A 2010. május-júniusi időszakban Magyarországot sújtó árvíz következményeinek és időbeli alakulásának áttekintése

Nyomtatóbarát változat
Az árvízi helyzetfelméréssel kapcsolatos korábbi hivatkozásunk (http://arcgis.vati.hu/arviz_borsod/) folytatásaként összefoglaltuk a május-júniusi árvízi eseményekről eddig napvilágra került tényadatokat, -ill. az árvíz térbeli/időbeli lefolyását.

 
Az árvíz elleni védekezéssel érintett települések száma megyei viszonylatban</p />
<p>(adatforrás: KvVM Vízkárelhárítási Főosztály, ábra: saját feldolgozás)Magyarországon 14 megyében összesen 518 településen folyt árvíz elleni védekezés (Forrás: KvVM). Az árvízi helyzet miatt több mint 3700 embernek kellett elhagynia az otthonát (forrás: MTI).

A legnagyobb elöntések Borsodban, Felső-Szabolcsban, Közép- és Alsó-Tisza vidékén, a Tiszántúlon és a Körösök vidékén alakultak ki. A hazai folyók áradása miatt az eddigi közel 90 százalékos felmérések szerint összesen 3119 lakóház sérült meg, csak Borsod-Abaúj -Zemplén megyében 295 otthon vált lakhatatlanná (forrás: MTI).
 
 
 
Árvízi elleni védekezéssel, ill. belvíz- és helyi vízkárral érintett települések</p />
<p>(adatforrás: KvVM Vízkárelhárítási Főosztály, ábra: saját feldolgozás)

Az árvíz okozta károk az eddigi felmérések szerint összességében (magánépületekben keletkezett károk, önkormányzati intézményekben keletkezett károk, mezőgazdasági károk, az utakban, hidakban keletkezett károk) elérik a 100 milliárd forintot. Csak a védekezési költségekre eddig 30 milliárd forintott fordítottak (forrás: MTI).
 
 
 
 
 
 
A belvízzel és helyi vízkárral érintett települések száma megyei bontásban</p />
<p>(adatforrás: KvVM Vízkárelhárítási Főosztály, ábra: saját feldolgozás)

A belvízzel elöntött területek tekintetében legalább 160 ezer hektár volt víz alatt. A magas mederteltségek miatt a Felső-Tisza vidékén egyes helyeken a belvízcsatornákból  is kilépett a víz. A belvíz- és helyi vízkár 380 települést érintett (forrás: KvVM)
 
 
 
 
 
 
 
A 2010. május 5. - június 10-ig tartó árvízi események kronológiája
 
 
 
2010. május 14-e óta védekező települések (árvíz, belvíz) </p />
<p>(adatforrás: KvVM Vízkárelhárítási Főosztály, ábra: saját feldolgozás)

2010. május 5. és 7. között a Sajó-Hernád vízgyűjtőjén jelentős csapadék hullott le. Ennek megfelelően a Rima és a Sajó szlovákiai szakaszain II. fokot meghaladó árhullám alakult ki. A Hernádon is kialakult egy kisebb árhullám.
A Sajó-Hernád vízgyűjtő területe a vízmércehelyekkel</p />
<p>(ábra: saját feldolgozás)Május 10-ével

kezdődő három napban több jelentős csapadékhullám érte el a Sajó-Hernád vízgyűjtőt. A kialakult helyzetet jelentősen rontotta, hogy a csapadék a már amúgy is átnedvesedett felszínre esett, valamint a mederteltség is még viszonylag magas volt.
11-én és 12-én ismét esett. Ennek következtében a Sajón és mellékvizein újra megindult a vízszintemelkedés.
13-án további csapadék hullott a Sajó-Hernád vízgyűjtőre. Ennek következtében a Rimán rövid apadás után újra emelkedni kezdett a vízszint.
15-én hajnalban Sajópüspökinél III. fok felett tetőzött a folyó. Sajószentpéternél III. fok, Felsőzsolcánál I. fok feletti vízállások alakultak ki.
16-án és 17-én is újabb esőzés érte a teljes vízgyűjtőt. Ennek nyomán a Sajó Sajópüspökinél tetőzött, Sajószentpéternél pedig átlépte az LNV (valaha mért LegNagyobb Vízállás) szintjét. A Hernád Hidasnémetinél szintén átlépte a III. fok szintjét és tovább áradt, a tetőzés az LNV is bekövetkezett.
Csapadék utánpótlás híján 18-án a Rima és a Sajó felső szakaszán ütemes apadás kezdődött. A Hernád szlovákiai szakaszán is elkezdődött az apadás. A Bódva is tetőzött a határszelvényben, de az apadás üteme lassú volt. A folyó Szendrőnél is aznap tetőzött LNV felett.
19-én a Rima, valamint a Sajó felső, szlovákiai szakaszán ütemes apadás volt tapasztalható, a vízállások a III. fokú készültség szintjének megfelelő érték alá csökkentek. Felsőzsolcánál tetőzés következett be (III. fok), azután lassan megindult az apadás. A Bódva határszelvényében az előző napi LNV feletti tetőzés után, a megindult lassú apadás ellenére a vízállás még mindig a korábbi maximális érték felett volt.
Bár a Hernád Hidasnémetinél a tetőzés óta apadt, a vízállás még mindig a III. fok szintje felett tartózkodott. Az árhullám csúcsa ekkor Gesztelynél járt, ahol az intenzív áradást követően a vízállás megközelítette az LNV szintjét.
20-án további lassú apadás volt tapasztalható az egész vízrendszeren.
21-én területi átlagban nem hullott számottevő csapadék a Sajó-Hernád vízgyűjtőjén.
22-ét követő pár napban a Sajó vízállása ütemesen csökkent, a Hernádon is már csak Gesztelynél mértek III. fok feletti vízállásokat lassú apadás mellett, csakúgy, mint a Bódván, ahol szintén még III. fok feletti értékeket mértek.
31-én változatos területi eloszlásban a Tisza részvízgyűjtőin számottevő csapadék hullott, területi átlagban legtöbb a Bodrog, a Szamos-Kraszna, és a Sajó-Hernád vízgyűjtőjén, de magas átlagcsapadék volt a Zagyva-Tarna és Körösök vízgyűjtőjén is.
A várhatóan két hullámban jelentkező csapadéktevékenység hatására a Tisza jobbparti mellékfolyóin alakult ki jelentős árhullám. A második hullámban érkező csapadék már a Felső-Tisza és a Szamos vízgyűjtőjét is elérte, ezért jelentős tiszai árhullám indult el.
 
2010. június 1-én is számottevő csapadék hullott a Tisza részvízgyűjtőin, területi átlagban legtöbb a Zagyva-Tarna, a Sajó-Hernád, és a Körösök vízgyűjtőjén.
2-án a nagy mennyiségű lehullott csapadékot követő emelkedés hatására a Bodrogon megállt az apadás. Ütemes áradás nyomán a vízállások II. fok fölé emelkedtek. A Sajó árhullámának hatására Sajópüspökinél az LNV-t megközelítő, Sajószentpéternél LNV közeli illetve azt meghaladó tetőzés alakult ki. A Bódván LNV közeli árhullám vonult le.
3-án a Sajó-Hernád rendszerében levonuló újabb árhullám eddigi tetőzései mindenhol az eddig észlelt maximális értékekkel következtek be.  A szlovákiai mellékfolyók árhullámainak hatására a Bodrogon ismét emelkedtek a vízállások. A Sajó Sajópüspökinél az LNV szintjét meghaladó értékkel tetőzött.
4-én a Sajó-Hernád rendszerében lehullott újabb csapadék a tetőzések elhúzódását, tartósan igen magas vízszintek kialakulását eredményezte. A Bodrog vízrendszerén mindenhol emelkedtek a vízszintek. Az újabb csapadékhullás hatására a Hernád Hidasnémetinél az LNV feletti tetőzést követő lassú apadás után újra áradt. A Sajó is újra áradt, Felsőzsolcán a III. fokú szint felett volt a víz szintje.
5-én a Sajó-Hernád rendszerében lehullott újabb csapadék az LNV szintje feletti tetőzések elhúzódását, tartósan igen magas vízszintek kialakulását eredményezte. Az újabb csapadékhullás hatására a Hernád Hidasnémetinél az LNV feletti tetőzést követő lassú apadás után újra áradt. A Sajó vízállása Sajópüspökinél átlépte az LNV szintjét, Felsőzsolcánál is újra áradt.
6-án mind Felsőbereckinél, mind Sárospataknál III. fok feletti vízállásokat észleltek. A Hernád a határszelvényben Hidasnémetinél tetőzött, a Sajó vízállása Sajószentpéternél tetőzött, majd lassan apadt, nem alakult ki másodlagos tetőzés.
7-én a Sajó-Hernád rendszerében levonuló, a magyarországi szakaszaikon az LNV szintje feletti tetőzéseket okozó árhullámok után a vízrendszer folyói lassú apadásnak indultak.
8-án a Tisza vízgyűjtőjén már nem volt számottevő csapadékhullás.
9-én a Bodrog igen magas, illetve a Sajó-Hernád rendszerében levonuló, a magyarországi szakaszaikon az LNV szintje feletti tetőzéseket okozó árhullámok után a mellékfolyók apadni kezdtek.
Június 10-én a Bodrog Felsőbereckinél tetőzött (III. fok) majd lassú apadásnak indult. A Sajó és a Hernád is apadni kezdet, III. fok feletti vízállást már csak Gesztelynél észleltek.
(adatforrás: www.hydroinfo.hu)
 
 
 
 
Az otthonaikat vesztett emberek fedél alá juttatásának érdekében a Belügyminisztérium Területrendezési és Építésügyi Helyettes államtitkársága felhívást intézett a hazai tervező építészek felé melyet megtekinthet az építésügyi szakmai portálunkon: http://www.e-epites.hu