatóan 2011 áprilisára készül el.
A héten tartja Budapesten a negyedik találkozóját az ESPON Klíma projekt kutató csoportja. Az értekezleten kerül sor a részeredmények ismertetésére, valamint a zárójelentés tartalmának megvitatására.
Az ESPON 2013 Operatív Program alkalmazott kutatások témakörében nyertes, a "Klíma változás hatásai a régiókra és helyi gazdaságokra" című projekt az éghajlatváltozással szembeni sérülékenység és az éghajlatváltozás gazdasági hatásainak területi különbségeit kutatja. A kutatás eredményei lehetőséget adnak az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást, illetve a kibocsátás csökkentést elősegítő stratégiák pontosítására, majd azok megvalósítása során a területi szempontok erőteljesebb érvényesítésére. A projekt vezető partnere a Dortmundi Műszaki Egyetem, a munka zárójelentés (Final Report) várhatóan 2011 áprilisára készül el.
Az "ESPON térségre" (Európai Unió, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc) készülő elemzés mellett a projekt keretében 7 esettanulmány is kidolgozásra kerül. Az esettanulmányok célja az európai szintű vizsgálat megállapításainak ellenőrzése és egyes témakörökben részletesebb elemzések elvégzése.
A kutatócsoportban két magyar intézmény (a VÁTI Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Irodája és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszéke) a Tisza vízgyűjtő esttanulmány kidolgozásában vesz részt. Az esettanulmány nagyvonalakban követi majd az európai szintű területi kutatás tematikáját. Fő céja, hogy a Tisza vízgyűjtőterület speciális adottságainak és témaköreinek figyelembe vételével tesztelje, eredményeivel pedig visszaigazolja vagy módosítsa az európai szintű megállapításokat. A Tisza-vízgyűjtő a Duna legnagyobb részvízgyűjtője. Területe 157 ezer km2 és lakónépessége mintegy 14 millió fő.
A sérülékenység vizsgálata a Tisza-vízgyűjtő esetében is a kitettség, érzékenység és adaptációs képesség elemzésein alapul.
Forrás:Lautenschlager, Michael; Keuler, Klaus; Wunram, Claudia; Keup-Thiel, Elke; Schubert, Martina; Will, Andreas; Rockel, Burkhardt; Boehm, Uwe (2009): Climate Simulation with CLM, Climate of the 20th Century (run no.1 and 2) and Scenarios A1B and B1 (run no.1, 2 and 3), Data Stream 3: European region MPI-M/MaD. World Data Center for Climate. Further data Processing: PIK, TU Dortmund
A kitettség vizsgálata során a legfontosabb indikátorok a téli- és a nyári csapadékmennyiség változása és a hőmérséklet növekedése. Az érzékenység mutatói a felsorolt éghajlati hatások által leginkább érintett rendszerek (mezőgazdaság, épített környezet, emberi egészség és vizes élőhelyek) éghajlatfüggő tulajdonságai. Az adaptációs képesség és az alkalmazkodás vonatkozásában a Tisza vízgyűjtőjén a területhasználat szabályozásának, az árvízvédekezés területfejlesztési célokat is integráló alternatíváinak és az agrár-környezet- és tájgazdálkodásnak lehet kiemelt szerepe.
A projektről további információk a következő helyeken találhatók:
Forrás:
Schneller Krisztián
VÁTI Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Iroda
Megosztás a következőn:
