Akadémia a magyar vidékért

Nyomtatóbarát változat
A mezőtúri Gál Ferenc Főiskola adott otthont 2012. október 16. és 18. között a Vidék Akadémia a vidék jövőjéért – stratégiai irányok a 2014-2020 közötti időszakra című rendezvénynek. A három napos találkozón széles körű egyeztetés indult a vidék helyzetéről és kilátásairól. A rendezvény fő témája a „Tervezés, módszertan, hálózatépítés a magyar vidéken” volt és átfogóan a vidékfejlesztés, a helyi gazdaságfejlesztés, a szociális-társadalmi kohézió, a fenntarthatóság és a közösségfejlesztés aktuális kérdéseire fókuszált.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) által szervezett rendezvény a vidék- és területfejlesztők, a helyi stratégiai tervezők és az önkormányzati szakemberek három napos találkozója volt. A találkozó sikerét mutatja a számos előadó, neves szakember megjelenése és az élénk eszmecseréknek teret biztosító szakmai kerekasztal beszélgetések, illetve a három nap alatt megjelent látogatók száma is. A rendezvény fő témája a „Tervezés, módszertan, hálózatépítés a magyar vidéken” volt és átfogóan a vidékfejlesztés, a helyi gazdaságfejlesztés, a szociális-társadalmi kohézió, a fenntarthatóság és a közösségfejlesztés aktuális kérdéseire fókuszált.

A Vidék Akadémia résztvevőit Herczeg Zsolt, Mezőtúr város polgármestere köszöntötte, majd a rendezvényt Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter nyitotta meg.  Búsi Lajos vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár nyitó előadásában a 2014-20-as tervezési időszakra készülő Vidékfejlesztési Terv stratégiai irányairól számolt be. Csatári Bálint, az MNVH elnöke a hálózatok vidékfejlesztésben betöltött szerepének fontosságát mutatta be előadásában, valamint kérdéseket tett fel annak érdekében, hogy meghatározza a legfőbb tervezési irányokat. G. Fekete Éva, az MNVH Tanácsának tagja, tanszékvezető egyetemi docens a vidékfejlesztés innovatív módszereinek bemutatása során érdekes adatokat és összefüggéseket tárt fel a társadalmi jólét és a közösségek szerepe között. Gelencsér Géza, a Magyar Vidék Szövetég elnöke a helyi fejlesztések módszertanában megjelenő új uniós irányt, az úgynevezett „közösségek által irányított helyi fejlesztések”-et (CLLD- community lead local development) mutatta be, és rávilágított az elmúlt tervezési időszakban előfordult legmarkánsabb hibákra is.

A nyitó plenáris előadások után pódiumbeszélgetésekkel folytatódott a Vidék Akadémia első napja. Szociális problémákról, a társadalmi kohézióról és a közfoglalkoztatásról beszélgetett Dombovári Edina, Nagybárkány polgármestere, Szekeres Pál sportért felelős helyettes államtitkár, Sipos Gyula és Suszter Zsolt, a Belügyminisztérium szakmai főtanácsadói valamint Kiss-Rigó László megyéspüspök. Több olyan településvezető is részt vett a beszélgetéseken, akik a nehéz társadalmi kihívásokra – munkanélküliség, elvándorlás – olyan innovatív megoldásokat vezettek be, amelyek hosszú távon is biztosítják a helyi lakosok helyi megélhetését, életminőségük javulását.  Üveges Gábor. Hernádszentandrás polgármestere, aki a helyi, kis területen megvalósuló, ugyanakkor kiemelkedően magas minőségű biozöldség- és gyümölcstermesztést, és az ehhez kapcsolódó feldolgozást mutatta be előadásában.

A rendezvényt Latorcai Csaba nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár előadása zárta. A szimpóziumon tartott záróbeszédében a civil szervezeteknek a vidékfejlesztésben betöltött fontos szerepét emelte ki.

A teljes beszámoló itt olvasható.
 

(NAKVI)
 

forrás:
www.imvp.eu