Települések száma: 188
Megyei jogú városok: Budapest, Érd
Városok:
Főváros központú régió, mely Pest [1] megyét és Budapestet foglalja magába. Magyarország legfejlettebb térsége. Az ország területének csupán 6%-át foglalja el, népességének azonban több mint egynegyede (2,9 millió fő) él itt. A népsűrűség ennek köszönhetően a négyszerese az országos átlagnak (414 fő/km2). A régió évtizedek óta is a legdinamikusabban fejlődő térsége az országnak, amelynek oka főként a főváros kiemelkedő szerepe. A régió az országos GDP 47%-át termeli, amiből Budapest részesedése 37%, Pest [1] megyéé pedig 10% [2]. Nemcsak társadalmi és gazdasági, hanem földrajzi értelemben is Magyarország valódi centrumának tekinthető. Az ország földrajzi középpontja (Pusztavacs), népességi (Vasad) és gazdasági-jövedelmi súlypontja (Alsónémedi) is a régióban található. Az ország közlekedési és kommunikációs hálózataiban fontos szerepet tölt be, innen ágaznak szét sugarasan a fő vasútvonalak, autópályák, a „gazdasági növekedés tengelyei”. Ezáltal fontos közlekedési csomópont és mind a személy-, mind az áruszállítás szempontjából egy fontos hazai és nemzetközi állomás.
A régió több tájegység találkozásánál fekszik. Északon hegyek, délen alföldi területek találhatóak, amelyeket észak-déli irányban kettészel a Duna. Számos természeti értékkel rendelkezik e térség, amelyek több kikapcsolódási és szórakozási lehetőséget nyújtanak, mint például a Dunakanyar, a Pilis és Budai-hegység, Aquincum, gyógyvízforrások, a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a Hungaroring stb. Közigazgatásilag a régió két részre bomlik (főváros és Pest megye), viszont a valódi térszervezői tagolódás nem követi ezt. Külön egységként kezelendő a főváros és az azt körülvevő agglomeráció, mint funkcionális városi térség (81 település, 2,5 millió fő). Ezt öleli körbe Pest megye megmaradt része.
Településföldrajzi jellemzők
A Közép-magyarországi régió az egyetlen a hét régió közül, amelynek kistérségei fejlettségük szerint a KSH által meghatározott öt csoportból kizárólag az első három – dinamikusan fejlődő, fejlődő és felzárkózó – fejlettségi csoport valamelyikébe tartoznak. Ez azt jelenti, hogy a régiónak nincsenek stagnáló, vagy lemaradó térségei. A régión belül határozottan elkülönül a dinamikusan fejlődő főváros és az agglomerációs gyűrű. Budapesten a történelmi városmag és a budai oldal fejlettsége jelentősen meghaladja egyes kívül eső pesti kerületekét. A fejlettségük szerint elkülöníthető kistérség-csoportokon belül természetesen további különbségek mutatkoznak.
Természet- és tájföldrajzi adottságok
Természeti és kultúrtörténeti értékek
A Duna és az Ipoly folyók által lehatárolt és átszelt régió táji értékét a nagy táji változatosság, valamint a védelemre érdemes természeti és kulturális örökségek nagy száma adja. A főváros a Dunán való átkelés szempontjából legalkalmasabb partszakasz mentén található, a Budai Várhegy és a dunai látkép pedig méltán nyerte el az UNESCO-tól a Világörökség címet. Pest megye és Budapest is gazdag műemlékekben, védendő természeti értékekben, a régió domb- és hegyvidéki térségeinek erdősültsége is magas, ahol a védett természeti területek aránya kiugró.
Hivatkozások:
[1] http://www.terport.hu/megyek/magyarorszag-megyei#
[2] http://www.terport.hu/webfm_send/2448
[3] http://www.kozpontiregio.hu/
[4] mailto:proregio@proregio.hu
[5] http://www.terport.hu/node/835
[6] http://www.terport.hu/node/836
[7] http://www.proregio.hu/
[8] http://teir.vati.hu/