Dél-Alföld

Nyomtatóbarát változat
Dél AlföldKunszentmiklósi Kecskeméti Kalocsai Kiskőrösi Kiskunfélegyházai Kiskunmajsai Kiskunhalasi Bajai Jánoshalmai Bácsalmási Csongrádi Szentesi Kisteleki Hódmezővásárhelyi Mórahalomi Szegedi Makói Szarvasi Szeghalomi Békési Sarkadi Orosházai Békéscsabai Gyulai Mezőkovácsházai
Terület: 18 337 km2
Lakónépesség: 1 308 470 fő (2010)
Régióközpont: Szeged
Megyék: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád
Kistérségek
  • Bács-Kiskun megye: Bácsalmási, Bajai, Jánoshalmai, Kalocsai, Kecskeméti, Kiskőrösi, Kiskunfélegyházai, Kiskunhalasi, Kiskunmajsai, Kunszentmiklósi
  • Békés megye: Békéscsabai, Békési, Gyulai, Mezőkovácsházai, Orosházi, Sarkadi, Szarvasi, Szeghalomi
  • Csongrád-Csanád: Csongrádi, Hódmezővásárhelyi, Kisteleki, Makói, Mórahalmi, Szegedi, Szentesi

Települések száma: 254
Megyei jogú városok: Kecskemét, Békéscsaba, Szeged, Hódmezővásárhely
Városok:

  • Bács-Kiskun megye: Bácsalmás, Baja, Dunavecse, Hajós, Izsák, Jánoshalma, Kalocsa, Kecel, Kerekegyháza, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kunszentmiklós, Lajosmizse, Mélykút, Solt, Soltvadkert, Szabadszállás, Tiszakécske, Tompa
  • Békés megye: Battonya, Békés, Csorvás, Dévaványa, Elek, Füzesgyarmat, Gyomaendrőd, Gyula, Körösladány, Medgyesegyháza, Mezőberény, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Orosháza, Sarkad, Szarvas, Szeghalom, Tótkomlós, Újkígyós, Vésztő
  • Csongrád-Csanád megye: Csanádpalota, Csongrád, Kistelek, Makó, Mindszent, Mórahalom, Sándorfalva, Szeged

Általános földrajzi leírás

A dél-alföldi régió az ország délkeleti és déli részén, a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyék által lefedett területen helyezkedik el. Az ország legnagyobb kiterjedésű régiója. Területének jelentős része természeti és táji értékekben gazdag adottságú síkság, melynek tengerszint feletti magassága sehol sem haladja meg a 200 métert. A dél-alföldi régió az ország harmadik legnépesebb régiója, népsűrűségét tekintve azonban Dél-Dunántúl után a legalacsonyabb értékkel bír (71,3 fő/km2). A népességcsökkenés folyamatos, bár nem egyenletes mértékű és területileg is eltérő.


Természet- és tájföldrajzi adottságok

A dél-alföldi régió síkvidéki jellege ellenére változatosterület. Alapvetően hat középtáj osztozik a területén: Duna menti síkság, Duna-Tisza közi homokhát, Bácskai-síkvidék, Alsó-Tisza-vidék, Körös-Maros köze, Berettyó-Körösvidék és a Nagykunság. A régió földterületének nagy része főként mezőgazdasági hasznosításra alkalmas, leginkább a nagyüzemi gabonatermesztés jellemzi a területet.


Településföldrajzi jellemzők

A települések számát (254 település, mely országos viszonylatban a legalacsonyabb egy régión belül) és a régió területét (az ország legnagyobb kiterjedésű régiója) tekintve, ez a régió az ország legritkább településhálózatával rendelkezik. 47 városával ugyanakkor a Dél-Alföld az Észak-Alföldet követően a második legvárosiasabb régiója az országnak. Településszerkezetét leginkább a tanyákkal körülvett mezővárosok és óriásfalvak alkotják. Az aprófalvakban és a kisfalvakban élők aránya nagyon alacsony (2,5%). A lakosság legnagyobb része (44,7%) a 2 000-10 000 fős nagy- és óriásfalvakban, valamint a 20 000-50 000 lakosú mezővárosokban (21,3%) koncentrálódik. Magyarország legkiterjedtebb tanyarendszere ebben a régióban található. A 2001-es népszámláláskor a külterületi lakosság száma 124 844 fő volt, mely az ország összes külterületi lakosságának 42%-át jelentette.


Régión belüli fejlettségi különbségek

A dél-alföldi régió 25 statisztikai kistérsége közül 7 (Jánoshalmai, Bácsalmási, Kisteleki, Mórahalomi, Mezőkovácsházi, Sarkadi, Szeghalomi) tartozik az ország 48 leghátrányosabb kistérsége közé. A régión belüli térszerkezet vázát nem a statisztikai kistérségek, hanem más rendezőelvek mentén kialakuló, viszonylag homogén településcsoportok képezik. Ilyenek a megyeszékhelyek (illetve részben Baja), szomszédos városaik és szuburbanizálódó övezeteik együtteséből formálódó agglomerációk, melyek a régió legnagyobb kiterjedésű, összefüggő, dél-alföldi viszonylatban fejlett, erősebben urbanizálódó, dinamikus terei. A kecskeméti település-együttes a megye népességének 26%-át tömöríti, ebből a nagyváros egymagában egyötödét. A békési megyeszékhelyen csak minden hatodik megyei lakos él, de a közép-békési centrum (Békéscsaba, Békés, Gyula) együttesen már a megye lakosságának 30, a teljes település-együttes pedig 40%-át adja. Szeged súlya a megyéjében kiugró (a népesség 38 %-a él itt), település-együttese a megye lakosságának közel felét tömöríti, a közeli Hódmezővásárhellyel együtt arányuk a 60%-ot közelíti. A fejlettség komplex mutatója alapján dél-alföldi viszonylatban igen fejlettnek minősített települések csoportja egyértelműen kijelöli a legnagyobb, valamint a tradicionális közép- és kisvárosok körét. Közéjük tartozik: Szeged, Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Baja, Kalocsa, Kecskemét, Hódmezővásárhely, Szentes és Szarvas. A legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkező lakosság többsége él ezekben a városokban él.


Természeti és kultúrtörténeti értékek

A térség természeti környezetének meghatározói a Duna, a Tisza és a hozzá kapcsolódó folyók, holtágak, és a védett területek. Ezek egyrészt lehetőséget adnak a zöldfolyosó-rendszerek kialakítására, másrészt rekreációs potenciált is képviselnek. A Dél-alföldi régió területének több mint 7%-a áll természetvédelem alatt. A régióhoz tartoznak a Kiskunsági Nemzeti Park, a Körös-Maros Nemzeti Park és a Duna-Dráva Nemzeti Park egyes területei, melyek együttesen az ország összes nemzeti park területének 21%-át adják. Az országos jelentőségű védett területek együttes nagysága az országos érték közel 25%-a.

A régió Tájvédelmi Körzetei és Természetvédelmi Területei:

  • Pusztaszeri TK, Mártélyi TK, Dél-Mezőföldi TK
  • Dénesmajori Csigás-Erdő TT, Szarvasi Arborétum TT, Szarvasi Történelmi Emlékpark TT, Ásotthalmi Láprét TT, A Bácsalmási Gyapjas Gyűszűvirág Termőhelye TT, Császártöltési Vörös-mocsár TT, Csólyospálosi Földtani Feltárás TT, Csongrádi Kónya-szék TT, Érsekhalmi Hét-völgy TT, Hajósi Homokpuszták TT, Hajósi Kaszáló és Löszpart TT, Kéleshalmi Homokbuckák TT, Kiskőrösi Turjános TT, Kiskunhalas Fejtéki-mocsár TT, Kunfehértói Holdrutás Erdő TT, Péteri-tó TT, Pusztaszeri Fülöp-szék TT, Pusztaszeri Hétvezér Emlékmű TT, Szelidi-tó TT
A régió több mint 700 épülete és építménye élvez országos műemléki védettséget, az egyházi jellegű emlékek száma összességében megközelíti a 250-et, a kastélyok és kúriák száma közel hatvan.  Legnagyszabásúbb középkori emléke a szegedi Alsóvárosi Boldogasszony templom. A régió kedvelt turisztikai célpontja a bugaci puszta és az 1200 présházból álló hajósi sváb pincefalu, mely Európában is kuriózumnak számít. A löszhátra épített egymáshoz bújó, fehérre meszelt présházak együttese a népi építészet különleges dél-alföldi emléke. Kalocsa egyike a négy magyarországi római katolikus érseki székhelynek, mely néprajzi nevezetességeiről is híressé vált. A régió olyan további történelmi emlékhelyekkel büszkélkedhet, mint Gyula (vár), Szarvas (arborétum) és Ópusztaszer (Nemzeti Történeti Emlékpark).
 

Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (DARFT)
(Bács - Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyék, Kecskemét, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szeged m. j. városok
 
cím: 6720 Szeged, Oroszlán u. 2.
tel.: 62-422-252
fax: 62-424-497
 
Munkaszervezet:
Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.
 
cím: 6720 Szeged, Oroszlán u. 2.
tel.: 62-424-215
fax: 62-424-497

forrás:
Dél-Alföldi Operatív Program, 2007-2013 (2005)

Kiss Attila: A Dél-Alföld épített öröksége. In: Nagy Gábor (szerk.): Dél-Alföld (2009)
Perczel György (2003): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp. 616-621.
A Magyar Köztársaság Helységnévtára