A MUT átadta a Települési Hild János díjakat, valamint az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsággal közösen a Köztérmegújítási Nívódíjat (beszámoló a konferenciáról és a sajtótájékoztatóról)
Az idei évben Hajdúböszörmény és Makó városa vehette át a Hild-díjakat, Szombathely és Szeged pedig a Köztérmegújítási Nívódíjat
A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) 2010. május 20-21-én Balatonfüreden, a Kisfaludy Galériában rendezte meg a Hild János Urbanisztikai Konferenciát, amelynek témája az idén az épített örökség fenntartható védelme volt.
A mintegy 45 önkormányzati vezető és urbanisztikai szakember részvételével szervezett rendezvényen a résztvevők megismerkedhettek Balatonfüred azon eredményeivel az értékőrző fejlesztés terén, amellyel a város 2008-ban kiérdemelte a Hild János-díjat. Előadást tartott dr. Nagy Gergely, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke, és dr. Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke is. Az esemény keretében dr. Nagy Gergely és Ongjerth Richárd, a MUT igazgatója adta át a MUT és az ICOMOS által meghirdetett Közterület-megújítási Nívódíjat. Ezt követően a MUT által 1968-ban alapított Hild János-díjat András István, Balatonfüred egyéni Hild-díjas főépítésze és Ongjerth Richárd adta át az idei díjazott Hajdúböszörmény és Makó polgármesterének.
A rendezvényen kerekasztal-beszélgetéseket szerveztek az örökségvédelem pénzügyileg is fenntartható legjobb gyakorlatáról a polgármestereknek, a műemléket hasznosító gazdasági szereplőknek, valamint a műemlékek fenntartható fejlődésében kulcsszerepet játszó személyiségeknek.
A konferencia és a díjátadó helyszínéül szolgáló épület, a Kisfaludy Galéria 2009. évben a Helyi Építészeti Örökség Nívódíj pályázat nyertese volt. A HEPÖRÖK díjról és a Kisfaludy Galériáról portálunkon itt olvashatnak:
A Magyar Urbanisztikai Társaság és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága idén döntött a Köztérmegújítási Nívódíj létrehozásáról és első alkalommal ítélte oda a két szervezet által delegált zsűri a díjak. A zsűri egy díjat és két dicséretet adott ki kategóriánként. A két kategória: Történeti környezet terei kategória, Lakókörnyezet terei kategória.
Történeti környezet terei kategóriában a Szombathelyet díjazták a Fő tér felújításáért.
Lakókörnyezet terei kategóriában Szeged nyerte el a díjat a Szent István téri víztorony és tér rehabilitációjáért.
2010. május 25-én a MUT székházban bemutatkoztak az idei Hild díjas települések
Ongjerth Richárd, a MUT igazgatója bevezetőjében elmondta, hogy a Hild János Díjnak két fajtája van: minden első évbe egyéni díjat, minden második évben települési díjat ítél meg a zsűri. A települési díjra a településeknek pályázniuk kell.
Az ide díjazottak közül Hajdúböszörmény települési értékeinek tudatos, tervszerű és hosszútávú védelme és fejlesztése okán, Makó pedig az értékteremtés, egy tudatos, szándékolt építészeti irányzat meghonosítása, a városkép értékké formálása, hagyomány- és örökségteremtés miatt részesült Hild János Díjban.
Hajdúböszörmény képviseletében Dr. Cs. Varga László alpolgármester és Péter Zoltán főmérnök, Makóról Novák István főépítész jelent meg.
Dr. Cs. Varga László, Hajdúböszörmény alpolgármestere elmondta, hogy városuk nagyon büszke a Hild Díjra. A település fejlesztése során régóta kifejezetten nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a 600 éves város egyedülálló településszerkezetét megőrizzék. A történelmi hajdúváros kétbeltelkes szerkezetét az adja, hogy a belső gyűrűben a lakóépületek, a külső gyűrűben a kertek és szántók helyezkedtek el. Az utcahálózat különlegessége, hogy az utcák a város pereme felé haladva egyre szélesebbek. Letelepedésük után a hajdúk állattartással foglalkoztak. A településről kifele hajtott nyáj, gulya háztól házig haladva gyarapodott: mire a falu szélére, a legelőkre ért, már csak kimondottan széles utcákon fért el.
Péter Zoltán főmérnök elmondta, hogy a jövőben fejlesztési tervek a településszerkezetet nem csak megőrizni szándékoznak, hanem még hangsúlyosabbá szeretnék tenni. Az úgynevezett "Zöldkorona Vízió" elképzelése szerint 2050-re zöld gyűrű és majdnem összefüggő vízfelület venné körül a majdnem szabályos kör alaprajzú várost.
Nagy eredmény, hogy a városban 2008 óta építészeti-műszaki tervtanács működik. (a megyében Hajdúböszörmény a második ilyen város). A tervtanács létrehozásának is az a célja, hogy a települési építészeti örökséget, a városképet, a településszerkezetet megőrizzék.
A kiskörúton belül eső területet műemléki védelem alá szándékoznak vonni. Egy harmadik körutat is terveznek, amelynek a Zöldkorona kialakításban is szerepe lesz.
2009-ben a főépítészi konferenciának Hajdúböszörmény adott otthont. Ebből az alkalomból festmények készültek, amelyek azt mutatják be, milyen utat jár be Hajdúböszörmény a múltból a jelenbe és innen a jövőbe.
Novák István, Makó főépítésze elmagyarázta, hogy Makó városszerkezetének és városképének a kialakulásában a Marosnak óriási szerepe volt. A Város életét emberemlékezet óta a folyótól és az árvizektől való félelem, az árvízi védekezés határozta meg. A város emiatt fokozatosan elszakadt a Marostól. Jelenleg a várostervező munka arra irányul, hogy újra élő kapcsolat alakulhasson ki a Maros és Makó között: Makó "Maros-parti várossá" szeretne válni.
Makó történelmében és fejlődésben a trianoni döntés nagyon nagy törést okozott. Elszakadt a vonzáskörzetétől, határvárossá vált. Lakossága 2010-re az 1914-es népesség 2/3-ára csökkent. Mostanra kiderült, hogy Makónak a hagyományos értékekre és tevékenységekre kell támaszkodnia. Nem nagyon ismert a közvélemény számára, milyen nagyon értékes épületállománnyal rendelkezik Makó. 185 épület áll helyi védelem alatt, amelyeket igyekeznek méltóképpen feléújítani.
A városvezetés értékteremtő szándékkal Makovecz Imrére bízta a várost. Középületek sorát tervezi Makó számára: épületei meghatározói lesznek a leendő makói városképnek.
A MUT kapcsolódó anyagai:
forrás:
Nagy Ildikó Emese, Magyar Urbanisztikai Társaság
H. Nemes Dóra, VÁTI Nonprofit Kft. Információszolgáltatási Igazgatóság
Fotók:
H. Nemes Dóra
Megosztás a következőn:
