Duna-konferencia Esztergomban - Hajózni kell...!
A tíz országot összekötõ Dunáról tartottak konferenciát november 18-19-én Esztergomban. A szakmai napokon elõtérbe került egyebek között a méltatlanul háttérbe szorult kereskedelmi és közösségi hajózás, a forgalomszabályozás, szállítás és a hozzájuk kötõdõ uniós elõírások, tervek.
A kétnapos Duna-konferencián, melyet Knapp János Pál alpolgármester nyitott meg, a hazai közlekedéstudomány és vízügy rangos szakemberei elõadásaikban áttekintették a Duna magyarországi szakaszának hajózási, vízügyi kérdéseit a hajózási feltételektõl kezdve a vízgazdálkodási, folyamszabályozási és környezetvédelmi feltételekig. Kerékgyártó Attila szerint a Duna, mint hajóút élõ organizmus a maga "kötött pályás" rendszerében. Közlekedésszervezés szempontjából a hajózási útvonalat célszerû összekötni a közúti és vasúti közlekedéssel. A folyami teherszállítás szerepének növekedése elkerülhetetlen, hiszen a vízen nagyobb súlyt lehet szállítani, mint közúton. A folyami közlekedés fejlesztésének egyik fõ feladata a magyarországi szakaszon a hajózás évi 300 napra növelése illetve a legkisebb vízálláskor is az elõírt két és fél méteres merülési mélység kialakítása a teljes útvonalon.
Torpedószerepben a kormány?
Kemény bírálatot fogalmazott meg elõadásában Szalma Botond, a MAHOSZ elnöke a hajózást ellehetetlenítõ kormányzati politikáról. A központi költségvetésben szinte nulla forinttal szerepel a hajózás fejlesztése, támogatása. A banki hitel feltételek sem kedveznek a hajóvásárláshoz. A hajózási feltételekhez nem csak a megfelelõ merülési mélység kell, hanem képzett hajósok, mûködõ hajóflotta, karbantartott kikötõk. Példaként említette, hogy a németországi Rajna folyó kisebb, mint a Duna, ezzel szemben ötvenszer nagyobb a forgalma. Megfelelõ folyamszabályozással, mederkarbantartással az árvizek hatása is csökkenthetõ. "Jó esélye van Magyarországnak a dunai fejlesztésekhez uniós pénzek lehívására - hangsúlyozta Szalma Botond, hozzátéve: idén nyáron elfogadták Duna menti országok együttmûködésérõl szóló Ulmi Nyilatkozatot és megalakult az Európai Duna Stratégia Tárcaközi Szakértõi Munkacsoport, amely jövõ évben Budapesten tartja a Duna csúcstalálkozót, 2011-ben pedig Magyarország adja az EU elnökségét.
Uniós elvárások
Ijjas István professzor a dunai hajóút fejlesztésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az EU irányelve Magyarország számára is meghatározza a fejlesztések irányvonalát Az Európai Unió új víz- és vízi környezetgazdálkodási politikájában világviszonylatban is egyedülálló célt tûztek ki: 2015-ig jó állapotba hoznak minden felszíni és felszín alatti vizet az unió egész területén. Az Országos Környezetvédelmi Tanács állásfoglalása szerint a hajóutat a többi Duna menti országhoz hasonlóan kell Magyarországnak is biztosítani. Érdekes közlekedési megoldást mutatott be Domanovszky Henrik, a Duna-Express Konzorcium mérnöke. A fõváros környéki Duna menti településekrõl menetrend szerinti hajóval szállítanák az embereket Budapestre. Az e célra épített katamaránokon gyorsabban és kényelmesebben érhetnek be a fõváros szívébe az utasok, mint a személykocsikkal. A konferencia zárásaként a résztvevõk Horányi Özséb professzor vezetésével megállapodtak, hogy létrehozzák a "Duna Mûhely" elnevezésû szakmai-civil szervezetet a dunai hajózás fejlesztésének elõsegítésére.
forrás:
Hídlap
Megosztás a következőn:
