Az EU 2020 stratégia jelenlegi helyzetét ismertette az Eurostat
A közlemény szerint az 1990-es szinthez képest 15 százalékkal csökkent az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátása, a megújuló energiaforrások felhasználása pedig csaknem másfélszeresére emelkedett. Az EU 2020 stratégiát az Európai Bizottság 2010-ben indította útjára. Öt fő területen fogalmaz meg célokat. A terv keretében a bizottság azt szeretné elérni, hogy a 20 és 64 év közötti uniós lakosság foglalkoztatása 75 százalékra emelkedjen; a tagállamok GDP-jük 3 százalékát fordítsák K+F-re; az 1990-es szinthez képest legalább 20 százalékkal csökkenjen az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátása, s ezzel egy időben 20-20 százalékkal növekedjen az energiahatékonyság és a megújuló energiák felhasználásának aránya. Az oktatás területén a beiratkozottaknak legfeljebb tizede hagyja abba idő előtt a tanulást, a 30 és 34 év közötti lakosság 40 százaléka rendelkezzen diplomával; valamint azt, hogy 2020-ra húszmillióval kevesebb ember éljen a szegénységi küszöb alatt az Európai Unióban.
Az Eurostat adatai szerint a foglalkoztatás területén továbbra is érezteti hatását a válság: a foglalkoztatás a 2000-es, 66,6 százalékos szintről 2008-ra 70,3 százalékra emelkedett, majd 2011-ig folyamatosan 68,6 százalékra csökkent. K+F-re a tagállamok 2000-ben GDP-jük 1,86 százalékát fordították, míg 2009-ben 2,01, 2010-ben pedig kereken 2 százalékát. Az üvegházhatást kiváltó gázokkal kapcsolatban az Eurostat rámutat, hogy azok kibocsátása 1990 óta folyamatosan csökken, mostanra pedig több mint 15 százalékkal kevesebb ilyen gáz kerül levegőbe, mint 22 évvel ezelőtt. A megújuló energiaforrások felhasználását illetően a luxemburgi hivatal rámutat, hogy 2004-ben még csak a teljes energiafelhasználás 8,1 százalékát fedezték az uniós tagországok megújuló forrásokból, 2010-ben pedig mintegy 12,5 százalékát. Az oktatás területén kitűzött célokkal kapcsolatban a most közzé tett statisztikai adatok tanúsága szerint a 18 és 24 év közöttieknek 2005-ben valamivel kevesebb mint 16 százaléka hagyta ott idő előtt az iskolát, míg 2011-ben 13,5 százalékuk nem fejezte be megkezdett tanulmányait. A felsőoktatási végzettség területén elért haladást illetően az adatokból az derül ki, hogy 2005-ben a vizsgált népesség 28 százaléka, míg a tavalyi évben már 34,6 százaléka rendelkezett valamilyen diplomával. A 2005 és 2010 közötti években az Eurostat adatai szerint több mint 8 millióval csökkent azoknak a száma az Európai Unió területén, akik a szegénységi küszöb alatt élnek.
Az üvegházhatást kiváltó gázok terén Magyarország már 2005-ben is kis híján megfelelt az uniós céloknak, azóta pedig ezen a területen további csökkenés mutatkozott. A megújuló energiaforrások felhasználása 5 év alatt gyakorlatilag megkétszereződött; 2010-ben nem sokkal 10 százalék alatt volt. Magyarország azt vállalta, hogy 2020-ig energiafelhasználásának 13 százalékát fedezi megújuló energiaforrásokból. A 2020-ra a 2005-ös szinthez képest 20 százalékkal csökkentendő úgynevezett elsődleges energiafelhasználás területén az Eurostat rámutat, hogy ennek csökkenése sokkal inkább tudható be a gazdasági tevékenységnek, a válság miatt bekövetkezett visszaesésének, mint a hatékonyság növelésének. Magyarország amúgy 2010-ben mintegy 5 százalékkal használt fel kevesebb energiát, mint 5 évvel korábban.
Az oktatásban Magyarország vállalta a 10 százalékos cél teljesítését az iskolát elhagyók arányának csökkentésében, a hivatalos adatok szerint ez az érték most 11 százalék körül van. A diplomások számának növelését illetően Magyarország azt vállalta, hogy 2020-ra az érintett népesség 30,3 százaléka szerez felsőfokú végzettséget, ami a most közzétett adatok szerint nagyjából 28 százalék.
forrás:
MTI
