A Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály koordinálása és megbízása alapján a VÁTI Nonprofit Kft. generáltervezésében 2011-ben kezdődtek meg az OTrT törvény felülvizsgálatának és módosításának tervezési munkálatai azzal a céllal, hogy az előkészítő és a javaslattevő munkafázisok kidolgozása 2012. év végéig befejezhető legyen. 2011. második, illetve 2012. első félévében a felülvizsgálat részeként megtörtént az OTrT törvény elfogadása óta kidolgozott, a területrendezési szempontból releváns koncepciók áttekintése, valamint az OTrT törvény érvényesülésével kapcsolatos ágazati és megyei önkormányzati vélemények feldolgozása. Elkészült továbbá a 218/2009. kormányrendeletben foglaltaknak megfelelő tartalommal a terv előkészítő fázisa. Ezt követően 2012. második félévében került sor a javaslattevő fázis kidolgozására, valamint a külön jogszabályokban meghatározott környezeti vizsgálat és Natura hatásbecslés elkészítésére.
Az OTrT törvény módosítását a jogszabályi követelményeken túl azok a 2008 óta bekövetkezett változások indokolják, melyek szoros összefüggésben vannak a törvény tartalmával, vagy amelyek területrendezési vonatkozásait a törvényben érvényesíteni kell.
Az OTrT törvény 2008. évi módosítását követő időszakban számos, a törvénnyel összefüggésben lévő országos szintű terv és koncepció, valamint ágazati stratégia készült el, illetve került elfogadásra (pl.: Nemzeti Energiastratégia 2030., Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv, Kulturális Örökségvédelmi Stratégia). Ezen kívül több, az OTrT törvény tartalmát közvetlenül, vagy áttételesen érintő nemzetközi és hazai jogszabályt hirdettek ki (pl.: a gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló 1222/2011. [VI. 29.] Korm. határozat, az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló 168/2010. [V. 11.] Korm. rendelet).
Szintén a felülvizsgálat szükségességét támasztották alá az OTrT törvény alapján készült megyei területrendezési tervek kidolgozásának tapasztalatai és az OTrT törvényre vonatkozó megyei ajánlások.
Az Ország Szerkezeti Tervének javasolt módosítása
A felülvizsgálat során az országos területfelhasználási kategóriák rendszere alapvetően nem változott: országos szinten hat, megyei szinten hét területfelhasználási kategória került meghatározásra. Ezek a következők.
„5. §
(1) Országos területfelhasználási kategóriák a következő,
a) legalább 1000 ha területű térségek:
aa) erdőgazdálkodási térség,
ab) mezőgazdasági térség,
ac) vegyes területfelhasználású térség,
ad) települési térség,
b) területi korlát nélkül ábrázolt térségek:
ba) vízgazdálkodási térség,
bb) építmények által igénybe vett térség,
bc) települési térség.
(2) Kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák a következő,
a) legalább 50 ha területű térségek:
aa) erdőgazdálkodási térség,
ab) mezőgazdasági térség,
ac) vegyes területfelhasználású térség,
b) legalább 10 ha területű térségek:
ba) városias települési térség,
bb) hagyományosan vidéki települési térség,
c) területi korlát nélkül ábrázolt térségek:
ca) vízgazdálkodási térség,
cb) építmények által igénybe vett térség.”
Az Ország Szerkezeti Tervén ábrázolható területek kiterjedésének 1000 ha-os korlátja változatlan maradt, módosult viszont több esetben a kategóriákhoz tartozó lehatárolás.
A települési térség esetében a lehatárolás felülvizsgálatának alapját a 2008 óta elfogadott kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek digitális térinformatikai adatbázisa adta. A módosító javaslat a vegyes területfelhasználású térség kijelölésénél is a közelmúltban elfogadott kiemelt térségi/megyei területrendezési tervekre támaszkodott. A legnagyobb változás a vízgazdálkodási térség esetében történt, amely a javaslat alapján Magyarország teljes felszíni vízrajzi hálózatát (vízfolyások és tavak) és azok parti sávját foglalja magába. Továbbá a térség minden eleme területként került ábrázolásra. Az építmények által igénybe vett térség ábrázolása továbbra is szimbólumokkal történik. A térség részeként 25 infrastruktúra elem (11 közlekedési, 8 energetikai, 4 vízgazdálkodási és 2 hulladékgazdálkodási) jelenik meg az Ország Szerkezeti Tervén. A közlekedési infrastruktúra hálózatokkal kapcsolatos javaslatok hátterében elsősorban jogszabályi változások állnak.
A területfelhasználási kategóriákhoz tartozó szabályozás pontosodik, de továbbra is tág kereteket biztosít a tervezők számára a tovább tervezéshez.
Térségi övezetek rendszerének javasolt módosítása
Az OTrT törvényben meghatározott és lehatárolt övezetek közül a módosító javaslat néhány térségi övezet elhagyását, egy részének aktualizált megtartását, de új övezetek bevezetését is javasolja az alábbi táblázat szerint. Az övezeti rendszer újragondolásánál cél volt egyrészt, hogy egyszerűbb legyen a struktúra, másrészt hogy minden övezethez biztosítva legyen az adatszolgáltató mind országos, mind pedig megyei és települési szinten. Az övezeti rendszer felülvizsgálatának eredményeképp 8 országos és 8 kiemelt térségi/megyei övezet szerepel a javaslatban.
| Országos Területrendezési Terv | Kiemelt térségi és megyei területrendezési terv |
| a) Országos ökológiai hálózat |
a) Magterület b) Ökológiai folyosó c) Pufferterület |
| b) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület | |
| c) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület | |
|
d) Erdőtelepítésre |
|
|
|
|
|
|
|
|
d) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
i) Történeti települési terület |
| e) Világörökségi és világörökségi várományos terület | |
|
|
|
|
|
|
| f) Országos vízminőség-védelmi terület | |
| g) Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló szükségtározók területe | |
|
|
|
| e)Ásványi nyersanyag-vagyon terület | |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az országos ökológiai hálózat övezete a természetes és természetközeli élőhelyek rendszere, amely az élőhelyek közötti ökológiai folyosók által biztosított biológiai kapcsolattal elősegíti a fajok vándorlását, terjedését, és ezzel a biológiai diverzitás megőrzését. Az övezet országos kategóriaként való megjelenítésének célja továbbra is a természetvédelem markáns és változatlan jelentőségű szerepének biztosítása. Az övezethez tartozó szabályozás tartalmában csak kisebb pontosítások történtek. Az övezeti lehatárolás módosítása egyrészt a Natura 2000 területek – az ökológiai hálózatba eddig nem tartozó – egyes elemeinek ökológiai hálózatba való integrálásán alapult, másrészt az elkészült megyei területrendezési tervekben és településrendezési eszközökben kijelölt ökológiai hálózat figyelembevételével történt.
A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezeti lehatárolása és a kapcsolódó szabályozás a felértékelődő mezőgazdasági termelésre leginkább alkalmas szántóterületeket védi a beépítésre szánt területté való minősítéstől, továbbá a módosító javaslat alapján a külszíni bányászati tevékenységektől. Az övezethez kapcsolódóan két probléma is felmerült. Egyfelől településrendezési szinten a földhivatalok által szolgáltatott, földminősítésre használatos AK alapú besorolás nem konform a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületi minősítéssel, másfelől az övezet lehatárolásához a 282/2009. (XII. 11.) kormányrendeletben előzetes állásfoglalásra jogosult államigazgatási szerv nincs kijelölve. A különböző területi szinteken alkalmazható homogén lehatárolásra vonatkozó megoldást legeredményesebben az alulról építkező MePAR (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer) alapú, a támogatásokkal is összefüggő megközelítés és lehatárolás jelentené. Az övezeti lehatárolás felülvizsgálatának megvalósíthatósága a következő hónapokban dől el.
A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület az OTrT törvény 2008. évi módosításakor új övezetként lett lehatárolva a termőhelyi jellemzők és a faállományra vonatkozó adatok alapján. A lehatárolás az országosan meglévő 2 millió hektáros erdőállomány mintegy 59,0 %-át (1,12 millió ha) érintette. Az övezeti lehatárolása a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóságának adatszolgáltatása alapján módosult, aminek következtében egyrészt kismértékben növekedett az övezet területe, másrészt területi elhelyezkedése is változott. Az övezethez kapcsolódó szabály viszont változatlanul a beépítésre szánt területek terjeszkedésével szemben és a külszíni bányászat korlátozásával védi az övezetbe eső erdőrészleteket.
A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete a kétszintű (országos és térségi) tájképvédelmet megszünteti, és egy egységes, országos övezetként meghatározott tájképvédelmi területi lehatárolást vezet be. További változás, hogy a tájképvédelmi terület lehatárolása eddig településhatárosan történt, ami azonban a településrendezési tervezés során nem adott elég támpontot a lehatároláshoz, ezért a módosítás során az OTrT törvényben már a tervezési léptéknek megfelelő területhatáros övezet jelenik meg. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetéhez tartozó előírások kiegészültek a településrendezési eszközök készítésekor figyelembe veendő további szabályokkal.
Az országos vízminőség-védelmi terület övezetben a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület és a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő terület országos övezetek összevonásra és tartalmi kiegészítésre kerültek. A két övezet összevonásának és tartalmi kibővítésének alapja az európai jogharmonizáció megteremtése, lehatárolásának célja a védett felszíni és felszín alatti vizek – az EU Víz Keretirányelvben (VKI) megfogalmazott – jó ökológiai állapotának biztosítása. Az országos vízminőség-védelmi terület övezeti szabályai a bányászati tevékenység engedélyezésére vonatkozó kötöttséget tartalmaznak, másrészt a területen, illetve a vízgyűjtőn kívül keletkezett szennyvizek be- vagy kivezetésének a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben történő rendelkezését írja elő. A szabályok ugyanakkor kiegészülnek a településrendezési eszközök alkalmazására vonatkozó szabályozással is.
A honvédelem érdekeinek érvényesítését az OTrT törvény alapvetően a kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezeti lehatárolással és a kapcsolódó szabályozással segíti. Az övezetbe az országos fontosságú – Magyarország védelmi képességeit alapvetően meghatározó, vagy a NATO-tagságból eredő, valamint nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelességei teljesítéséhez szükséges – honvédségi építmények és a honvédelmi tevékenység elvégzéséhez szükséges területek kerültek be. Honvédelmi célú, de jellemzően erdő területfelhasználású területeket az övezetre vonatkozó új szabályozás szerint a településrendezési eszközökben a beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület mellett erdőterület területfelhasználási egységbe is be lehet sorolni.
A felülvizsgálat folyamatának következő lépése az OTrT törvény módosító javaslatának egyeztetése a 218/2009-es Korm. rendelet alapján, majd ezt követően ezek eredményeinek módosító javaslatba történő átvezetése. Az ily módon átdolgozott módosító javaslat várhatóan 2013 júniusára készül el. A törvénymódosítására várhatóan az év végén kerül sor.
Hivatkozások:
[1] http://www.terport.hu/teruletrendezes/teruletrendezesi-tervek/magyarorszag
[2] http://www.terport.hu/webfm_send/3858
[3] http://www.terport.hu/webfm_send/3859