Dél-Alföld

Nyomtatóbarát változat
Dél AlföldKunszentmiklósi Kecskeméti Kalocsai Kiskőrösi Kiskunfélegyházai Kiskunmajsai Kiskunhalasi Bajai Jánoshalmai Bácsalmási Csongrádi Szentesi Kisteleki Hódmezővásárhelyi Mórahalomi Szegedi Makói Szarvasi Szeghalomi Békési Sarkadi Orosházai Békéscsabai Gyulai Mezőkovácsházai
Terület: 18 337 km2
Lakónépesség: 1 308 470 fő (2010)
Régióközpont: Szeged
Megyék: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád
Kistérségek
  • Bács-Kiskun megye: Bácsalmási, Bajai, Jánoshalmai, Kalocsai, Kecskeméti, Kiskőrösi, Kiskunfélegyházai, Kiskunhalasi, Kiskunmajsai, Kunszentmiklósi
  • Békés megye: Békéscsabai, Békési, Gyulai, Mezőkovácsházai, Orosházi, Sarkadi, Szarvasi, Szeghalomi
  • Csongrád: Csongrádi, Hódmezővásárhelyi, Kisteleki, Makói, Mórahalmi, Szegedi, Szentesi

Települések száma: 254
Megyei jogú városok: Kecskemét, Békéscsaba, Szeged, Hódmezővásárhely
Városok:

  • Bács-Kiskun megye: Bácsalmás, Baja, Dunavecse, Hajós, Izsák, Jánoshalma, Kalocsa, Kecel, Kerekegyháza, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kunszentmiklós, Lajosmizse, Mélykút, Solt, Soltvadkert, Szabadszállás, Tiszakécske, Tompa
  • Békés megye: Battonya, Békés, Csorvás, Dévaványa, Elek, Füzesgyarmat, Gyomaendrőd, Gyula, Körösladány, Medgyesegyháza, Mezőberény, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Orosháza, Sarkad, Szarvas, Szeghalom, Tótkomlós, Újkígyós, Vésztő
  • Csongrád: Csanádpalota, Csongrád, Kistelek, Makó, Mindszent, Mórahalom, Sándorfalva, Szeged

Általános földrajzi leírás

A dél-alföldi régió az ország délkeleti és déli részén, a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék által lefedett területen helyezkedik el. Az ország legnagyobb kiterjedésű régiója. Területének jelentős része természeti és táji értékekben gazdag adottságú síkság, melynek tengerszint feletti magassága sehol sem haladja meg a 200 métert. A dél-alföldi régió az ország harmadik legnépesebb régiója, népsűrűségét tekintve azonban Dél-Dunántúl után a legalacsonyabb értékkel bír (71,3 fő/km2). A népességcsökkenés folyamatos, bár nem egyenletes mértékű és területileg is eltérő.


Természet- és tájföldrajzi adottságok

A dél-alföldi régió síkvidéki jellege ellenére változatosterület. Alapvetően hat középtáj osztozik a területén: Duna menti síkság, Duna-Tisza közi homokhát, Bácskai-síkvidék, Alsó-Tisza-vidék, Körös-Maros köze, Berettyó-Körösvidék és a Nagykunság. A régió földterületének nagy része főként mezőgazdasági hasznosításra alkalmas, leginkább a nagyüzemi gabonatermesztés jellemzi a területet.


Településföldrajzi jellemzők

A települések számát (254 település, mely országos viszonylatban a legalacsonyabb egy régión belül) és a régió területét (az ország legnagyobb kiterjedésű régiója) tekintve, ez a régió az ország legritkább településhálózatával rendelkezik. 47 városával ugyanakkor a Dél-Alföld az Észak-Alföldet követően a második legvárosiasabb régiója az országnak. Településszerkezetét leginkább a tanyákkal körülvett mezővárosok és óriásfalvak alkotják. Az aprófalvakban és a kisfalvakban élők aránya nagyon alacsony (2,5%). A lakosság legnagyobb része (44,7%) a 2 000-10 000 fős nagy- és óriásfalvakban, valamint a 20 000-50 000 lakosú mezővárosokban (21,3%) koncentrálódik. Magyarország legkiterjedtebb tanyarendszere ebben a régióban található. A 2001-es népszámláláskor a külterületi lakosság száma 124 844 fő volt, mely az ország összes külterületi lakosságának 42%-át jelentette.


Régión belüli fejlettségi különbségek

A dél-alföldi régió 25 statisztikai kistérsége közül 7 (Jánoshalmai, Bácsalmási, Kisteleki, Mórahalomi, Mezőkovácsházi, Sarkadi, Szeghalomi) tartozik az ország 48 leghátrányosabb kistérsége közé. A régión belüli térszerkezet vázát nem a statisztikai kistérségek, hanem más rendezőelvek mentén kialakuló, viszonylag homogén településcsoportok képezik. Ilyenek a megyeszékhelyek (illetve részben Baja), szomszédos városaik és szuburbanizálódó övezeteik együtteséből formálódó agglomerációk, melyek a régió legnagyobb kiterjedésű, összefüggő, dél-alföldi viszonylatban fejlett, erősebben urbanizálódó, dinamikus terei. A kecskeméti település-együttes a megye népességének 26%-át tömöríti, ebből a nagyváros egymagában egyötödét. A békési megyeszékhelyen csak minden hatodik megyei lakos él, de a közép-békési centrum (Békéscsaba, Békés, Gyula) együttesen már a megye lakosságának 30, a teljes település-együttes pedig 40%-át adja. Szeged súlya a megyéjében kiugró (a népesség 38 %-a él itt), település-együttese a megye lakosságának közel felét tömöríti, a közeli Hódmezővásárhellyel együtt arányuk a 60%-ot közelíti. A fejlettség komplex mutatója alapján dél-alföldi viszonylatban igen fejlettnek minősített települések csoportja egyértelműen kijelöli a legnagyobb, valamint a tradicionális közép- és kisvárosok körét. Közéjük tartozik: Szeged, Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Baja, Kalocsa, Kecskemét, Hódmezővásárhely, Szentes és Szarvas. A legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkező lakosság többsége él ezekben a városokban él.


Természeti és kultúrtörténeti értékek

A térség természeti környezetének meghatározói a Duna, a Tisza és a hozzá kapcsolódó folyók, holtágak, és a védett területek. Ezek egyrészt lehetőséget adnak a zöldfolyosó-rendszerek kialakítására, másrészt rekreációs potenciált is képviselnek. A Dél-alföldi régió területének több mint 7%-a áll természetvédelem alatt. A régióhoz tartoznak a Kiskunsági Nemzeti Park, a Körös-Maros Nemzeti Park és a Duna-Dráva Nemzeti Park egyes területei, melyek együttesen az ország összes nemzeti park területének 21%-át adják. Az országos jelentőségű védett területek együttes nagysága az országos érték közel 25%-a.

A régió Tájvédelmi Körzetei és Természetvédelmi Területei:

  • Pusztaszeri TK, Mártélyi TK, Dél-Mezőföldi TK
  • Dénesmajori Csigás-Erdő TT, Szarvasi Arborétum TT, Szarvasi Történelmi Emlékpark TT, Ásotthalmi Láprét TT, A Bácsalmási Gyapjas Gyűszűvirág Termőhelye TT, Császártöltési Vörös-mocsár TT, Csólyospálosi Földtani Feltárás TT, Csongrádi Kónya-szék TT, Érsekhalmi Hét-völgy TT, Hajósi Homokpuszták TT, Hajósi Kaszáló és Löszpart TT, Kéleshalmi Homokbuckák TT, Kiskőrösi Turjános TT, Kiskunhalas Fejtéki-mocsár TT, Kunfehértói Holdrutás Erdő TT, Péteri-tó TT, Pusztaszeri Fülöp-szék TT, Pusztaszeri Hétvezér Emlékmű TT, Szelidi-tó TT
A régió több mint 700 épülete és építménye élvez országos műemléki védettséget, az egyházi jellegű emlékek száma összességében megközelíti a 250-et, a kastélyok és kúriák száma közel hatvan.  Legnagyszabásúbb középkori emléke a szegedi Alsóvárosi Boldogasszony templom. A régió kedvelt turisztikai célpontja a bugaci puszta és az 1200 présházból álló hajósi sváb pincefalu, mely Európában is kuriózumnak számít. A löszhátra épített egymáshoz bújó, fehérre meszelt présházak együttese a népi építészet különleges dél-alföldi emléke. Kalocsa egyike a négy magyarországi római katolikus érseki székhelynek, mely néprajzi nevezetességeiről is híressé vált. A régió olyan további történelmi emlékhelyekkel büszkélkedhet, mint Gyula (vár), Szarvas (arborétum) és Ópusztaszer (Nemzeti Történeti Emlékpark).
 

Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (DARFT)
(Bács - Kiskun, Békés és Csongrád megyék, Kecskemét, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szeged m. j. városok
 
cím: 6720 Szeged, Oroszlán u. 2.
tel.: 62-422-252
fax: 62-424-497
 
Munkaszervezet:
Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.
 
cím: 6720 Szeged, Oroszlán u. 2.
tel.: 62-424-215
fax: 62-424-497

forrás:
Dél-Alföldi Operatív Program, 2007-2013 (2005)

Kiss Attila: A Dél-Alföld épített öröksége. In: Nagy Gábor (szerk.): Dél-Alföld (2009)
Perczel György (2003): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp. 616-621.
A Magyar Köztársaság Helységnévtára