Terület: 17 729 km2
Lakónépesség: 1 481 922 fő (2010)
Régióközpont: Debrecen
Megyék: Hajdú-Bihar , Jász-Nagykun-Szolnok , Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérségek:
-
Hajdú-Bihar megye : Balmazújvárosi, Berettyóújfalui, Debreceni, Derecske-Létavértesi, Hajdúböszörményi, Hajdúhadházi, Hajdúszoboszlói, Polgári, Püspökladányi
-
Jász-Nagykun-Szolnok megye : Jászberényi, Karcagi, Kunszentmártoni, Mezőtúri, szolnoki, Tiszafüredi, Törökszentmiklósi
-
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye : Baktalórántházai, Csengeri, Fehérgyarmati, Ibrány-Nagyhalászi, Kisvárdai, Mándok, Mátészalkai, Nagykállói, Nyírbátori, Nyíregyházai, Tiszavasvári, Vásárosnaményi, Záhonyi
Települések száma: 389
Megyei jogú városok: Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza
Városok:
-
Hajdú-Bihar megye : Balmazújváros, Berettyóújfalu, Biharkeresztes, Derecske, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás. Hajdúsámson, Hajdúszoboszló, Kaba, Komádi, Létavértes, Nádudvar, Nyíradony, Polgár, Püspökladány, Téglás, Tiszacsege, Vámospércs
-
Jász-Nagykun-Szolnok megye : Abádszalók, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászfényszaru, Jászkisér, Karcag, Kenderes, Kisújszállás, Kunhegyes, Kunszentmárton, Martfű, Mezőtúr, Rákóczifalva, Tiszaföldvár, Tiszafüred, Törökszentmiklós, Túrkeve, Újszász
-
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye : Baktalórántháza, Balkány, Csenger, Demecser, Dombrád, Fehérgyarmat, Ibrány, Kemecse, Kisvárda, Mándok, Máriapócs, Mátészalka, Nagyecsed, Nagyhalás, Nagykálló, Nyírbátor, Nyírlugos, Nyírmada, Nyírtelek, Rakamaz, Tiszalök, Tiszavasvári, Újfehértó, Vaja, Vásárosnamény, Záhony
Általános földrajzi leírás
Az Észak-alföldi régió Magyarország keleti részén fekszik és három megyét (
Hajdú-Bihar ,
Jász-Nagykun-Szolnok és
Szabolcs-Szatmár-Bereg ) foglal magába. Területe 17 729 km
2, ezzel
az ország második legnagyobb és egyben második legnépesebb régiója. Népsűrűség tekintetében a ritkábban lakott régiókhoz sorolható (83,6 fő/km2). A régió központja Debrecen. Az észak-alföldi régió Magyarország agrárfejlesztése szempontjából súlyponti stratégiai területet képez. Az ország mezőgazdasági területének 21,7%-a itt található, ezzel a magyarországi régiók között – a
Dél-Alföld után – a második. Területének közel 60%-a alkalmas intenzív agrárgazdálkodásra. Gazdasági alapkarakterét ma is a mezőgazdaság határozza meg. Hosszú ideje az ország legelmaradottabb térségeinek egyike. A megyék közül
Hajdú-Bihar megye van a legkedvezőbb helyzetben. Kiemelkedő a szerepe a régiós villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátásban (az ezeket végző cégek központjai itt találhatóak), turizmus-vendéglátásban (Hajdúszoboszló, Debrecen).
Jász-Nagykun-Szolnok megyében a bányászat és a feldolgozóipar,
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig a logisztikai szolgáltatások (szállítás, raktározás, posta) és a távközlési ágazatok fontos szerepe emelhető ki. A régió természeti adottságai a mezőgazdaság számára jelentősek. Turisztikai szempontból is fontos a táj, hiszen a Hortobágy (nemzeti park) és a Tisza fontos szerepet tölt be a térség életében (örökség- és vízi-turizmus). Emellett a régió gyógyvizes fürdői is vonzzák a látogatókat (Hajdúszoboszló, Debrecen, Cserkeszőlő). A térség sajátos funkcióval rendelkező települései közül kiemelhető Záhony, amely az áruforgalom legjelentősebb keleti kapuja. A régió nyugati felén Jászberény és Martfű emelhető ki, mint jelentősebb iparral rendelkező központok. A régió legkisebb városa Máriapócs, amely nemzeti kegyhely.
Természet- és tájföldrajzi adottságok
Az Észak-alföldi régió természetföldrajzi szempontból egységesnek mondható, hiszen alapvetően az Alföld nagytáj feltöltött síksági területei alkotják. nyugatról kelet felé haladva a Közép-Tisza-vidék nagy része, a Hajdúság és a Nyírség teljes területe, a Felső-Tisza-vidék nagy része és délen a Berettyó-Körös vidék területének közel a fele tartozik a régióhoz.
Településföldrajzi jellemzők
A városi jogállással rendelkező településeket alapul véve az Észak-alföldi régió Magyarország egyik legvárosodottabb régiója: 2011-ben az országos 10,4%-kal szemben településeinek 16,7%-a volt város (ez összesen 65 várost jelent). Átlagosnak tekinthető a régióban a kisvárosok száma (13, az országban 77), közülük azonban csak Karcag, Mezőtúr és Jászberény tekinthető teljes értékűnek (az utóbbi hosszú ideig a középvárosok csoportjába tartozott, és csak az elmúlt évtizedben csúszott vissza ebbe a csoportba), míg a többiek (Berettyóújfalu, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Püspökladány, Kunszentmárton, Tiszafüred, Törökszentmiklós, Fehérgyarmat, Nyírbátor, Vásárosnamény) csak hiányos értékűnek számítanak. Bizonyos mértékű felülreprezentáltságot mutat a legalsó kategória, a törpevárosok köre, ahol az ország 92 városából 23 a régióban található, közülük 8 teljes értékű (Balmazújváros, Hajdúnánás, Polgár, Kisújszállás,
Kunhegyes, Tiszaföldvár, Nagykálló, Tiszavasvári), 15 pedig hiányos értékű (Biharkeresztes, Derecske, Hajdúdorog, Létavértes, Nádudvar, Téglás, Jászapáti, Jászárokszállás, Martfő, Túrkeve, Baktalórántháza, Csenger, Tiszalök, Újfehértó, Záhony).
Régión belüli fejlettségi különbségek
Az észak-alföldi régióban jelenleg 28 kistérség található, melyek közül mindössze a debreceni tartozik a dinamikusan fejlődő kistérségek közé, három kistérség (hajdúszoboszlói, szolnoki, nyíregyházi) sorolható a fejlett stagnáló kategóriába, míg a leszakadóak között hét észak-alföldi kistérség található. A régió elmaradottságát jól tükrözi az a tény is, hogy a 28 kistérségből 25 (a három kimaradó a Debreceni, a Szolnoki és a Nyíregyházi kistérség) tartozik az ország 94, területfejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérsége közé. Ezek közül 15 (Balmazújvárosi, Berettyóújfalui, Hajdúhadházi, Polgári, Püspökladányi, Kunszentmártoni, Tiszafüredi, Baktalórántházai, Csengeri, Fehérgyarmati, Ibrány-Nagyhalászi, Mátészalkai, Nagykállói, Nyírbátori, Vásárosnaményi) bekerült a 47, területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségek kategóriájába is.
Természeti és kultúrtörténeti értékek
A régió egyedülálló természeti értékeit a területet érintő nemzeti parkok védik. Itt található Magyarország első védett természeti területet, a Debreceni Nagyerdő és első nemzeti parkja, a
Hortobágyi Nemzeti Park, mely az UNESCO Világörökség része is. A természeti és táji értékek közül a Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztájaként kiemelkedik. Mellette még egy nemzeti park – a
Körös-Maros Nemzeti Park – hat tájvédelmi körzet – Hajdúsági TK, Bihari-sík TK, Közép-Tiszai TK, Szatmár-Beregi TK, Kesznyéteni TK, Tápió-Hajta vidéke TK –, 19 természetvédelmi terület (köztük a Tiszaigari Arborétum TT, Zádor-híd és környéke TT, Kecskeri-puszta TT, Tiszakürti Arborétum TT), valamint további 123 helyi védettségű terület található a régióban.
A régió kiemelkedik vízhez kapcsolódó vonzerőkben, a Tisza és mellékfolyói, a Tisza-tó a nyári időszakban jelentős számú turistát vonzanak, a Tisza felső szakasza Szolnokig frekventált vízitúra útvonalnak számít. Az Észak-alföldi régió a magyarországi reformáció kiemelkedő központja: vallási értékei, műemlékei is számottevőek. Fontos turisztikai értéket képviselnek a tradicionális, hagyományos életmód és gazdálkodás népi emlékei, a néphagyományok (Jászság, Nagykunság, Hortobágy, Hajdúság, Szatmár, Bereg), a népi kismesterségek, valamint a nagyrészt kihasználatlan kastélyok és kúriák, melyek hasznosítása kiaknázható lehetőséget jelentenek a jövőre nézve. A régió gazdag múzeumokban, történelmi, néprajzi emlékekben. Régiószerte, de különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelentős a hasznosított, a részben kihasználatlan, változatos stílusban épült kastélyok és kúriák száma (pl. Tiszadob, Vaja, Vásárosnamény, Tiszavasvári, stb.). Ugyancsak jelentős értéket képviselnek az ipartörténeti emlékek is, amelyek között legismertebb az Európában is egyedülálló, cölöpökre épített vízimalom Túristvándiban, illetve a szárazmalom Tarpán. Az Észak-Alföldön a múzeumok, tájházak, helytörténeti gyűjtemények, bemutató- és kiállítóhelyek száma meghaladja a százat.
Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács
(Hajdú - Bihar, Jász- Nagykun - Szolnok és Szabolcs - Szatmár - Bereg megyék, Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza m. j. városok)
cím: 4028 Debrecen, Simonyi u. 14.
tel.: 52-524-760
fax: 52-524-770
Munkaszervezet:
Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. (ÉARFÜ)
cím: 4028 Debrecen, Simonyi u. 14.
tel.: 52-524-760
fax: 52-524-770
Az Észak-Alföldi Régió Turizmusfejlesztési Stratégiája
Kerényi Attila: Természeti potenciál, természeti és épített környezet. In: Baranyi Béla (szerk.) Észak-Alföld, 2008
Koncz Gábor: Településállomány, településhálózat, térszerkezeti sajátosságok. In: Baranyi Béla (szerk.) Észak-Alföld, 2008
Dancs László: Turizmus. In: Baranyi Béla (szerk.) Észak-Alföld, 2008
Perczel György (2003): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp. 611-616.
A Magyar Köztársaság Helységnévtára