ࡱ> z{|}~#`abjbjmm ɌH\jjjdb 44JA4u$hQ`ej  4JU*&&& 4jJ&&&LjJ P0A1hޏZ(8Htj" \f&S?Yjd2$V):A2V:A        VTI Magyar Regionlis Fejlesztsi s Urbanisztikai Kzhaszn Trsasg 1016 Budapest, Gellrthegy u. 30-32. Homokhtsgi tanys trsg energiaelltsi s elrhetQsgi viszonyai javtsnak trszerkezeti tanulmnyterve 6. Dabasi kistrsg Kszlt a Miniszterelnki Hivatal Orszgos Terletfejlesztsi Hivatala Kiemelt Trsgi Programok FQosztlya megbzsbl a VTI Kht. Stratgiai Tervezsi Igazgatsgn s Trsgi Tervezsi Irodjn Budapest, 2006. mrcius  Homokhtsgi tanys trsg energiaelltsi s elrhetQsgi viszonyai javtsnak trszerkezeti tanulmnyterve 6. Dabasi kistrsg Munkaszm: 333110 OTH tmafelelQse: Pintye gnes SzendrQn Dr. Font Erzsbet VTI Kht. tmafelelQse: Jvor Kroly Majorn Vn Mariann VTI Kht. szakrtQi: Dr. Czene Zsolt Dr. Ferencsik Istvn Dlnokin Devecseri Anik Hamar Jzsef Schneller Krisztin Staub Ferenc Vass Gbor munkatrsai: Dr. Kovcs Klmnn Vajda Ferencn PYLON Kft. szakrtQ: Dr. Unk Jnosn Marketing s Vzgazdlkods Szolgltat s Tancsad Kft. szakrtQ: Vradin Kerek Zsuzsanna MTA TAKI szakrtQ: Szab Jzsef Konzulensek, adatszolgltatk: Dr. Rnay Istvn (ADUKVIZIG) Tripolszky Imre (ATIKVIZIG) Kkonyi rpd (KNPI) Lacz Gbor (szakrtQ) Szilvsi Imre (Homokhtsgi Mintagazdasg Kht.) Teleplsi nkormnyzatok IrodavezetQ: Gncz Annamria Igazgat: Nmeth kos Vezrigazgat: Csandi gnes Ez a dokumentci a VTI Kht. szellemi termke. A hozz ktQdQ  szerzQi jogrl szl 1999. vi LXXVI. trvnyben meghatrozott vagyoni jogok a VTI Kht-t illetik. Tartalomjegyzk  TOC \o "1-3" \h \z \u  HYPERLINK \l "_Toc136801636" I. Bevezets  PAGEREF _Toc136801636 \h 4  HYPERLINK \l "_Toc136801637" II. A kistrsgi trszerkezeti tanulmnyterv clja, eredmnyeinek sszefoglalsa  PAGEREF _Toc136801637 \h 6  HYPERLINK \l "_Toc136801638" III. Tanyakutatsi, tervezsi elQzmnyek  PAGEREF _Toc136801638 \h 9  HYPERLINK \l "_Toc136801639" III.1. A helyzetfeltr vizsglat eredmnyei  PAGEREF _Toc136801639 \h 9  HYPERLINK \l "_Toc136801640" III.2. A fejleszts irnyai  PAGEREF _Toc136801640 \h 10  HYPERLINK \l "_Toc136801641" III.3. A Dabasi kistrsg vidkfejlesztsi programjnak fQbb clkitqzsei  PAGEREF _Toc136801641 \h 14  HYPERLINK \l "_Toc136801642" IV. A kistrsg tanyinak ltalnos jellemzse  PAGEREF _Toc136801642 \h 16  HYPERLINK \l "_Toc136801643" V. Trsgi terletfelhasznls  PAGEREF _Toc136801643 \h 19  HYPERLINK \l "_Toc136801644" V. 1. A tji adottsgok ltalnos jellemzse  PAGEREF _Toc136801644 \h 19  HYPERLINK \l "_Toc136801645" V. 2. A terletfelhasznls jellemzQi, terleti megoszlsa  PAGEREF _Toc136801645 \h 19  HYPERLINK \l "_Toc136801646" V. 3. MezQgazdasgi szerkezettalaktst megalapoz tjhasznlati javaslat  PAGEREF _Toc136801646 \h 20  HYPERLINK \l "_Toc136801647" V.3.1. Termszeti s tji rtkek, krnyezeti rzkenysg  PAGEREF _Toc136801647 \h 21  HYPERLINK \l "_Toc136801648" V.3.2. TermQhelyi alkalmassg, javaslat az optimlis tjhasznlatra  PAGEREF _Toc136801648 \h 22  HYPERLINK \l "_Toc136801649" VI. Tanys teleplsszerkezet (teleplsrendszer)  PAGEREF _Toc136801649 \h 24  HYPERLINK \l "_Toc136801650" VI.1. A trsadalmi-kulturlis infrastruktra fejlesztse (info-kommunikcis  HYPERLINK \l "_Toc136801651" tanyakzssgi centrumok ltestsi javaslata)  PAGEREF _Toc136801651 \h 28  HYPERLINK \l "_Toc136801652" VII. Trsgi mqszaki infrastruktrahlzat  PAGEREF _Toc136801652 \h 29  HYPERLINK \l "_Toc136801653" VII. 1. Kzlekedsi infrastruktrahlzat  PAGEREF _Toc136801653 \h 29  HYPERLINK \l "_Toc136801654" VII.1.1. A kzlekedsi infrastruktrahlzat jelenlegi helyzete  PAGEREF _Toc136801654 \h 29  HYPERLINK \l "_Toc136801655" VII.1.2. Kzlekedsfejlesztsi javaslatok  PAGEREF _Toc136801655 \h 30  HYPERLINK \l "_Toc136801656" VII.1.3. A nehezen elrhetQ tanyk helyzetfeltrsa, a fldt-hlzat korszerqstsi  HYPERLINK \l "_Toc136801657" javaslata  PAGEREF _Toc136801657 \h 31  HYPERLINK \l "_Toc136801658" VII.2. Energiaellts  PAGEREF _Toc136801658 \h 34  HYPERLINK \l "_Toc136801659" VII.2.1. Villamos energiaellts jelenlegi helyzete  PAGEREF _Toc136801659 \h 34  HYPERLINK \l "_Toc136801660" VII.2.2. Villamos energiaellts technolgiai-fejlesztsi javaslata  PAGEREF _Toc136801660 \h 38  HYPERLINK \l "_Toc136801661" VII. 3. Vzellts, szennyvzkezels  PAGEREF _Toc136801661 \h 46  HYPERLINK \l "_Toc136801662" VII.3.1 Az ivvzellts helyzete  PAGEREF _Toc136801662 \h 46  HYPERLINK \l "_Toc136801663" VII.3.2 Gazdasgi cl vzellts jelenlegi helyzete  PAGEREF _Toc136801663 \h 48  HYPERLINK \l "_Toc136801664" VII.3.3. Szennyvzelvezets,- tisztts s elhelyezs jelenlegi helyzete  PAGEREF _Toc136801664 \h 48  HYPERLINK \l "_Toc136801665" VII. 4. rvz- s belvzvdelem, vzkrmegelQzs  PAGEREF _Toc136801665 \h 50  Felhasznlt irodalom& & & & & & & & & & & ....& & & & & & & & & & & & & & & & .& & ...56 Trkpmellklet sz. trkp Kistrsgi trszerkezeti tanulmnyterv sz. trkp Villamos energival nem rendelkezQ tanyk energiaelltsi javaslata sz. trkp Nehezen elrhetQ tanyk fldthlzatnak korszerqstsi javaslata, infokommunikcis tanyakzpont-hlzat javasolt kialaktsa sz. trkp Tanyk funkci szerinti megoszlsa sz. trkp TermQhelyi alkalmassg sz. trkp Termszeti, tji rtkek, krnyezeti rzkenysg sz. trkp Javaslat az optimlis tjhasznlatra Mellklet 1. sz. mellklet A munkban kzremqkdQ helyi partnerek 2. sz. mellklet A kistrsgi trszerkezeti tanulmnyterv munkamenete a megoldand feladatokhoz igazodva 3. sz. mellklet A tanyk villamos energia elltsa I. Bevezets A Homokhtsgi tanyavilg - 15 kistrsget rintQ - tfog fejlesztst magalapoz tervezsi munka az OTH Kiemelt Trsgi Programok FQosztlya megbzsval 2005-ben indult a VTI Kht. s az MTA RKK ATI tervezQ-, kutatmqhelyben. A tanyavillamostst s a megkzelthetQsg javtst kiemelt feladatknt kezelQ program keretben a kvetkezQ kutatsi stratgiaalkotsi megalapoz munkk kszltek: tfog fejlesztsi program a tanys trsgek helyzetnek a javtsra, klns tekintettel a tanyavillamostsi feladatokra. I. Helyzetfeltr vizsglat s elemzs. tfog fejlesztsi program a tanys trsgek helyzetnek a javtsra, klns tekintettel a tanyavillamostsi feladatokra. II. Fejlesztsi stratgia s program. Trsgi villamosenergia-elltsi tanulmnyterv a Duna-Tisza-kzi Homokhtsg 104 teleplse klterletre. A tanys trsgek problmakre terletfejlesztsi s terletrendezsi elemeket egyarnt rint. Ahhoz, hogy a fejlesztsi stratgiban meghatrozott egyes clok megvalsthatv vljanak, e trszerkezeti tanulmnyterv kvn specilis terleti tervezsi alapot nyjtani. A munka kveti a terletfejlesztsi koncepcik, programok s a terletrendezsi tervek tartalmi kvetelmnyeirQl szl 18/1998. (VI. 25.) KTM rendeletben, a trszerkezeti tervre elQrtakat, tartalmazza az Orszgos Terletrendezsi TervbQl, illetve az elfogadott megyei terletrendezsi tervbQl tvehetQ elemeket, ugyanakkor ezektQl eltrQ, specilis szempontokat is figyelembe vesz. Az optimlis trszerkezetet a fQ szempontknt trgyalt energia- s kzlekedsi infrastruktra tervezett elemei mellett a terletfelhasznls mozaikos rendszere, klnsen a tanyavilg funkcionlt megjelense alaktja ki. Tanyatrtneti ttekints A Dabasi kistrsg teleplsszerkezett tekintve ms utat jrt be, mint a Duna-Tisza kzi Homokhtsg tbbi rsze. JellemzQ r a tanys teleplsszerkezet, a mai teleplsek ltrejttben szerepet jtszottak a tanyk, ez azonban nem ktQdtt egy olyan anyavroshoz, mint pldul Szeged vagy Kecskemt, s nem is volt olyan sqrq. A kistrsg a trkkor kvetkeztben trtnt elnpteleneds utn lnyegben teleptssel npeslt be. Ez a mai teleplsek ltrejtte mellett a tanyavilg kialakulst is eredmnyezte. Az egykori pusztkon szrt, laza elhelyezkedsq tanyavilg keletkezett. A mai Tborfalva terletn 1870-ben 394 lakos lt e tanyaszerq klterleti helyeken. A trsgkzpont Dabas, Als- s FelsQ-Dabas, Sri s Gyn kzsgek sszevonsval keletkezett 1966-ban, valamennyi telepls a pusztk beteleptsvel jtt ltre. A kzsgek majorsgok s zsellrfalvak utdai. rkny uradalmi teleptett kzsg, melynek klterletn sok tanya alakult ki, s lakossga a klterleten koncentrldott. rkny tanys hatrrszbQl vlt ki Tborfalva 1949-ben. 1970-1989/90 kztt rknnyel kzs tancsot alkottak Tborfalva, Hernd s Pusztavacs. jhartyn s jlengyel szintn teleptett kzsgek, de a tanyk jelenlte esetkben nem meghatroz. A II. vilghbor utni folyamatok kvetkeztben a tanyk szma folyamatosan cskkent, modernizld, j alapinfrastruktrj faluhlzat alakult ki. A tanya tovbbra is a teleplsrendszer rsze maradt, de jelentQsge korntsem volt akkora, mint a Homokhtsg tbbi terletn. ElsQsorban a kistrsg keleti rszn maradtak meg a tanyk, mg jhartynbl lnyegben eltqntek. A zrt belterlet s a szrvny jellegq klterlet gy a kistrsg teleplseinek tbbsgt mig jellemzi. A XIX. szzad vgn, a XX. szzad elsQ felben a kistrsg tanyavilgban is pltek tanyasi iskolk. 1949 utn a tanyai lakossg cskkense, a tanyk visszaszorulsa, a zrt kzsgek fejlQdse figyelhetQ meg. A tanyk fennmaradsa ellen hatott a tanyai iskolk felszmolsa, a teleplsmagokba trtnQ betelepls, a tanykra vonatkoz ptsi tilalom. A tanyk fennmaradst biztostotta ugyanakkor a teszests sorn a fld magnhasznlatt (magntulajdont termszetesen nem) megengedQ szakszvetkezeti forma jelenlte, illetve a hztji gazdlkods, amelyek viszonylagosan kedveztek a tanyai gazdlkods megmaradsnak. Ezzel egytt azonban a tanyai lakossg e trsgben is folyamatosan cskken. A kistrsg jellemzQ demogrfiai folyamata Budapest kzelsge miatt a szuburbanizci, melynek kvetkeztben mr 1970 ta migrcis nyeresg, azaz odavndorls jellemzi, sokan telepltek s teleplnek be a kistrsg j elrhetQsggel rendelkezQ teleplseire. Mindez sszefgg teht egy funkcionlis trendezQdssel, miszerint a hagyomnyos tanya mellett megjelennek az dlQtanyk, a falusi turizmus, a termelQ tevkenysg nlkli laktanyk, a vrosi szegnyebb lakossg kiteleplse. Mindezek eredmnyezik a jelenleg megfigyelhetQ differencilt tanyavilgot, melyben a hagyomnyos tanya folyamatosan visszaszorul. A tanyai trsadalom letvitele, szemllete s szerkezete teht napjainkra talakult. Ebben fontos szerepet jtszik a homoki tanyk gazdasgi szerepkrnek vltozsa, a piacgazdasgi folyamatok megjelense, a foglalkozsi talakuls, a szuburbanizci megjelense, valamint a termszeti krnyezet felrtkelQdse. E csoportoknak eltrQek az rdekeik, ms az letvitelk, gy beilleszkedsk, egyttlsk alapvetQ fontossg a tanyai lt jvQje szempontjbl. Jtkony hatsuk az iskolzottsg, a korstruktra, a trsadalmi-gazdasgi kapcsolatok lnklse tern jelentkezhet. Fontos feladat a hzerQt jelentQ szellemi tQke, a fiatal rtelmisg letelepedsnek tmogatsa, az infrastrukturlis elmaradottsg megszntetse. II. A kistrsgi trszerkezeti tanulmnyterv clja, eredmnyeinek sszefoglalsa Az e dokumentciban kzreadott kistrsgi trszerkezeti tanulmnyterv clja, hogy a Homokhtsgi tanys trsg tfog fejlesztsi programja keretben, e munka elQzmnyeknt elkszlt tanyakutats eredmnyeit a kistrsg szmra tadja, alapot szolgltasson az e munkt kvetQ megvalsthatsgi tanulmnytervek elksztshez, egyttal megalapozza a Duna-Tisza kzi Homokhtsg, mint egyedi fejlesztsi clterlet rszvtelt az Eurpai Uni tmogatsi rendszerben. Kiemelt hangslyt rdemel, hogy e terlet Eurpban egyedlll teleplstrtneti, tji, termszeti rtkekkel br fenntartand, megQrzendQ kultrtj. E clok figyelembe vtelvel a tanulmnyterv javaslatot tesz a homokhtsgi tanyavilg terleti adottsgainak optimlis hasznostsra, klns hangslyt helyezve a fejlQds alapjt kpezQ infrastrukturlis kapcsolatokra. A tervezsi terlet a tanyavilg elhelyezkedst is kvetve a Duna-Tisza kzi homokhtsg hatrig terjed, gy e tervanyag Inrcs s Kakucs teleplsek nlkl vonatkozik a Dabasi kistrsgre. A trszerkezeti tanulmnyterv fQbb eredmnyeinek sszefoglalsa A trszerkezet alakulst - a mqszaki infrastruktrahlzatok mellett - alapvetQen meghatrozzk a terletfelhasznlsi elemek s azok vltozsai. A kistrsg gyenge termQhelyi adottsg, szlerzira, aszlyra rzkeny terletn kvnatos a mozaikos tjhasznlat kialaktsa, a homoki gyepek, erdQsvok, erdQfoltok, extenzv szntk trnyerse, a tjfenntarts bzist jelentQ, hagyomnyos tanyai gazdlkods terleteinek megQrzse. Az rtkfenntart gazdlkods az rutermelQ funkci mellett magban foglalja a termszeti s tjkpi rtkek megQrzst, a krnyezeti elemek s termQhelyi alapok vdelmt, valamint a vidki npessg meglhetsnek elQsegtst is. A tanykon lQk jvedelemszerzse, illetve jvedelem-kiegsztse szempontjbl a kertszeti kultrk a jvQben is meghatroz szerepet fognak jtszani. A belterjes szntfldi nvnytermesztsre a fut- s humuszos homoktalajok elsQsorban gyenge vztart kpessgk miatt alkalmatlanok. E terv ltal javasolt tjhasznlat-vlts elsQsorban ezekre a terletekre koncentrl. A trszerkezet alakulsa szempontjbl meghatroz az ptett krnyezet, a teleplsszerkezet vltozsa. Az alfldi tanyarendszert, az itt tallhat magyar tanyavilgot sajtos, megQrzendQ rtknek kell tekinteni, melynek fejlesztse csak a meglvQ egyedi teleplsszerkezeti s ptszeti rtkek, tjgazdlkodsi hagyomnyok s a termszeti-tji krnyezet egyttes rtkelsn alapulhat. Javasolt az egyes teleplsek rendezsi terveit rvidtvon, kb. egy idQben fellvizsglni, hogy sszehangolsuk - mely a szerkezeti tervek, az ptsi szablyozsok s az infrastruktra hlzatok sszeegyeztetst is magba foglalja  hatkony lehessen. Ezt elsQsorban az teszi szksgess, hogy az egyes teleplsek rvnyes helyi rendeletei kztt indokolatlan klnbsgek vannak a tanys terletekre vonatkozan, azzal egytt, hogy - a tanyk hagyomnyosan kialakult teleplsi, elhelyezkedsi rendjt tekintve - tbb-kevsb egysgesnek mondhat a tanyavilg s termszeti krnyezete. Jelen munka specilis elemeit kpezik a kialaktsra javasolt tanyakzpontok, melyek a tanyn lQ npessg informciszerzsi, kulturlis s kzssgi ignyeinek kielgtshez szksges httr infrastruktrt biztostjk. A szksges pletllomnyt - ahol lehetQsg van r - a mg meglvQ s hasznosthat volt tanyai iskolk adjk. A terletfelhasznls mellett a msik fontos trszerkezetalakt tnyezQ a mqszaki infrastruktrahlzat. A trsadalmi - gazdasgi kapcsolatok szempontjbl meghatroz jelentQsgq felttelek kz tartozik a j elrhetQsg biztostsa. A kzlekedsi infrastruktrahlzat jelenlegi llapotban, az elrhetQsg tekintetben jelentQs klnbsgek mutatkoznak az egyes trsgek, teleplsek kztt, gyakran kritikus mrtkq eslyegyenlQtlensget teremtve. Klnsen igaz ez a tanys trsgekre, a tanykra, az ott lQ emberekre, gazdlkodkra, a tanys trsgekben mqkdQ vllalkozsokra. A tanys trsgek fejlesztsnek jelenlegi fzisban ezrt a figyelem egyik clpontja a villanyrammal val ellts mellett az elrhetQsg javtsa. Az orszgos s megyei terletrendezsi tervekben elfogadott kzlekedsi hlzatok mellett, a kistrsgi trszerkezeti tanulmnyterv megjelenti az elrhetQsg szempontjbl legrosszabb helyzetben lvQ tanyk krt s javaslatot tesz az thlzat fejlesztsre,  javtott fldt minQsgben s teleplsenknt tlagosan 10 km-es mrtkben. A trszerkezeti terv azokat a fldtszakaszokat tartalmazza, amelyek megfelelQ szintq kialaktsa elsQ temben szksges. A tanys trsgek infrastrukturlis fejlesztsnek msik kiemelt eleme az energiaellts javtsa. A tanyavilg 20 kV-os s 0,4 kV-os villamos szabadvezetki hlzat-fejlesztsnek korltait e rendszerelemek relatve nagy fajlagos beruhzsi kltsge s gazdasgtalan zemeltetsi kltsge (vesztesgei) szabta meg korbban s ma is. A Dabasi Kistrsget alkot 8 teleplsre kln-kln ksztett felmrs szerint jl kirajzoldtak azok a tanyk, tanyacsoportok, amelyek a meglvQ vezetkes villamos kzp-, ill. kisfeszltsgq hlzatrl mg gazdasgosan ellthatk, fggetlenl a tanyk klnbzQ kategriitl. A jl kiptett 20 kV-os hlzat s 20/0,4 kV-os transzformtor llomsok, mint tppontok sqrqsgnek eredmnyeknt, ebben a kistrsgben az elltatlan tanyknak tbb mint 55%-t rdemes mg hagyomnyos vezetkhlzatrl elltni. A fennmarad mintegy 45%-os arnyban tvolra esQ tanykra  sszesen 42 tanyra  pedig 8 fQ villamos energia elltsi md ajnlhat. A javasolt villamos energia elltsi mdok terleti eloszlsra kln terleti lehatrols kszlt, hogy a kvetkezQ tervezsi szakaszban ksztendQ megvalsthatsgi tanulmnyban, a szmtsba vett vltozatok kzl kivlaszthatk lehessenek az optimlis megoldsmdok. A tanys trsg vzgazdlkodsi, vzhztartsi problmakre s annak megoldsi javaslata nem tartozik e munka kiemelt feladatai kz, de az idQrQl-idQre felmerlQ s megoldatlan krnyezeti konfliktusok, a vzelltsi-, szennyvzkezelsi hinyossgok szksgess teszik a vzgazdlkodsi helyzet ttekintst s az alternatv lehetQsgek flvzolst. A tanys teleplseken a vezetkes vzellts csak a telepls belterletre jellemzQ. Rszletes, a tanyk meglvQ ktjainak a vzminQsgt feltr sszestQ vizsglat tudomsunk szerint mg nem kszlt. A tanynknti sajt vzellt rendszer ideiglenes jellegq, megbzhatsga minimlis, a kismlysgq kutak fertQzsveszlye jelentQs. A problma megoldsra javasolt vzminQsg-ellenQrzst vgezni, illetve a nagyobb tanyacsoportok, tanyakzpontok kzelben trpevzmqveket kialaktani. Nhny helyen elQfordulhat, hogy a megfelelQ ivvz nem biztosthat helybeni kitermelssel, vagy csak arnytalanul drgn, ilyen esetekben palackos ivvzzel trtnQ elltst kell biztostani az ott lQknek. VzminQsgi problmk esetn a termelQ kutakra csatlakoztathat vztisztt berendezs technolgiai  gazdasgi szempont megfontolsa javasolt, amelynek alkalmazhatsga a vzben megjelenQ kmiai sszetevQktQl fgg. A tanys terleteken csatornahlzat s szennyvztisztt telep ltestse gazdasgtalan, kiptsk arnytalanul megterheln az ott lQk pnzgyi helyzett. Szennyvztiszttsra azonban szksg van a talaj s a talajvz tovbbi elszennyezQdsnek megakadlyozsa miatt. Ennek megoldsra a tanys terleteken egyedi szennyvztiszttk alkalmazsa javasolt. A jelenleg lehetsges megoldsok kztt szerepelhet a kzeli tanyk kzs egyedi tiszttrendszernek megptse ott, ahol a biolgiailag tiszttott szennyvz elhelyezst knnyebb megoldani. A tiszttott szennyvz felhasznlhat gykrzns ntzsre, szikkasztsra, valamint egyni elbrls alapjn a kzeli befogadba vezethetQ. Mindezeken tlmenQen lehetQsg van a felhasznlsra kerlQ tiszttott szennyvizek trozsra is. gy a kisebb teleplsek szennyviznek hasznostsa is gazdasgoss vlhat. A vzhztartsi problmkat tekintve az aszly s a talajvzszint-sllyeds elsQdleges oka az idQjrs, emellett szerepet jtszanak a nagy vzfogyaszts erdQk, a korbbi vzrendezsek, vzzr rtegek tvgsa, eltvoltsa, vzllsos terletek lecsapolsa, valamint a gazdasgi s kommunlis cl vzkitermels. A vzvisszatarts igen jelentQs szerepe a vzhztarts javtsban, a talajvzszint emelsben nyilvnul meg. A vzvisszatart trozk hasznostst tekintve elmondhat, hogy elsQsorban belvzvdelmi szempontbl jelentQsek, ntzsi cl ignybevtelket korltozza az igen vltoz vzmennyisg s a nem megfelelQ vzminQsg. sszefoglalva, a trszerkezeti tanulmnyterv ltal felvzolt javaslatok a teleplsek klterletein, a tanykon lQk letkrlmnyeit, a tanys terletek fejlQdsi, fennmaradsi eslyeit igyekeznek javtani, segteni. A tanya mig organikus rsze az Alfld termszeti-tji rendszernek. Fontos rtke, hogy megfelel a fenntarthat fejlQds, az integrlt vidkfejleszts, a multifunkcionlis mezQgazdasg Eurpai fejlesztsi modelljnek. A krnyezeti rtkek felrtkelQdshez kapcsold kereslet j tanyafunkcikat hvhat letre a korszerq mezQgazdlkods, az dlQ- s lakfunkci, valamint a turizmus  vendglts terletein. Az e munkban megfogalmazott javaslatok megvalstsa - trsadalmi hatsait tekintve - tagadhatatlanul pozitv irny fejlQdst generl. A fejlesztsek az letsznvonal emelkedst, a munkavgzsi krlmnyek javulst, az elvndorls cskkenst eredmnyezik. A gazdasgi hatsok a kzi munkaerQt ignylQ gazdlkodsi mdok, a diverzifiklt gazdasg, a tjfenntarts s hasznosts tekintetben nyilvnulnak meg, valamint abban, hogy a teljes ellehetetlenlssel fenyegetett, tanyn lQ npessg nem a teleplsek szocilis tmogatst ignylQ, hajlktalan, migrcis rtegeknt jelenik meg. A krnyezeti hatsok tekintetben igen fontos, hogy a krnyezetkmlQ gazdlkods, erQforrs-megQrzs, termszeti adottsgokhoz alkalmazkod letmd egszsges, fenntarthat krnyezetet teremt s tart fenn. Vrhat, hogy a fejleszts eredmnyei hossz tvon lesznek igazn rzkelhetQk, de az elmarad fejleszts feltehetQen komolyabb negatvumokat fog szlni, a rendezetlen, gazdtlan, megmqveletlen tjjal, a lakossg vgleges lesllyedsvel, szocilis s mentlis problmk halmozott megjelensvel. A beruhzsok dntQ hnyada jelenleg a tanyai lakossg dntseihez, anyagi erejhez ktQdik. A tanulmnyterv ltal javasolt fejlesztsi elemek tnyleges megvalsulshoz kormnyzati szndk, orszgos szintq, vilgos tanyafejlesztsi stratgia, fejlesztsi irnyok, intzmnyi httr s pnzgyi erQforrsok szksgesek. A tanyn lQket - rdekrvnyestQ kpessgk erQstshez - be kell vonni a rluk szl aktulis fejlesztsi, dntsi folyamatokba. III. Tanyakutatsi, tervezsi elQzmnyek Az alfldi tanys trsgek degradcija alapvetQen veszlyezteti a tj s benne a sajtos termszeti, nprajzi rtkek, gazdlkodsi hagyomnyok fenntarthatsgt. SegtQ intzkedsek nlkl az orszg s egyben Eurpa egyedi lQ, teleplstrtneti kincse tqnhet el ptolhatatlanul. A npessgmegtartshoz s a tanyavilg gazdasgi fejlQdshez alapvetQen fontos az infrastrukturlis elltottsgi hinyok lekzdse. E gondolat mentn indult el az  tfog fejlesztsi program a tanys trsgek helyzete javtsra, klns tekintettel a tanyavillamostsi feladatokra cmq munka, amely a kvetkezQ feladatokat tartalmazta: Helyzetfeltr vizsglat s elemzs: A vizsglt homokhtsgi tjegysg hrom megyt (Bcs-Kiskun, Csongrd, Pest megye), kt rgit (Dl-Alfld, Kzp-Magyarorszg) s 15 kistrsget rint. A feladatot a vizsglatba vont 104 telepls terletn a tanyk informatv felmrse kpezte, amely a terlet valamennyi tanyjra vonatkozan trkpi azonosts adatgyqjtst, 10 %-os reprezentatv adatlapos (krdQves) felmrst, valamint reprezentatv helyszni interjkkal trtnQ felmrst, s az gy elQllt adatok, informcik elemzst foglalta magba. A felmrs nemcsak a tanyavillamosts problmakrre irnyult, hanem a tanyavilg valamennyi problmjnak tfog feltrst clozta. Fontos szempont volt a terleti sszefggsek meghatrozsa. Ebben a munkafzisban kszlt el a tanyk tipologizlsa is. A felmrs eredmnye az aktulis s egyedi gyqjtsq adatokat tartalmaz trinformatikai adatbzis a teljes clterletre, valamint az annak htterl szolgl, illetve azt kiegsztQ adatllomny. Fejlesztsi stratgia s program kidolgozsa: a vizsglatban feltrt problmakrk alapjn beavatkozsi clterletek s intzkedsek meghatrozsa, illeszkedve a II. Nemzeti Fejlesztsi Terv tervezsi feladataihoz. III.1. A helyzetfeltr vizsglat eredmnyei A tanys trsgek problmaterletei A tanys trsgek jvQje szempontjbl meghatroz folyamatok a kvetkezQk: Tanyk sorvadsa A felmrs legszembetqnQbb eredmnye, hogy rendkvl nagy a megszqnt, sszedQlt tanyk szma. A tanyk 14 %-a mr nem vagy csak romos llapotban ltezik, helyket tbb esetben mr mqvels al vontk. A lakatlan, teht ltezQ, de nem lakott s funkci nlkli tanykat (19 %) hozzszmtva a tanyk (33 %-a) elhagyott. Tanyk funkcivltsa MegfigyelhetQ a hagyomnyos tanyk visszaszorulsa, amely egyrszt a mezQgazdasgon kvli gazdasgi tevkenysgek trnyerst, msrszt a szuburbanizci keretben - rszben egyfajta szocilis jelleggel - az 1990-es vtizedben megkezdQdtt kikltzst jelenti. Ez utbbi sorn sokan kltztek tanyra, s j tanyk is pltek, azonban ezek mr nem a hagyomnyos gazdlkod tanyatpust kpviselik, hanem laktanyk. Ennek eredmnyeknt a tanyai npessg az utbbi idQben mr nem fogy, hanem nvekszik a vrosokbl kikltzQkkel. A szocilis jellegq kikltzQk esetben a tanya a vrosi, munkanlkliv vlt csaldok knyszermenedkhelye. A funkcivlts harmadik tnyezQje a nyaraltanyv vls, amely klfldi tulajdonosokat is hozott a tanyavilgba. Terleti s tipolgiai differencilds Egyre lesebben klnlnek el a klasszikus tanys terek s tanyk a vrosok krli szuburbn tanyavilgtl. Mindez a tjhasznlatban, a tanya funkcijban, a tanya komfortfokozatban s a lakk letstratgijban, letmdjban is megmutatkozik. Tovbbi differencil tnyezQ az letkor, valamint a szocilis helyzet. A tanyavilgot jellemzQ tipolgiai soksznqsg erQs teleplsi, tji jellegzetessgekkel br. Mindezzel egytt tovbbra is alapkrds a hagyomnyos tanya helye s jvQje ebben a soksznqsgben. Komplex problmk A tanys trsgek problmi nem szqkthetQk le egyetlen problmra, pldul a villany nlkli tanykra, a rossz klterleti utakra vagy a mezQgazdasg jvedelmezQsgi problmira, hanem rendkvl sokflk krnyezeti, szocilis, kulturlis, kzssgi s gazdasgi aspektusokkal. Ennek megfelelQen megoldsuk is tfog fejlesztsi program keretben lehetsges, tekintettel az egyes problmk kztti sszefggsekre. Ennek egyik kiemelt tmja a Homokhtsg vzhztartsi problmakre s azzal sszefggsben a gazdlkodsi modellvlts knyszere, mely alapvetQen rinti a Duna-Tisza-kzi tanyavilgot. Villanyellts hinyossgai A tanyk problmi kztt megoldsnak srgQssge miatt emelhetQ ki az elektromos energival trtnQ ellts. A vizsglati terlet 104 teleplsre kivettve mintegy 7028 villany nlkli tanya valsznqsthetQ. A felmrs adatai szerint azonban a villannyal elltatlan tanyk tbb mint fele lakatlan, illetve nagyon sok a villannyal elltatlan a megszqnt tanyk kztt is, felttelezhetQ, hogy a lakatlann vls, illetve a megszqns egyik fQ oka a villanyellts hinya volt. Amennyiben teht nem trtnik beavatkozs a villanyellts megoldsban, az tovbbi tanyk megszqnst, lakatlann vlst vetti elQre. III.2. A fejleszts irnyai A tanys trsgek jvQkpe A tanyafelmrs kvetkeztetsei alapjn a tanys trsgek s a tanyk elQtt ktfle jvQkp rajzoldik ki: Negatv jvQkp Ha a fent vzolt problmkra nem tudunk hatkony vlaszokat adni a tanyk fele vgrvnyesen knyszerplyra kerl: folytatdik az elnpteleneds, az elregeds, az elszegnyeds, a tj tovbb degradldik. Hagyomnyos  tanyai lelem-termkeink egy rsze eltqnik. Az j funkcik (msodik otthon, tanya-turizmus) elszigetelt jelensgek maradnak. Tovbb nvekednek a szlsQsges trsadalmi s ptszeti-krnyezeti konfliktusok a klterleten. Tovbb romlik a kzbiztonsg, s a tanyai kzssg mentlis llapota. A tanyai letmdhoz ktQdQ, genercikon t tadott tuds s hagyomny eltqnik. Pozitv jvQkp A megfelelQ s hatkony beavatkozs eredmnykppen a negatv jvQkpben ismertetett folyamatok rszben elkerlhetQk. Ez esetben remny van a tanyk s trsadalmuk nagyobb rsznek megjulsra,  eredeti tanys kultrtji funkciikat (termels,  okszerq tjfenntarts s hasznlat) megQrzik, s az  jakat is (termszetvdelem, msodik otthon, tanya-turizmus) okosan befogadjk. A tanya az organikus gazdlkods szntere lesz, ahol egszsges lelmiszert lltanak elQ, a tjra s a tradcikra plQ turizmus valsul meg. A vrosi letmddal szemben alternatv letvitel megvalstsra, a termszetkzelisg ltal motivlt letmdvltsra alkalmas, tvmunkra ad lehetQsget. Felttelezve a tanyaprogram vgrehajtst, a programban a pozitv jvQkp clozhat meg. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben elmaradnak a programban meghatrozott fejlesztsek, a negatv jvQkp prognosztizlhat. Fejlesztsi clkitqzsek tfog clok a tanyavilg valamennyi problmjra s fejlesztsi krdsre vonatkozan: Az letkpes tanyk fennmaradsnak biztostsa a funkcionlis megjuls elQsegtsvel, a gazdasgi, infrastrukturlis felttelek biztostsval. A tanyai lakossg letminQsgnek javtsa az infrastruktra fejlesztsvel, a szolgltatsok elrhetQbb ttelvel s a foglalkoztats elQsegtsvel. A tanys trsgek tjrehabilitcija a tanyk tjfenntart funkcijnak megerQstsvel. A tanyk tji, ptszeti s kulturlis rksg rtkeinek megQrzse. Specifikus clok A problmaterletek alapjn a kvetkezQ specifikus clok fogalmazhatk meg: Elektromos energia ellts megoldsa, belertve a vezetkes elektromos energival s az alternatv energival trtnQ elltst. Szablyozs, tervezs rendszernek megjtsa a tanys trsgek sajtossgainak rvnyestse rdekben. Szocilis problmk kezelse, egszsggyi ellts fejlesztse, a szocilis s egszsggyi szolgltatsok elrhetQsgnek javtsa. Az oktatshoz, kpzshez, kultrhoz val hozzfrs javtsa, az oktats s kpzs tanyai lakossg ignyeihez igaztsa, kzssgi, kulturlis terek megjtsa. Kzbiztonsg javtsa. Infrastruktra fejlesztse: vzgazdlkods, vzellts, egyb energiaellts s elrhetQsg javtsa. A tji, krnyezeti llapot s minQsg megQrzse, a tanyk tjfenntart szerepnek biztostsa. A foglalkoztats, ezltal meglhets s jvedelem biztostsa a tanyn lQ npessg szmra; kiemelten: agrrstruktra vlts az organikus, termQhelyi adottsgokhoz igazod gazdlkodsra, vztakarkos gazdlkodsra val ttrssel, ennek feltteleinek biztostsval. Ezek a clok a vgrehajts szempontjbl kt alprogramba szervezhetQk: Tanys trsgek tfog rehabilitcis s fejlesztsi programja  SHAPE \* MERGEFORMAT  A tanyk elltsa szempontjbl elsQdlegesen megoldand feladat a tanyk elektromos energival val elltsnak megoldsa, belertve a hagyomnyos, vezetkes villamos energia elltst s az alternatv energia elltst. Emellett a specifikus clok kztt hrom olyan hangslyos terlet van, melyek megvalstsa klnsen fontos, mert a tbbi cl megvalsulsnak is alapfelttelei: Az elrhetQsg javtsa keretben a klterleti utak fejlesztse, amely a tanykat elrhetQv teszi a lakossg, a szolgltatsok, a gazdlkods s a turizmus szmra. A kzbiztonsg helyrelltsa, mert a szemlyi s a vagyoni biztonsg hinyban sem a tanyk, sem az ott lvQ eszkzk, sem az ott lQk nincsenek biztonsgban, emellett a tanyavilg a bqnzs  meleggyv vlik. A Homokhtsg vzhztartsi problminak rendezse, belertve a vzvisszatartst, a vztakarkos gazdlkodsra val tllst s a vzminQsg javtst. A programclok megvalstshoz szksges intzkedsek 1. ALPROGRAM: TANYAVILLAMOSTS1.1. Intzkeds: Villanyellts megoldsa1.2.. Intzkeds: Alternatv energia hasznostsa 2. ALPROGRAM: TANYAREHABILITCI- S FEJLESZTS1. Specifikus cl: Szablyozs, tervezs rendszernek megjtsa a tanys trsgek sajtossginak rvnyestse rdekbenIntzkedsek1.1. Tanya-fogalom, lehatrols jragondolsa1.2. EU-tmogats feltteleinek biztostsa1.3. nkormnyzati feladatok rendezse, tanyai rdekkpviselet megoldsa1.4. Tanys trsgekre vonatkoz szablyozsi, rendezsi, fejlesztsi tervek ksztse1.5. Stratgiai tervezs2. Specifikus cl: Szocilis problmk kezelse, egszsggyi ellts fejlesztse, a szocilis s egszsggyi szolgltatsok elrhetQsgnek javtsa.3. Specifikus cl: Az oktatshoz, kpzshez, kultrhoz val hozzfrs javtsa, az oktats s kpzs tanyai lakossg ignyeihez igaztsa, kzssgi, kulturlis terek megjtsa.IntzkedsekIntzkedsek2.1. Intzkeds: Szocilis ellts javtsa2.2. Intzkeds: Egszsggyi ellts javtsa3.1. Intzkeds: Alapfok oktats feltteleinek javtsa3.2. Intzkeds: Tanyasi letmd kultrjnak megQrzse3.3.. Intzkeds: Kultra, kzssg erQstse 4. Specifikus cl: Kzbiztonsg javtsaIntzkedsek4.1.Potencilis bqnzsi gcok meghatrozsa4.2. Civil rszvtel nvelsnek sztnzse4.3. Seglyhv s jelzQrendszer, figyelQszolglat kiptse 5. Specifikus cl: Infrastruktra fejlesztse, a tanyk elrhetQsgnek, vzelltsnak javtsa, hulladk-gazdlkods6. Specifikus cl: A tji, krnyezeti llapot s minQsg megQrzse, a tanyk tjfenntart szerepnek biztostsaIntzkedsekIntzkedsek5.1. Utak fejlesztse5.2. Ivvzellts javtsa5.3. Hulladk-gazdlkods fejlesztse6.1. Homokhtsg vzhztartsi problminak megoldsa6.2. Tanya-vdelem, feljts elQmozdtsa7. Specifikus cl: A foglalkoztats, ezltal meglhets s jvedelem biztostsa a tanyn lQ npessg szmraIntzkedsek7.1. llskeresQk munkhoz jutsnak elQsegtse7.2. Tanyai gazdlkods tmogatsa7.3. Helyi termkek elQlltsa7.4. Tanyasi turizmus erQstse7.5. Specilis foglalkoztats feltteleinek megteremtse III.3. A Dabasi kistrsg vidkfejlesztsi programjnak fQbb clkitqzsei A Dabasi kistrsg integrlt agrr- s vidkfejlesztsi programja A tanys terletek szempontjbl a kiegyenslyozott trsgi gazdasg megteremtse cmq prioritson bell az infrastruktrafejleszts emelhetQ ki a programbl. A klterleti infrastruktra fejlesztse minden teleplst rint, hiszen a termQfldek megkzeltst elQsegtQ utak kiptse, karbantartsa olyan beruhzs, amelynek kivitelezse eddig tbb okbl is elmaradt, m klnsen nagy jelentQsgre tesz majd szert ott, ahol megfogalmazdott az igny a farm-tpus klterleti gazdasgok ltrehozsra, fejlesztsre, s ahol a nagy kiterjedsq hatrban ma is viszonylag sok csald l, gazdlkodik klterleten. A program prioritsai s clkitqzsei a kvetkezQk: I. priorits: Kiegyenslyozott trsgi gazdasg megteremtse I.1. ltalnos clkitqzs: A versenykpes gazdasg s fenntarthat mezQgazdasg feltteleinek megteremtse I.2. Specilis clkitqzsek A tQke fogadsra alkalmas infrastruktra megteremtse A trsgben mqkdQ vllalkozsok versenykpessgnek s egyttmqkdsnek fokozsa A termQhelyi adottsgoknak leginkbb megfelelQ termelsi szerkezet kialaktsa A mezQgazdasgbl lQ npessg tevkenysgnek diverzifikcija A minQsgi termk-elQlltst s feldolgozst elQsegtQ infrastruktra s eszkz megteremtse Az agrrtermelQk piaci pozciinak erQstst szolgl egyttmqkdsek kiszlestse A mezQgazdasgi termkek feldolgozottsgi szintjnek nvelse A trsg meglvQ feldolgozipari, lelmiszeripari technolgia korszerqstse A termszeti krnyezet llapotnak megvsa, az kolgiai egyensly megteremtse, fenntartsa A teleplskp javtsa, a trsg hagyomnyos paraszti, kurilis s egyhzi ptszeti emlkeinek feljtsa s rekonstrukcija, trtnelmi hagyomnyokkal sszekapcsolt revitalizcija A trsgi identits megerQstse, nll arculat kialaktsa Turisztikai beruhzsok/beavatkozsok megvalstsa az idegenforgalom nvelsvel a termszet s a krnyezet rtkeinek, vdelmnek tudatostsval egyidejqleg II.priorits: A humn erQforrsok fejlesztse II.1. ltalnos clkitqzs: A humnerQforrs fejlesztse s a trsadalmi integrci erQstse II.2. Specilis clkitqzsek A munkaerQ-piaci eslyeket nvelQ, a leszakad trsadalmi csoportok szmra is elrhetQ, korszerq, rugalmas, tjrhat oktatsi intzmnyrendszer kialaktsa A trsgben lQ munkavllalk (klns tekintettel a mezQgazdasgi szektorban tevkenykedQkre) kpzettsgi mutatinak javtsa a felnQttkpzs lehetQsgeinek megteremtsvel sszehangolt, trsgi szintq egyttmqkds a leszakad trsadalmi csoportok integrcija rdekben A roma kisebbsg, illetve a leszakad trsadalmi csoportok meglhetsi eslyeit nvelQ foglalkoztatsi s alternatv jvedelemszerzsi lehetQsgek teremtse A trsadalmi szegregci oldsa a trsgben III. priorits: A trsgi egyttmqkdsek elmlytse III.1. ltalnos clkitqzs: A tbbcl, sok szlon ktQdQ trsgi egyttmqkds kialaktsa III.2. Specilis clkitqzsek A kistrsget alkot teleplsek kztti kzlekedsi kapcsolatok javtsa Az nkormnyzatok, az intzmnyek s a civil szervezetek kztti egyttmqkds elmlytse A kzpfok intzmnyrendszer megerQstse, szolgltatsi knlatnak bQvtse A helyi vllalkozsok kztti informciramls, egyttmqkds elQsegtse IV. A kistrsg tanyinak ltalnos jellemzse A tanyavilg a klterleti npessg alapjn A dabasi kistrsgben sokkal kevesebb tanya tallhat, mint a Homokhtsg kzpsQ, illetve dli, dlkeleti rszn. A - tervezsi terlet szerinti - nyolc teleplsbQl ll kistrsg egszben 2382 lakos l klterleten, ami kistrsgi szinten a lakossg 6,8 %-t jelenti. Ez az rtk azonban jelentQs teleplsi szrdst mutat, hiszen jhartynban mindssze 2 klterleti lakost regisztrlnak (0,07 %), mg Pusztavacson 21 % a klterleti lakossg arnya (orszgos tlag: 2,9 %). JelentQsebb tanyai lakossg a kistrsg dlkeleti rszn: Herndon, Tborfalvn, s Pusztavacson van. 1. sz. tblzat A klterleti laknpessg az sszes laknpessghez viszonytva. 2001 (fQ) MegnevezsDabasHerndrknyPuszta-vacsTbor-falvaTatrszent-gyrgyjhartynjlengyelLak-npessg 158413544495015213292181327651682Klterleti lak-npessg 711444260313478113261Klterleti lak-npessg arnya %4,4912,535,2520,5814,526,230,073,63Forrs: KSH Npszmlls. A tanyk tpusai, funkcii a tanyafelmrs alapjn A tanyafelmrs (2005) adatai szerint a dabasi kistrsg 8 teleplsnek 976 tanyja kzl mr csak 647 a ltezQ tanya, a tanyk 10 %-a (100 db) megszqnt (sszedQlt). (az adatokat nmileg torzthatja, hogy 229 tanyra nincs adat, vagyis ezek funkcija, llapota ismeretlen). Emellett a ltezQ tanyk kztt nagyon magas a lakatlan tanyk szma (162 db, 25 %), vagyis tlagosan minden negyedik tanya lakatlan. Nagy a lakatlan tanyk szma s arnya Tborfalvn (36 %) s Herndon (27 %). A megszqnt s a lakatlan tanyk arnya (a nyilvntartsban szereplQ tanyk kzel egyharmada) a Homokhtsg egsznek adataival megegyezQen a tanyavilg visszaszorulsnak tendencijt mutatja a dabasi kistrsgben is. A Homokhtsg adataival sszevetve a dabasi kistrsgben a klnbsg a gazdasgi funkcij tanyk lnyegesen kisebb (17 % a 28 %-kal szemben), illetve a lakfunkcij tanyk magasabb arnyban (58 % az 53 %-kal szemben) van. A gazdasgi funkcij tanyk gazdasgi tevkenysg szerinti megoszlsa a kistrsgben a homokhtsgi sszestett adatoknak kzel megfelelQ: a tanyk dntQ tbbsgn mezQgazdasgi termels (71 %), azon bell elsQsorban kis volumenq termels folyik. Az egyb gazdasgi tevkenysg (kisipar, szolgltats) arnya kiemelkedik (24 %), ami a tanyk klterleti vllalkozsi telephelyknt val hasznostsra enged kvetkeztetni. JelentQs a vendglts szerepe (5 %), ami az egyb gazdasgi tevkenysggel egytt a tanyk megjul kpessgt mutatja. Ha a mezQgazdasgi nelltst vgzQ lakfunkcij tanykat is ide szmtjuk, akkor a mqkdQ tanyk 70 %-a rendelkezik gazdasgi funkcival; ami nagyon jelentQs homokhtsgi viszonylatban. A kistrsg tanyin teht a gazdasgi funkci tovbbra is jellemzQ, s ezen bell a hagyomnyos mezQgazdasgi szerep mellett (a mqkdQ tanyk 63 %-a) megjelentek ms gazdasgi tevkenysgek is. A kistrsg tanyavilga ezzel Qrzi a tanyavilg eredeti (termelsi) szerept. A lakfunkcij tanyk kzl (a tipolgia szerint nem ideszmtva a gazdasgi funkcival is br lakott tanykat) a legtbb a mezQgazdasgi nelltst is vgzQ laktanya (61 %), amely lnyegesen meghaladja a homokhtsgi tlagot. Ezzel egytt a szocilisan rszorul rtegek, teht az idQsek, meglhetsi gondokkal kzdQk, esetleg hajlktalanok ltal lakott tanyk arnya lnyegesen kevesebb annl (26 % a 40 %-kal szemben). A hobbitanyk arnya (13 %) kzel megfelel a homokhtsgi tlagnak. A mezQgazdasgi funkci melletti gazdasgi tevkenysgek mellett ez mutatja a tanyavilg funkcionlis trendezQdst. jhartyn kivtelvel a kistrsg minden teleplsn van hobbitanya. A kistrsg tanyinak a tanyafelmrsbQl kirajzold sszestett adatait az 1. sz. diagram, teleplssoros kimutatst a 2. sz. tblzat tartalmazza. 1. sz. diagram  2. sz. tblzat A tanyk tpus szerinti megoszlsa (db), 2006. Teleplssszes tanyaNincs adat vagy tfedsMegszqnt (sszedQlt) tanyaLtezQ tanyaGazdasgi funkcij tanyaLakfunkcij tanyaLakatlan tanyaMezQgaz-dasgi kis-termelsMezQgaz-dasgi nagy-termelsMezQgaz-dasgi nellts lakfunk-ci nlklEgyb gazdasgiVendg-ltsLak-funkci s mezQgaz-dasgi nelltsSzoci-lisan probl-ms tanyaHobbi-tanyaDabas192178111101Hernd207912541816236951rkny1581922325791738Pusztavacs29265002419Tborfalva176634611016241861Tatrszentgyrgy132255313443318jhartyn4211jlengyel781325312511414DABASI KISTRSG SSZESEN97622910065842652309648162HOMOKHTSG SSZESEN53709144585414654610313969171697488672027007870* DMSZ ramignyls alapjn; ismeretlen funkci. V. Trsgi terletfelhasznls V. 1. A tji adottsgok ltalnos jellemzse A dabasi statisztikai kistrsg Pest megye alfldi rgijban helyezkedik el, a Duna-Tisza kzi skvidk s kisrszt a Dunamenti-sksg kzptjakon. A kistrsg nagy rsze ezen bell a Kiskunsgi-homokht kistjon terl el, 94 s 139 m kztti tengerszint feletti magassgban. A szlhordta homokkal fedett hordalkkp-sksgot msziszapos, szikes, elzrt laposok tarktjk. A buckacsoportok a Duna-rtr dqnecsoportjaihoz kapcsoldnak. A felszn kzeli ledk dntQ rsze futhomok. A kistrsg keleti rsze a Pilis-Alpri-homokht kistjon tallhat, melyben mozaikszerqen mlyfekvsq agyagos, szikes terletek, illetve lszs kpzQdmnyek is elQfordulnak. Dabas szaknyugati rsze a Csepeli-sk kistjhoz tartozik, mely rtri szintq hordalkkp-sksg. A kistrsg ltal rintett rsze szintn futhomokos, melyet magas talajvizq, szikes foltok tarktanak. A trsg ghajlata mrskelten meleg s szraz, jellemzQ az erQs vzhiny, amely a kis vzignyq nvnyeknek kedvez. Az ves napfnytartam 2050-2100 ra, az vi kzphQmrsklet 10,2-10,5 %C, a hQmrskleti maximumok tlaga 34-34,5 %C kztt alakul, a hQmrskleti minimumok tlaga  16,5 %C krl mozog. A csapadk vi mennyisge 530-570 mm, az uralkod szlirny szak-nyugati, tlagsebessge 2,5-3 m/s. A mezQgazdasgilag jvedelmezQen hasznosthat terleteket szqkre szabjk a termszeti adottsgok. V. 2. A terletfelhasznls jellemzQi, terleti megoszlsa A dabasi statisztikai kistrsg teljes terlete 49,9 ezer hektr. A terlet tbb, mint 35%-t erdQ bortja, ez nhny szzalkkal magasabb, mint a Pest megyei s az orszgos tlag. A legnagyobb erdQk Pusztavacs hatrban tallhatk, a falu sszterletnek ktharmada erdQ, de Tatrszentgyrgyn, valamint jlengyel s Hernd kzsgekben is 30% krl alakul az erdQsltsg, rknyben s jhartynban 20% krli az erQk arnya. A legkisebb erdQterlettel Dabas 11% s Tborfalva 12% rendelkezik. A szntterlet arnya alacsony (34%), mely a gyenge termQhelyi adottsgokkal magyarzhat. A jelentQs (kzel 19%) gyepterleti rszeseds szintn a krnyezeti  termszeti adottsgokat kveti. A gyepek legnagyobb rszt a kistrsg nyugati feln foglalnak el, elsQsorban Dabas, Tatrszentgyrgy s Tborfalva terletn. A trsgben a nyolcvanas vekben mg szmottevQ terleten mqveltek szQlQt s termesztettek gymlcst, ezek jelentQs rszt azonban kivgtk, annak ellenre, hogy a talajadottsgoknak ez a mqvelsi g megfelelne. Az ltetvnyek egyttes arnya a kistrsgben 2,2%, melynek nagy rsze rkny trsgben tallhat. A talaj szqks erQforrsaival is magyarzhat, hogy a nem mqvelt, ugar, parlag s vetetlen terletek arnya meghaladja a megyei s orszgos tlagot is. A teleplsi terletek arnya a kistrsgben 6,52%. A terletfelhasznlsi jellemzQket a felsznbortsi trkpi adatbzis szerint a kvetkezQ diagram s tblzat szemllteti:  Forrs: FMI, Corine Land Cover 50.000 A terletfelhasznls megoszlsaTerletha%Sznt17053,28734,20%ErdQ17891,335,88%Gyep9416,86218,89%Gymlcss1046,8072,10%SzQlQ52,5520,11%Vegyes mqvelsq mezQgazdasgi terlet207,6390,42%VizenyQs terlet537,8951,08%Vzfellet27,7490,06%Teleplsi terlet3252,2236,52%Kivett374,5710,75%Kistrsg sszesen49 860,885100,00% Forrs: FMI, Corine Land Cover 50.000 V. 3. MezQgazdasgi szerkezettalaktst megalapoz tjhasznlati javaslat A fenntarthat fejlQds fontos eleme a fenntarthat vagy rtkfenntart mezQgazdlkods. Az rtkfenntart gazdlkods az rutermelQ funkci mellett magban foglalja a termszeti s tjkpi rtkek megQrzst, a krnyezeti elemek s termQhelyi alapok vdelmt, valamint a vidki npessg meglhetsnek elQsegtst is. A tbbfunkcis mezQgazdasg egyes feladatainak fontossgt a terlet adottsgai hatrozzk meg. Azokon a terleteken, ahol a krnyezeti rzkenysg mutati alacsonyak, ugyanakkor a mezQgazdasgi alkalmassgi jellemzQk kedvezQek, a (ru)termelQ funkcik az elsQdlegesek. A j s kivl adottsg mezQgazdasgi terleteket lehetQsg szerint meg kell Qrizni az rutermels szmra s kerlni kell a termelsbQl trtnQ terletkivtelt. Azokon a terleteken, amelyek krnyezetileg rzkenyek vagy termszetvdelmi szempontbl rtkesek, a mezQgazdasg olyan funkcii kerlnek elQtrbe, mint a krnyezet minQsge, a tjjelleg, a soksznqsg (diverzits) megQrzse, a gazdlkodk meglhetsnek s letsznvonalnak biztostsa, a trsadalmi s krnyezeti kockzatok cskkentse. Az itt felsorolt, a trsadalom egsze szmra fontos clok megvalsulst 2004-tQl, Magyarorszg Eurpai Unis csatlakozstl a Nemzeti Vidkfejlesztsi Terv (NVT) intzkedsei segtik elQ. Az NVT intzkedseit az Eurpai MezQgazdasgi Orientcis s Garancia Alap (EMOGA) GaranciarszlegbQl (az EMOGA-t 2007-tQl az Eurpai MezQgazdasgi s Vidkfejlesztsi Alap vltja fel) finanszrozzk. A Nemzeti Vidkfejlesztsi terv intzkedsei kzl kiemelkedQ szerepe van az Agrr  krnyezetgazdlkodsnak (AKG). Az AKG egyes clprogramjaihoz a gazdlkodk nkntesen csatlakozhatnak. Azoknak a gazdlkodknak, akik gy dntenek, hogy belpnek valamelyik clprogramba, el kell fogadniuk a Helyes Gazdlkodsi Gyakorlat (HGGy) kvetelmnyrendszert. A gazdlkodknak az egyes clprogramok esetben tovbbi, a krnyezet- s a termszet vdelmt szolgl feltteleket kell teljestenik. Az elQrt kvetelmnyeket teljestQ gazdlkodk a kiesQ jvedelem ptlsn tl 20%-os sztnzQ kifizetsben is rszeslnek. Az NVT tovbbi fontos intzkedse - amelynek terleti vonatkozsai is vannak - az gynevezett  kedvezQtlen adottsg trsgek (KAT) tmogatsa , amelynek cljai kztt a vidki tj megQrzse, a termQhelyi adottsgokhoz igazod termelsi szerkezet kialaktsa s a vidki jvedelemszerzs lehetQsgeinek bQvtse szerepel. A homokhtsg terletn a kedvezQtlen adottsg homok-, szikes- s lptalajokon az rtkfenntart gazdlkodsi rendszerek legfQbb feladata a szikes terletek, lp- rti s mocsrvidkek, rtsgek (rviden vzjrta terletek) hasznostsa, a homok pusztk fenntartsa, valamint a trsgben lQk (elsQsorban a tanyai lakosok) jvedelmnek kiegsztse (a npessg megtartsa). V.3.1. Termszeti s tji rtkek, krnyezeti rzkenysg Termszeti rtkek A dabasi kistrsg termszetvdelmi szempontbl a Kiskunsgi Nemzeti Park, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatsgnak illetkessgi terletre esik. Legfontosabb rtkei a Kiskunsgi Nemzeti Park, Peszradacsi rtek trzsterletn s az csai Tjvdelmi Krzet terletn tallhatk. A Peszradacsi rtek a hajdani turjnvidkek emlkt Qrzik. Vltozatos lQhelyei kzl emltst rdemelnek a lpok, lprtek, mocsrrtek s nedves kaszlk, valamint az ezekbe bekelQdQ homokbuckk s homoki erdQk. A kistrsg terletn egyedi jogszabllyal vdett nyilvntott termszetvdelmi terletek: a Dabasi turjnos TT (amely szintn az egykori lprtek lQvilgt Qrzi) s a Magyarorszg fldrajzi kzppontja TT. Ez utbbit a termszetvdelmi hatsg, Magyarorszg fldrajzi kzppontja koordintinak megllaptst kvetQen nyilvntotta vdett. A vdelem clja, hogy biztostsa a jelentQsgteljes fldrajzi hely kzvetlen krnyezetben a tj kpnek megQrzst. Az 1996. vi LIII: trvny 23 (2) bekezds alapjn a trvny erejnl fogva vdelmet lvez s orszgos jelentQsgq termszetvdelmi terletnek minQsl valamennyi lp s szikes t. A kistrsg terletn ex lege vdett lpterletek helyezkednek el (pl.Vizes nyls). A kistrsgben a teleplsi adatszolgltats alapjn Hernd terletn tallhatk kulturlis rksgi rtket kpviselQ tanyk. (6. sz. trkp) Krnyezeti rzkenysg A trsg terletnek nagy rszt a szlerzival szemben igen rzkeny fut- s humuszos homoktalajok bortjk. A szl krost hatsa abban nyilvnul meg, hogy a termQtalaj felsQ rtegt s ezzel a benne lvQ tpanyagot elhordja, a talaj s a nvnyzet kiszrad, ezen kvl a szl ltal szlltott durva talajszemcsk az tjukba kerlQ nvnyzetet homokvers formjban krostjk. A szl pusztt hatsa elleni vdekezs nagyrszt agrotechnikai mdszerekkel trtnhet. Ezek kzl alkalmazhat tbbek kztt a mezQvdQ erdQsvok, fasorok uralkod szlirnyra merQleges teleptse, talajmqvelQ technolgik helyes megvlasztsa, kis adagokban trtnQ ntzs, megfelelQ nvnyszerkezet-vlts, s a talajtakars. A homoktalaj a nvnyvdQ szerek s mqtrgyk okozta szennyezst is kevsb pufferolja, gy ezeken a terleteken a krnyezetvdelmi szempontokra nagyobb hangslyt kell helyezni. Mind a szlerzi elleni vdelem, mindpedig a nvnyvdQ szerek s mqtrgyk kedvezQtlen hatsainak mrsklse rdekben a szntfldek klterjestsn s az agrotechnika megvltoztatsn tl clszerq a szntk egy rsznek gyepestse is. A vzjrta terletek kivonsa a szntfldi termelsbQl, mind gazdasgi, mindpedig krnyezetvdelmi szempontbl kvnatos lenne. A Duna-Tisza kzi Homokhtsg terletnek egszn jelentQs problmt okoz az utbbi vtizedekben bekvetkezett talajvzszint-sllyeds. Ennek tjhasznlati vonatkozsai elsQsorban az erQterletek tekintetben meghatrozak. Egyes szakrtQi vlemnyek szerint a Homokhtsg magas erdQsltsge a trsg vzhztartsra kedvezQtlen hatst gyakorol. Az erdQalkot fafajok gykerei ugyanis elrik a talajvizet s azt jelentQs mennyisgben elprologtatjk. Ennek kvetkeztben nem clszerq jabb erdQfoltokat telepteni, helyette inkbb a gyepests javasolt. V.3.2. TermQhelyi alkalmassg, javaslat az optimlis tjhasznlatra A dabasi kistrsg szntfldi alkalmassgnak vizsglathoz s a tjhasznlat vltsi javaslatok megttelhez az MTA-TAKI M= 1: 25000 Digitlis Kreybig Talajinformcis Rendszer (DKTiR) kerlt felhasznlsra. A dabasi kistrsg terletnek keleti rszt a Duna-Tisza kzi skvidk meszes lepelhomokjn kialakult fut s humuszos homoktalajok bortjk, amelyek elsQsorban gyenge vztart kpessgk miatt alkalmatlanok a belterjes szntfldi nvnytermesztsre. Ennek ellenre a homokon mg jelenleg is igen magas a szntterletek arnya. A tjhasznlat vlts elsQsorban ezeken a terleteken javasolt. E terletek hasznosthatsga kapcsn emltendQ, hogy a Homokhti mintagazdasgban a - Tpiszelei Agrobotanikai Intzettel kzsen kialaktott - n. szrazgazdlkodsi ksrleti terlet tallhat, ahol szrazsgtqrQ nvnyi sorrend, s vltozatos vetsforg kialaktsn dolgoznak, vltozatos lehetQsgeket knlva majd a helyi gazdasgok szmra. A homoktalajok megfogsnak s hasznostsnak kvetkezQ lehetsges mdja a gyepests. A gyepterletek ltestst s fenntartst az Agrr  krnyezetgazdlkodsi Program (AKG) kln clprogram csoportja is segti. A homoktalajok megktse elvileg erdQteleptssel is lehetsges, azonban a homokhtsgi terleteken bekvetkezett talajvzszint sllyeds kvetkeztben nagyobb erdQfoltok kialaktst mindenkppen kerlni kell. A legjabb kutatsok is azt bizonytjk, hogy a Duna- Tisza kze termszetes nvnykarjban az erdQterletek kevsb voltak meghatrozak, mint azt korbban gondoltk. MezQvdQ erdQsvok, kisebb erdQfoltok ltestse azonban kvnatos, mind a szlerzi elleni vdekezs, mindpedig a kedvezQbb mikroklma megteremtsnek rdekben. A homokterleteken, elsQsorban a kedvezQbb adottsg humuszos homoktalajokon javasolhat - kertszeti kultrk, ltetvnyek- kialaktsa, amennyiben az ntzs felttelei biztostottak. A kertszeti kultrk egysgnyi terletre vettve magasabb termelsi rtket kpviselnek, gy fontos szerepet jtszanak a trsg npessgmegtart kpessgnek fenntartsban. Az ltetvnyek esetben azonban rtkestsi gondok addhatnak, teht a teleptsnl a piaci lehetQsgek mrlegelse fontos feladat. A homoktalajokon kvl a kistrsg terletn a szikes talajok klnbzQ tpusai is megtallhatk. Ezek egy rszn jelenleg is szntfldi mqvelst folytatnak, a fennmarad rszen gyepterletek s vizes lQhelyek tallhatk. A szntfldi mqvels felhagysa esetn elsQsorban gyeptelepts javasolhat. A vizenyQs s vzjrta terleteken pedig gyepek, vizes lQhelyek, kialaktsra nylik lehetQsg, amelyeket az AKG clprogramjai szintn segtenek. A dabasi kistrsg nyugati feln - elsQsorban Dabas terletn nagyobb  j s kivl adottsg terletek is tallhatk. Ezek nagy rszn clszerq fenntartani a szntfldi gazdlkodst. Az rutermels hossz tv fenntartsa azonban megkvnja a termQhelyi alapok kiemelt vdelmt, a talajdegradcit megelQzQ technolgik alkalmazst, valamint a minQsgi termels kvetelmnyeinek betartst. Ezen kvl trekedni kell az sszerq mqtrgya- s nvnyvdQszer hasznlatra is. A kistrsgben emltst rdemelnek a tanykhoz kapcsold vegyes hasznosts mezQgazdasgi terletek (sznt, rt-legelQ, gyep s ltetvny). A tanykon lQk jvedelemszerzse, illetve jvedelem-kiegsztse szempontjbl a kertszeti kultrk meghatroz szerepet jtszanak. A tanys gazdlkodst br kln clprogram tmogatja, a gazdlkodknak gyakran a HGGY (Helyes Gazdlkodsi Gyakorlat) betartsa is gondot jelent. (5., 7. sz. trkpmellklet) VI. Tanys teleplsszerkezet (teleplsrendszer) JellemzQ tanyatpusok teleplsszerkezeti szempontbl A dabasi kistrsg teleplseinek klterletn viszonylag kevs tanya tallhat a Homokhtsg tbbi terlethez kpest. A tanys teleplsszerkezet tipikus formi kzl jellemezQen, legnagyobb terleten a szrt tanys jelleg dominl, ahol a tanyk tbb- kevsb rendszertelenl helyezkednek el (tipikusan ilyen Tborfalva, jlengyel s rkny klterlete). Szablyos tanyasorokat (ahol a tanyaudvarok tbbnyire egymssal rintkeznek az utak mentn) csak Dabas belterlethez kzeli rszein tallunk. ElQfordul (pl. jlengyel hatrban) a fenti kt tpus kztti tmenet, az. n. laza tanyasor is, ahol a szrvny jelleg mgis mutat valami rendezettsget, aminek oka lehet egy feltr ttl val nagyjbl hasonl tvolsg, vagy pl. a tanyknak a mlyfekvsq terletek kztt egy kiemelkedQbb hton val elhelyezkedse A tanyk sqrqsdsi helyei is megfigyelhetQk ltalban fontosabb tkeresztezQdseknl, mezQgazdasgi telephelyek, kzpontok, vagy volt tanyai iskolk kzelben. Specilis ptsszablyozsi krdseket vetnek fel azok az esetek, ahol a tanyk gyakorlatilag erdQterletbe kerltek, erdQk kz kelQdtek be olyan helyeken, ahol az utbbi vtizedekben nagyobb arny erdQteleptsek trtntek. A kistrsgben ilyen terletek tallhatk rkny, Tborfalva, Tatrszentgyrgy s jlengyel hatrban. A mezQgazdasgi majorok, korbbi nagyzemi llattart telephelyek s egyb zemi kzpontok csaknem minden telepls klterletn megtallhatak, mint sajtos szerkezeti elemek, ezeket azonban nem soroljuk a tanyk kz. A rendezsi tervek tanys terletekre vonatkoz informcii A kistrsget rintQ rendezsi tervek kzl az azt legkzvetlenebbl befolysol megyei terletrendezsi tervet, valamint az egyes teleplsek rendezsi terveit, helyi ptsi szablyzatait vizsgltuk meg, elsQsorban abbl a szempontbl, hogy a klterletekre, tanys trsgekre vonatkozan mit tartalmaznak. Megyei terletrendezsi terv Pest megye terletrendezsi tervnek javaslattevQ fzisa, a tanykra, tanys trsgekre nem tartalmaz rendezsi javaslatokat. A terv jelenleg egyeztets alatt ll. Teleplsrendezsi tervek A teleplsrendezsi tervek az ptett krnyezet alaktsrl s vdelmrQl szl 1997. vi LXXVIII. trvny ( ptsi trvny , tv.) ill. az ugyancsak 1997-ben kiadott (1998 elejtQl rvnyes) orszgos teleplsrendezsi s ptsi kvetelmnyek (OTK) kormnyrendelet alapjn foglalkoznak a teleplsek teljes kzigazgatsi terletnek, gy a mezQgazdasgi terleteknek (ahol jellemzQen a tanyk tallhatk) a szerkezeti tervi s szablyozsi krdseivel. gy az ez idQpont utn kszlt rendezsi tervek valamilyen szinten rintik a mezQgazdasgi terletek szerept, azok bepthetQsgt, gy a meglvQ s tervezett tanykra vonatkoz ptsszablyozsi tartalmuk is van. Fontos kittel az OTK 33. -ban a brmilyen telek (gy mezQgazdasgi hasznlat is) beptsnek infrastruktra feltteleire vonatkoz elQrs:  plet csak olyan telken helyezhetQ el, amelynek 2. a rendeltetsszerq hasznlathoz szksges villamos energia, ivvz& . biztosthat A kistrsg teleplsrendezsi terveit az albbi fQbb szempontokat figyelembe vve tekintettk t: A teleplsszerkezeti terv tartalmaz-e olyan elemet (terlet-felhasznlsi, vagy infrastrukturlis), amely clzottan a tanykra, tanys mezQgazdasgi terletekre vonatkozik Tartalmaz-e a terv a klterletekre, tanykra, tanys trsgekre vonatkoz szablyozst szablyozsi terv, ill. helyi ptsi szablyzat formjban. A dabasi kistrsg teleplseinek rendezsi tervei Telepls nevervnyes teleplsrendezsi terv elfogadsnak veKlterletek, tanys terletek, szablyozsaMegjegyzsDABAS1998vanj terv ksztse folyamatbanHERND2004vanINRCS*2001vanKAKUCS*2004vanRKNY2001vanRszben mdosult 2003-banPUSZTAVACS1998vanTBORFALVA1998vanj terv ksztse folyamatbanTATRSZENTGYRGY2003vanJHARTYN2003vanJLENGYEL1997vanj terv ksztse folyamatban * nem rsze a tervezsi terletnek A tblzatbl lthat, hogy a teleplsnek van teljes krq rvnyes rendezsi terve, s kedvezQ, hogy tbbsgk (6 teleplsi terv) az utbbi vekben nyert elfogadst. A tervek, jlengyelt kivve, az OTK elQrsain alapulnak. A teleplsszerkezeti tervek esetben megllapthat, hogy azok terlet-felhasznlsi szempontbl megklnbztetik a mezQgazdasgi terlet n.  ltalnos ,  kertes s  vdelmi besorols rszeit. Egyes tervekben mr teleplsszerkezeti szinten is jelzettek a meglvQ tanyk (pontosabban: tanyaudvarok). Ez abbl a szempontbl j, hogy informcit ad a tanyk elhelyezkedsrQl, msrszt kedvezQtlen, mivel csak a jelenlegi, pillanatnyi llapotot jelezi egy hossz tvra kszlQ tervben. KedvezQbb lenne altmaszt munkarszben szerepeltetni az ilyen informcikat, klnsen akkor, ha egybknt a megjellt tanykra vonatkozan, clzottan nem szerepel a tervben hatrozati, vagy szablyozsi tartalom. A tervek jelzik azokat a jelentQsebb mezQgazdasgi feltr utakat is, melyek a tanyk megkzeltsben fontos szerepet jtszhatnak, de a szablyozsi rszben ezekre mr jellemzQen nem trnek ki. A klterleteket, mezQgazdasgi s erdQterleteket rintQ kzmq infrastruktra szerepeltetse nem egyforma szinten jelenik meg a tervekben. A tanyk, tanys trsgek elltsra a tervek nem javasolnak j hlzati vonalakat. A tervekben szereplQ belterleti fejlesztsi terleteket, illetve a belterlettQl kln ll, de beptsre sznt terleteket - azon teleplseknl ahol erre adat volt  a trszerkezeti tervlapon feltntettk. Az tervekben a mezQgazdasgi vezetekre vonatkoz szablyozs (helyi ptsi szablyzat, mint nkormnyzati rendelet) szinte minden esetben kitr a tanykra s ltalban a klterleti ltestmnyekre s azok ptsszablyozsra. Esetenknt tbbfle olyan mezQgazdasgi szablyozsi vezetet is tartalmaznak a tervek, melyek mindegyikben tallhat kittel a tanyk feljtsra, j tanyk (lakpletek, gazdasgi pletek) ltestsre vonatkozan. A tanys vezetek elnevezsei nem egysgesek. ( Farmgazdasgi vezet ,  Egyni tanyagazdasgi vezet ). Teht a tervek legtbb esetben differenciltan igyekeznek alkalmazkodni a tanys mezQgazdasgi trsgek eltrQ adottsgaihoz. A termszeti szempontbl vdett, vdelemre tervezett, vagy kolgiai szempontbl kiemelt terletek szinte mindenhol kln mezQgazdasgi vezetknt szerepelnek s ezekben j pletek, gy tanyk ltestse tiltott, vagy erQsen korltozott (meglvQ tanyk megtarthatk). A szablyozsi rszletekben  bepthetQ telek nagysga, ptmnymagassg, beptsi szzalk  legtbb esetben az OTK-re hagyatkoznak a helyi rendeletek s ritkn jelennek meg azok a szablyozsi elemek, melyek az adott teleplsen, vagy a kistrsgben tipikusan jellemzQ, npi ptszeti hagyomnyokra alapozva fogalmaznk meg az j tanyapletek kialaktsi feltteleit. Msik felmerlQ problma  amire a rendezsi tervek ritkn trnek ki, hogy tbb tanys trsgben az elmlt vtizedekben jelentQs erdQteleptsek trtntek, gy a tanyk egy rsze  mintegy zrvnyknt  az erdQk kz kerlt, ez problematikuss teszi a teleplsszerkezeti s vezeti besorolsukat s ez ltal az ptsi szablyozsukat is. (ErdQterleten jval szigorbbak az ptsi elQrsok, mint mezQgazdasgi terleten). Noha a birtoktestek, birtokkzpontok fogalma, szablyozsi lehetQsge mr hrom ve szerepel az OTK-ban, erre csak rintQlegesen trnek ki az jabb tervek is. Nem egyforma szinten foglalkoznak a tervek az rksgvdelmi krdsekkel, fQknt ami a tanyai ptsi hagyomnyok rtkeinek feltrst s azok megQrzsi javaslatt illeti. sszefoglalsul megjegyezhetQ, hogy a kistrsg teleplsrendezsi tervei kitrnek a tanys mezQgazdasgi trsgek sajtos helyzetre s az ptsi szablyozsban igyekeznek is ennek megfelelQ elQrsokat megfogalmazni, de a helyi rendeletek e tekintetben mlysgkben, rszletezettsgkben eltrQek. Javaslatok, ajnlsok Az alfldi tanyarendszert, az itt tallhat magyar tanyavilgot olyan sajtos, megQrzendQ rtknek kell tekinteni, melynek fejlesztse csak a meglvQ egyedi teleplsszerkezeti s ptszeti rtkek, tjgazdlkodsi hagyomnyok s a termszeti-tji krnyezet egyttes vizsglatn, rtkelsn alapulhat. Termszetesen figyelembe kell venni a jelen trsadalmi, gazdasgi, letmdbeli helyzetet, a terlethasznlatokat s birtokviszonyokat, valamint az e terleteken vrhat jvQbeni tendencikat s nem utols sorban az rvnyes jogszablyi htteret. Teleplsenknt, specilisan a klterletekre, tanys trsgekre vonatkoz rtkfeltr, a problmkat is felmutat vizsglatok ksztse szksges, feltrva a mai tanyarendszer kialakulsnak okait, krlmnyeit, specilis szerkezeti jellemzQit, mg meglvQ, vdelemre rdemes rtkeket (npi ptszet, egyedi tjrtkek, tjgazdlkodsi hagyomnyok). Ezek a vizsglatok megalapozi a kistrsgi szintq koncepciknak s a teleplsrendezsi terveknek is. A kistrsgi szintq fejlesztsi koncepcikban, a mezQ- s erdQgazdasg, valamint a trsadalmi - kulturlis folyamatok fejlesztsvel sszhangban kiemelten kezelendQ a tanyavilg helyzete. Jelen tanulmnyterv javasolja azon tanys terletek lehatrolst, amelyek tanys teleplsszerkezeti vagy tjkpvdelmi szempontbl kiemelten rtkesek, kiemelhetQk. Az ilyen terletekre olyan irnyelv jellegq ajnlsokat szksges kidolgozni, melyek a fejlesztsek, j ptsek esetn is biztostani tudjk a vdendQ szerkezeti s tji rtkek megvst. Javasolt tovbb az ilyen terleteken lQk, ill. fldet birtoklk szmra az esetleges korltozsok, specilis ptsi feljtsi kvetelmnyek miatt tmogatsi, kompenzcis lehetQsgek biztostsa. Meg kell vizsglni a tanys terletek agrr-krnyezetvdelmi szempont besorolst (rzkeny termszeti terletek) s ezeknek a tanys gazdlkodsi mdokhoz val viszonyt, a tjgazdlkods irnyelveinek kidolgozsval. A tanykat a mozaikos tjhasznlat lnyegi elemeinek, sajtos tjfenntart szerepq bzisnak kell tekinteni. Javasolt az egyes teleplsek rendezsi terveit rvidtvon, kb. egy idQben fellvizsglni, hogy sszehangolsuk - mely a szerkezeti tervek, az ptsi szablyozsok s az infrastruktra hlzatok sszeegyeztetst is magba foglalja  hatkony lehessen. A rendezsi tervekben a helyi birtokviszonyok ismeretben kell szablyozni a birtokkzpontok ltestst, meghatrozni az azok kialaktshoz szksges birtoktest nagysgokat, lehetQleg mqvelsi gak szerint is differenciltan s az llattenysztshez szksges takarmnytermelQ terletet is figyelembe vve. Egysges s sajtos ptsi szablyozsi tartalmat kell kidolgozni az olyan tanys terletekre, tanykra, melyek a nagyarny erdQstsek miatt gyakorlatilag erdQterleteken, vagy azok kz kelQdve tallhatak. Az ilyen terleteken az erdQkre rvnyes szablyok szerint a tanys telkek ptsi szablyozsa nem lehet eredmnyes. Ahol ez indokolt lehet (pl. vdett termszeti, vagy tjkpvdelmi terleten, egysges, hagyomnyos, vdendQ szerkezetq tanyacsoportoknl, tanyasoroknl), javasolt az j tanyk ltestshez ptsi helyeket, ptsi svokat is kijellni a rendezsi tervekben. Maximalizlni kell klnsen a sajtos gazdasgi ptmnyek (pl. silk, trolk, stb) magassgt, alapterlett, hogy csak tjba illeszkedQ tmegformk, pletlptkek jelenhessenek meg. Ki kell trni a szablyozsokban a tanyk krli fstsokra, a birtokkzpontok zldfelleteinek kialaktsi rszleteire s a tjfstsra is (mezQvdQ erdQsvok, t s vzfolys menti fasorok, hatrmezsgyk nvnysvjai) Javasolt az intenzv zldsgtermesztst szolgl fliastrak, veghzak ltestsi, ptsi feltteleinek meghatrozsa. Az indokoltan szksges, de a jelenlegi jogszablyi keretek (OTK) kztt mezQgazdasgi terleteken nem elhelyezhetQ kiszolgl, kereskedelmi-szolgltat, vendglt, vagy dls-idegenforgalmi ltestmnyek ptsi feltteleit ki kell dolgozni (lehetQleg konkrt helyeit is kijellni) s egyeztetni a fQptszi irodval. Javasolt mr a teleplsszerkezeti tervekben jelezni a sajtos tanyatelepedsi tpusokat (soros, szrt, csoportok, sqrqsdsek, stb.) s a szablyozsban is kitrni ezek specilis krdseire. Ajnlhat a rendezsi tervek mellkleteknt, tjkoztat anyagknt a jellemzQ tanyatpusokhoz s birtokkzpontokhoz az pletek clszerq elhelyezst bemutat beptsi javaslatok, valamint egyes plettpusokhoz (lak, llattart s egyb gazdasgi) a helyi hagyomnyokat korszerqen tovbbfejlesztQ tpustervek kidolgozsa is. VI.1. A trsadalmi-kulturlis infrastruktra fejlesztse (info-kommunikcis tanyakzssgi centrumok ltestsi javaslata) A tanyn lQ npessg informciszerzsi, kulturlis s kzssgi ignyeinek kielgtshez biztostani kell a minimlis httr infrastruktrt. A mlt szzad elsQ harmadban alaptott tanyai iskolk az oktatsi alapfunkci mellett teret adtak a helyi kzssgek letben fontos esemnyeknek s nyjtottak bizonyos szolgltatsokat is (pl. knyvtr). Ahol mg hasznlhat mdon megvannak ezek az n. Klebelsberg iskolk, ott kzenfekvQ ezek feljtsa s kzssgi hasznlatba vtele. Ahol mr nincsenek meg ezek az iskolk, vagy nem elrhetQek, ott a lakatlanul ll tanyk kzl kellene erre a clra megfelelQt vlasztani. E munka keretben a trszerkezeti tanulmnyterv, teleplsenknt tlagosan egy darab tanyakzpont kialaktsra tesz javaslatot, vagy alternatv javaslatokat. A javaslatok kialaktsnak szempontjai a tisztzott, vagy tisztzhat jogi/tulajdoni helyzet mellett, hogy ezek a leendQ info-kommunikcis kzssgi pontok a trben arnyosan helyezkedjenek el (a lehetQ legtbb tanya szmra elrhetQek legyenek), a megkzeltsk viszonylag j minQsgq ton legyen lehetsges. Szksg esetn a teleplsenknti fldt hlzat fejleszts elsQ 10 kilomtert gy kell kijellni, hogy az egyben a leendQ tanyakzpontot is bekapcsolja a vrkeringsbe. A helyi partnerekkel folytatott egyeztetsek eredmnyeknt a tanulmnyterv Herndon s jlengyelen 1-1 db tanyakzpontra tesz javaslatot. Valamennyi meglvQ tanyaplet fejlesztsvel valsthat meg. A tbbi telepls jelenleg nem tervezi tanyakzpont ltestst. A Dabasi kistrsgben a trszerkezeti terv ezrt sszesen 2 db tanyakzpontot jell, melyek trbeli elhelyezkedst a 3. szm trkp mutatja. TeleplsJavasolt tanyakzpontokMeglvQ ltestmny fejlesztsvelNeveInfrastrukturlis jellemzQkTulajdoni viszonyokDabas-HerndVadszhz (087/20. 087/21. hrsz.), cm:Hernd, jhartyni dqlQ 2-4.Vzellts: frt kt Villannyal elltott t: fldt"Mrcius 15" Mtsz Vadsztrsasg Hernd tulajdonarkny-Pusztavacs-Tborfalva-Tatrszentgyrgy-jhartyn-jlengyeljlengyel Tanyakzpont (05/27-28 hrsz.)Szennyvz kivtelvel teljesen elltott.Magntulajdon A vgrehajts tnyleges fizikai paramtereit az e trszerkezeti tanulmnytervet kvetQ megvalsthatsgi tanulmny fogja megadni. VII. Trsgi mqszaki infrastruktrahlzat VII. 1. Kzlekedsi infrastruktrahlzat VII.1.1. A kzlekedsi infrastruktrahlzat jelenlegi helyzete A Dabasi kistrsg kzigazgatsilag a Kzp - Magyarorszgi Rgi s Pest megye dli rszn helyezkedik el. Kzlekeds-fldrajzilag az M5 gyorsforgalmi ton s a KQbnya-Kispest - Kecskemt vastvonalon fekszik. szak-keleten a Monori, keleten a Cegldi, dl-keleten a Kecskemti, dl-nyugaton a Kunszentmiklsi, nyugaton a Gyli kistrsggel hatros. Kzti Kzlekeds A orszgos s tvolsgi kapcsolatokat tekintve a vizsglt terlet klsQ kapcsolataiban meghatroz az Orszgos Terletrendezsi Tervben a IV. sz. Helsinki kzti tranzit folyos rszeknt szereplQ, M5 gyorsforgalmi t. A Dabasi kistrsgnek a szomszdos kistrsgekkel val kapcsolata ltalban megfelelQ; - a Monori kistrsggel a 405.sz. fQton, vagy a 4606.j. mellkton, - a Cegldi kistrsggel kzvetlenl a 4607.j. mellkton, kzvetve, de hatkonyabb mdon a 405.sz.- 4.sz. fQutakon, - a Kecskemti kistrsggel az M5 gyorsforgalmi ton s az 5.sz. fQton, - a Kunszentmiklsi kistrsggel az 5205.j. mellkton, - a Gyli kistrsggel az M5 gyorsforgalmi ton, 5.sz. fQton, valamint az 5202.j. s a 4604.j. mellkutakon kapcsoldik a Dabasi kistrsg. A Monori kistrsg fel Inrcs s Vasad, a Kunszentmiklsi kistrsg fel Kunpeszr s Dabas, Gyli kistrsg fel Apaj s Dabas kztti kapcsolat kiptsvel a kistrsgek kapcsolata mg javthat. A kistrsg belsQ kapcsolatait vizsglva elmondhat, hogy a teleplsek egyms kzti kapcsolatt a kistrsgen bell jl hlzatot alkot mellkutak jelentik, zskhelyzetq telepls a kistrsgben nincs. A Dabasi kistrsg terlett a kvetkezQ orszgos kzutak rintik: Gyorsforgalmi t: M5 : M0Budapest  Kecskemt  Kiskunflegyhza  Szeged  Rszke, FQt: 5sz. elsQrendq fQt: Budapest  Dabas  Kecskemt  Kiskunflegyhza  Szeged  Rszke, 405. elsQrendq fQt: Albertirsa (4.sz. fQt)  jlengyel (M5), Mellkutak: 4604.j. Budapest  Dabas sszektQt, 4606.j. Kva  Dabas sszektQt, 4607.j. Albertirsa  rkny sszektQt, 5202.j. Taksony  Dabas  Kecskemt sszektQt, 5205.j. rkny  Tass sszektQt, 46105.j. inrcsi bektQt, 46106.j. inrcsi bektQt, 46107.j. inrcsi bektQt, 46108.j. jhartyni bektQt, 46109.j. jhartyni bektQt, 46111.j. herndi bektQt, 46112.j. pusztavacsi bektQt, 46113.j. rkny  Tborfalva sszektQt, 46123.j. tborfalvi llomsra vezetQ t, 52106.j. dabasi bektQt, 52108.j. dabasi bektQt, 52109.j. dabasi bektQt, 52112.j. tatrszentgyrgyi bektQt. A kistrsgen belli kapcsolatokat befolysolja az utak forgalma, amirQl a Dabasi kistrsgben elmondhat, hogy legforgalmasabb t az M5 gyorsforgalmi t, amelyen 23-32ezer E/nap forgalmat regisztrltak az KMI-ban kszlt 2004. vi forgalmi tblzatok. Igen jelentQs forgalmat regisztrltak az 5.sz. s a 405.sz. fQutakon, valamint a 5202.sz. Taksony  Kecskemt t Dabasi belterleti szakaszn s a 46108.j. jhartyni bektQton is, ami az 5.sz. fQutat kti ssze az M5 gyorsforgalmi ttal. A tbbi t forgalma nem kzelti meg a 3000E/nap krli rtket. Az nkormnyzati belterleti utak burkolsa mind teleplskpi, mind menetbiztonsgi okokbl szksges. A Dabasi kistrsgben a belterleti nkormnyzati utak burkoltsgi arnya vltozatos kpet, 4-90%-os arnyt mutat. A kistrsgi tlag (62%) kismrtkben elmarad az orszgos (68%) tlagtl, de a megyeit (51%) meghaladja. A 15 Pest megyei kistrsg belterleti nkormnyzati tjainak kiptettsgi sorrendjben a Dabasi kistrsg a negyedik helyen tallhat. Problma a kiptett utak llapota is, ami ltalban rossz. A klterleti mezQgazdasgi utak kiptettsgi arnya alacsony (kistrsgi tlag: 5%), ez azonos az orszgos tlaggal (5%), de alacsonyabb a megyei tlagnl (7%). Vasti kzlekeds A tmegkzlekeds msik ga, a vast. A Dabasi kistrsg nagytvolsgi kapcsolatt, a KQbnya-Kispest - Kecskemt egyb fQvonal adja, ami a vizsglt terleten halad keresztl. Kerkpros kzlekeds A Dabasi kistrsg elhelyezkedsbQl addan termszetes igny mutatkozik a kerkpros kzlekedsre a teleplsek kztt munkba, boltba, temetQbe, templomba, iskolba jrshoz. Kerkprt jelenleg Dabason tallhat. VII.1.2. Kzlekedsfejlesztsi javaslatok Az OTrT-ben Dabasi kistrsg terletre vonatkoz tervezett vltozsok: 5. sz. fQt korrekcija rknynl A vasthlzat j elemei kzl a nemzetkzi trzshlzati fQvonalakhoz kapcsoldva a Budapestet dlrQl elkerlQ vastvonal Komrom, Kisbr, Mr, Bodajk, Szkesfehrvr, Brgnd, Pusztaszabolcs, Ercsi, Szigetjfalu*, porka*, Kiskunlachza*, Bugyi*, Dabas*, jhartyn*, Pusztavacs*, Cegld* teleplseket rinti, a Dunn s a Rckevei Duna gon j Duna-hddal*. A Bcs - Kiskun megyei TrT-ben a Dabasi kistrsg krnyezetre vonatkoz tervezett vltozsok: A Tass  Kunszentmikls  Dabas trsgi jelentQsgq mellkt kialaktsa rdekben a Kunpeszr  Dabas sszektQt kiptse. A Dabasi kistrsg trszerkezeti tanulmnytervnek kzlekedsfejlesztsi javaslata: 5. sz. fQt korrekcija rknynl A Tass  Kunszentmikls  Dabas trsgi jelentQsgq mellkt kialaktsa rdekben a Kunpeszr  Dabas sszektQt kiptse A vasthlzat j elemei kzl - a nemzetkzi trzshlzati fQvonalakhoz kapcsoldva - a Budapestet dlrQl elkerlQ vastvonal Dabas, jhartyn, Pusztavacs teleplseket rinti a Dabasi kistrsgben. VII.1.3. A nehezen elrhetQ tanyk helyzetfeltrsa, a fldt-hlzat korszerqstsi javaslata A munkahely, az alapvetQ szolgltatsok, az oktatsi, szocilis, egszsggyi stb. intzmnyek, a piac, az informci, de az egyes teleplsek, a lakhely elrhetQsge fontos minden ember szmra. A gazdasg mqkdse, a gazdasgi kapcsolatok szempontjbl is a meghatroz jelentQsgq felttelek kz tartozik a j elrhetQsg. Az orszg kzlekedsi infrastruktra hlzatnak jelenlegi llapotban az elrhetQsg szempontjbl jelentQs klnbsgek mutatkoznak az egyes trsgek, teleplsek kztt, gyakran kritikus mrtkq eslyegyenlQtlensget teremtve. Klnsen igaz ez a tanys trsgekre, a tanykra, az ott lQ emberekre, gazdlkodkra, a tanys trsgekben mqkdQ vllalkozsokra. A tanyk jelentQs rszt ugyanis csak fldt kti ssze a krnyezetvel. Ezek a fldutak j esetben lland nyomvonalak s idQszakonknti kivtelektQl eltekintve llandan jrhatak. Gyakran elQfordul azonban, hogy az idQjrstl, vagy az aktulis fldhasznlattl, a talaj llapottl fggQen vltoz nyomvonalon lehet csak megkzelteni a tanyt, illetve azok tmenetileg megkzelthetetlenek. A tanys trsgek fejlesztsnek jelenlegi fzisban ezrt a figyelem egyik clpontja a villanyrammal val ellts mellett az elrhetQsg javtsa. A kistrsgi trszerkezeti tanulmnyterv megjelenti az elrhetQsg szempontjbl legrosszabb helyzetben lvQ tanyk krt s javaslatot tesz az thlzat fejlesztsre,  javtott fldt minQsgben s teleplsenknt tlagosan 10 km-es mrtkben. Nehezen elrhetQnek minQsl az a tanya, amelyikrQl (amelyiket) az anyateleplst (az anyateleplsrQl) legalbb 15 perc alatt s a kistrsg kzpontjt (a kistrsg kzpontjbl) legalbb 20 perc alatt lehet gpkocsival elrni. (A mentQvel val elrhetQsg hallgatlagos szabvnya a 15-20 percen belli elrhetQsg, ezrt ezt vettk hatrrtknek.) A nehezen elrhetQ tanyk szma, helyzete s jellemzQi, valamint a tervezett tanyakzpontok felttelezett helye alapjn meghatrozhat a fejlesztendQ thlzat nyomvonala, illetve kiptsnek prioritsi sorrendje. A trszerkezeti terv azokat a fldtszakaszokat tartalmazza, amelyek megfelelQ szintq kialaktsa elsQ temben szksges. A Dabasi kistrsgben sszesen 139 db nehezen elrhetQ (a fenti feltteleknek megfelelQ) tanya tallhat. A kistrsg teleplsei kzl Dabason, jhartynban s jlengyelben nincs ilyen tanya. A rossz megkzelthetQsg elsQsorban Hernd (111 db, 60 %) teleplst sjtja. A tbbi teleplsen elQfordul ugyan jelentQs arny nehz elrhetQsg, ugyanakkor a tanyaszm alacsony. Az rtkek: Pusztavacs 4 db (19 %), Tatrszentgyrgy 12 db (16 %), Tborfalva 2 db, (12 %) s rkny 10 db (9 %). A % rtkek a nehezen elrhetQ tanyknak az adott telepls ltezQ tanyihoz viszonytott arnyt mutatjk. A nehezen elrhetQ tanykat funkci szerint vizsglva, megllapthat, hogy a legtbb (79 db, 57 %) a lakfunkcij, a gazdasgi funkcij tanyk szma 24 db (17%), a lakatlanok pedig 36 db (26 %). Kln figyelmet rdemelnek a halmozottan htrnyos helyzetek: a lakfunkcij tanyk tbb, mint egyharmadnak a laki szocilis problmkkal kzdenek, emellett a villany nlkli tanyk szma 5db. figyelemre mlt a lakatlan tanyk viszonylag magas szma, s az, hogy a lakatlanok egynegyede (8 db) rammal sem rendelkezik. Az rintett teleplsek nkormnyzataival e tmban folytatott egyeztets elsQ kre utn a fldt-hlzat javtsra az albbi javaslat szletett: I. temq fldtjavtsok: Dabas: 11,3 km Hernd: 8,5 km rkny: 8,9 km Pusztavacs: 1,8 km Tborfalva: 9,5 km Tatrszentgyrgy: 8,2 km jhartyn: 4,01 jlengyel: 11,7 km Kistrsg sszesen: 63,91 km Fldt-stabilizlsi technolgia s kltsgbecsls 1. A fldutak stabilizlsra az egyik lehetsges mdszer a SOIL 2000 magyar technolgia. A hazai szabadalom lnyege egy talajstabilizcis technolgia, mely elsQsorban mezQgazdasgi fldutak feljavtsra, megerQstsre alkalmas. Az j eljrssal tlen-nyron jrhatv tehetQk a mezQgazdasgi fldutak. Egy felleti zrssal pedig szilrd burkolat rhetQ el. A SOIL 2000 egy adalkanyag, amely megfelelQ mennyisgq vzzel elegytve egy fellaztott talajgyba kerl s az ott lezajl fiziko-kmiai folyamat sorn megsznteti a kapillris vzemelst, vagyis alulrl s fellrQl vzzrv teszi a megmunklt mintegy 25-30 cm vastagsg fldrteget. Az oldat nem mrgezQ, nem krostja a krnyezetet s nem mosdik ki a talajbl. Hatsmechanizmust tekintve ioncserlQ s kataliztor, nem ktQanyag. Ioncsere kvetkeztben elektromotoros erQvel kapcsoldik a talajkolloidok felletre, onnan a ksQbbiekben nem oldhat le. A technolgia ellenll a fldfelszni, valamint a felszn alatti hatsoknak. A kezelt talajt sem a fagy, sem a nedvessg nem krostja. A fldmq nem deformldik, nem ktysodik, nem srosodik. A stabilizlt fldt a kszts utn akr tbb vvel kzvetlenl ellthat szilrd burkolattal. Ebben az esetben a fldmq alptmnyknt mqkdik tovbb. A technolgia azonban nem alkalmazhat kzvetlenl homoktalajoknl, mert a vegyszer nem kpes reakciba lpni a homokszemcskkel. Homoktalajokon ezt a fajta stabilizlst ms talajjal keverve lehet vgrehajtani. A technolgia tlagos kltsge: 5000 Ft/m2, 4m szles kiptssel szmolva 20milli Ft/km. 2. Msik lehetsges technolgia lnyege, hogy - a meglvQ utak nyomvonalnak pontostsa utn - az altalaj szintje megfelelQ clgppel (grder) egyoldali esssel kerl kialaktsra gy, hogy a kialakul magassgok a fldmq u.n.  felsQ 50 cm - nek megptst teszik lehetQv s a ksQbbiekben lehetQsg nylik tovbbi kb. 20 cm burkolt plyaszerkezet ptsre is. A megfelelQ tmrsgi s teherbrsi rtkek kialaktsra cementtel erQstett rteg ptse javasolhat, amely a helysznen tallhat anyagok cementes stabilizcija. ElQnye, hogy szllts s jelentQs anyagmozgats nlkl llthat elQ, csak az adalkanyagot kell a helysznre szlltani. A 20cm cementes rtegre kerlhet pl. 20 cm - M20 s M50 szemcsenagysg kQbQl - mechanikai stabilizci  amely rteg kQanyaga idQtll s jl tmrthetQ. Ennl nincs ktQanyag, a ktfle mretq szemszerkezet biztostja a hzagmentes szerkezet kialakulst. A fellet vdelmre - egy Z/35/55 jelq - zzottkQ rteg (kb. 6 cm) javasolhat higtott bitumennel itatva (aszfaltmakadm). A zzottkQ rteg helyett  lehetQsg szerint  mart aszfalt is pthetQ, ugyancsak bitumenes itatssal. A fldmq tkrszintjnek s vdelmnek ptsvel egyidQben a padka tmrtst s vdelmt is el kell vgezni  javasolhat hengerelt, jl tmrtett rteg fvestve, valamint az rok kiemelse s a rzsqk azonnali fvestse. Javasolt 3,00 - 4,00 m szlessgben, 0,5  0,5 m szles padkval s egyoldali vzelvezetQ rokkal kialaktani tkrszintig a fldmqvet. (Amennyiben az rokpts a talajszerkezet miatt nem lehetsges gy a padkt tovbbi 0,5 mter kavicsgyazattal meg kell szlesteni, ezzel biztostva a vzelvezetst!) A zzottkQ, az M20 s M50 szemcseszerkezetq kQ kQbnybl szerezhetQ meg, ami Baranya megyben van legkzelebb. A bitumenes talap esetben a mart aszfalt komoly megtakarts lenne a hossz fuvarral szemben. A megvalsts elQtt hatstanulmny, talajmechanikai vizsglatok ksztse s a konkrt tervezshez az anyagok megismerse szksges. Az gy kialakthat, stabilizlt utak hossz ideig hasznlhatak, kellQ teherbrsak lehetnek s ellthatjk a kisforgalm utak szerept. A fenti technolgia kltsge: Alakt fldmunka: kb. 120Ft/m2 Cth rteg: 3000Ft/m3 (= 750Ft/m2) M20 s M50 mechanikai stabilizci 20cm vastagsgban: kb. 12.000Ft/m3 (=2400.Ft/m2) Bitumenes talap 6 cm: kb. 14400Ft/m3 (=865 Ft/m2) A technolgia kltsge sszesen: kb. 4135 Ft/m2. 4m szles kiptssel szmolva 16,5milli Ft/km. A fejleszts egyes szakaszait a 3. szm trkp brzolja, a vgrehajts tnyleges fizikai paramtereit az e trszerkezeti tanulmnytervet kvetQ megvalsthatsgi tanulmny fogja megadni. VII.2. Energiaellts Energiagazdlkods  energiaignyek Az egyes tanyatpusok jelenlegi s kzptvon vrhat, fajlagos egyidejq villamos teljestmnyszksgletre (terhelsre) s vrhat ves villamos energia felhasznlsra (fogyasztsra) vonatkoz fQbb mutatk tanyatpusonknt kimunklva kszltek el, rszben a rendelkezsre bocstott httrtanulmny, rszben szolgltati korbbi becslseket is figyelembe vve. A tanyk becslt fajlagos villamos teljestmnyszksglete s vrhat ves fogyasztsa MegnevezsGAZDASGI FUNKCIJ TANYKLAKFUNKCIJ TANYKMezQgazd tanyai termelQ (brlQ)MezQgazd tanyai termelQ + lakfunkci csaldi kis gazdasgMezQgazd kistermelQ + lakfunkci csaldi gazdasgMezQgazd kzpvll. termelQ + lakfunkci KKV Egyb gazdasgi tevkenysg kisipar, feldolgoz-iparVendglt szolgltat funkci KKV Kisignyq idQs lakos, szoc. tmogatsra szorulLakscl hasznosts + nellt kisignyqdlsi cl (hobbi) laks funkcitanyatpusok123456789anyagi helyzettanyai, tlagostanyai  j tanyai  kedvezQ gyengeszernyvltozberuh. tmogats elQzetesen javasolt mrtke90% + 10% nkorm. nrsz70% + 30% vll. nrsz50% + 50% vllalk. nrsz90% + 10% nkorm.90% + 10% nkorm.50% + 50% vll. nrszvillamos teljestmny-szksglet3f 6,5 kW, 400V, 10,5A3f 6,5 kW, 400V, 10,5A3f 8,0 kW, 400V, 13,0A3f 10,0kW, 400V, 6,0A3f 10,0kW, 400V, 16,0A3f 10,0 kW, 400V, 6,0Ae.. 200 W, 12V, 17A1f 3,0 kW, 230V, 16A1f 6,5 kW, 230V, 32Avillamos energia felhasznls, fogyaszt [kWh/v]28802880400040008000400080004000800023046015002500sszevonhat tanyatpusoktermelQ T1 (=1=2)termelQ T2 (=3)termelQ T3 (=4 =5 =6)lak L1lak L2L3 = L2 + extr. Belthat, hogy bizonyos tanyatpusok sszevonhatk, mivel a kt fQ paramterk kzel megegyezQ, amely a technolgiai mretezsek alapjt kpezi, ill. ami elltsmdjuk megvlasztst is megknnyti. VII.2.1. Villamos energiaellts jelenlegi helyzete A hazai villamos energia rendszer alapltestmnyei: a tppontok, azaz az erQmqvek, a szablyozst s tvitelt megold, klnbzQ szintq s feszltsgtttelq transzformtor llomsok s az energia szlltst, elosztst s a fogyasztk tpllst vgzQ vezetkhlzatok. A tanyk elltsa szempontjbl a kzp- s kisfeszltsgq hlzatok meglte, ill. rvid szakasz elrhetQsge a dntQ. A nagyobb teleplsek villamos energiaelltsra kiplt 120/20 kV-os fQeloszthlzati transzformtorllomsokra csatlakoznak a 20 kV-os hlzatok, amelyek elltjk a vrosokat, falvakat s klterleti-tanyai fogyaszti csoportosulsokat, melyek terleti eloszlsa mr korntsem egyenletes. A Homokhtsgi 20 kV-os eloszthlzatkpben (2. sz. trkpmellklet) jl kirajzoldik a 20 kV-os hlzatok teleplsek belterlett behlz nyomvonala, melyek minden egyes elgazsa vgre egy-egy 20/0,4 kV-os transzformtorlloms rtendQ, s az is leolvashat, hogy e vgsQ tppontokhoz kpest mekkora foltot kpeznek a tppont-hinyos trsgek. Ezek rszben az elltatlan tanys trsgeket, msrszt a vdett termszeti terleteket jelentik. A meglvQ 20 kV-os vezetkgaknak a meghosszabbtsval (ma  Ļį~k_J>hhbx6CJaJ(jhIhbxCJUaJmHnHuh:hhbx6CJaJ%jhCx6CJUaJmHnHu h [hbxhuhbx6hhbx6CJaJhVhbxCJaJhhbxCJaJhhbx5CJaJhbx5CJaJh+I%5CJaJ hbx5hbx5CJ aJ hVhbx5CJ aJ h [hbx6CJaJhbxjhbxU   $dha$gdbx $dha$gdbx$ dha$gdbx$a$gdbx$ dha$gdbxTWTX a         gdbx$ )<])^a$gdbx$ *]*^a$gdbx &dPgdbx $dha$gdbx$a$gdbx $dha$gdbx  ( * F H &(2z02 ^jZ\ƿƿƿƿƸƸƴƸƝƂyh6CJaJh2hbx6CJaJh6d;CJaJ hNhcKqhcKqhbxCJaJh2hbxCJaJhK hNhbx hD==hbxhbxhIhbx6CJaJhhbxCJaJhhbx6CJaJh+I%6CJaJhbx6CJaJ* D Hv4z,n  8 ,gdbx  ,gdbx n \^`bdfhj[lmgdh L gdbx L L^Lgd$ L a$gdbx  gdbx  ,<gdbx  ,gdbx\kmnmYmNmhu$mHnHu&j;hhhhUmHnHu#jhhhhUmHnHuhhhhmHnHu/jhhhhB*UmHnHphuhhhhmHnHuhhhh0J>*mHnHu'jhhhh0J>*UmHnHuhhhbxCJaJjhhhbxCJUaJhbxh`hbx5CJaJFGHbcdefghijPRTȺ}}eȺQ}}&j/hhhhUmHnHu/jhhhhB*UmHnHphuhhhhmHnHuhu$mHnHu&j5hhhhUmHnHu#jhhhhUmHnHuhhhhmHnHuhhhh0J>*mHnHu'jhhhh0J>*UmHnHu&jhhhhUmHnHuhr0Jyd H!~"X#^$8%&&&'=((,))**+ gdhgdhgdh.02fhjlnprtv"$&*,.02𶤶yya𶤶My&j#hhhhUmHnHu/jhhhhB*UmHnHphuhhhhmHnHuhu$mHnHu&j)hhhhUmHnHu#jhhhhUmHnHuhhhhmHnHu'jhhhh0J>*UmHnHu/jhhhhB*UmHnHphuhhhh0J>*mHnHu24lnpr<>@DFHJLNм𮜮}e𮜮Q}&jhhhhUmHnHu/jhhhhB*UmHnHphuhu$mHnHu&jhhhhUmHnHu#jhhhhUmHnHuhhhhmHnHu'jhhhh0J>*UmHnHu&jhhhhUmHnHuhhhhmHnHuhhhh0J>*mHnHu5678VWXrstvwxyz{۷۩x`۩Lx&j hhhhUmHnHu/jhhhhB*UmHnHphuhu$mHnHu&jhhhhUmHnHu#jhhhhUmHnHuhhhhmHnHu/jhhhhB*UmHnHphuhhhhmHnHuhhhh0J>*mHnHu'jhhhh0J>*UmHnHu tvxٽͽٽ훇|ٽͽhٽT|&jhhhhUmHnHu&jhhhhUmHnHuhu$mHnHu&jhhhhUmHnHuhhhhmHnHu&jhhhhUmHnHuhhhh0J>*mHnHuhhhhmHnHu'jhhhh0J>*UmHnHu#jhhhhUmHnHu  ٽͽٽ훇|ٽͽhٽT|&jhhhhUmHnHu&jvhhhhUmHnHuhu$mHnHu&jhhhhUmHnHuhhhhmHnHu&j|hhhhUmHnHuhhhh0J>*mHnHuhhhhmHnHu'jhhhh0J>*UmHnHu#jhhhhUmHnHu     A B C ] ^ _ a b c d e f ٽͽٽ헃xٽͽdٽͽٽͽ&jjhhhhUmHnHuhu$mHnHu&jhhhhUmHnHuhhhhmHnHu/jphhhhB*UmHnHphuhhhh0J>*mHnHuhhhhmHnHu'jhhhh0J>*UmHnHu#jhhhhUmHnHu! %!&!'!A!B!C!E!F!G!H!I!J!f!g!h!i!8":"<"p"r"t"x"z"|"~""õxx`õLx&j^hhhhUmHnHu/jhhhhB*UmHnHphuhhhhmHnHuhu$mHnHu&jdhhhhUmHnHu#jhhhhUmHnHuhhhhmHnHuhhhh0J>*mHnHu'jhhhh0J>*UmHnHu/jhhhhB*UmHnHphu""""""###J#L#N#R#T#V#X#Z#\#####$$$P$R$T$X$Z$\$^$̸𪘪ye𪘪Qy&jRhhhhUmHnHu&jՠhhhhUmHnHuhu$mHnHu&jXhhhhUmHnHu#jhhhhUmHnHuhhhhmHnHu'jhhhh0J>*UmHnHu/j۟hhhhB*UmHnHphuhhhhmHnHuhhhh0J>*mHnHu^$`$b$$$$$$$$*%,%.%2%4%6%8%:%<%t%v%x%z%"&$&&&@&B&D&|&~&۷۩xdWhh0J>*mHnHu&jɢhhhhUmHnHuhu$mHnHu&jLhhhhUmHnHu#jhhhhUmHnHuhhhhmHnHu/jϡhhhhB*UmHnHphuhhhhmHnHuhhhh0J>*mHnHu'jhhhh0J>*UmHnHu~&&&&&&&&&&&&&&&''''F'H'J'~''''''''õxx`õLx&jhhhhUmHnHu/j@hhhhB*UmHnHphuhhhhmHnHuhu$mHnHu&jãhhhhUmHnHu#jhhhhUmHnHuhhhhmHnHuhhhh0J>*mHnHu'jhhhh0J>*UmHnHu/jFhhhhB*UmHnHphu''''''(((6(7(8(:(;(<(=(>(?([(\(](^(((((((((((̸𪘪ye𪘪Qy&jhhhhUmHnHu&j4hhhhUmHnHuhu$mHnHu&jhhhhUmHnHu#jhhhhUmHnHuhhhhmHnHu'jhhhh0J>*UmHnHu/j:hhhhB*UmHnHphuhhhhmHnHuhhhh0J>*mHnHu((((((( ) ) )%)&)')))*)+),)-).)J)K)L)M)n)o)p)))))۷۩x`۩Lx&jhhhhUmHnHu/j(hhhhB*UmHnHphuhu$mHnHu&jhhhhUmHnHu#jhhhhUmHnHuhhhhmHnHu/j.hhhhB*UmHnHphuhhhhmHnHuhhhh0J>*mHnHu'jhhhh0J>*UmHnHu)))))))))))))*** ******N*P*R*T****++ +ٽͽٽ헃xٽͽdٽP&jhhhhUmHnHu&jhhhhUmHnHuhu$mHnHu&jhhhhUmHnHuhhhhmHnHu/j"hhhhB*UmHnHphuhhhh0J>*mHnHuhhhhmHnHu'jhhhh0J>*UmHnHu#jhhhhUmHnHu +$+&+(+*+,+.+f+h+j+l++++,,, ,,,,,,.,0,>,ϳóϳyjbVMVhUf5CJaJh hbx5CJaJhbxCJaJjhhhbxCJUaJ&jhhhhUmHnHuhhhhmHnHu/jhhhhB*UmHnHphuhhhh0J>*mHnHuhhhhmHnHu'jhhhh0J>*UmHnHu#jhhhhUmHnHuhu$mHnHu*+,,,,,--T..,/t//P0R0~ $da$gdbx$Td^Ta$gdbx$ & F `d^``a$gd8$ & F da$gdbx$ dxa$gdbx L dgdbxZ]ZgdUf L t"(# gdZgdh>,T,\,v,~,,,,,.//*/N0P0R0j011111 2"2$2(2:2<233V5P6Q66666_7=====8C:CSSUȮ}}yhhVS hS{h@9h=hbx6 hbx6 h 5hbxhca hr>Uhbx h9hbxhbxhxh @CJaJhxhbxCJaJhbx5CJaJh hbx5CJaJhhCJaJhbxCJaJhUfCJaJh hbxCJaJ/R0f0011"2<24V5Q66`7a7===CF\KP $da$gd@9 $da$gdVS$ & F da$gdbx $da$gdbxgdr@$ hda$gdbx $dxa$gdbxPUT[V[X[[[bddddel2sv^z<@$a$gd7' $da$gd$a$gdbxgdbxgdS $da$gdbg $da$gdbx $da$gd@9 $da$gdVSUVVT[V[X[^[b[d[[[[bbclcccccccdddddeffffhhhhhiiRmvmqrpstwww$x{{z||M鬣 h7hbxhca h0hbxh hbxNH h hbxhT&hbx5 hThbxh=hbx6 hbx6h& hh_ hBhbx h9hbxhbx h8VhbxhK hh@96MPQmˀ̀jlZ`vx02LN:<҈T$٥ٞل}u}ni hbx6 hhbxh^<"hbx5 h~kchbxhT&hbx5hRhbx5NHhRhbx5 h6hbx hbxNH h7'hbx h7'hP h7'hU h7'hW9 h7'h]&h7' h7'h7'hbxhn4hbxNH hn4hbxhn4hbxNH\hn4hbx\&$Đzړ ".2ΔL(2ĖƖ^nʗܗޗ688@BΧLNPRTVXZ\dj h9hbx h:hbx h Jhbx hMQhbx hbx56h~hbx56 hbx6 hOhbxh~kchbxNH h^hbxh^<"hbx5 h~kchbxhbx hhbx<@B.LNPRTVXZ\^j $ & Fa$gd{bigdbxgdS $da$gdbx$ p @ a$gdbx d<gdbx$a$gdbxgdbx $da$gdbxl "$Hxܴ ht޵ *,jx|ȶ̶ζjļx^*rv"$$0^`b:rzĽ򽵽h}hbx6hkFhbx>*hqPhbx>*h hbx6 h hbxh hbx>*h%hbx>* hDhbxhDhbx6h hbx6 h%hbxhbxhbx5CJaJ=vx¾\^*0`b8:r> $^a$gdbx $ & F xa$gdbx $7^7a$gdbx $ & F a$gdbx$a$gdbxgdbx$a$gd{bi>@xzNnhjNv$ & Fda$gdbx $$da$gdbx "dgdbx$d^a$gdbx $x^a$gdbx $ & Fxa$gdbx "$dgdbxgdbxgdbx$a$gdbx.Nn fjN6娡첗~wpg~gh18mhbxaJ hbx>*\ hbx5\ h18mhbxh18mhbx\h18mhbx5\h18mhbx>*\ hFhbxhbx56\]hbxhbxOJQJ^Jh}hbx\h}hbx>*\]h}hbx>*h}hbx\] h}hbx hbx6jh}hbx0J6U'vXt~|8$a$gdbx$d^a$gdbx$ & Fd^a$gd8xgdbx $da$gdbx$ & Fd^a$gd8$ & Fda$gdbx68JLzhj46vxz4 0Jx~ @BDFH`~ɼɯ񧠘}uuh hbx\ h_hbx hbx\h_hbx\ h18mhbxh18mhbx5 h~hbxh18mhbx\jh18mhbxUaJjh18mhbxUaJ$jh18mhbxUaJmHnHuh]"hbx56aJh]"hbxaJh18mhbxaJ hbxaJ.46D " "$da$gdbx "dgdbx $ & Fxa$gdbx $xxa$gdbx-$xx$d!%d$&d!'d$N!O$P!Q$a$gdbx$a$gdbx~@ "GHxy02`befg"ʸʚʚykk]hbxCJOJQJ^JaJhbxCJOJQJ^JaJ#h1hbx5CJOJQJ^JaJhbx6CJOJQJ^JaJhbx5CJOJQJ^JaJhbx6CJOJQJ^JaJ#h$hbx5CJOJQJ^JaJhbx5CJOJQJ^JaJh&hbx6 hbx6hbxh&\hbx\ hbx\h18mhbx\$F}ll00$IfXDYDgdbxnkd$$IfF ?/% t0%644 la p $00$IfXDYDa$gdbxFGHxyo[$00$IfXDYDa$gdbx "d$gdbxkd.$$IfF0 C?/ t0%644 la pxy}$00$IfXDYDa$gdbxnkdܭ$$IfF88 t08644 lalp 00$IfXDYDgdbxnkdx$$IfF88 t08644 lalp 0]000$IfXDYDgdbxnkd$$IfF88 t08644 lalp 02b1 00$IfXDYDgdbxkd$$IfFr  L,8  @  `  t08644 lalp2bfgteTT00$IfXDYDgdbxkd$$IfF08(# t08644 lalp$00$IfXDYDa$gdbxpyhhhUh$00$IfXDYDgdbx00$IfXDYDgdbxkd$$IfF08(# t08644 lalp1)dgdbxkd|$$IfFr  L,8  @  `  t08644 lalp2"$>yh00$IfXDYDgdbxnkd$$IfF78 t0644 lalp $00$IfXDYD]a$gdbx"$<>@HJ2jlnpB.  D   02pr\z|   @#ųůᯜxxxxxxxx h@]h\h@]h\>*hP h\>*h5h\>* h\6h\hbx5CJOJQJ^JaJhbx#h[hbx6CJOJQJ^JaJhbxCJOJQJ^JaJhbxCJOJQJ^JaJhbx6CJOJQJ^JaJhbx5CJOJQJ^JaJ/>@l00$IfXDYDgdbxnkd$$IfF78 t0644 lalp lnp^@aYEE$00$IfXDYDa$gdbxdgdbxkd2$$IfFF$7H t06    44 lalp@B\vyhh00$IfXDYDgdbxkd*$$IfF0 8  t08644 lalpvx,yhhhhh00$IfXDYDgdbxkd$$IfF0 8  t08644 lalp1$00$IfXDYDa$gdbxkd$$IfFr  ,8  @ @   t08644 lalp200$IfXDYDgdbxnkd$$IfF88 t08644 lalp T 00$IfXDYDgdbxnkd$$IfF88 t08644 lalp , 1)$gd\dgdbxkdX$$IfFr  ,8  @ @   t08644 lalp2, .    h>v(d&V$ & F' h^a$gd\ $P^a$gd\ $xa$gd\gd\$a$gd\gd\r.hZ\   R!"$ & F) h^a$gd\$ & F( h^a$gd\ $P^a$gd\$a$gd\ $xa$gd\gd\$ & F' h^a$gd\""B#####((((H)^)j)x)))))) $$Ifa$gd& $xa$gdbV$a$gdbV$a$gdbV$a$gd#gdbxgd\$ & F)^a$gd\$ & F) h^a$gd\@#D#H######(H)^)h)j)v)x)))))))))))******:*G*K*L*V*s*t******Ĺxlh:hbV6CJaJhbV6CJaJh[hbV6CJaJh:hbVCJaJh}hbVCJaJhbVCJaJh}hbV6CJ\aJhbV6CJ\aJh}hbVCJ\aJhbVhbV>*hbVh-hbV6 h#6h-h#6 h9hbxhbxh\*)*****!*&*+*0*5*:*;*V*Z*^*b*f*j*n*p*s*t*FfFfF$x$Ifa$gd& $$Ifa$gd& $Ifgd&Ff $$Ifa$gd&t*************++S0T06171B6D6992=4=$a$gd#$a$gdbVFf $$Ifa$gd& $Ifgd&***+++7+8+9+:+A+J+T.V...4488@@@@@@@@AAA(AAAFBJBPBü~vk]k]k]hN1)hbV5CJ\aJhN1)hbVCJaJhbVCJaJhT56CJaJhN1)hbV56CJaJhbV56CJaJhN1)hbVCJaJhbVCJaJ hN1)hbV h hbVj h hbVUhT hVUkhbVhbV h,P6 h#6hmh#6h#h\C0hbV6CJaJ$4=4?6?d@f@h@@@@@@@AAA(ABArAAA $$Ifa$gd&  ^` gdT ^`gdbV$1$gdbV $1$a$gdbVgdbV$a$gdbVAAAAAA6---- $Ifgd&kd$$IfF4rP  6&_`I`I` '|#  `26644 Fa7p2AB(BFBHBJBLBNBPBBBCDADDDFDIDJDQDUDXD[DFf $Ifgd&Ff! $$Ifa$gd&[D]D_DaDcDeDhDkDmDoDpD{D~DDDDDDDDDDDDDDDFf $Ifgd&Ff_ $$Ifa$gd&DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDFf< $Ifgd&Ff $$Ifa$gd&DDDDDDEEEEE E EEEEEE E"E$E%E'E)E,E.E1EFf  $$Ifa$gd& $Ifgd&1E4E5EOESEWE[E^E`EbEeEgEkEnEqEuEvEEEEEEEEEEEFf $Ifgd&Ffz $$Ifa$gd&EEEEEEEFFHFIFKNOO&P(P$a$gdbx $da$gdK( $da$gdK($ L da$gdK( L dgdK(gdbx L gdbxgdSgdbx1$gd,PFf $$Ifa$gd&EFFHFIF2M4MMMMMOOO&P(PPPPPXSZSSSSTTV.X0XX&Z[[[[[[[[[<\>\@\J\L\躯蜘uhPh*CJaJh*CJaJhPh*5CJaJhRhHhnhH6CJaJ hThRj1"hThTU hD2ChRhK(h |h!pYhy hp*hbxhf/bhlCJaJ hTH*hThbxhbx5CJaJ h9hbx-(PZ[[[[[[,\<\ $$Ifa$gdc $Ifgdc $ a$gdy$a$gdT$a$gdR $da$gdK( <\>\@\F\J\tk__ $$Ifa$gdc $Ifgdc kdy/$$IfTF40FF `' & 0644 FapTJ\L\Z\n\|\\SJJ $$Ifa$ $Ifgdc kdF0$$IfTF4FFF  ' &Z&06    44 FapTL\Z\|\~\\\\\\\\] ]]0]l]~]]]]]]] ^^4^R^T^b^~^^^^^^^_ _,_______``LaNabbLcɵⱥh h NH h h h@} h9hbxhbxhnh*6CJaJh*&hy56CJOJQJ\]^JaJh%hy56CJaJhy56CJaJhyCJaJhyhyCJaJhPhyCJaJ3|\~\\\\^ULL $$Ifa$ $Ifgdc kd91$$IfTFFFF ' 'Z'06    44 FapT\\\\\^ULL $$Ifa$ $Ifgdc kd2$$IfTFFFF ' 'Z'06    44 FapT\\\\]^ULL $$Ifa$ $Ifgdc kd3$$IfTFFFF ' 'Z'06    44 FapT] ]]$]0]^ULL $$Ifa$ $Ifgdc kd3$$IfTFFFF ' 'Z'06    44 FapT0]2]~]]]^ULL $$Ifa$ $Ifgdc kd4$$IfTFFFF ' 'Z'06    44 FapT]]]]]^ULL $$Ifa$ $Ifgdc kd5$$IfTFFFF ' 'Z'06    44 FapT]]]^ ^^ULL $$Ifa$ $Ifgdc kd6$$IfTFFFF ' 'Z'06    44 FapT ^^4^F^R^^ULL $$Ifa$ $Ifgdc kd|7$$IfTFFFF ' 'Z'06    44 FapTR^T^b^r^~^^ULL $$Ifa$ $Ifgdc kda8$$IfTFFFF ' 'Z'06    44 FapT~^^^^^^ULL $$Ifa$ $Ifgdc kdF9$$IfTFFFF ' 'Z'06    44 FapT^^_ ___e^RJE@8$a$gd gd@}gdbx$a$gd* $ a$gdykd+:$$IfTFFFF ' 'Z'06    44 FapTLccRdVdXddddddeee ee2e4e6eeee^f`ffffffgg@hFhhhkkIlJlllol}llllll m mpqqqr4ssssstt/t0thNjB*phh$h B*NHphh B*phh$h B*phhX|hah B*phh[h h NH h 5CJhah NH hah  h h h ;eFhrq0t1tktltttwV~X~~~`dBDu$a$gdM$a$gdL^$a$gdE]2dgdK(gdbxgdbx$a$gdbx $$ a$gd $a$gd 0t1t7t8tBtEtjtktltttttt u5uLuMu`uvuuHvJvwDxbxhxx y&y*y>ytyvyxy6z:zfz|zz {"{${{V~X~żٸ~y h/Vn6 h,hE]hE]B*CJaJphhE]B*phhx$7hE]B*ph hx$7hE]h $7hE]6 hE]6hE]hNj6CJaJh~hK(6CJaJhNjCJaJhPhK(CJaJ hbx6hbx h>hbxh$hbxB*ph-X~j~l~~~~~~ D^`dh:t^`d:@\^ƌBD̑Α*"6¥ĥNP ÿÿÿÿÿÿÿøøôæΕhhbx6h_/hbx0J0 h_/5hM5CJaJh h{NhMh/hM h8.hbxhbxh@}hmyhL^h-h  hdbh  hbx5 hbx6h_hbx6: LN"$y~±ı\^8gd&YxgdrKpgdrKp$a$gdc gdbxgd_/$a$gdM "$@b̳08LNnp4~̻λĽԾXdfüüzhhM6 hDhM h&Y>*h&hM>* h&>*h&Y hPh&YhM h"hM h"h"h" hPhMhPhM6h"hM6hhrKp>*hrKphDhbx6h;/h0& h&hMhbx hbx60$&:<^ $$&`#$/Ifa$b$gd&Yl & FgdMgdM$a$gdMgd&Y"$&:<8Pfj^`<=uv|(OPakh&YCJaJhFRhMCJaJh&YhMCJaJh&YhM5>*CJaJh&YhM5CJaJ hH=hM hTjhMh&YhM6CJaJh&YhM6CJaJ hDh&Y hDhMhM8 +=]jujJJJJJ $$&`#$/Ifa$b$gd&Yl $$&`#$/Ifa$b$gd&Yltkd;$$IfF!! t 6`0!644 lae4uv|Q4$&`#$/Ifb$gd&lkds;$$IfF\~!r  t 6`0!644 lae4|$&`#$/Ifb$gd&l $$&`#$/Ifa$b$gdFRlQ4$&`#$/Ifb$gd&lkd<$$IfFu\~!r  t 6`0!644 lae4$&`#$/Ifb$gd&l $$&`#$/Ifa$b$gdFRlQ4$&`#$/Ifb$gd&lkd<$$IfFu\~!r  t 6`0!644 lae4$&`#$/Ifb$gd&l $$&`#$/Ifa$b$gdFRlQ4$&`#$/Ifb$gd&lkdt=$$IfFu\~!r  t 6`0!644 lae4$&`#$/Ifb$gd&l $$&`#$/Ifa$b$gdFRlQ4$&`#$/Ifb$gd&lkd>$$IfFu\~!r  t 6`0!644 lae4$&`#$/Ifb$gd&l $$&`#$/Ifa$b$gdFRlQ4$&`#$/Ifb$gd&lkd>$$IfFu\~!r  t 6`0!644 lae4$&`#$/Ifb$gd&l $$&`#$/Ifa$b$gdFRl(Q4$&`#$/Ifb$gd&lkdu?$$IfFu\~!r  t 6`0!644 lae4(-1O$&`#$/Ifb$gd&l $$&`#$/Ifa$b$gdFRlOPaQ4$&`#$/Ifb$gd&lkd @$$IfFu\~!r  t 6`0!644 lae4afjk$&`#$/Ifb$gd&l $$&`#$/Ifa$b$gdFRlklvQ4$&`#$/Ifb$gd&lkd@$$IfFu\~!r  t 6`0!644 lae4klvJL(@BFN4R4   |xhbx h%hKh h h h6[H h6[Hhbx hbx6hLhbx6hKhw\3hM6hX h ;hMh ;hM6 hM6h/ hM6hFRhFR6CJaJh&YhFRhFRhMCJaJh&YhMCJaJhM/v{$&`#$/Ifb$gd&l $$&`#$/Ifa$b$gdFRlQ4$&`#$/Ifb$gd&lkdvA$$IfF\~!r  t 6`0!644 lae4$&`#$/Ifb$gd&l $$&`#$/Ifa$b$gdFRl|FQIIIIIII$a$gdMkd!B$$IfF\~!r  t 6`0!644 lae4>XD4"tn <. $ & Fa$gd6[H$a$gd6[H$a$gdbxgdbx$a$gdM.6  f   ojgd&L$dEƀg$Fa$gd^ $dxa$gd $da$gd 5gdbxgdbx $q^qa$gdK $ & Fa$gd6[H $ & Fa$gd 68Xdh2P:<  6øÙááøh^CJ^JaJhM?h^CJaJh^CJaJhM?h^CJ^JaJh^CJ^JaJh!h^CJaJh8h^CJaJh8h^6CJaJ *h3 Yh&h^h&B*phf h^h&h&h^h 54 :<>JkdB$$IfTF40$  t0 %644 lapT$$Ifa$gd&l$Ifgd&ls`JJJ$$Ifa$gd&l$Ifgd&lkdTC$$IfTF40$   t0 %644 lapTC00$Ifgd&lkdC$$IfTF4\W$  B t F t0 %644 lap(T$Ifgd&l$7$8$H$Ifgd&l E2$$Ifa$gd^l$Ifgd&lkdD$$IfTF\W$ B t F t0 %644 lap(TkdXE$$IfTF\W$ B t F t0 %644 lap(T$Ifgd&l$$Ifa$gd`ul2kdF$$IfTF\W$ B t F t0 %644 lap(T$Ifgd&l0248:PRTZ|~XZtx., < !x!༸z hj|h&h|< h1h&hhbx56 h2hbx hhbxhbx5CJaJ h9hbxhbxhKh&hM?h^CJaJh^CJ^JaJh!h^CJaJh8h^CJaJh^CJaJhM?h^CJ^JaJ00468:2kdF$$IfTF\W$ B t F t0 %644 lap(T$Ifgd&l:PTVXZ2kdG$$IfTF\W$ B t F t0 %644 lap(T$Ifgd&lZ|2kdXH$$IfTF\W$ B t F t0 %644 lap(T$Ifgd&l2kdI$$IfTF\W$ B t F t0 %644 lap(T$Ifgd&lZvx2kdI$$IfTF\W$ B t F t0 %644 lap(T$Ifgd&lxz02v"x"""V$X$%%~&''(0* $da$gd|< $dxa$gd|<$a$gd%l$a$gdbxgdbxgdbxgdbx1$gdbxgdK$a$gd&x!v"x"""""V$X$$ %V%X%%%|&&''''((0*2*n*p+r++++++,,,,,----4.N.V....../0//ٻٴŴhu`h&B*phh&B*phha!h&B*phh& ha!h& *h),h& h"h& *h|<h&6h|< *h|<h&h|<h&6 h|<h& *hz&h%lh%lh%l;>* hih%l hmh&30*2*++T,x,,--6.N...0///0D0z000(1f11 2 & F*7$8$H$gd&$a$gd& & Fgd&gd& $xa$gd|<gd&//0"0N0X0000000121<1f1p111 22>2J2r2~222222d3v3Z466X7^778888%9-9:::T;V;z;ǹΈ&h|<h&;>*CJOJQJ^JaJ h *ih&h|< h h& hqh&h& hs-h& h|<h& hgh& *h),h&ha!h&B*phhth&B*phhu`h&B*phh&B*ph1 2@2t2222X7T;V;z;|;<<==>>???$a$gd>p$a$gdR&gda $^a$gd&gd&$a$gd& $xa$gd|<^gd& & F*7$8$H$gd&z;|;;;;;$<(<6<8<F<H<J<L<<<<<<===>>>????BBBCCCDĺ߫ӧvqib han+h>ph|<h|<6 *h>p *h),h>p5\ h1S8h>ph|<h>p6ha56;hg0ha; hg0haha h}h& *h|<h&h|<h&;>* *h),h& hoFh&h&h`>h&o(h|< h`>h&) *h),h&56CJOJQJ^JaJ#??BBBCDD,E.ErElFGGHHH2MXQ$a$gdF$a$gdbxgdbx$ ^a$gd?I$ & F 88^8a$gd?I$a$gd>pgd>p$ & F 88^8a$gd>pDDDDD(E*E,E.E.FjFlFGGHHHPR~RtUUUUUUVVVY|\\``````(c\c^cBd_d`dÿÿÿÿÿ~tph99Zh?Ih>p56 h>p5h5h>p6>* h!uhF h+ThF hKhFhF h`hhbxhbx h_h?I h?Ih?Ih>ph?I h_h>p#h>pB*CJOJQJ^JaJphQXch?Ih>p6;h?Ih?I6 h?I6 *h),h>p+XQ,WY^`F``KaLa&c(c\c^c|cc}}}}FEƀg$Fgd>p$a$gd>p$ & F d^a$gd?I $da$gd?I $xa$gd}$a$gdFcccdd/dBd_d`dddphcgdl S$a$gdl SI$Eƀg$Fa$gd7UZFEƀg$Fgd>p `dddddddffhodo|opqqXqvqxqzqqqqqq4r8r\r^rrrbsdsssssttttVtXtZtnzĹĨĝthCOhl S5CJaJhCO hl SCJhl Sh7hl SH* h7hl Sh7hl SB*ph hl Shl S5B*CJaJphh[ahl SB*phhl SB*phjhl S0JB*U\phhl SB*\phh/m6B*\phhl Shl S6B*\ph,dhoppxqzqZtvpz8|~:H2Ppڂ}~$a$gd_ ^`gdl S $^a$gdl S$a$gdl S $xa$gd_nzpz{{{||~:2noׂ؂  IJKLk|}~vxzʾʦʏʋ}mihbxh<hbxOJQJ\]^J hY=$h7UZ hk.h7UZh7UZ h7hl S h_9hl ShWhl SaJhWhl SH*aJh_hl S5CJH*aJh_hl S5CJaJhl Sh_ hCOhl S5B*CJaJphhCOhl S5CJaJ hCOhl S5B*CJaJph&~xż·|Ȉwaa$$Ifa$gdYGl $xa$gdYG$ L a$gdYG$ L da$gdYGgdYgdbx$a$gdbxI$Eƀg$Fa$gd7UZ \^jʇ̇·tv|6FHVԉ&(<tҊԊ؊܊ފ ùí~~~~~~~~uu~h[8 6CJaJh?IhYG6>*CJaJh?I6>*CJaJh?IhYGCJaJhZhYGCJaJh?IhYG6CJaJhhYG>*NHhhYG>* hKhYG hYGNHhYGhYhhY6 hbx5hhbx5hbx hhbx.Ȉ6tފ[H$IfgdYGlkdJ$$IfF4F<&`|  t0(    44 la$$Ifa$gdYGlފ&ދ$&@DHLPTX\`df$$Ifa$gdYGlFfHQFfM$@$If^`@a$gd?Il$$Ifa$gdYGl $&df 9:<=68:VXZ~hj HJLNhj֔•ѷѷѷѷѷѷѷ賭hOhYGNH hOhYGhYh^~ h@hYhhYG5 hYGNHhYGh?IhYG5CJH*aJhZhYG5CJaJh?IhYG5CJaJh?IhYGCJaJhZhYGCJaJh?IhYG6CJaJ4ތ $$Ifa$gdYGl 'kdiS$$IfF֞< "&8 8 t0(44 lahȍ"9$$Ifa$gdYGl$$Ifa$gdYGl9:'kdT$$IfF֞< "&8 8 t0(44 la:[au{َގ #)8<=oFfV$$Ifa$gdYGl$$Ifa$gdYGloty~ɏ$6Fr$$Ifa$gdYGlFf Z$$Ifa$gdYGl'"gdYGkdA\$$IfF֞< "&8 8 t0(44 laHJ֔ƕ,z|h"F L gdYgd^~ $da$gdYG$ L da$gdYG•ĕƕȖTVƚ hjt`b(Z4TV hYG5 ha]hYGhn4hYGNH\hn4hYGNHU hn4hYG hYG\hn4hYG\ hNHhha]hYG6NHha]hYG6 hYGNHhhYG6hhYG6\ hOhYGhYG7x. 5,0 km-rel), vagy j 20 kV-os gerincvezetk-hlzat indtsval trhatk fel a hlzathinyos trsgek. Az elltatlan fogyaszthelyi slypontokat ily mdon elrt 20 kV-os hlzatrl elltva esetenknt ki kell pteni egy-egy j 20/0,4 kV-os transzformtorllomst s az arrl legaztathat 4 5 db kisfeszltsgq (0,4 kV-os) fogyaszti eloszthlzat szakaszt (4 x max. 1,0 km hossz szabadvezetkkel). A tanyavilg 20 kV-os s 0,4 kV-os villamos szabadvezetki hlzat-fejlesztsnek korltait e rendszerelemek relatve nagy fajlagos beruhzsi kltsge s gazdasgtalan zemeltetsi kltsge (vesztesgei) szabta meg korbban s napjainkban is. A tanyk helyre s funkcijuk szerinti megklnbztetsre elvgzett elemzs s brzols, illetve a 20 kV-os hlzatok adatai (nyomvonalak, 20/0,4 kV-os tr. llomsok helye) kpezik azt a kiindul helyzetkpet s bzist, amelyre a tovbbi vizsglati s fejlesztsi lehetQsgek plhetnek. Ezen dQl el elsQ lpcsQben, hogy meddig s hny tanya esetn gazdasgos a hagyomnyos vezetkes ellts s honnantl az alternatv technolgia. Hagyomnyos szabadvezetki hlzati adottsgok s lehetQsgek Az energia ipargi mqszaki-gazdasgi kltsgelemzsek ltalban azt igazoltk, hogy a szrvnytanya beptsek esetn a vezetkes villamos energia elltsi md gazdasgtalan, ennek ellenre eslyt kell adni a klterleti lakossg korszerq elltsra megfelelQ kompromisszumok rn, ahol kellQ kszsg mutatkozik az sszerq hlzatbQvtsekre, rekonstrukcikra. A trsg villamos energiaelltst dntQen a DMSZ szolgltat Rt. ltja el. A jelenleg villamos energival el nem ltott tanyk fogyaszti sqrqsge lnyegesen rosszabb az elltottakhoz kpest, s ltalban a 20 kV-os vezetktQl is tvolabb fekszenek, ezrt elltsuknl legkedvezQbb esetknt is legalbb 300 m-tQl 500 m-ig trtnQ kisfeszltsgq hlzat ptsvel kell szmolni. A villamos energival el nem ltott tanyk mellett jelentQs elltsi feszltsgeket okoznak a volt tsz-tulajdon tanyai hlzatok. Ezeket a hlzatokat a kltsgek mrsklse miatt sok esetben az ramszolgltat kzremqkdse nlkl, rossz minQsgq anyagokbl, nem szabvnyos kivitelben ksztettk. Az Orszggyqls ltal elfogadott Villamos Energia Trvny mdostsa (2005. szept.) ezt a helyzetet rendezi. Eszerint a Magyar Energia Hivatal s az nkormnyzat kzclv nyilvnthat egy vezetket, mg ha az zemeltetQ a vezetket meg is akarn szntetni, de a fogyaszt elltsa ms mdon nem biztosthat. A hagyomnyos vezetkes villamos energia elltsmd elQnye valamennyi egyedi helyi energiatermelQ-talakt technolgival s hasznost berendezseivel szemben, hogy biztonsgos, vtelezse nem ignyel szakkpzettsget. A folyamatos vtelezst egy jl kialakult szolgltati hlzat biztostja, karbantartst elvgzi. A fogyaszti ignynvekeds kielgtst a hlzat kapacitsa lehetQv teszi. Tovbbi elQnye, hogy a rendszer zmmel csoportos fogyaszti ignyeket elgt ki, gy ltestsi kltsge is megoszlik a tanyatpusokban felvett: 6 10, majd 20 50  max. 100 fogyaszt kztt, ezrt a tanykra jut fajlagos kltsg relatve kevesebb, mint az egyedileg 1-2 tanya rszre kiptett rendszerek. Kivtelt kpeznek a meglvQ kisfeszltsgq hlzat meghosszabbtsaknt 0,4 kV-on egyenknt elltott falukzeli tanyk s azok relatve nagy kltsge. Htrnya, hogy a villamos energia fogyaszts arnyban, folyamatosan, havonta fogyasztsi djat kell fizetni, amelyet a kisignyq, idQs, nyugdjas, ill. szocilis tmogatsra szorul kisfogyasztnak is ppgy kell llnia, mint a mezQgazdasgi-csaldi vllalkozknak, szemben az nellt technolgikkal. A helyzetrtkelsek eredmnyeire s javaslataira hivatkozva a villamos energiaellts ajnlott modelljeit hrom fQ paramter alapjn lehetett fellltani; ezek: 1. a tvolsg a meglvQ hlzattl; 2. a tanyk sqrqsge (gyakorlatilag az egymstl val tvolsga s a tanyk klnbzQ kategorizlt villamos teljestmnyszksglete) s ez elQzQ kettQtQl fggQ; 3. alkalmas feszltsgszintq hlzatok (kzp- s kisfeszltsgq, 20 kV s 0,4 kV-os) meglte vagy kiptsi ignye. A meglvQ hlzati adottsgok rszletesebb ismertetsvel a 3. sz. mellklet 3.3.1. fejezete foglalkozik. Megjul energiahordozk potencilis adottsgai a Homokhtsgon s arra alapozhat egyedi energiaelltsi mdok A termszetben elQfordul megjul energiaforrsoknak tekinthetQk azok, amelyek befogsa, hasznostsa sorn a felhasznls mrtke nem haladja meg a keletkezs mrtkt, s folyamatosan megjulnak. Alternatv energiahordoznak nevezik a hagyomnyos primer energiahordozkbl talaktott s vezetkes hlzaton szlltott villamos energival szemben, a fogyaszts helyn, ill. trsgben msknt, krnyezetbart mdon megtermelt, talaktott energit. A hazai hagyomnyos megjul energik: I. a vz mozgsi energija s a szilrd biomassza (elsQsorban tqzifa), amely a II. napenergia csald rsze (rszletes kimutatsuk s kapcsolati brjuk a 3. sz. mellklet 4. fejezetben). Az jszerq, innovatv technolgikkal talaktott, ismert s a hazai gyakorlatban is alkalmazott megjul energiahasznost technolgik kt fQ energiahordozra; II. a napenergira s a III. geotermikus energik kr csoportosthatk, ill. a nap-biomassza gyqjtQnevq sszetett primer, ill. szekunder energiahordozra. A vzolt megjul energiahordozkra tmaszkod technolgik alkalmasak a tvoli,  nehezen megkzelthetQ tanyknak korszerq villamos s hQenergia elltsra. Ezek vlasztkbl clszerq tjkozdni, jelen munka keretben a klterleti tanys trsgekben biztonsggal alkalmazhat talakt, villamos s kapcsoltan lehetQleg hQenergit is ltrehoz berendezsek megoldsmdjairl s kivlasztani a helyi adottsgokra tmaszkod legalkalmasabbat. A Homokhtsg trsgben, nhny referenciahelyet kivve, az e fajta korszerq, krnyezetbart technolgik mg nem terjedtek el, noha mr ismeretesek ezek tmogatsi lehetQsgei is. Potencilis lehetQsgek A Duna-Tisza kzi Homokhtsg terlete napsugrzs szempontjbl Magyarorszg egyik legkedvezQbb terlete. Ezen a terleten lvQ kt meteorolgiai lloms adatai szerint az adatok kirtkelsnek alapjn ves viszonylatban a napsugrzs napi tlagrtke Kecskemten 3,66 kWh/m2 s Szegeden 3,35 kWh/m2. A napsugrzs napi tlagrtkei azonban az v folyamn jelentQsen vltoznak. A napelemes autonm ramelltsnl a napelemek tjolsa dntQ fontossg. Magyarorszgon ltalban a dli irny tjols adja a legnagyobb energiahozamot. Magyarorszg ghajlati krzetei kzl a Homokhtsg nem tartozik a  legszelesebb rgiba. A szlenergia viszonyokra az vszakonknti vltozs ingadozs is jellemzQ. A Homokhtsg esetben a szlirnyok vltozsa nem tl jelentQs, sokkal inkbb fontos, hogy a szlsebessgek kisebb magassgokban, 30 m alatt nyron nagyobbak, a 3,5 m/s-ot is meghaladhatjk. Kisebb szlerQgpek villamos energia termelsre alkalmasak, egyedi s csoportos fogyaszthelyekre. A biomasszra alapozott energiaelltst tekintve kiindulsknt elmondhat, hogy a Homokhtsgon a fQfoglalkozs rutermelQ mezQgazdasgi vllalkozsok arnya mindssze 27%, ellenben e csaldi gazdlkodk tlagletkora 45 v, megfelelQ rbevtellel rendelkeznek s a jvQbeli letkpessgk fenntartsra kellQ esllyel brnak. Az letkpes tanyacsoportok kr clszerq az QstermelQ tanyknak s a lakfunkcij, ill. a szocilisan tmogatsra szorul tanyai lakossgnak tmrlni, biomassza hulladkanyagaikat e fejlesztsi-magtanyk, tanyacsoportok biomassza bzisaiba beszlltani, ahol biogzalap villamos energia talakt bzis jhet ltre (fermentcis technolgival, vagy faelgzostssal). Erre a tppontra a csatlakoztathat ezutn egy kiptendQ hagyomnyos kisfeszltsgq eloszthlzat. A tanyk vzolt szerves hulladkhasznostsn fell, vllalkozhatnak mg a talajadottsgoktl fggQen energia clnvny-termesztsre, ami a szerkezettalaktst segti elQ, pl. lgyszr energiafq szervezett termesztsre is, amelyet az erjesztsi technolgia hasznosthat, vagy egyb hagyomnyos gQzkaznba trtnQ elgetshez hasznlhatnak. A biomassza alap energiatalaktsi technolgik folyamatos zemeltetshez a mezQ- s erdQgazdasgi, llattenysztsi szerves hulladkokon fell, clszerq tudatosan felkszlni a biztonsgos zemvitel s tartalkkpzs rdekben energetikai cl nvnytermesztsre, amennyire azt a trsg specilis talajadottsgai, ghajlata s mezQgazdasgi zemi krlmnyei lehetQv teszik. A biomassza clnvny-termesztsre alkalmas kistrsgi terletek javaslata rszleteiben a 3. sz. mellklet 5.3. sz. fejezetben megtallhat. Ez a  nem lelmiszertermelQ tevkenysg kln tmogatst lvez, nveli a helyi foglalkoztatsi, munkahely-teremtsi lehetQsgeket, helyhez kti a munkaerQt, fenntartja az organikus gazdlkodst. A Homokhtsg jelentQs terletei alacsony aranykorona rtkqek, ahova az a szrazsgtqrQ, a szikes s kttt talajokon is megmarad, hazai kutatssal kiksrletezett, n.  szarvasi energiafq termesztse ajnlhat. A Homokhtsg terlete az orszg egyik leggazdagabb geotermikus energiapotencillal rendelkezik s megkutatottsgt az is bizonytja, hogy klnsen a dli DK-i rszen tbb szz meddQ CH frst vgeztek, amely kutak geotermikus fluiduma villamos s hQenergia talaktsra kivlan alkalmas. A geotermikus energira alapozott energiaelltsi mdokat tekintve, a ma ismert s alkalmazott technolgik kztt, az egszen kisteljestmnyq, n.  trpe geotermikus bzis kiserQmqvet azrt nem preferljk, mivel gazdasgos s hatkony zemvitelt ezek mg nem tudnak biztostani. Az n. ORC, ill. jabban a Kalina rendszerq technolgik n. binris, ktkrs rendszerq technolgik javasolhatk, mely a fluidum 90 110oC-os hQmrsklett a kvnt nagyobb hQfokra emeli meg a turbina meghajtshoz. Magyarorszgon zmmel ezekre a kvzi alacsonyabb hQmrskletq CH meddQ kutakra lehet szmtani, amelyek jelentQs szma s homokhtsgi eloszlsa igen kedvezQ sqrqsdst mutat. A javasolhat, min. 600 kW villamos teljestmnyq s min. 2 MW hQkapacits kiserQmqvek nem minQsthetQk kifejezetten tanyai villamos energiaelltsi hinyt megold bzisltestmnyeknek, sokkal inkbb egy KKV (kis- s kzpvllalkozs) mretq olyan farmergazdasg ignyeinek, ahol nagyobb hQignyeket is ki kell korszerq mdon elgteni. Ilyenek a zldsg-, virgkertszetek veghzai, vagy pl. llattart s lelmiszer-feldolgoz ipari zemek, klterleti vllalkozsok stb. A kistrsg villamos energit nlklzQ tanyinak szma, funkcija A tervezsi terlethez tartoz, Dabasi kistrsget alkot 8 telepls tanyira vonatkoz rszletes kimutats szerint 485 tanybl - ill. a lakatlanokat is beszmtva, a helyzetfelmrs s prognzis szerint - mintegy 94+49=143 elltatlan tanyval kell szmolni. Az ezt kvetQ pontostsok; a helyszni kiegsztQ informcikbl szrmaznak, a ksQbbi rszletezs szerint. Ezt sszehasonltva akr a szomszdos kistrsgekkel, de klnsen a Homokhtsg nyugati rszvel, e kistrsgben viszonylag kevs az elltand fogyaszti helyek nagysga. A tanyk villamos energia elltsi hinynak megoszlsa SorszmTeleplsA felmrst elksztettesszes tanyaNincs adat vagy tfedsMegszqnt (sszedQlt) tanyaebbQl nincs villanyLtezQ tanyasszes elltatlan tanya (lakatlan nlkl)Lakatlan/ismeretlen funkcij tanyaebbQl nincs villanysszes elltatlan lakatlannalGazdasgi funkcij tanyaLakfunkcij tanyaMezQgazdasgi kis-termelsebbQl nincs villany *MezQgazdasgi nagy-termelsebbQl nincs villany MezQgazdasgi nellts lakfunkci nlklebbQl nincs villany *Egyb gazdasgiebbQl nincs villanyVendg-ltsebbQl nincs villanyLak-funkci s mezQgazdasgi nelltsebbQl nincs villany *Szocilisan problms tanyaebbQl nincs villany *Hobbi-tanyaebbQl nincs villany *T1T2L2L1L31Dabasa192178--1----11---1-101--21132Hernda207912-53+00-4118-1-623+1361+191+011519203rknya1581922-3-2---51--7921713-4844Pusztavacsa2926-5-0-010-0-21+041+01-39365Tborfalvaa17663-463+11-011-0-163+3243+1181+3196111306Tatrszent-gyrgya132255534+0---2113-444+1233+132+0291815447jhartyna42----------1-11-118jlengyela78130-23+05301311-253+812+0141+325141035sszesen97622910056513+183472935-23014+269610+6485+69416249143* A kettQs oszlopsor megklnbzteti a ltezQ, lakott s a ltezQ lakatlan elltatlan tanyk szmt A kistrsg teleplsei kzl a legtbb elltatlan tanya: Tatrszentgyrgy s jlengyel perifriira esik, a legtbb lakatlan tanya: Tatrszentgyrgy s Tborfalva terletn tallhat. A vezetkes hlzati rendszeren 20 kV-os hlzathinyos a klterleten: Pusztavacs s Tatrszentgyrgy D-i rsze. VII.2.2. Villamos energiaellts technolgiai-fejlesztsi javaslata A javaslat annyiban ms, jszerq, a mltban trtnt hasonl rtkelseket kvetQen, hogy a tanyk korszerq villamos energia ellts mdjra nem csupn egyetlen kedvezQ megoldsmdot; a vezetkes villamos hlzati rendszerre trtnQ csatlakoztatst s egyszerq biztonsg elltst javasol, hanem ugyanolyan sllyal s esllyel, tanyatpusonknt s tanyai teleplsi formcik esetben egyarnt helyet ad korszerq, innovatv technolgij megjul energiahordozkra alapozott nellt loklis rendszerek ptsi programjnak is. Esetenknt azokat mg elQnybe is rszesti a hagyomnyos rendszerekkel szemben, mivel azok tbb elQnnyel rendelkeznek a vidkfejleszts, a fenntarthat fejlQds s a fogy npessg meglltsa, helyben foglalkoztatsuk megteremtse szempontjbl. Klnsen indokolt e kt fQ elltsi mdnak eslyt adni, mivel a megjul energiahasznost rendszerek gazdasgi szempontbl is versenykpesek a kis terhelssqrqsgq, a jelenlegi hlzati vgpontoktl tvoli trsgekbe drgn kipthetQ vezetkes rendszerekkel szemben. Azonfell mindkt rendszer ltrehozsa csak jelentQs tmogatssal valsthat meg. Klnbsg viszont a megjulk javra abban ll, hogy a folyamatos zemeltets s folyamatos fogyasztsi dj is lland tmogatst ignyel a vezetkes rendszeren az olcs, esetenknt  ingyenes megjul energiarendszerekkel szemben. Prognzis a villamos teljestmnyszksgletekre Tjkoztat informciknt szolgl egy sszegzs (A 3. sz. mellklet 2. fejezet 2/1. sz. tblzata: Prog.), amely a tanyatpusonknt szmolt, egyidejq villamos teljestmnyszksgleteket sszesti s vgeredmnyben: 9,45 MW j terhelssel szmol a Homokhtsg trsgben, amelynek clszerq minl nagyobb hnyadt (min. 60%-t) megjul energiahordozi talaktssal megtermelni, az elnyerhetQ indokolt tmogatsok segtsgvel. Ez az elrhetQ hnyad egyben az energiamegtakarts mrtkvel is azonosthat. Kimutathat mg az ezzel arnyos krnyezetszennyezs cskkents is, CO2 kvtban kifejezve, amely rtkests esetn cskkenti a befektetQk kltsgeit is. Hagyomnyos vezetkes villamos energia elltsi hlzatfejlesztsi javaslatok A kimutatott vrhat, sszes, egyidejq villamos teljestmnyszksgletnek jelentQs hnyadt a vezetkes villamos energia eloszthlzati rendszerrQl kell majd elltni. Ez a mintegy minimum 3,5 4,0 MW tbbletterhels, ha egyenletesen oszlik meg a 20 kV-os eloszthlzati rendszeren s a meglvQ 120/20 kV-os transzformtor llomsok gyqjtQsnjn, gy vlhetQen nem szksges bQvtst alkalmazni a 120/20 kV-os tppontokon. A kzcl villamos hlzatra csatlakozs pnzgyi s mqszaki feltteleirQl ErrQl a gazdasgi s kzlekedsi miniszter 58/2005. (VII. 7.) GKM rendelet intzkedik. Ennek rtelmben a kzcl rendszerhasznlk (a fogyasztk) j csatlakozs esetn a kvetkezQ djakat ktelesek a hlzati engedlyesnek (a szolgltatnak) megfelelQ szerzQds alapjn fizetni: a) csatlakozsi alapdjat b) csatlakoz vezetk ltestsi djat, ha az hosszabb 30 m-nl (szabadvezetk esetn), ill. ha az hosszabb 15 m-nl (kbel esetn). c) kzcl vezetk ltestsi djat, ha az hosszabb: kisfeszltsgq rendszerre val csatlakozs esetn, szabadvezetken 50 m-nl, kbelen 25 m-nl. A vzolt j rendelkezs a korbbinl elQnysebb feltteleket teremt a klterleti tanys trsgi fogyaszthelyek vezetkes villamos energia elltsa szmra, amely tanyk a vzolt tvolsgon bell helyezkednek el, mivel ezeket a fogyasztkat csak a csatlakozsi alapdj s az esetleges csatlakoz vezetk ltestsi dj terheli (ha az hosszabb 30 m, ill., 50 m-nl). Ezeknek az elQnys feltteleknek csak igen kevs villamos energit nlklzQ tanya felel meg. A kisfeszltsgq rendszerre val csatlakozst ignylQ tanyk kzl Homokhtsgi viszonylatban az elltatlanoknak legfeljebb 1%-a (50 tanya) esik az 50 m-es tvolsgon bell. A meglvQ kisfeszltsgq hlzattl max. 500 mterre fekvQ tanyk szma a teljes Homokhtsgon mintegy 211, amely sszeget kiegsztve a hinyzak szmval, ez sszesen 300 tanyt jelent. EbbQl levonva a kedvezmnyezett mintegy 50 helyet, a fennmarad 250 tanynak legfeljebb 60%-a, azaz mintegy 150 fogyaszti hely kerl a 300 mteren belli kedvezmnyezettek sorba, azaz sszesen 200 tanya. A kzpfeszltsgq hlzati (kzp/kisfeszltsgq transzformtor llomstl) vgponttl mrt 700 m-re esQ (mg sajt szmtsok szerint gazdasgosan ellthatnak minQstett) tanyk szma mr jval tbb, kerektve mr mintegy 1500-at tesz ki a teljes vizsglt terleten. Ezek azok az egyenlQre mg j kzeltssel becslt remnybeli j fogyaszthelyei a mindenkori kzcl hlzati rendszert mqkdtetQ szolgltatnak, ahol mg versenykpesen ellthatjk a viszonylag  kzeli j piacot. A vezetkes megoldsmdokra a vonatkoz energetikai szakgi tanulmny (3. sz. mellklet 3.3. fejezete) 8 vltozatot s annak fajlagos ltestsi kltsgkimutatst kln-kln is kimunklta, amelyek alapjn a kvetkezQk sszegezhetQk: Megfontolsok s javaslatok: 1) Egyedlll tanya kzvetlen 0,4 kV-os hlzatrl val elltsa esetn tlagosan 1 500 000 Ft/tanya ltestsi kltsgig szabad elmenni. 2) Tanyacsoport 2 5 km-re a meglvQ 20 kV hlzattl 20 50 sortanya, ill. bokortanya esetn tlagosan 1 492 000 Ft/tanya kltsg szmthat. 3) Tanyacsoport tvol, 8 km-re, a meglvQ 20 kV hlzattl, 20 50 szrvnytanya esetn tlagosan 2 150 000 Ft/tanya kltsget tesz ki. sszessgben a vezetkes villamos energiaellts esetn 1,2 1,5  max. 2,0 milli Ft/tanya fajlagos kltsgeknl nagyobbat vllalni mr nem gazdasgos az adott vltozatok s tlagaik figyelembevtelvel. Megjul energira alapozott egyedi energiaelltsi javaslatok Tanyavillamosts szempontjbl az albbi napenergira alapozott klnbzQ teljestmnyq napcells rendszerek javasolhatk: 12 V-os egyenram alapberendezs (kisignyq idQs lakos, vagy szocilis tmogatsra szorulk rszre 200 W, 400 W teljestmnnyel) 230 V-os 1 fzis vltakoz ram berendezs (400 W teljestmnnyel, lakscl s idQszakosan dlsi clra hasznlt). A napenergis rendszerek mqszaki zemeltetsi kltsge elhanyagolhat. Kltsgknt a lakossg szempontjbl a szocilis alap djfizets jelenik meg, mg a rgi szintjn, a djak beszedse, a berendezsek megltnek ellenQrzse, a felmerlQ egyb problmk kezelsnek kltsgei adjk, amelyeket a djak fedezni tudnak. A berendezsek amortizcis kltsgt a djbevtelek nem tudjk fedezni, ehhez a jelenlegi kzzemi djaknl is a fogyasztst tekintve jelentQsen magasabb djak lennnek szksgesek. Mindazokra a tvoli trsgekben teleplt szrvnytanys trsgekre javasolhat az nelltst szigetszerq zemben biztost szlerQgp teleptse, ahova a hagyomnyos vezetkes villamos energiaelltsi md mr gazdasgtalan lenne nemcsak beruhzsi kltsgeit tekintve, hanem a folyamatos vesztesgek s a hlzat kihasznlatlansga miatt is. Ezek: jlengyel D-i rsze, Tatrszentgyrgy DNY-i trsge s Dabas Ny-i rsze. A javasolhat kisteljestmnyq, villamos ramot termelQ szlerQgpek autonm ramforrsok hlzatra nem tpllnak. Ezeknek az autonm szlenergia hasznost berendezseknek a teljestmnye az ignyektQl fggQen klnbzQ nagysg lehet, ill. ennek megfelelQen a ltestsi kltsgk is klnbzQ, azonban a mintegy 2,8 3,0 milli Ft/tanya ltestsi alapkltsghez kpest, a nagyobb teljestmnyqek ra viszonylag kisebb mrtkben nvekedik, amit a jvQ nvekvQ ignyei miatt clszerq megfontoltan szmtsba venni. Az akkumultorok biztonsgos zeme rdekben vagy a teljestmny nvelse cljbl clszerq a rendszert fotovillamos-cells panellel kiegszteni. A szlenergis vltozatoknl nagy elQny, hogy a klsQ kockzatok nem jelentQsek, azaz megfelelQ minQsgq tervezs s kivitelezs mellett ez a technolgiai mdszer garantltan, mindenfle bonyodalom nlkl biztostani tudja, kisebb-nagyobb idQjrs miatti ingadozsok mellett, a jl tervezhetQ fenntartsi kltsgek melletti villamos energit. A szervizels, karbantarts illetve a brjellegq kltsgek a mretnagysg nvelsvel illetve a kzpontos rendszer megvalstsval nvekszik, de a nhny szzezer illetve maximum 1 2 milli forint venknti kltsgeket nem haladjk meg. Biomassza alap kapcsolt villamos energia termelsre is szmos technolgia javasolhat, gy: hagyomnyos szilrd tzelQanyag biomassza kiserQmq (erdQgazdasgi, mezQgazdasgi hulladkokra) faelgzost KHP technolgij biogz kiserQmq, biogz (rothaszt reaktor rendszerq) mikro erQmq hidegen sajtolt bioolaj-bzis biodzelmotoros ramfejleszts stb. A biomassza-hasznosts mdjait tekintve, a kistrsg teleplseinek zme, kiindulva ismert termQhely-adottsgaibl elsQ, kezdemnyezQ ksrletet tett azoknak a terleteknek a lehatrolsra, melyeken az oda legalkalmasabb energia clnvny teleptsre s termesztsre vllalkoznnak. A Kistrsg teleplsei kzl egyedl Hernd kzsg vllalkozik azoknak a terleteknek a lehatrolsra, melyeken az oda legalkalmasabb energia clnvny (EN) teleptsre s termesztsre vllalkoznnak; energiafq, energia faltetvny teleptssel mindegy 200 ha terleten. Ennek aprtka adalkul szolgl a tervezett kzpmretq biogz termelQ (szennyvziszappal, llati hulladkkal kombinlt fermentcis technolgij) s hasznost (villamos + hQenergia) zem rszre. Ez a biogz zem nem tartozik a tanyavillamostsi berendezsek krbe, mivel ennek fQ clja a klnbzQ szerves hulladkok feldolgozsa s a keletkezett biogz hasznostsa, illetve eladsa a vllalkoz rszrQl. A szmtsba jhetQ terletek ennl nagyobb trsgeket is lefedhetnek, mivel jval tbb ennl az  igen gyenge adottsg s klnsen nagy a  gyenge minQstsq, de erre igen alkalmas terlet. A szerkezettalaktsra mg akkor is clszerq tllni, ha a  termk hasznostsnak egy rsze nem a helysznen trtnik (kaznban elgetve, kiserQmqben, biogz termelQ-talakt berendezsben hasznostva), hanem, mint elQksztett  ledarlt, pelletlt, brikettlt  primer megjul energiahordozt a kereskedelemben, vagy nagyobb biomassza erQmqbe szlltva rtkestik. Az erdQslt trsgekben, ahova annak hulladkait, a szilrd biomasszt ugyancsak clszerq a csaldi vllalkozsok  egyedi, csoportos  hQellt berendezseiben hasznostani (3. sz. mellklet sszefoglal 4./10. sz. trszerkezeti brn). A jobb termQhelyi adottsg, kisebb terleteken, ahol a napraforg, len, egyb olajos nvnyek termesztse is lehetsges, oda hidegen sajtolt bioolaj energiahordozj ramtermelQ berendezsek teleptse javasolhat. A biomassza legkorszerqbb hasznostsi-talaktsi technolgijnak elterjesztse; a biogz talaktssal nyert energiahordozra alapozott biogzos kiserQmqvi berendezsek teleptsre azokat a helyeket kellett elQnyben rszesteni, ahol fQleg llattenysztssel foglalkoznak, s ahol azok hulladk-rtalmatlantsrl egybknt is, elQrs szerint gondoskodni kell. Ezek a kis villamos s hQenergia termelQ bzisok mr 40 kW-tl kezdQdQ teljestmnytQl a 600 1000 kW-os kiserQmq nagysgrendig is kiplhetnek, gy pl. elsQsorban Dabas, Hernd, jlengyel trsgben, majd Tatrszentgyrgy meghatrozott helyein. A biomassza alap villamosenergia termels esetn mr jelentQsebb zemeltetsi kltsgekkel is szmolni kell. Ezek a kltsgek egyrszt a reaktor alapanyagok logisztikjhoz illetve beszerzshez, msrszt a biogz tiszttshoz, felhasznlshoz, harmadrszt a maradkanyag kezelshez kapcsoldhatnak fQleg. Jelentenek brjellegq kltsgeket, szervzelsi, szolgltats jellegq kltsgeket illetve anyag s zemanyag kltsgeket is. A kltsgek az egyes vek kztt is jelentQsen vltozhatnak, azok mrtkt tbb viszonylag fggetlen klsQ tnyezQ hatrozza meg. A reaktor ugyanakkor hulladk anyagok rtalmatlantst is vgezheti, aminek kltsgcskkentQ hatsait (mint negatv kltsgek) is rtkelni kell. sszessgben a nhny milli Ft-tl a nhny tzmilli Ft-ig becslhetQ a technolgia kltsgignye. Alkalmazhatsgnak clszerqsgt egyedi vizsglatok dntik el. A geotermikus energira alapozott energiaelltst tekintve ugyancsak tbbfle technolgia alkalmazhat. Egy geotermikus kiserQmq komplexum becslt ltestsi kltsge viszonylag nagynak tqnik (belertve kt meglvQ CH meddQ kt kikpzst s kimrst, az erQmq villamos s hQenergia termelQ blokkjt, szablyozst, kiszolgl berendezsit s a kisfeszltsgq hlzatot is) mintegy: 650 milli Ft, amit egy vllalkoz hozhat ltre, mint tppontot. A kogenercis technolgival egy-egy vllalkoz a helyi szinten, szigetzemben ltrehozott villamos energinak egy 20 25% hnyadt  ruba bocsthatja a krnyezetbe teleplt  mg kisfeszltsgen gazdasgosan szllthat s eloszthat  szomszdos 5 10 20 50 elltatlan tanyai fogyaszthelyek szmra, termszetesen egy szolgltatsra jogosult kistrsgi-nkormnyzati szervezeten keresztl. Ennek a max. 2,0 2,5 km hossz hlzatnak a ltestsi kltsge 8,5 11,5 milli Ft, amely 50 100 tanyai fogyaszthely kztt megosztva, tanynknt 0,5 1,8 milli Ft fajlagos kltsget jelentene, ezrt ez a megolds is preferlhat. (rszleteiben a 3. sz. mellklet 4.1., 4.2., 4.3. s 4.4. fejezetekben) Geotermikus kiserQmq preferlsa esetn, mindenkor tbblpcsQs hasznostst clszerq kipteni (villamos s hQenergia, fqts, hqts, szrts, aszals, kertszet, csibenevelQ stb.). A javasolt helyek egyelQre: Tborfalva trsge. KsQbb szmtsba vehetQ: Dabas NY-i rsze. A geotermikus energis rendszerek zemeltetsi kltsge abban az esetben rendkvl kedvezQ, ha a visszasajtols energiaignyt az nfogyaszts rszeknt kezeljk. Ez az nfogyaszts nvekeds azonban nem az ves mqkdsi kltsgeket terhelik, hanem a beruhzstl elvrt illetve megtermelendQ teljestmnyigny nagysgt nveli, ami magasabb beruhzsi kltsghez vezethet. Ezen kvl nhny milli Ft-os ves karbantartsi, zemeltetsi jellegq kltsggel kell szmolni. A rendszer mqkdtetsnek a kockzata a termszeti adottsgok megfelelQssge s a visszasajtols megoldhatsga esetn is jval kedvezQbb a szlenergia rendszerekhez kpest. Az aggregtorok alkalmazsnak zemeltetsi kltsgeit elsQsorban a rendkvl vltozkony r zemanyag ra hatrozza meg. A jelenlegi magas djak 100 160 Ft/KWh kztti zemeltetsi kltsget jelentenek, ami mellett nyilvnvalan gazdasgtalan a berendezst nagy raszmban mqkdtetni. A viszonylagos olcssguk miatt azonban fontos kiegsztQ, cscszemi kapacitst biztost httr rendszert jelenthetnek, aminek a megtrlst aktulisan lehet rtkelni, gy esetleg a kicsi raszm cscszemi teljestmnyignyekre alacsonyabb cscsignyq berendezs (szl, biomassza stb.) ltestse is elegendQ, jval alacsonyabb beruhzsi kltsg mellett. A Dabasi kistrsgi javasolt energiaelltsi mdjainak sszefoglalsa A Dabasi Kistrsget alkot 8 teleplsre kln-kln ksztett felmrs szerint jl kirajzoldtak azok a tanyk, tanyacsoportok, amelyek a meglvQ vezetkes villamos kzp-, ill. kisfeszltsgq hlzatrl mg gazdasgosan ellthatk, fggetlenl a tanyk klnbzQ kategriitl. Az elQzQekben is vzolt, jl kiptett 20 kV-os hlzat s 20/0,4 kV-os transzformtor llomsok, mint tppontok sqrqsgnek eredmnyeknt, ebben a kistrsgben rendhagy mdon az elltatlan tanyknak tbb mint 55%-t rdemes mg hagyomnyos vezetkhlzatrl elltni pontosabban: 42 tanya kerlt a  transzformtorrl ellthat (kisfeszltsgen), 10 tanya pedig a 20 kV-os vezetkrQl  fQleg vonali  transzformtor lloms s rvid kisfeszltsgq hlzatrl ellthat kategriba. A fennmarad elltatlan (44%). 42 tanya villamos energia elltst klnbzQ technolgij, megjul energiahordozi hasznost autonm rendszerrQl clszerq megoldani. A tanyk javasolt villamosenergia-elltsi mdjai Sor-sz.TeleplsVillamos hlzatrl gazdasgosan ellthat tanykMegjul energival ellthat szmtott tanyasszes elltand tanya tervezettTr.-rl 500 m-re kisfeszltsgen20 kV-os vonali hlzat tr. llomsrlsszesen1231+2+3=41Dabas---222.Hernd6174113.rkny213144.Pusztavacs3-3-35.Tborfalva143172196.Tatrszentgyrgy841217297.jhartyn---118.jlengyel91101525sszesen4210524294Rszarny [%]55%44% A vezetkes villamos energia elltsi mdnak hatrt szabtak a hlzat vesztesgi-, feszltsgessi- s fQleg a ltestsi kritikus kltsget jl meghatrozhat konkrt hatrrtkek. Ennek rtelmben a villamos energia elltssal elltand tanyknak tbb mint 55%-t mg gazdasgosan el lehet ltni vezetkes, hagyomnyos villamos hlzatbQvts rn. Ebbe a fldrajzi hely a meghatroz, fggetlenl attl, hogy klnbzQ ignyq termelQ vagy nellt, de fQleg lakfunkcij tanyrl van-e sz. A fennmarad mintegy 45%-os arnyban tvolra esQ tanykra  sszesen 42 tanyra  pedig 8 fQ villamos energia elltsi mdot lehetett ajnlani ill. indokolt kiegsztsl 1-1 vegyes tzelsq, kiskltsgq kis kaznt; fqts + HMV clra. A javasolt technolgik szmszerqstse is megtrtnt az albbi tblzatos kimutats szerint. EbbQl a szocilisan rszorulk mintegy 7 helyet jelentenek szernyebb, napenergis, ill. biomassza alap elltsmdokkal. A biomassza hasznostsok rszesltek a legnagyobb elQnyben, klnsen a kisteljestmnyq biogz alap technolgik, majd a biomassza faelgzost megoldsok, vgl a hidegen sajtolt bioolajos energia talaktk. Ezt kvettk a kistermelQ tanyk szl s napcells kombincij elltsi mdja, vgl a nagyobb fogyaszti csoportokat ellt geotermikus kiserQmqvekrQl megoldhat fogyaszthelyek technolgiai berendezs-javaslatai. Javaslat a klnbzQ vezetkes s megjul energira alapozott villamos s hQenergia elltsi mdokra, megoszlsukra SorszmTeleplsVillamos hlzatrl gazdasgosan ellthat tanykMegjul energiahord. hasznost rendszerrQl elltandkssze-sennapcellabiogz kiserQmq, BGbiomassza csoportos vill. ellt kiserQmq, Bvcsbioolaj motoros ramfejl. BOnapcella + szlerQ telep SZ-Ngeoterm. kiserQmq  G csop. ** napcell. + biomassza N+BVBf biomasza kiserQtelep faelgzost techn.szlerQpark * Tr.-rl 500 m-re kisfeszltsgen20 kV-os vonali hlzat tr.llomsrlszmtott tanyakieg. ignyektervezett (adatszolg.)1.Dabas--2-2-1--1----2.Hernd614-11--4------3.rkny211-4---------4.Pusztavacs3---3---------5.Tborfalva14*3*2-19-1---1---6.Tatrszent-gyrgy8417-2942531-3--7.jhartyn--1-1-1-------8.jlengyel9115-2531421-22-sszesen421042-94761353152-Rszarny [%]53%45%* egyik a) vltozat a vezetkes ellts EON hlzatrl a msik b) vltozat sajt vezetkes ellts geotermikus kiserQmqvi tppontrl A javasolt villamos energia elltsi mdok terleti eloszlsra kln terleti lehatrols kszlt, hogy a megvalsthatsgi tanulmnyban, a szmtsba vett vltozatok kzl kivlaszthatk lehessenek az optimlis megoldsmdok. ElQzetes fejlesztsi kltsgbecslsek Az albbi kltsgbecslsek a kistrsgi tervezett adatokra tmaszkodnak s kistrsgi sszestett becslst tartalmaznak a kt fQ energiaelltsi md szmszerqstett tanyahelyeire, ill. a javasolt technolgikra, azoknak korbban bemutatott fajlagos kltsgeit figyelembe vve. 1) A vezetkes elltsmd becslt ltestsi kltsge (2006. vi szinten) mintegy nett: 103 milli Ft 2) A megjul energiaellts-mdok becslt ltestsi sszkltsge (2006) nett: 162 milli Ft 3) A biomassza programban javasolt lgy s fs szr energianvny-ltetvnyezs teleptsi kltsgeire clszerq az agrrtmogatsi keret terhre plyzni s megvalstani. 4) A tborfalvai b) vltozat esetn a geotermikus kiserQmqvi tppont vllalkozi alapon jhet ltre s tbb ms termelQ fogyaszthelyet is ellt, ennek kltsge nem szerepel a tanyavillamostsi programban. 5) A herndi tervezett biogz zem sem rsze a tanyavillamostsi programnak, egyrszt nincs elltatlan tanya a kzelben, msrszt vllalkozi alapon jn ltre gzfelhasznls vagy gzeladsi cllal. VII. 3. Vzellts, szennyvzkezels VII.3.1 Az ivvzellts helyzete A lakossgi ivvzellts az rintett terlet teleplsein mindenhol kzzemi rendszerben trtnik. Az ivvzellts elsQsorban az als pleisztocn homokrtegeibQl trtnik, 100-300 m mlysgq kutakkal. A termels nagysgra vonatkozan egymstl lnyegesen eltrQ becslsek ismeretesek. sszessgben azonban elmondhat, hogy a Duna-Tisza kze egszn a rtegvztermels napjainkban 340 000  350 000 m3/d krl lehet. A kisteleplseken az elsQ vzad rteg vzminQsgnek romlsa a mlyfrs kutak ltal kitermelt rtegvz ignybevtelt tette szksgess. Az 1992. vtQl kezdQdQen a teleplseken egyms utn jttek ltre a kzsgi vzmqvek. A vezetkes ellts a vzfelhasznlst tz v alatt ktszeresre emelte. A vzminQsgi problmk megoldsra a vzmqvek mell vas- s mangn kezelQ mqvek ptse vlt szksgess. A trsgben a vezetkes ivvzhlzatok kiptse csak a kilencvenes vekben olddott meg, majd nhny v ksssel a szennyvz udvari szikkasztst is  a hrom kis telepls kivtelvel  felvltotta a csatornn trtnQ elszlltsa s kezelse. A mlysgi kutak vize magas vas- s mangntartalm, csak vastalants utn kerl be az ivvzhlzatba. A trsgben az ivvzbzis jelenleg megfelelQ, de hossz tvon veszlyeztetettnek tekinthetQ. A tanys teleplseken a vezetkes vzellts csak a telepls belterletre jellemzQ. A klterleteken lvQ tanyk sajt, rgebben sott 5-15 m mlysgq, majd a legfelsQ talajvzad rteg esetenknti elszennyezQdse, vagy a talajvzszint cskkense miatt az 1990-es vektQl inkbb 15-30 m mlysgq, nhny esetben 20-50 m mly frt, csQkutas vzelltssal rendelkeznek. Az gy kialaktott kutak vzminQsge tbbnyire megfelelQ, de van ahol a vz ivvzknt nem, legfeljebb ntzsre, vagy nem ivvzminQsget kvn gazdasgi tevkenysghez hasznlhat. Rgen ismert tny, hogy az Alfld bizonyos rszein a 100 mternl mlyebb kutakban elQfordul magas arzn tartalom okozta vzminQsgi problmval szembeslnek a Duna-Tisza kzi homokhtsg egyes teleplsein. A rgi szabvny szerint 50 g/L arzntartalom (hatrrtk) volt a maximlisan megengedhetQ a kzzemi vzellt rendszereknl. Ennl nagyobb arzntartalom esetn az ivvz rendszeres fogyasztsa mr egszsgkrosodshoz vezethet. Az 1970-es vekben Bcs-Kiskun megyben elszrt arznmrgezsek kvetkeztben kezdtk vizsglni clzottan az sott kutak viznek arzn tartalmt. A vizsglatokat a Bcs-Kiskun megyei KJL vgezte. LegelQszr 45 kt vizt vizsgltk meg, tdkben kiugran magas arzntartalmat 100-600 g/L is mrtek. A kiugran magas arzn tartalom egyik lehetsges magyarzatnak helyi (permetezQszer elssa) szennyezQdst tulajdontottak. 1981-ben orszgos felmrs kezdQdtt a vzmqvek arzn tartalmra vonatkozan. Kiderlt, hogy tbb mint 400 ezer ember fogyasztott hatrrtk feletti arzn tartalm vizet. A beavatkozsok kvetkeztben 1998-ra volt elrhetQ, hogy ez a szm 10 ezerre cskkenjen. Az arzn okozta problma gy megolddni ltszott, de az Eurpai Uni 1998 vgn kiadott direktvja (98/83 EC) az arzn hatrrtket a korbbi hatrrtk egytdre szigortotta. Ez a szigorts a kzzemi vzmqvek jelentQs rsznl (kb. 400 teleplsen 1,4 milli szemlyt rint) komoly beavatkozst tesz szksgess. A vzminQsg-javt program sorn az egyb paramterek  vas, mangn, ammnium, stb.  szempontjbl szksges minQsgjavtst is el kell vgezni. Ez a program csak a kzzemi vzmqvekre vonatkozik, gy az egyedi ellt rendszerekkel nem foglalkozik. Egyedi vzellt rendszernek szmt az a vzellt berendezs, ami 50 fQnl kevesebbet lt el, vagy a kitermelt vz mennyisge 10 m3/nap-nl kisebb (kivve ha kzintzmnyt ellt, vagy lelmiszer-termelst kiszolgl a rendszer). Az egyedi vzellt rendszerek vizt nem vizsgljk rendszeresen. Mivel sok kzttk a kis mlysgq (sott) kt, s ezek vizben gyakran nagy a nitrt tartalom, a csecsemQkori methaemoglobinaemia megelQzsre a kzegszsggyi szolglat (KJL, jelenleg NTSZ) a terhesgondozs keretben megvizsglja a leendQ anya ktjnak vizt, ha a vizet ivsra hasznljk. Bcs-Kiskun megyben elkezdtk vizsglni a terhesgondozs keretben bevitt vizek arzntartalmt is. A vizsglatok (2525 ktra 2664 vizsglat) eredmnyeinek rtkelse sorn kiderlt, hogy a vizsglt kutak majdnem felnek (47,7 %) a vize tartalmazott 10 g/L-nl tbb arznt, 260 kt (10,30 %) vizben a koncentrci a rgi, 50 g/L-es hatrrtket is meghaladta. Tovbbi 23 olyan kutat talltak, ahol 200 g/L-nl is magasabb rtket mrtek, ami a rgi hatrrtk ngyszerese, az j hatrrtk 20-szorosnl nagyobb koncentrcit jelent. A Duna  Tisza kze negatv vzmrlegq terlet: a prolgs meghaladja a csapadk mennyisgt, gy prolgs okozta bekoncentrlds kvetkezhet be. A 10 mternl seklyebb kutak ktharmada arznszegny (<10 g/L) vizet szolgltat. Az arzntartalom inkbb a msodik, harmadik vzad rtegben a (20-50 m mly kutaknl) r el magasabb rtket, de elQfordul a trsgben a sekly kutaknl is, hogy az arzntartalom elri, esetleg meghaladja mg a rgebbi szabvny hatrrtkt, az 50 g/L rtket is. A Dabasi Kistrsg 8 teleplsnek tanyin - Pest megye egyb terleteihez hasonlan  tudomsunk szerint nem vgeztek hasonl vizsglatokat az ivvzellts terletn, gy csak kzvetve, a Bcs-Kiskun megyei vizsglatok, illetve a teleplsek vzmqktjainak adatai alapjn tudunk kvetkeztetseket levonni.. Tatrszentgyrgy vzellt rendszere ammnium, vas s mangn, jhartyn arzn s vas, mg jlengyel arzn s mangn tartalom miatt esik a kifogsolhat vzminQsg kategriba. A Kistrsgben egyes kutak tartalmazhatnak 30 g/L-nl nagyobb arzntartalm vizet, aminek rendszeres fogyasztsa mr egszsggyi kockzattal jr. Ezeknl a tanyknl meg kell oldani a napi 5-6 l/fQ iv- s fQzQvzzel trtnQ elltst, mivel az arzneltvolts vagy a kzzemi vzmqre val csatlakozs legtbb esetben irrelisan magas kltsggel volna csak lehetsges. Az ivvzellts javtsnak alternatvi A tanynknti sajt vzellt rendszer ideiglenes jellegq, megbzhatsga minimlis, a kismlysgq kutak fertQzsveszlye jelentQs. Ennek elkerlse rdekben clszerq helyzetfelmrst, vizsglatokat, vzminQsg-ellenQrzst vgezni, illetve a nagyobb tanyacsoportok, tanyakzpontok kzelben trpevzmqveket kialaktani, illetve egyb, alternatv megoldsokat keresni a problma megoldsra. sszessgben a megszqnt tanyk nlkl 876 tanyn javasolt vzminQsgi vizsglatot vgezni. Ha a lakatlan tanyk felt megszqnQnek vesszk, akkor 795 tanya vzelltst szksges ttanulmnyozni. Kzeltsknt nknyesen azt felttelezzk, hogy az elhagyott tanyk fele azrt lakatlan, mert nem tudta megoldani a megfelelQ vzelltst. Ez 81 tanyt jelent. Felttelezzk a 795 tanya 10 %-a esetben olyan rossz vzminQsgi mutatk derlhetnek ki, hogy csak j kt kpes megfelelQ vzminQsget biztostani, ez 80 tanyt jelent. tlagban 50 m mly kutat felttelezve, ezt kiptve, hasznlatba lltva 1,5-2,5 milli Ft/tanya kltsg becslhetQ meg. sszesen 81 + 80 = 161 tanya x tlagban 2 milli = 322 milli Ft-ra becslhetQ. Ez termszetesen nagyon kzeltQ szmadat. Ez a konkrt hely, egyenknt elvgzett egyedi munka, vagy a lehetQsg szerinti egy program keretben (tervezs, kivitelezs) trtnQ megoldsok fggvnye. Vizsgland, hogy egymshoz kzeli kt-hrom esetleg tbb tanya vzelltsa kzs kttal gazdasgosan megoldhat-e. E megoldsok mind erQsen befolysoljk a bekerlsi kltsgeket. Nhny helyen elQfordulhat, hogy a megfelelQ ivvz nem biztosthat helybeni kitermelssel, vagy csak arnytalanul drgn, ilyen esetekben a palackos ivvzzel trtnQ ellts lehetQsgt kell biztostani az ott lQknek. VzminQsgi problmk esetn a termelQ kutakra csatlakoztathat vztisztt berendezs technolgiai  gazdasgi szempont megfontolsa javasolt, amelynek alkalmazhatsga a vzben megjelenQ kmiai sszetevQktQl fgg. VII.3.2 Gazdasgi cl vzellts jelenlegi helyzete A gazdlkods jellege a Homokhtsg terleten talakult. A szocialista trsadalmi-gazdasgi rendszerben a mezQgazdasgilag mqvelt terletek bQvtsi ignye meghatroz volt. A lefolystalan vzllsos terletek lecsapolsa megtrtnt, a legelQ, gyepterletek minimlisra cskkentek. Nagy vzignyq ltetvnyek - szQlQ, gymlcss - teleptsre kerlt sor, s megjelent a szntfldi nvnytermeszts is. Az 1980-as s 90-es vekben a Duna-Tisza kzi htsgon bekvetkezett nagyfok talajvzszint cskkens szksgess tette a talajvzkszlet ntzsi cl felhasznlsnak hatsgi korltozst. Az Orszgos Vzgyi FQigazgatsg s a Krnyezetvdelmi FQfelgyelQsg 1993-ban megllapodott arrl, hogy a talajvzkszletbQl ntzsi clra egy meghatrozott kontingensnl tbbet a tovbbiakban nem lehet kivenni, ill. a kivtelt engedlyezni. A talajvzszint sllyedsbQl keletkezQ krok mrsklse rdekben hozott korltoz hatsgi intzkedsek sorn maximltk az egyes teleplsek ntzQvz cl talajvz felhasznlst. A Dabasi kistrsg terlete a Kzp-Duna vlgyi Krnyezetvdelmi s Vzgyi Igazgatsg, illetkessgi terlethez tartozik. A Dabasi kistrsgben a legnagyobb beruhzst az llattartknak kellett megvalstania annak rdekben, hogy megfeleljenek az llategszsggyi s krnyezetvdelmi elQrsoknak, amely felttele a piaci rtkestsnek. A trsgben az llattart telepeken keletkezQ szennyvz s szerves trgya kezelse okozza a legnagyobb gondot. A nvnytermeszts legnagyobb gondja a trsgben az ntzs lehetQsgnek hinya. Az intenzv gazdlkods nem tudja mellQzni az ntzst, amely napjainkban is a felszn alatti vzkszletekre tmaszkodik. Az ntzses gazdlkods vzignyt elsQsorban rtegvzbQl, 20-35 m talpmlysgq kutakbl biztostjk. A rendszervltssal, a terletek privatizcijval egytt jrt az intenzv mezQgazdasgi termels visszaesse. A Homokhtsgon a  90 - es vek kzeptQl folyamatosan sznetel a csQkutas ntzses gazdlkods, ami elsQsorban  a korbban virgz  gymlcstermeszts visszaesst, illetve felhagyst jelenti. Az intenzv gazdlkodst folytat kertszetek, ltalban sajt frt kttal rendelkeznek, br sok ltetvny gy sem ntzhetQ. A dabasi kistrsgben rendkvl alacsony az ntzhetQ terletek arnya, ezrt a szntfldi nvnytermeszts a szrazsgtqrQ fajok teleptse mellett sem nyjt megfelelQ termsbiztonsgot s jvedelmezQsget. A mezQgazdasgi vzkivteli ignyek meghatrozsnak (becslsnek) egyik lehetsges megkzeltse a trsgre jellemzQ nvnykultra sszettel, valamint ezek vzfelhasznlsa, ill. a trsgben klnbzQ valsznqsggel jelentkezQ csapadk s a talajban lvQ rendelkezsre ll vzkszlet sszege kztti klnbsgknt jelentkezQ klimatikus vzhinyon alapul. A terlet talajra jellemzQ, hogy j vzbefogad, j vzvezetQ, de a vzkapacitsa igen alacsony. A magas beruhzsi kltsg megtrlse esetn alkalmazand ntzs technikjt tekintve, a vztakarkos csepegtetQ ntzs javasolt az esQztetQ ntzsi mdok lehetQsg szerinti kerlsvel. VII.3.3. Szennyvzelvezets,- tisztts s elhelyezs jelenlegi helyzete A kommunlis s ipari clra kitermelt vizekbQl szennyvz keletkezik. A Homokhtsg teleplsein keletkezQ mintegy vi 60 milli m3 kommunlis s ipari szennyvz felhasznlhat, jrahasznosthat vzkszletet jelent, amennyiben azt sszegyqjtik s megtiszttjk. Nem nagy ez a mennyisg, ha az egsz mintegy 8 000 km2 terletre osztjuk el (7 mm csapadknak felel meg). A szennyvizek egy rsze jelenleg is visszakerl a talajba, zme azonban a belvzcsatornkba, majd ezeken keresztl jrszt a folykba jut. A szennyvztisztt-telepek kiptse a 90-es vek elejtQl vett nagy lendletet. A szennyvztisztt telepek tbb mint fele, a jelenlegi tiszttkapacits 80%-a ekkor plt ki. A befogadba vezetQ szennyvztisztt telepeknl a befogadk vzminQsgnek biztostsa nagyon fontos krnyezetvdelmi feladat. A teleplseken tallhat folykony hulladklerakk vzvdelmi szempontbl mindenkppen szennyezQforrsnak tekintendQk. A dabasi statisztikai kistrsgben a teleplsek sszefogssal ptik meg a szennyvztisztt mqveiket, kerlve az irrelisan nagy kapacits tiszttk tervezst s ptst. A trsgbQl az csai tiszttra csatlakozott Inrcs, Kakucs s jhartyn, rkny s Hernd kzsen ptett szennyvztiszttt, Dabas s Tatrszentgyrgy nllan, Tatrszentgyrgy a Bcs-Kiskun megyei Kunpeszrrel kzsen oldja meg a tiszttsi feladatot. A kzcsatornzs a kilencvenes vek vgn indult meg, s ahol megplt a gerincvezetk, ott a lakosok zme rkttt. A beruhzsok eredmnyeknt 2001-ben a trsgi vzfogyaszts kzel harmadt mr tiszttottk, mg 1997-ben ez az arny nem rte el a vzfelhasznls tdt sem. A legnagyobb hiny Dabason mutatkozik, ott lassan halad a hlzat kiptse. A szennyvztiszttk II/2-es besorolsak. A szigor elQrsokat a Rckevei-Soroksri Duna, mint fQgyqjtQ kzelsge indokolja. A szennyvztiszttk biolgiai tiszttst vgeznek, a dabasi, valamint az jhartyni s a kakucsi tiszttott szennyvizt a Dunavlgyi fQcsatornba vezetik, mg az rknyben zemelQ tisztt nyrfs ntzst alkalmaz. Az lQvz szennyezsnek megszntetst szolglja a dabasi tisztt bQvtse s a nyrfs ntzsre val tlls. Hasonlt terveznek az jhartyni-kakucsi tiszttval is. A kzzemi szennyvzcsatorna-hlzat kiptettsge a megye s a rgi tlagnl sokkal jobb. A tanys teleplseken csatornahlzat s szennyvztisztt telep ltestse gazdasgtalan, kiptsk arnytalanul megterheln az ott lQk pnzgyi helyzett. Szennyvztiszttsra azonban szksg van a talaj s a talajvz tovbbi elszennyezQdsnek megakadlyozsa miatt. Ennek megoldsra a tanys terleteken egyedi szennyvztiszttk alkalmazst kell preferlni. A kistrsg tanyin a keletkezett szennyvz kezelsre a szikkaszt a leggyakoribb megolds. Magas azon tanyk arnya, ahol a szennyvzkezels egyltaln nem megoldott. A kzmqves szennyvzelvezetQ s  tisztt mqvel gazdasgosan el nem lthat teleplseken, illetve az agglomercis besorolsban nem szereplQ teleplseken a szennyvz elhelyezssel kapcsolatos feladatok megoldst a 174/2003. (X. 28.) szm, a kzmqves szennyvzelvezetQ s  tisztt mqvel gazdasgosan el nem lthat terletekre vonatkoz Egyedi Szennyvzkezels Nemzeti Megvalstsi Programjrl szl Kormnyrendelet alapjn kell biztostani. Szennyvzelhelyezs-, kezels- s hasznosts technolgiai lehetQsgei A szennyvz tiszttst tekintve a jelenleg lehetsges megoldsok kztt szerepelhet a kzeli tanyk kzs egyedi tiszttrendszernek megptse, ahol a biolgiailag tiszttott szennyvz elhelyezst knnyebb megoldani. Becslseink alapjn egy 1-4 fQs tanya szennyvztiszttja esetben kb. 600-800 ezer Ft kltsggel lehet szmolni. Termszetesen az ivvzkutakhoz hasonlan a tanyabokrok, kzeli tanyk kzs - 20-50 fQre trtnQ - kiptse esetn a fajlagos kltsg cskkenhet. Az ivvz kutaknl figyelembevett 795 tanyra, tanynknt 700 ezer Ft kltsggel szmolva 556,5 milli Ft becslt kltsggel lehet a kistrsg szennyvz tiszttst megoldani. Mqszaki megoldsokat tekintve az egyedi, illetve kis ltszmhoz alkalmas szennyvztisztt rendszerek vltozatos kialaktssal s sokfle  mretben alkalmazhatk. A 2-4 fQ kiszolglstl kezdve, 8-10 fQ, 20-200 fQ, 4-50 fQ, 50-100 fQ stb. kapacits berendezsek lteznek. Ennek figyelembevtelvel a tanyk elhelyezkedstQl fggQen lehet kialaktani a leggazdasgosabb mretet. Lteznek elQre gyrtott vasbeton elemekbQl, mqanyag, illetve rozsdamentes tartlybl ksztett egyedi szennyvztisztt berendezsek, ezenkvl lehet a helysznen pteni s lehet elQksztett terepen nhny ra alatt zembe helyezhetQ kszlkeket alkalmazni. A tiszttott szennyvizet fel lehet hasznlni gykrzns ntzsre, szikkasztsra, valamint egyni elbrls alapjn a kzeli befogadba vezetni. A tiszttott s egyb hasznlt vizek - mint msodlagos vzkszlet - hasznostsnak lehetQsgeit az albbi szempontok szerint kell mrlegelni: a felhasznls gazdasgossga szempontjbl elfogadhat legkisebb kibocstott napi vzmennyisg; a jelenleg rendelkezsre ll, felhasznlhat msodlagos vzkszletek mrtke; a megfelelQ csatornahlzat, szennyvztisztt kapacits kiptse esetn figyelembe vehetQ msodlagos vzkszletek mrtke; a felhasznlhatsgot befolysol vzminQsgi jellemzQk. Ezeknek a figyelembevtelvel mindenek elQtt a szmtsba vehetQ teleplseket clszerq meghatrozni, elsQsorban azokat, ahol szennyvzgyqjtQ hlzat s tiszttmq zemel vagy tvlatokban tervezett. Azon teleplsek esetben javasolt vizsglatokat vgezni, amelyek kibocstott szennyvize teljes tisztts esetn legalbb 40-50 ha nagysg szntfldi terlet, rszben tiszttott, illetve tiszttatlan szennyvz esetn legalbb 90-100 ha szntfldi terlet vzptlst biztostja. A fenti terletnagysgok figyelembevtelt a kvetkezQ gondolatmenet magyarzza. A tiszttmqrQl kibocstott szennyvizek mezQgazdasgi hasznostshoz nhny elengedhetetlen mqszaki ltestmny alkalmazsa szksges, (pl. napi puffer troz, temelQ, vzsztoszt). Ezek beruhzsi, zemeltetsi, fenntartsi kltsgei a vzfelhasznls kltsgeit nvelik. gy tlhetQ meg, hogy egszsggyi s egyb minQsgi kifogs al nem esQ, teht megfelelQen tiszttott szennyvizeknl, a fent emltett 40-50 ha ntztt terlet nagysg mr kpes elviselni ezeket a jrulkos kltsgeket. Tiszttatlan, vagy rszben tiszttott szennyvizek mezQgazdasgi hasznostst, az elQzQekben emltett mqszaki ltestmnyek kltsgignye mellett a szennyvz egszsggyi jellemzQi miatt jelentkezQ tbbletkiadsok szemszgbQl is vizsglni kell. A mezQgazdasgi szennyvzhasznosts ugyanis az egszsggyi kifogs al esQ szennyvizek esetn, egyrszrQl a felhasznls s a kezels terleti s szemlyi vonatkozsban, msrszrQl a nvnyi oldal vonatkozsban is nhny, ktelezQen megvalstand egszsggyi megszortst r elQ. Becsls szerint az gy jelentkezQ tbbletkltsgeket mintegy 80-100 ha vagy ennl nagyobb ntzsre berendezett terlet kpes megtermelni. sszegezve megllapthatjuk, hogy mezQgazdasgi cl vzigny kielgtsre azoknak a teleplseknek a tiszttott szennyvizeit clszerq figyelembe venni, amelyeknek napi szennyvz kibocstsa az 500 m3-t elri, vagyis megfelelQ csatornzottsg mellett a telepls lakossga kb. a 6000 fQt meghaladja. Mindezeken tlmenQen lehetQsg van a felhasznlsra kerlQ tiszttott szennyvizek trozsra is. gy a kisebb teleplsek szennyviznek hasznostsa is gazdasgoss vlhat. VII. 4. rvz- s belvzvdelem, vzkrmegelQzs rvz- s belvzmentestsek jelenlegi helyzete A Duna Tisza kze, mint nevbQl is kvetkezik Keleten a Tisza Nyugaton a Duna ltal hatrolt trsg. A Tisza a XIX. szzad kzepig folyamatosan vltoztatta folysirnyt s nagymrtkben meghatrozta az Alfld felsznnek alakulst. A beavatkozsok elQtt a fQmeder begyazottsga lnyegesen kisebb volt, nagyszm s fejlettsgq kanyarulattal volt jellemezhetQ. Egy-egy rvz alkalmval hatalmas terleteket vett birtokba a lassan hmplygQ vz. Ezek krttelei ellen mr a XVIII. szzadban, kisebb gtak emelsvel megkezdtk a vdekezst. Az elindtott munkk azonban nem jrtak teljes sikerrel, hiszen csak egy rvid szakaszon vgeztek rmentestst, az elksztett gtakat pedig elhanyagoltk, gy azok hosszabb-rvidebb idQ utn megsemmisltek. Az rvizek puszttsa elleni egysges koncepci Vsrhelyi Pl nevhez fqzQdik, a kisebb ereken vagy nagyobb mellkgakon, vzfolysokon t tpllt tavak, mocsarak eltqntek, br nyomaik a tjban mg ma is knnyen felismerhetQk. A lemetszett meanderek fejlQdse az elhelyezkedstQl fggQen folytatdott. Kialakult a Tiszt gyngyfqzrknt ksrQ rendkvl gazdag holtg rendszer, amely mind termszetvdelmi, mind vzgazdlkodsi, mind pedig rekrecis hasznlhatsg szempontjbl az Alfld kiemelkedQ rtke s a Homokhtsg perem terletn, a htsg vzgazdlkodsnak fejlesztse kapcsn is szmolni kell azokkal. A Dabasi kistrsg fldrajzi fekvse folytn rvz ltal nem veszlyeztetett. Az elksztett vdtltsek megakadlyoztk az rvizek krokozst, ugyanakkor meggtoltk a mentestett terletek idQszakos vizeinek a termszetes befogadba jutst is. Az rmentestst kvetQen szksg volt az Alfld mly fekvsq terleteit elbort belvizek elvezetsre. A szl ltal kialaktott pozitv morfolgiai formk kztt hzd negatv formk (semlykek, laposok, szl formlta tavak) adjk a jelenlegi csatornahlzat alapjait. A jelenlegi belvzelvezetQ rendszerek nagy szzalknak cskkent a vzelvezetQ kpessge, a nyilvntartott rtkeknek sok esetben csak tredke, ami az elmaradt fenntartsi munkk kvetkezmnye. Ezt igazolni ltszik a belvizes idQszakban az elnttt terletek nagysgnak nvekedse, hiszen az rintett terletekrQl a nem megfelelQen karbantartott rendszer nem tudja a felhalmozdott vizet elszlltani. A belvzcsatorna hlzat mqkdsvel kapcsolatosan fontos megjegyezni, hogy a mretezskhz hasznlt peremfelttelek nagymrtkben mdosultak. Egyrszt a termszeti felttelek vltoztak meg, hiszen az ghajlatvltozs eredmnyekknt a mrtkad csapadkok vltoztak, msrszt a terlet lefolysi viszonyai mdosultak. A vzelvezetQ rendszerrel szemben tmasztott elvezetsi ignyek is megvltoztak a termQterletek tulajdonosi szerkezetnek megvltozsval. A rgebbi nagybirtokok helyett tbb kisebb parcella jtt ltre. Ezek kzl nhny mqvelsvel felhagytak (elntsekkel szembeni rzkenysgk lecskkent), azonban nhnyat intenzv mqvels al vontak, gy azok az elntsekkel szemben rzkenyebb vltak. A belvz nemcsak a mezQgazdasgi terleteket, de a teleplsek belterlett is veszlyezteti, adott esetben krostja, annak ellenre, hogy a teleplsek rendszerint krnyezetknl magasabban helyezkednek el. A teleplsi belvzproblmk mindazonltal ritkbbak, mint a mezQgazdasgiak. Kialakulsukban jelentQs szerepe van a vzelvezetQ rendszer hinyossgainak, valamint a helyi adottsgokhoz nem alkalmazkod teleplsszerkezeti s ptszeti megoldsoknak. Az 1965 ta rendelkezsre ll belvzi elntsi adatok alapjn az elmlt 35 vben 10 alkalommal szleltnk nagyobb mrtkq s 5 alkalommal fordult elQ jelentQs belvzi elnts. A belvzi idQszakok tapasztalatai meghatroztk a belvzrendszerek tovbbi kiptst. A Homokhtsg terletn jelenleg az albbi belvzrendszerek mqkdnek: A Homokhtsg terletn jelenleg az albbi belvzrendszerek mqkdnek: 33. sz. Dongr-Kecskemti belvzrendszer 33/1. Csuksri blzet 282,6 km2 33/2. Flegyhzi vzfolys b. 240,1 km2 33/3. Gtri blzet 77,1 km2 33/4. Alpr-NyrlQrinci blzet 241,1 km2 33/5. Alpri blzet 64,5 km2 sszesen: 905,4 km2 34. sz. Dongr-Halasi belvzrendszer 34/1. Dongri 574,3 km2 34/2. Bdsszki 110,8 km2 34/3. KQvgri blzet 32,9 km2 34/4. Szentktri blzet 44,7 km2 34/5. Galambosri blzet 37,5 km2 34/6. Bcsa-Bugaci 123,9 km2 34/7. Tzlri 14,3 km2 34/8. Alsszllsi 23,2 km2 sszesen: 969,9 km2 35.sz Vidreri belvzrendszer 35/1. Als fQcsatorna blzete 89,8 km2 35/2. FelsQ fQcsatorna blzete 54,5 km2 35/3. Vidreri blze 93,6 km2 35/4. Csongrdi blzet 13,8 km2 sszesen: 251,7 km2 36. sz. Percsora-Svnyhzi belvzrendszer 36/1. Percsorai 96,6 km2 36/2. Atkai Holt-Tisza 18,5 km2 36/3. Dc-Erzsbeti 41,8 km2 sszesen: 156,9 km2 37. sz. AlgyQi belvzrendszer blzetei: 37/1. Ndast-Nagyszki 63,2 km2 37/2. Kisteleki 123,6 km2 37/3. Fehrt-Majsai 269,8 km2 37/4. Domaszki 134,0 km2 37/5. Dorozsma-Majsai 158,4 km2 37/6. Dorozsma-Halasi 169,3 km2 37/7. AlgyQi 4,7 km2 37/8. Sndorfalvi 14,4 km2 sszesen: 937,4 km2 38. sz. Tp-VesszQsi belvzrendszer lbzetei 38/1. Tpi 66,3 km2 38/2. Prsri 21,6 km2 sszesen: 87,9 km2 39. sz. Gylai belvzrendszer blzetei 39/1. Gylai Holt-Tisza 87,5 km2 39/2. Szkssti 265,2 km2 39/3. Madarszti 66,1 km2 39/4. Matyr-Subasai 115,0 km2 sszesen: 533,8 km2 40. sz. Krsri belvzrendszer blzetei 40/1. Krsri 314,3 km2 40/2. Tompai 78,4 km2 40/3. Gblyjrsi 32,9 km2 sszesen: 425,6 km2 A Dabasi kistrsg terlete a Kzp-Duna vlgyi Krnyezetvdelmi s Vzgyi Igazgatsg, illetkessgi terlethez tartozik s tbb kevsb egybe esik a 16, 31, s 33 sz. belvzrendszerek terletvel. A trsg termszetes felszni vzfolyssal nem rendelkezik, viszont annl tbb mestersges csatornt ptettek ki. A legjelentQsebb a Gyli s a Dunavlgyi fQcsatorna, melyek a mlyen fekvQ lpos vidkekrQl a vizet a Rckevei-Soroksri Dunagba vezetik. Vzhztarts A vzgazdlkodsrl szl 1995. vi LVII. trvny kimondja, hogy a vizek krttelei elleni vdelem a vizek tbblete illetve hinya elleni szervezett tevkenysg. Ha teht egy trsg vzkr megelQzsnek problmjt trgyalni akarjuk, akkor a vzhozzfrs, vzhasznosts krdsvel is foglalkoznunk kell. A Duna-Tisza kzn sok esetben nem a vztbblet, hanem a vzhiny okoz slyos krokat. A csapadk eloszlsban tapasztalhat igen jelentQs trbeli s idQbeli klnbsgek hatsra aszlyos idQszakok alakulhatnak ki, melyek szintn jelentQs krokat okozhatnak a mezQgazdasgnak. A lehull csapadk mennyisge s a hQmrsklet determinlja az aszly mrtkt. ltalnosan elmondhat, hogy a Duna-Tisza kzi htsgon az ves csapadksszegek alakulsnl hatrozott cskkenQ tendencia uralkodik, mely morfolgiai helyzett tekintve vzhztartsi szempontbl (is) tovbb nveli a problmt. Az ilyen szlsQsgek ellenslyozsra, a termels biztosabb ttelre, az aszlyos idQszakok enyhtsre s a termstlagok javtsa rdekben ntzsre is be kellett rendezkedni. FQknt az 1930-as vek szrazsgai utn lendlt fel az ntzs ezeken a terleteken s a vzfelhasznls mennyisge folyamatosan nQtt terhelve ezzel a htsgi vztart rtegeket. A fent trgyalt problmk tulajdonkppen a htsg sajtossgai, hiszen ez a terlet korbban is haznk legmostohbb vidkei kz tartozott. A helyzetet azonban tovbb rontja az a tny, hogy a belvz s az aszly sok esetben egy ven bell sjtja a Duna-Tisza kzt, jelentQs krokat okozva ezzel. Az olykor jelentkezQ pozitv vzhztartsi mrleg nem tudja ellenslyozni az utbbi 30 v negatv tendencijt. Napjainkra a htsgon a megoldsra vr problmk szma nQtt. A trsgben tapasztalhat vzhiny legszembetqnQbb jele a felszni llvizek felletnek cskkense. Ezeknek a vidket vltozatoss tevQ tavaknak nagy rsze fokozatosan visszahzdott, eltqnt. Vzhztartsukat a helyi csapadk, a felszni hozzfolys, a felszn alatti beszivrgs s prolgs hatrozza meg. A szzadfordul ta a tavak szma tbb mint 60 %-kal cskkent, vzfelletk azonban ennl nagyobb mrtkben zsugorodott. A felszni vzkszlet mellett a felszn alatti vizek is negatv tendencij vltozst mutatnak. A csapadktrendbQl vrhat talajvzszint cskkens erQteljesebb, amit tovbb befolysol az adott trsg terlethasznlata. A felszn alatti vzkszletek hasznlatnak nvekedse a talajvz s sok helyen a rtegvz szintjnek folyamatos cskkenst idzik elQ. A Duna-Tisza kzi htsgon a rtegvzszintek sllyedse az 1950-es vek ta ismert, de hangslyt csak az 1960-70-es vekben kapott ez a problma. A terhels mrtktQl fggQen a rtegvzszintek eltrQ mrtkben s temben vltoztak. Az ntzs hatsra mr a mlt szzadban megtapasztaltk a szikes terletek nvekedst. A lecsapolt terleteken, klnsen ott, ahol a talajvz szintje megkzeltette a felsznt, a prolgs kvetkeztben jelentkeny smennyisg halmozdott fel a feltalajban. A szikesedst a nem megfelelQ minQsgq ntzQvz hasznlata is elQsegtette (n. msodlagos szikeseds). Elmondhat teht, hogy a Duna-Tisza kzi htsg vzhinya termszeti folyamatokra s antropogn tevkenysgekre vezethetQ vissza. A termszeti okok kzl a tli flv csapadkban tapasztalhat jelentQs hiny a legfontosabb, hiszen gy a felszni beszivrgs cskken, ami hivatott lenne ptolni a vzkszletet, mintegy felkszlve a nyri csapadkhinyos idQszakra. Ennek a cskkenQ mennyisgq kszletnek a fogyasztja a prolgs s a nvnyek prologtatsa. A homokhtsgi problma megoldsrl szletett magas szintq hatrozatok ellenre  rszben az illetkes trck tbbszri tszervezse, a pnzforrsok s a megvalstshoz szksges helyi, trsgi, partneri sszefogs hinya miatt  ttQ erejq program megvalstsa nem kezdQdtt el. A megkezdett programrszek folyamatos tovbbi rfordtst ignyelnek, nem valsultak meg a trcakzi koordincis program elemei, a 2001 ta mqkdQ trcakzi bizottsg eszkzk hjn nem tudott az elvrsoknak megfelelni. A Duna-Tisza kzi Homokhtsg vzgazdlkodsi helyzetvel foglalkoz, 2271/1999. (X.22.) Kormnyhatrozat helybe a 2095/2004. (IV. 27.) Korm. hatrozat lpett a Duna-Tisza kzi htsg terletn bekvetkezett kedvezQtlen vltozsok hatsainak mrsklsrQl. A kormnyhatrozat elQrja, hogy a 2004-2008 kztti idQszakban egy komplex terlet- s vidkfejlesztsi tervet kell vgrehajtani a mellkelt Intzkedsi Terv alapjn. A vzhztarts javtst szolgl vzvisszatart vzrendszer A vzvisszatarts clja: a terleten keletkezQ vzkszlet megtartsa a csatornk medrben, valamint az arra alkalmas mly fekvsq terleteken (terepmlyedsekben, semlykekben, kiptett trozkban) mindaddig, amg kr nem keletkezik. Ezltal javthatk a terlet vzgazdlkodsi, vzhztartsi viszonyai, nagyobb mrtkben vlik biztosthatv a trsg kolgiai vzignye. A kedvezQen csapadkos vekben a kettQs hasznosts, vagyis vzvisszatartsra alkalmass tett belvzelvezetQ rendszerek olyan mennyisgq csapadkot kpesek visszatartani, amely egyrszt jelentQsen cskkentheti a vzptlsi vzmennyisget, msrszt mrskelheti a talajvzszint sllyedsnek temt, kedvezQ vzmennyisgek s beszivrgsi felttelek mellett adott helyen megllthatja azt. Ugyanakkor a kedvezQtlen csapadkmennyisget ad vekben a belvzrendszerek szrazon maradnak, nem alakul ki lefolys a terletrQl. A vzvisszatart ltestmnyek szerepe igen fontos, annak ellenre, hogy hatsuk csak a nagyon kedvezQ csapadk vekben rvnyeslhet jelentQs mrtkben. Az ezekkel a ltestmnyekkel visszatarthat vzmennyisg maximlisan 70 milli kbmter lehet vente a Homokhtsg terletn. A vzvisszatarts megvalsulsnak termszeti s mqszaki, valamint trsadalmi - gazdasgi felttelei vannak. Termszeti szempontbl a vz visszatartsnak felttele az illetQ vzgyqjtQre lehullott csapadk. A dntQen kontinentlis jellegq ghajlat krlmnyei kztt a csapadk mennyisge s eloszlsa elg szlsQsges. Az tlagos ven belli csapadkeloszls szerint tavasz vgn, nyr elejn hullik tbb csapadk s alakulhat ki flsleg. Az idQjrs vltozkonysga azonban olyan, hogy brmely idQszakban kialakulhat vzfelesleg, vagy vzhiny. A mqszaki felttelek megvalsulst a megfelelQ kialakts mqtrgyak megptse, illetve zemeltetse jelenti, termszeti-krnyezeti szempontbl pedig helyenknt s esetenknt, magas trszineken, a tavak fltti csatornaszakaszokon esetlegesen ltestett kisebb gtakbl ll rendszer kpezheti. A megvalsuIs trsadalmi felttelei alatt a terleten rintett fldtulajdonosokkal folytatand egyeztetseket kell rteni. Meg kell tallni azt a megoldst, mely sszhangot teremt a vz terleten tartsa s a terlethasznosts kztt. A termszetvdelem szmra nyjtott rtket, adott terleten, a vizes lQhelyek revitalizlsi lehetQsge, valamint a talajvzszint emelsn keresztl a terleti vzhztarts remnybeli javulsa jelenti. A trozk nagy rsze, amint azt a nevk is mutatja, tulajdonkppen nem is annyira troz, mint inkbb termszetes t. A troz funkcinak - tavaszi feltlts, nyri vzfelhasznls - a legtbb nem felel meg. A tavakban nagyjbl lland nagysg felleten van vz, ennek mlysgt az idQjrs hatrozza meg. Hasznosthat (kivehetQ) vzkszletrQl alig lehet beszlni. A tavaknak helybenmarad vztmegk hasznosul, elsQsorban termszetvdelmi, halszati, horgszati, jlti clokra, vzkivtel csak akkor van, ha esetenknt a troz zemvzszintre feltlthetQ. A Duna-Tisza kzi Homokhtsg terletn (a Duna-Tisza kzi Homokhtsg Terletrendezsi Terve szerint) 87 troz tallhat, sszes terletk 14 394 hektr. Valamennyi troz sszestett nvleges trfogata 127 milli m3. A trozk s tavak legnagyobb rsze a 90-es vekben kiszradt, illetve vzfelletk jelentQs mrtkben sszezsugorodott, vzmlysgk alig rte el a nhny decimtert, a tnylegesen trozott vz is csak tredke a nvleges trfogatuknak. Megllapthat, hogy a kiszrads s talajvzszint-sllyeds elsQdleges oka az idQjrs, emellett szerepet jtszanak a nagy vzfogyaszts erdQk, a korbbi vzrendezsek (tlzott belvzelvezetQ csatornahlzat), vzzr rtegek tvgsa, eltvoltsa, vzllsos terletek lecsapolsa, valamint a gazdasgi s kommunlis cl vzkitermels. A trozk ltalban belvizekbQl s talajvzbQl tltQdnek. A 90-es vekben a trozk sszesen 48 milli m3 vizet troztak. Ha a folyvzbQl s kutakbl szrmaz vzmennyisget nem szmtjuk, a belvzbQl, talajvzbQl s egyb helyi vizekbQl szrmaz vztrfogat 11,8 milli m3-re addik. Ez a nvleges trfogatnak csupn 9 %-a. Az ntzsi cl ignybevtelt korltozza az igen vltoz vzmennyisg s a nem megfelelQ vzminQsg. Abban az esetben, ha a termQhelyi adottsgok, illetve a vrhat gazdasgi eredmnyek indokoljk, a kltsg- s vztakarkos ntzsi mdszerek, lehetQsgek alkalmazsa javasolt, de az ntzsi ignyek kielgtsre a vzvisszatarts nmagban nem alkalmas. Tervezett (javasolt) trozk kialaktsa esetn, minden esetben megvalsthatsgi tanulmnyt s krnyezeti hatsvizsglatot kell kszteni, a legkrltekintQbb megolds kivlasztsa rdekben. A Dabasi kistrsgben hrom vzvisszatartsra alkalmas troz tallhat: Dabas hatrban tallhat az csai Tjvdelmi Krzethez tartoz, szigoran vdett Dunavlgyi fQcsatorna jobb parti troz, amelynek terlete 540 ha, nvleges trfogata 2 900000 m3. jhartyn telepls terletn helyezkedik el az jhartynyi troz, amelynek terlete 22,1 ha, nvleges trfogata 205000 m3. A troz jelenleg csak felszni vzbQl kap utnptlst. Tborfalvn tallhat a szraz llapotban lvQ, termszetes mlyfekvsq, Jaj t, amelynek terlete 5 ha, nvleges trfogata 20000 m3. Felhasznlt irodalom - 1/2003. (IX. 9.) TNM rendelettel mdostott, 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet - Orszgos Terletrendezsi Terv, VTI Kht. 2003. - Bcs-Kiskun megye terletrendezsi terve, VTI Kht. 2006. - Csongrd megye terletrendezsi terve, VTI Kht. 2005. - Orszgos Terletfejlesztsi Koncepci, VTI Kht. 2005. - tfog fejlesztsi program a tanys trsgek helyzetnek a javtsra, klns tekintettel a tanyavillamostsi feladatokra. I. Helyzetfeltr vizsglat s elemzs. II. Fejlesztsi stratgia s program. VTI Kht.  MTA RKK ATI, Budapest, 2005. - Trsgi villamosenergia-elltsi tanulmnyterv a Duna-Tisza-kzi Homokhtsg 104 teleplse klterletre - Pylon Kft. 2005. - Duna-Tisza Kzi Homokhtsg Terletrendezsi Terve (Megalapoz munkk)  VTI Kht. 1997. - Duna-Tisza Kzi Htsg Vzviszonyainak Javtsa Trozk Ltestsvel  KEVITERV AKVA Kft. 2002. - A dabasi statisztikai kistrsg integrlt agrr- s vidkfejlesztsi programja, 2004. - Az orszg kzepe tbbcl kistrsgi trsuls terletfejlesztsi stratgiai program, Dimenzi H&B BT, MTA RKK Trsgfejlesztsi Kutatsok Osztlya, 2005. - Magyarorszgi teleplsek vdett termszeti rtkei - szerk. Tardy Jnos, MezQgazda kiad, 1996. - Vdett termszeti rtkeink tikalauza - Garami Lszl  Garami Lszln, MezQgazda kiad, 1997. - A tanys trsgek krnyezete. Kutatsi jelents. MTA RKK ATI, Kecskemt, 2005. -  HYPERLINK "http://www.alfoldinfo.hu/tanyakutatas/3fuzet.html" A homokhtsgi tanyk trsadalma s szocilis problmi. Kutatsi jelents. MTA RKK ATI, Kecskemt, 2005. -  HYPERLINK "http://www.alfoldinfo.hu/tanyakutatas/4fuzet.html" A tanya ptett krnyezete. Kutatsi jelents. MTA RKK ATI, Kecskemt, 2005. -  HYPERLINK "http://www.alfoldinfo.hu/tanyakutatas/5fuzet.html" A Homokhtsgi tanyk jelene s progresszivitsuk krdsei. Kutatsi jelents. MTA RKK ATI, Kecskemt, 2005. -  HYPERLINK "http://www.alfoldinfo.hu/tanyakutatas/2fuzet.html" A tanys trsgek gazdasga. Kutatsi jelents. MTA RKK ATI, Kecskemt, 2005. - www.termeszetvedelem.hu TRKPMELLKLET MELLKLET 1. sz. mellklet A munkban kzremqkdQ helyi partnerek NvTelepls/intzmnyBeosztsKQszegi ZoltnDabas nkormnyzataPolgrmesterZsadnyi LszlnHernd nkormnyzataPolgrmesterKovcs Istvnrkny nkormnyzataPolgrmesterMihlyi SndorPusztavacs nkormnyzataPolgrmesterTth BertalanTborfalva nkormnyzataPolgrmesterBerente ImrnTatrszentgyrgy nkormnyzataPolgrmesterManger Henrikjhartyn nkormnyzataPolgrmesterCserna Ferencjlengyel nkormnyzataPolgrmesterHornyk SndorDabasi KistrsgVidkfejlesztsi menedzserJobbgy GborPRO-RGINFT tancsadJasper EmeseDabasi KistrsgVidkfejlesztsi menedzser 2. sz. mellklet A kistrsgi trszerkezeti tanulmnyterv munkamenete a megoldand feladatokhoz igazodva 1. A kistrsgi trkpi adatbzisok kiegsztse A trszerkezeti tervet brzol trkp egyik alapeleme a trsgi terletfelhasznls, mely az 1:50000 lptkq CORINE LandCover felsznbortsi trkp szerint kerlt brzolsra. Az eredeti 77 kategrit a vizsglt cl s az rtelmezhetQsg rdekben sszevonva jtt ltre 10 brzolt terletfelhasznlsi kategria. Az egyes kistrsgeket rintQ teleplsrendezsi tervek alapjn kerltek feldolgozsra a beptsre sznt terletek s a belterlet fejlesztsre sznt terletek. A vzvisszatartsra alkalmas trozk a Duna-Tisza kzi htsg vzviszonyainak javtsra kszlt dokumentumok alapjn kerltek brzolsra. A kzlekedsi infrastruktra meglvQ elemeit az llami Kzti Mqszaki s Informcis Kht. llomnya szerint, mg a tervezett kzthlzati elemeket s a hatrtkelQket az rintett megyei terletrendezsi tervek szerint tartalmazza a tervlap. A 20 kV-os elektromos hlzatot s a transzformtor llomsokat a DMSZ Rt. adatai szerint tnteti fel a terv. A tovbbi, kistrsgi szintq elemzsekhez nhny adatbzis csatolsa volt szksges. Ennek megfelelQen az informcitartalom is bQvl, ami segti az nkormnyzati vagy vllalkozi dntsek meghozatalt a megvalsthatsgi tanulmnyok ksztse sorn. A csatoland adatbzisok: MeddQ sznhidrogn kutak Vzvisszatartsra alkalmas trozk TermQhelyi adottsgok Termszeti, tji, krnyezeti rtkek A meddQ sznhidrogn kutak terleti elhelyezkedse s jellemzQ tulajdonsgaik ismerete azrt fontos, mert alapvetQen megvltoztathatjk a krnyezetkben lvQ, jelenleg mg elektromos energival elltatlan, vagy nehezen elrhetQ tanyk fejlesztsi eslyeit. Az kolgiai hlzat, a vdendQ termszeti terletek, tji rtkek, illetve a vzvisszatart trozk orientl informcit jelentenek a lehetQsgek, esetleg a korltok tekintetben. A termQhelyi adottsgok a tjhasznlat-vltsi javaslathoz nyjtanak alapvetQ ismereteket. 2. Kapcsolatfelvtel s egyeztets a helyi partnerekkel A trszerkezeti tanulmnyterv tematikus trkpeinek feldolgozshoz, elemzshez helyismeretre, az ignyek feltrsra s figyelembevtelre, az egyes rintett tanyk s lakik helyzetnek ismeretre van szksg. Ezrt a kistrsghez tartoz teleplsek 2-3 fQbQl ll munkacsoportjai kzremqkdtek a munka elksztsben. A trsgi koordinci rdekben a munkban a kistrsgi trsulsok munkatrsai aktvan rszt vettek. A lehetsges egyttmqkds fQ terletei az energival val elltshoz, az elrhetQsghez, illetve a tanyakzpontok kijellshez kapcsold adatszolgltatsok voltak. E fejlesztst ignylQ alapelemek M=1:20000 mretarny topogrfiai munkatrkpeken kerltek rgztsre. Mindezek feldolgozsa, jraegyeztetse utn lltottuk elQ a kistrsgi trszerkezeti tervlapot. A konzultcik tmakrei: A munka tartalmnak s mdszertannak egyeztetse, temezse A helyi partnerektQl krt adatszolgltats A munkatrkpek tadsa A feldolgozott munkatrkpek egyeztetse 3. Az elektromos energival val elltottsgi hinyok feldolgozsa s megoldsi javaslat A munkarsz lnyege az elektromos energival nem rendelkezQ tanyk kzl meghatrozni a hagyomnyos mdon gazdasgosan s a ms/alternatv mdon ellthat tanykat, tanyacsoportokat. Az elsQ tpusba (transzformtortl 700 m-en, hlzattl 500 m-en bell tallhat tanyk) tartoz tanykat, tanyacsoportokat a beruhzs vrhat fajlagos kltsge (a beruhzs kltsgnek egy tanyra jut hnyada az adott kltsgkategrin bell) szerint is meg kellet klnbztetni. A fajlagos kltsg s az rintett tanyk szma alapjn az ellts vrhat sszkltsge kistrsgi szinten is meghatrozhat. A munka fQbb lpsei: csak a ltezQ s elektromos energival nem elltott tanyk brzolsa a korbban mr elQlltott tematikus alaptrkpen; a szolgltat ltal hagyomnyos hlzati mdon ellthatnak minQstett tanyk (transzformtortl legfeljebb 700 mterre s hlzattl  20kV-os vezetktQl  legfeljebb 500 mterre) s a tbbi nem elltott tanya hatrozott trkpi megklnbztetse; tvolsg kategrik kialaktsa s az egyes kategrikba esQ tanyk csoportjainak meghatrozsa; a trkp szveges rtkelse s az ellts kltsgeinek becslse kistrsgi szinten. 4. A nehezen elrhetQ tanyk helyzetnek feltrsa s megoldsi javaslat A tanyk jelentQs rszhez csak fldt vezet, radsul gyakran csak alkalmilag (az vszaknak, az idQjrsnak, az aktulis terlethasznlatnak megfelelQen) kialaktott fldt. Ez gyakran nehezti, esetenknt megakadlyozza a tanyk megkzeltst, illetve a tanykrl az alapvetQ szolgltatsok elrhetQsgt, lnyegesen rontva az ott lQk eslyeit a szolgltatsokban val azonos szintq rszesedst illetQen. Ezrt meg kellet hatrozni az elrhetQsg szempontjbl legrosszabb helyzetben lvQ tanyk krt s javaslatot tenni az thlzat fejlesztsre, e munka keretben  javtott fldt minQsgben s teleplsenknt, I. temknt, tlagosan 10 km-es mrtkben. Nehezen elrhetQnek minQsl az a tanya, amelyikrQl (amelyiket) az anyateleplst (az anyateleplsrQl) legalbb 15 perc alatt s a kistrsg kzpontjt (a kistrsg kzpontjbl) legalbb 20 perc alatt lehet gpkocsival elrni. A mentQvel val elrhetQsg hallgatlagos szabvnya a 15-20 percen belli elrhetQsg, ezrt ezt vettk hatrrtknek. Az alaptrkpen s a hozz tartoz adatbzisokban sincs informci a telekhatrrl. A trkpi tanyapont (alaprtelmezsben a telek slypontjban van, ms trkpi jelek miatt esetenknt mshol) szinte soha nem ott van, ahol a tanyaplet valjban. Ezrt a nehz elrhetQsg pontos meghatrozshoz az adott tanyk helyzetnek nagyobb felbonts trkpen trtnQ elemzse is szksges volt. A nehezen elrhetQ tanyk szma s helyzete, valamint a helyi ismeretekkel rendelkezQ partnerek javaslatai alapjn meghatrozhat volt a fejlesztendQ fldthlzat hossza, amelybQl egy kzs prioritsi javaslattal kijellsre kerlt az I. temq, teleplsenknti tlagosan 10 km-es szakasz. Ez utbbi javaslat kialaktsakor fontos szempont volt a tervezett tanyakzpontok vrhat helye, elrhetQsge. A fQbb lpsek: csak a ltezQ s nehezen elrhetQnek minQslQ tanyk brzolsa a mr korbban elQlltott tematikus alaptrkpen; a javtott fldt minQsget el nem rQ fldthlzat kiemelt brzolsa; a trkpen brzolt tanyk helyzetelemzse az 1:20000 mretarnyban megjelentett trkpi adatbzis segtsgvel; az elemzs alapjn az 1:50000 mretarny trkpi adatbzis szksg szerinti korrekcija; egyeztets a kistrsg teleplseinek kpviselQivel, egyttmqkdQ partnerekkel a teleplsenknt elsQ temben javasolhat tlagosan 10 km fldtfeljtsra, klns tekintettel a tanyakzpontok kijellsre; a fejlesztsi javaslatok brzolsa az 1:50000 mretarny tervlapon; a trkp szveges rtkelse s a fejleszts kltsgeinek becslse. 5. Tanyakzpontok kijellse A tanyn lQ npessg informciszerzsi, kulturlis s kzssgi ignyeinek kielgtshez biztostani kell a minimlis httr infrastruktrt. A mlt szzad elsQ harmadban alaptott tanyasi iskolk az oktatsi alapfunkci mellett, teret adtak a helyi kzssgek letben fontos esemnyeknek s nyjtottak bizonyos szolgltatsokat (pl. knyvtr). Ahol mg megfelelQ llapotban lteznek ezek az n. Klebelsberg iskolk, ott kzenfekvQ ezek feljtsa s kzssgi hasznlatba vtele. Ahol mr nincsenek meg, vagy nem elrhetQek, ott pldul a lakatlanul ll tanyk kzl lehet erre a clra megfelelQt vlasztani. Ebben a krdsben klnsen fontos a hely, a helyi viszonyok ismerete, teht itt is nlklzhetetlen volt a kzs munkban rsztvevQ helyi munkacsoportok, a megfelelQ ismerettel s kompetencival rendelkezQ emberek tevkenysge. E munkban teleplsenknt egy, szksg esetn tbb tanyakzpont kialaktsra (javasolhat helyre) tehettnk alternatv javaslatokat. A javaslatok kialaktsnak szempontjai a lehetQleg tisztzott, vagy tisztzhat jogi/tulajdoni helyzet mellett, hogy ezek a leendQ info-kommunikcis kzssgi pontok a trben arnyosan helyezkedjenek el (a lehetQ legtbb tanya szmra elrhetQek legyenek) s a megkzeltsk viszonylag j minQsgq ton legyen lehetsges.  Egy j tanya-fejlesztsi stratgia vzlata. Dr. Csatri Blint, MTA RKK ATI alapjn.  forgalmazja a VERTIKOR-ALPIN KFT (Cm: 7634 Pcs, Rcvrosi t 70., Telefon: 06-30/98-97-537 )  [Hidrolgiai Kzlny, 2003/2; Arzn-tartalom Bcs-Kiskun megyei egyedi kutak vizben. Dr Csandy Mihly, Dr Sztak gnes, Dr gertz Pter]     PAGE  PAGE 2  PAGE 13  PAGE 13 PAGE  PAGE 16 PAGE 1 PAGE  PAGE 61 PAGE 18 VTI Magyar Regionlis Fejlesztsi s Urbanisztikai Kzhaszn Trsasg H-1016 Budapest, Gellrthegy uTCA 30-32 TELEFON: (36 1) 224-3100 FAX: (36 1) 224-3105 Pf.: 20 153 E-mail:  HYPERLINK "mailto:vati@vati.hu" vati@vati.hu 2. Alprogram: Tanyarehabilitci s fejleszts Szablyozs, tervezs rendszernek megjtsa a tanys trsgek sajtossgainak rvnyestse rdekben. Szocilis problmk kezelse, egszsggyi ellts fejlesztse, a szocilis s egszsggyi szolgltatsok elrhetQsgnek javtsa. Az oktatshoz, kpzshez, kultrhoz val hozzfrs javtsa, az oktats s kpzs tanyai lakossg ignyeihez igaztsa, kzssgi, kulturlis terek megjtsa. Kzbiztonsg javtsa. Infrastruktra fejlesztse, vzgazdlkods s vzellts, elrhetQsg javtsa. A tji, krnyezeti llapot s minQsg megQrzse, a tanyk tjfenntart szerepnek biztostsa. A foglalkoztats, ezltal meglhets s jvedelem biztostsa a tanyn lQ npessg szmra; kiemelten az agrrstruktra vlts. 1. Alprogram: Tanyavillamosts 1. Elektromos energia ellts megoldsa jlxz|j|$d "<><>Ndfֻ֪ hQ hYGhQ hYGNH\hQ hYG\hQ hYG6\h~hYGNH h~hYGho*hYG>*ho*hYG>*\ h-hYGhYG hYGNHCjFV \^~P`,.f>        . 0     x         .F.0prûhF hQ hYG hYGNHh'hYG>*NHh'hYG>* hYG>*hQ hYG\h2[$hQ hYG6hQ hYG6\h~hYGNH hYGNHz h~hYGhYG?8|fh< >      r02p@ $dxa$gdYG $da$gdYG$ L da$gdYG$d^`a$gdYGrZ.LTV"$Fhjl \^d쿷쯪vhq8hYGCJNHaJhq8hYG6CJaJhYGCJaJhq8hYGCJaJh63/hYG5 hYG>*hQhYG>*h hYG5 hQ hYGh~hYGNH hYGNH h'hYGh~hYG5hQ hYG6hYG h~hYGh~hYG6-~8:hjlnR>@B^`hb"d"""##&#L###$Ǻyuougyygygyhx>hYG6 hYGNHhYGh=qhYGNHhQ hYG6 h=qhYG hYG@ hq8hYGhq8hYG@CJNHaJhq8hYG@CJaJh~hYG@CJaJhYGCJaJh~hYGCJH*aJh~hYGCJNHaJh~hYGCJaJh~hYG5CJaJ(@B%*+//^1b:d:::<(?*?? $xa$gdYGgdYG$a$gdYG $xa$gdYG $da$gdYG $dxa$gdYG$ L da$gdYG$$&&''''(())))***v+x++++<,^,,,,,-@-B-d-f-j----.....//d///ĻIJ} hYG5@hx>hYG@NHh(hYG@NH hYG@hx>hYG@h(hYG@h=qhYG@hx>hYGNH hx>hYGhF hYG6h(hYGNH h(hYGhYGhx>hYG6 h=qhYGh=qhYGNH.//(1*1^1222233*4,4444455b6d666677V777v8x8.90999b::::,;L;;;<<(?*??¶hq8hYG>*CJaJh h'(hYG5hf h'(hYGh[3hYG>* hYG>*hx>hYG6@NHhx>hYG6@ hF@hhYG@H* hYG@hhYG@NHhhYG@hYG hYGNH/???? @<@r@@@APAxAAAAAAAAAA$If]^gdYGlFf^$$If]^a$gdYGl???r@@@@AANAPAvAxAAAAAAB8BnBBBBBTCzCCCCCC D\DDDDE6E:EENERE۲ǠǠ۠۠۠ۀ۠۠۠۠۠Dz hYG6CJOJQJ]^JaJhYG6CJOJQJ^JaJ#hShYG6CJOJQJ^JaJ)hShYG56CJOJQJ\^JaJ&hShYG6CJOJQJ\^JaJ&hShYG6CJOJQJ]^JaJhShYG6CJOJQJaJ+AA B"B$B&B(B*B,B.B0B2B4B6B8BnBBBBTC$If]^gdYGlFfb$$If]^a$gdYGl$$Ifa$gdYGlTCCCCC D\DDDDE6E8E:EE@EBEDEFEHEJELE$If]^gdYGlFfg$$If]^a$gdYGlLENEPEVEXEZE\EbEdEfEhEjElErEtEzE|EEEE$$If]^a$gdYGl$$If]^a$gdYGl$If]^gdYGlRETE^E`EnErEvEzE~EEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEF FFFFFFFFF F"F$F&FʾhYGCJOJQJ^JaJ h$hYGCJOJQJ^JaJ h*hYGCJOJQJ^JaJh$hYGCJOJQJaJhYGCJOJQJaJhShYG6CJOJQJaJ#hShYG6CJOJQJ^JaJ&hShYG6CJH*OJQJ^JaJ2EEEEEEEEEEEEEEEE$$If]^a$gdYGl$$If]^a$gdYGl$If]^gdYGlFfm$$If]^a$gdYGlEEEEEEEEFFFFFF F$F&F*F$If]^gdYGlFfs$$If]^a$gdYGl$$If]^a$gdYGl&F(F*F8FHBHHHLHRHVH\H`H$$If]^a$gdYGl$$If]^a$gdYGl$$If]^a$gdYGl$If]^gdYGl`HfHlHtHzHHHHHHHHHHH$$If]^a$gdYGl$If]^gdYGlFf$$If]^a$gdYGl$$If]^a$gdYGlHHHHHHHHII IIIII$I*I4I8I@IDINI$$If]^a$gdYGl$$If]^a$gdYGl I*I.I8IJBJFJLJPJTJXJ$$If]^a$gdYGl$$If]^a$gdYGl$$If]^a$gdYGl$If]^gdYGlXJ^JdJlJpJzJJJJJJJJJJJ$If]^gdYGl$If]^gdYGlFf $$If]^a$gdYGl$$If]^a$gdYGlJJJJJJJJJJJJJJJJJJJJJJJJJJJJJJJJJKKKK KKKKK K(K*K.K0K6K8KKDKFKJKLKRKVKL L$Lµµµµµµµµµµµµµµµµµµµµµµµµªh hYGCJaJhYGh ehYGCJaJhYG5CJOJQJaJh$hYG5CJOJQJaJh$hYGCJOJQJaJ h$hYGCJOJQJ^JaJhYGCJOJQJ^JaJ;JJJJJJJJJJJJJKKKK K*K0K$$If]^a$gdYGl$$If]^a$gdYGl$$If]^a$gdYGl0K8K>KFKLKTKVKL LMvNxNO $da$gdY$ L da$gdM.$a$gdYG$ L da$gdYGgdYGFf$$If]^a$gdYGl$$If]^a$gdYGl $LLLvNxNzN|NNOOOOJOhOdPfPzP|P8Q:QRR$S&SSSTTTTUUU|V~V W WWWXXBYDYXYZYYZZpZrZZZZ[[x\ппппппппиȖȜhyhYGNHz hYGNH hyhYG h$hYG hYG>*h]hYGNH h]hYGhBhYGNHhYGh hBhYG h`hhYh_hY hpThM.h CJaJh hYGCJaJ7OOUYYZZ6_8___$c&ccce$f0ggXh$ & Fd*$a$gdYG$d^`a$gdYG$ L da$gdYG $da$gdYG$ L da$gdYx\\\\]]6^8^^^^^^4_6_8___FaHab&cccndpdzd|deelhiiiii6k:k>k@kkkllxllm ndptrvr|r~r0s2sss.ttttթռh]hYGNHh h]hYG6NHh^~hYGNH h^~hYGh4hYG>*h$hYG56h]hYG6hyhYGH* h]hYGhyhYGNH hyhYGhYGPhQa?hYG6 h:3hYGh~hYG@NH hYG@h~hYG@h~hYGNHh*0hYG6 h~hYG h]hYGhDhYGNHh]hYG6 hDhYG h)hYGhDhYG>*hYG hYGNH5|}~~΅؉HhʑPRr^: $Pa$gdYG$ & Fda$gdYG $da$gdYG$ & Fda$gdYGPR(z.̅Xz|46ԉ։8:jl RV״׭ממ hEhYGhr&hYG6 hFhYG hYGNH hYG5h/<|hYG6 hshYGh*0hYGNHhYGh*0hYG6 h*0hYG hYG@ h~hYGh~hYGNH;“tvДȕʕʖD^@ܟ468:Z\LN Ĥĥ >`XZf Ȩʨ«Ҿҷ췮hFhYGNH hFhYGhr&hYGNH hr&hYGh[QMhYGNHh\ h hYG h[QMhYGh+phYGH*h h+phYGhYG hEhYGhEhYGNH;BdfT($$Ifa$gdYGl $xa$gdYG $ & F*$a$gdYG$a$gdYG $dxa$gdYG $da$gdYGҭ~ҮԮܮޮZ\lnlnгҳ$&6@BR (*8:   hFhYG@NHhFhYG@hr&hYGNH hr&hYGhhYG5hr&hYG6h\ hYGNH h|hYGh~hYGNHhqhYGNH hqhYGhYGhqhYG6 h~hYG8LN\  Hnֽ jlDdf<þÞuh\hYG56CJaJh,2hYG6CJaJ hYG>*hZghYG>*NHhZghYG>*h\hYG5h~hYG5hqhYG6 hYG6 hYG5 hYG@hr&hYG6@hYGhFhYGNH hFhYGhFhYG@hFhYG@NH+(<>@5kdt$$IfF4r$ #`S`=`` t0H$44 la$$Ifa$gdYGl<>@"$&(*,.0246@LNPRTVXZ\^blxz|~ "$&(*.hYGCJaJhW#)hYGCJaJhYGCJaJh,2hYGCJaJh,2hYG6CJaJhYG6CJaJM@BDVFf$$Ifa$gdYGl'$IfgdYGlkdx$$IfF֞$ x#S=T t0H$44 la$(,048$$If]a$gdYGl$H$If]Ha$gdYGl$IfgdYGl8:@'$IfgdYGlkdu$$IfF֞$ x#S=T t0H$44 la@NRVZ^d$$If]a$gdYGl$H$If]Ha$gdYGl$IfgdYGldfl'$IfgdYGlkdr$$IfF֞$ x#S=T t0H$44 lalz~$$If]a$gdYGl$H$If]Ha$gdYGl$IfgdYGl'$IfgdYGlkda$$IfF֞$ x#S=T t0H$44 la$$If]a$gdYGl$H$If]Ha$gdYGl$IfgdYGl'$IfgdYGlkdB$$IfF֞$ x#S=T t0H$44 la$$If]a$gdYGl$H$If]Ha$gdYGl$IfgdYGl'$IfgdYGlkd#$$IfF֞$ x#S=T t0H$44 la"&*06<$$If]a$gdYGl$H$If]Ha$gdYGl$IfgdYGl.046:DVXZ\^`bdfhjt zVhPWhYG6CJ OJQJaJ hYG>*hLdhYG>*NHhLdhYG>* hYG@ h\@h\hYG5h[QMhYG@ h[QMhYGhYGCJaJhW#)hYGCJaJ<<>D'$IfgdYGlkd$$IfF֞$ x#S=T t0H$44 laDX\`dhl$$If]a$gdYGl$H$If]Ha$gdYGl$IfgdYGllnt'$IfgdYGlkd$$IfF֞$ x#S=T t0H$44 lat$$If]a$gdYGl$H$If]Ha$gdYGl$IfgdYGl'$IfgdYGlkdƹ$$IfF֞$ x#S=T t0H$44 la$$If]a$gdYGl$H$If]Ha$gdYGl:'$IfgdYGlkd$$IfFֈ$ x# T t0H$44 la$$If]a$gdYGl$$Ifa$gdYGl$$If]a$gdYGl  z:222$a$gdYGkd$$IfFֈ$ x# T t0H$44 la@^ssss($qq$$& #$/If]q^qa$b$gdYGl $$$& #$/Ifa$b$gdYGl($$$& #$/If]^a$b$gdYGl $xa$gdYG$a$gdYG $xa$gdYG V\FJ   ޿ްްuhhhYGCJOJQJaJhYGCJOJQJaJ h*hYGCJOJQJ^JaJhPWhYGCJOJQJaJhPWhYGCJ OJQJaJ hYG6CJ OJQJaJ "hPWhYG6CJ H*OJQJaJ hPWhYG6CJ OJQJaJ "h\hYG56CJ OJQJaJ .JVv$$& #$/Ifb$gdYGl%$$& #$/If]^b$gdYGlFf!($qq$$& #$/If]q^qa$b$gdYGlxxxx $$$& #$/Ifa$b$gdYGl$$$If]^a$gdYGl%$$& #$/If]^b$gdYGlFf+$$& #$/Ifb$gdYGl   &48<@D$$$If]^a$gdYGl%$$& #$/If]^b$gdYGlFf $$$& #$/Ifa$b$gdYGl &468:<>@BDHJLNPRTVXZ\^`bdfhjlnpvhhhYGCJOJQJaJhYGCJOJQJaJ h*hYGCJOJQJ^JaJhPWhYGCJOJQJaJNDJNRVZ^bfjnpv$$$If]^a$gdYGl%$$& #$/If]^b$gdYGlFf- $$$& #$/Ifa$b$gdYGl%$$& #$/If]^b$gdYGlFf $$$& #$/Ifa$b$gdYGl$$& #$/Ifb$gdYGl  %$$& #$/If]^b$gdYGlFf $$$& #$/Ifa$b$gdYGl$$$If]^a$gdYGl  068<>@BDFJLNPRTVXZ\^`bdfhjlnprxŷhYGCJOJQJ^JaJ h*hYGCJOJQJ^JaJhhhYGCJOJQJaJhPWhYGCJOJQJaJhYGCJOJQJaJH08>BFLPTX\`dhlprx%$$& #$/If]^b$gdYGlFf $$$& #$/Ifa$b$gdYGl$$$If]^a$gdYGlx%$$& #$/If]^b$gdYGlFf $$$& #$/Ifa$b$gdYGl$$$If]^a$gdYGl   "$&(*,.4HJLNPTVXZ^`bdfhjlnprtvxz|~ֵhPWhYG5CJOJQJaJ h*hYGCJOJQJ^JaJhhhYGCJOJQJaJhPWhYGCJOJQJaJhYGCJOJQJaJF  $(,.Ffg$$& #$/Ifb$gdYGl $$$& #$/Ifa$b$gdYGl$$$If]^a$gdYGl.4HLPVZ`dhlptx|Ff $$$& #$/Ifa$b$gdYGl$$$If]^a$gdYGl%$$& #$/If]^b$gdYGlFf3$$& #$/Ifb$gdYGl $$$& #$/Ifa$b$gdYGl($$$& #$/If]^a$b$gdYGl $*,.÷÷è{ hYG>* hYGNHhYGhXchYGCJaJhYGCJaJhPWhYGCJaJhhhfyCJOJQJaJhfyCJOJQJaJhPWhfyCJOJQJaJhhhYG5CJOJQJaJhPWhYG5CJOJQJaJhYG5CJOJQJaJ/   ,. $da$gdfy$a$gdfygdYGFfK $$$& #$/Ifa$b$gdYGl $$$& #$/Ifa$b$gdYGlFHrBZj0 gd`xgd/VngdYGgdI agdbxgdbx$a$gdbxgdYG$h^h`a$gdYG$a$gdYG 8^8`gdYGFHrBZhz.0Z\RTDFfvxDFj ԽؽhYh`5CJaJhOChz hI aH*\ hI aNH\ hI a\ hI aNHhI a h!ohbx hbx5 hhbxhbxhYGhfyhfyhYG@ hfyhYG h[QMhYGhShYG68   RT68:hl4r 8&,,,-- ---l.n.//4/6/t/x///п㶪|vvvvrrh hY(NHh~kchbx5\ h!ohbxhbxhY( hbx6h{ hdhYGh-h[phI a5CJaJh[p5CJaJ h/h[p5B*CJaJph$jh/h[p0J5CJUaJh/h[p5CJaJhI a h'NH*h'Nh`, ~ RTh4pr %8&.),,- -$a$gdbxgdbx$a$gdY( $da$gd-gdbx$a$gddgdYG $xa$gd[p$a$gd[pgdI agd'N/0040556 6899::::;;<<J=L=p=D>T>??@BBBtCvC`DbD$E,E2E4EZE^EEEEEFF.H0HfJhJJJLLMMLPdPTT\V^VZ»»»»ןןןhTh{hY(B*ph hY(H* h~kchbx h!ohbxhbx hY(@\ hENHhEhdhd5@\ hd@ h40\@ hY(@ hY(NHhY(> -405 68p=@"E$EEELMMhP.S6W8WW & Fgdd$a$gdd$a$gdY(gdbxgdbx$ p @ da$gdT$ p @ da$gdT $da$gdTZZ[[(\\\]]X_Z____6`8`:`R`d`aabeffkkl.lll*u,upxrxyyfzhz{{{{\|^|`~b~~~bd€Ā h!ohbxhX hH* hNHhhdhX& h6hhbxh~. hbx6 hbx6h-h`^h-5hk9h-5CJNHhk9h-5CJh"hY(hT9W(\__8`:`aadjjkklpmnozo$ & F J]^`a$gd8$ & F Jv]v^`a$gd8 $da$gdgddgd $da$gdbxgdfgd-xgddzoqLr>s}|~ΌЌ$a$gdH $ & Fa$gdH $7$8$H$a$gdHgd'S $]a$gdH$ !.! n]na$gdbxgdbxgdbx $H]Ha$gdX $H]Ha$gd$ & F v]va$gd$a$gd|~z|fpHJʇ̇ڈ܈؉ډ 2̌ΌЌȎ؎@BLNln<Z\<>@伮hL7*h5>*CJaJhL7*h5CJH*aJhL7*h5CJaJhslh'S56CJhT hH6 hHNHhHh hbx5h@vxܣޣF"$&dfhVXZNP§46tvԨ֨بŶݬӬݬӬŶhL7*h5>*hL7*h5>*CJH*aJhL7*h5>*CJaJhL7*h5H*hL7*h5hL7*h5CJH*aJhL7*h5CJaJD F&hZR$ H`a$gdgd H`gd p#H`gdgd^gd H8^8`gd H^gdRħ8xب`2tFHЫ4$a$gd$ H`a$gdܩީprܪުBD̫Ϋ4XZ\^X,8`b¼¸hk9h&U5CJNHaJhk9h&U5CJaJhHhbxh5Chbx6 hbx6hfhsl hd@hdhcShL7*h5>*CJaJhL7*h5CJH*aJhL7*h5CJaJhL7*h56CJaJ44\^vT"8: dxgd. $xa$gdslgdslxgd_qR$a$gdH $7$8$H$a$gdH $7$8$H$a$gdbx $7$8$H$a$gdsl $7$8$H$a$gdL7*$ Hx`a$gdbVX68:ln|~ HƼzsmmia\a\aXThlhd hd>*hfmhd>*hqw< hpEH hpEHH*h hp5CJaJhslhp5CJaJhslhph<=hbx56hL7*h`^h&U5hk9h&U5CJNHhk9h&U5CJhk9h /5CJhk9h /5CJNHaJhk9h /5CJaJh /5CJaJhk9h&U5CJaJ `Z*|~~$&gdbx $da$gdS $da$gdddgdqw<dgd $da$gd dgdp$ da$gd $ da$gdp $da$gdpxztvxFz"&>F(~$*\b&08:tp"~ӺӺӺ𫶫ӠӤӠӕhU(hbxB*phh2<6 h< Ghbx h~n-h~n-h^h~n- hhbxh/Vn hAhbx h=$hbxhbxhbx5CJaJh=$hbx5CJaJhShlhNhdH*hd7&(B&*H@gd~n-dgdd *d]*gd2<6 $da$gdbxdgdbxDF4 6 8 : ^ p v    & ( \ ^ d     H J          * , 0 2    ؾ󤝤ɤ}}}rk hU(hbxhhbxB*phhbxB*phhhbx6B*phhU(hbxB*ph hhbxjhhbxUh2<6B*ph h2 hbxh2 hbxB*phhhbx0J>*B*phhhbxB*phjhhbxB*UphhbxhbxB*ph*@r    , P                    $a$gdbxgdbxdgdbxd[$\$gdbx     N P T   B68:\^"$TVnpr68PRTžٳٯ hIihVhV hV5hIihV6h+h|hbxCJaJ h<hbxhhbx5 hbx5 h< GhbxhbxhbxB*ph hhbxhhbx6jhhbxU;                           $a$gdbx@B$$Ifa$gd~Yl$a$gdbx R$gdbx$ da$gdbx$a$gdbx 8q^H^$$Ifa$gd~Yl$Ifgd~Ylkd$$IfFF #   t06    44 la8:^q^H^$$Ifa$gd~Yl$Ifgd~Ylkd$$IfFF #   t06    44 laq^H^$$Ifa$gd~Yl$Ifgd~Ylkd$$IfFF #   t06    44 la$Vpq^H^$$Ifa$gd~Yl$Ifgd~YlkdO$$IfFF #   t06    44 laprq^H^$$Ifa$gd~Yl$Ifgd~Ylkd$$IfFF #   t06    44 la8Rq^H^$$Ifa$gd~Yl$Ifgd~Ylkd$$IfFF #   t06    44 laRTpq^H^$$Ifa$gd~Yl$Ifgd~Ylkd$$IfFF #   t06    44 la"q^H^$$Ifa$gd~Yl$Ifgd~Ylkd$$IfFF #   t06    44 la "$@BPbd$&Z\^`b:<##&*(*\*+d,56JRJTTTTU@Uǻǻǭǻǻǻhjh0JUhbx5:CJaJ h7hbxhvIhbx5>*CJaJhvIhbx5CJaJhvIhbx56CJaJhvIhbxCJaJhbxh+hnh:v hV5 hIihVhV5"$Bdq^H^$$Ifa$gd~Yl$Ifgd~YlkdQ$$IfFF #   t06    44 laq^H^$$Ifa$gd~Yl$Ifgd~Ylkd$$IfFF #   t06    44 la&\q^H^$$Ifa$gd~Yl$Ifgd~Ylkd$$IfFF #   t06    44 la\^`d:<qhhhYQLLgdbx$a$gdbx L R$gdbx R$gdbxkd$$IfFF #   t06    44 la:<jXZ\!~####&*(*\**.+^+++d,f,01 $ & Fa$gdbx $ & Fa$gdbx$a$gdbx01"2445566= A0D2DRD8EEFbGIIJJRJTJP $ & Fa$gdbx$a$gdbx $h^ha$gdbx $ & Fa$gdbxPTT$`0Qz79'M!S1z, %10Ymޅ%!|rmygʡŞK`I`䄡ok21 $*v-x`z"X0m1 6nj܉ahp5LŒ(V Vp ~h4eeeJ2W\57=ɡ#}%#- u-J ffVUU͞Ez#t!AnQV\#, I" dfZZYRDQ`6k>tB̮Hę$`2`okz%P&ҪtZ"V4jL&?TVV6%O;淢@"Xں'@?cj^/̔B@VWWsߢXV/h$ 7XE#>,hDw9un s3S%Wh4 Quc (`I x=h MMM_5Ҿ~1$`"H;8<:.+)`xg7&>_k$`"%o{"|LMTo}oeh`X C.dffѐ7rt"| Ēᓨ%-WD/B^k2Zm8/MDK}gd qsl XlՇI = ^hHmVQux3AxSU={a+:*A0xVX,yDe,eraIB4rRjuMMM}VkUUUmm,1@M0f,6kǣQ_va@4咢;7FXEUVVX,(``ZFI#}fkk, DH;?+ \C> F4MeeeEEEBUݽ{7m_SOAnj( |Iva5fg%y4ZmQQ JeMM _/III~z˖-Jewww>O˾ Wy [  P3 eyy޽{A$** B`I|(0 (,y=%<`C.))Ox,5ےd }av+K Zdh$Dŏ[M@x-Ym9Jeeee?YYHvKb' wh.~,B iǣ]BQѣGM&`@jDtD-9O.BpLXk bO$D +++y˜KOOOkx8iZ}@S$E1QuAѪ;7J*Eۥޱ-I޲eI>bm+V{E ga7$!ٓPYo_vz/`IXDXloi5*~"O"Ja6;{Ʈt8gnXh:أMcea04%{%Gcznu;gƷM?Atz0| /KvX[NbB $, tFs9Pޝ;͕fk{~Xu\hmkm-Vi޲X˺?_>:øñ,0'Y}{ JrV?EQ9U-o޼Y}A+Z:=KM>zaIf SrI'}đ+'g&vIL :ŸJ@{g`m1 W.Y.;{/eGd]C]LSW&]w»Խ8,:lس_DZ$D'(`PN򈔩OI*Tp3s }L\e˫?T[6y̍_DrSyu|ᑀ.Iunm4`D{ք!>2qEǰ zgY,iGj5j5]g?9KV<0 F&U)X02؋{" Cw&^v,q2uxG,ɝEXoaXIIǟ-úƒ à[rv#hX`&k;?w?DCss )؜,KB4`h8pJ^o1bf&Q2Pt4e54!4qRrǬYo` n#(Ӥƌ4xKf ~@QOK*KXVkyyyfff0Rݤcv+?l{ X, %`j@ o€="T"lU]]L7#$AAN?霘tN|Z~VINs#a < C pv1Ɛ}0aЛð@rs?c`0kͧizݺujjr)˖A-jkk5 ?d'(Z V:dBp蔝.}[w7COTߎ$ISH, E?dY@`<@x,N$2,rm35?Gޏ˨aqNӷl q0,zzzWPk4, Ng4u:@!1(r RqŢ4Uo鮭ߙ{_cuM_m<8QgMۚ `0BnPju`Z9%eiYRv򕪇%AN hUJM0K|]K~.~mA07WO*,q0|3,90n7u/˒W/~փ Jh41L:رc)q/, E^b@)v̛t \2\TӧSg^(74MXyϡ((=?п A`IrK)?pJ.b|DRDġV phwt;`/ եMl]y Se$}/9I䊘+Vle(ji"X^PF̽*MӳZ<4E29,سBR`Q4"l"|D>Q*eeejؖVUU3f{bEs%Å$mfY.3P)0 We<$t 0p㶆jôsSn/ښQxX`\a`Ӯ)X}wz ~ɭΙN ju~~~aMr!17h>f&&y &SX#@I ˥ \CA@4Tk9~U[^O\̠Ptˬm-#~&ɹlCڲ*'w Iaaa~~>M 6#h8"Gf&i6#Z{v~n']xIw CW}'lj<]?_pi?gJtsz;sIv ABC=+8 ȥ7 ٥je2 ?~޴ U$Թ4HOYr Õ}oͧ;ny .sc$5ҮOn23c]_eUN|J. )n` n3`Y!YJ *8%D|Q=~& ³lx1?Y,Vx}dYvnmsW]Kۡ>G[~W{n!I *eGNPe8gP8aBYNsqۊթޕ7qu˶lI>6c`bId!CRݝTMVb&IdBԒMI1;  $!@ `6|[>ۺ,RՇd%$zײ}_Lҥ Y򔳖(CO)C p][{363"b#j_A(c^9$įiC037=|! #j&Ü^oz+\TPdI^^Z&?״Zw}!IG ܸRr!Qq0BPbg^5t76PM1U6uEBqir&_@x~,?_#_[:f.S$d/ hq䢌Oa^$e|BԌluqK R\A=kY`?3w}.}>x8'eoQDNXYY)mb{pځ*6W NBJPdZK=CNі˶)gcƆc1ڭW&d(Aؑ:oQ (\欋0x1LEL'#glH.'0٘C?V6[ @FLڋH)탿C5>lmnH9RԻt$TtLٵEa>nizm(V*@hk}4;)穾&FfŤ/VRͦl'$ 'f>C<'f&> , %*z>x4aU\t!#&Eځ/B=3]<괊3B%ͷ,g-aۆN8-B #3 ZmML-vc8G(6=RzqrܵYn7.R%ǫcCtUޱuٝ-;fuaG{A몤[tՄ4r_t %J/HN{];T EBh`q9&vm]V^~ h7[R ^GXKF[{H1'fh͗f( <6a6eb@]>m[G$E(ڬ1t) D{uK Zd,YB sb9ɮ' fpa y3]o(,Y!+o3UCrcYt*t)"YM%!'O 6ݽ34v3 8 6V YD ҃y9Fl#'~͘@rG%5Ir_)yP7tXhmgʣ'$x Ɠ·!`F 2uv5ЪlhH7u/*A U0-׈o/4$XU+d+ g>x;O_ $Ț'J0P eկI~+]fomi XD+)"YX|c:ݚA&{O|f6[x{T/JCoyT&H;6%@-E)M%DZ4)il"b#lFݖ+U wlzۑ3G# Mե.b3ksTxI _QbB=3nr??H-/ZnSs /ci0mXPvm~z6nhwN`'My$~iR 1( 4:"|:vq&\$5杛VH D16Ҟ ؅{=GyMtjN^~L2`+#]BϬ$iv,I/]@$K`"A`Z3Ipbm}eڂ$e.* ))j"!0Tִx]2;E[xNug+k}z=|}돇0V5m.wl09."Q LKOS&0t};}NTB[ߟ>-o>LG%?=^ \i4eilKrPk-l6cynljrW9POG$Tִj:"A*-oki{w, (-ʤ3G6vL,E+# #/:#a6vXIqwF%la%!k[C\gZ=:.- "apySHE(--}j:n6͆j!O >t*>S@Or98L3OIx~@ag}ƾ9r]ߘ=n#J+^ZͽCc}D$Ǎ!P1K Ըa"$GL\1Bxڢ# 7c.}Jy{"H)Q@aN5 IDATr c/Yam6Ӧ $A`c:sm3fV ra)#eyhrKקJll{bq$CȚF%L~N;n7>l=GEmNҜ{+NW 7 !9ϾLWg@QaZ,Il]ک+g[2#-ýl8}Ux=>kmpƼ+*<:!W4[f?%&BI7ʕP aְ8iLk Bs|@¼$<{߻ίK]{^ݲm/]=p55Fx1"JJo+7и *#F+B:xm)(Jv8Kgp^t5oll”D$ M i+ k]c[bs0KM uߧW*A`ar8-|ɴ Qii%yNߘȉƆhPZggRŏphH`#>}U}aQ6R6ظb@ U c7bҘ5 d0]=[1/|wO`ܵ` G lF4 ZSo`on dBU#b: w%*0KMXUlwiÑ9p~A|LuM~]j1}mܒ/T)Tl{yYq\Ў{.z LG_@k~$~q!Ep/,ɾ&e@k!;}?vv,E2M]Ý"qdk<N vBsB1kB@yظ$Iq3(4R!@ZZ)VENцTmÂM%R]J]_Q_mCm֧$0dHN2{*mwCf[I_v tX !JLZz͒c+(!9:q}-9KJ.Gd,^"Cnb\guy9 屔wռ}3}2͝}*e{vyҔr 9y7.5OJ >nx,ne].g.%}6At[EV#dfKkK_BOCǽ*".>A"" kWm\,UgٌӦ _>tlH7Vadh|ʤ('c&;$1ANԈxNd ?*`h@@.V`[* .L ;Fഛm}-$e`b:<(zU@V9. !mRB (6CNܒlP%k ?S rs.&[pUJf!@a\Sn߰` $"!x޾1ʛgڎKdS=)eU|deIˁV$t .&/xHjfC:"ĪؽUZ.ǑeXg X[Ys쬻l2~PuB\ Qr}*WS`5ܽ\d IS֦ۜB?w(`SZY{蟏ke+ !BXԨ{HJIa"nCEXl[&ɛ DB-[\!bDamE7 NE[7u_eX_ /:qh@$Am0Aq׸aS#֎ D:MTK& 5yC?cr#M>\ 0QDR҅'1\o.X$HvQw"<“t$6K;R0SC[j4'd[;bX f-_^t`&UaK=!EENH~P– {@=u٪`QK( Y"L;:ξ]Xu^^_%NWRNju{+kb(A˓㓹-#v[H`军->&ac"dG&ɜ&z"ݜj#`#Shjs쎣%0 G44kbn^ր-'>:|ePuMʤ=Y}L v_.}޼K#Q=5B'0_`O&J~y p&!g!i|<("ɴ#>w:r֥r@W8lDu B!D4ZZ9^3$$IZ9jhA-vrH.Rl7@BU ;NGU "@~!j6L1ggJ7=pՒCp@`[9syc?U+[YP\&0q 0ѻ$d!L 3!Ka"l]>!.Bٻ覎3\ٖ,ɒFlAv<0Pۅ&1浩=KnIC6tflBMS /v0P0dY?^%Ajܹc1a2TIJD"P==98{/B$s3Tͨd $0$dT%@'J)&|b +O E3rMy>+7!!$:%櫜Hsț%$yY<V/=n z{1"c[UZT^]O\ {CnQP# yah4GEBd}vOa3Æur=rʵq>wP k/lFeKe.H =kؚq|[caa2#@H6?:u" A-SJ$dQi#C~I.z׍;$MhW>"JS0G@nӚU&y՚UՇEL] < noЇy%פ"צ?.!IMcK$ d09"@DA,IfƇBau[z;6灴rQ1Lfhx9 2`:oZzuy"zm sʹ6#F'u#B@g| !ؘ5Iv٬Sf}+]ʽ]?}; J] d `#K_d(+z W?IK P=#^_D.TykK.~\p 1o*JH bI^+D鍨>gZRDLx8#^/<>qۊʚcU?.AC}Ճ#uЫ['bNЧ@ce.Eq4Fe/֋W f-m({,%MY1?ikM ݼ`nesv185\Lbn>n3уmG9i 5b{pқH̎TF(3Zz͹?]k$`KBEb in܎JXܡM`@J֏0U۪O]0^4_#OXe)mΉc禥0f!D"x1:FEFH#^-mOW2r!&쬓do(S\z̻zZ]2[ R8̭k20ye&#ظf+.k_m+ H ? =>ܻ5uUfQfrJFaRCL"Mrz Ӟ_ ̵]ʽo4R ~'~= /#1f. TI"AqIs=?YsRdSD!1])+=b 8Κ-azxZuE2&"AFSUˋf=TMߨdʗw4Կ~ndbKu_n;@ h.kH'q`ǦX‘jewz7'Jj~:Gj %Ґysp030q [aF` j-!pc@˖͏o_t&g(R8ߪHyQ*ڗWܟBFp_;O*?:4#)AfL a,%;$EB]]]ff޽{oI<vyj|Y32g-,L~zOagߣNywMcA)4^:rQ7T⒣|볉o~-f+0{&G-A)AqHJYYJ*:QL23pV@MehhԘb&;B9эbtlj6H6"eo5tlR[?x-+%06HʳHW5B%e:E-+/|744 Iňmʨѕ!ӽ%EDOsII5 gł/!%|!4+k 4KCc Zcx/.\wY.?fOf ore .@ ;o\B;UX'r@vfqKF*y,qY<9"^v?ڝɁE\:֘~KNg1W鯺/:+[r8 @JRa! s2 dT񚚚|&Ǐ{g͈]a2ҪU;Wzh36&#6]3~kJ#K'G5\7ȕT'I#SG]i -|v?eZDӊ#mv E"NG˻HȬƇ`H,[-7`n, '=ay_vM$r`㢒<8yY#M Edu :: o߾R`0UWW@eeeii8YUk_Qpk5&{:%4_Z$P)7ӭ=\DGb>ؗ?{t8mࡼ]Mxf7 …W[r!+>}Y1SzNkvn"A* F2!Z$&18^B^[x+!'@FLYR44Hp @FuS «p(|D|6$А"233u:d"&V[SS#:56o]tF>q Zv>.dn:y{23N *o}|}9)3It L- ccnVO%\QQ<@g Gs>;y"@#y?n#0CO m; Oni!:ɻnʭD6?ܚН#PHʐ{MʋK=E艏 9RXu{ !{?3좭&XHN?Kؽ% >11Au]ׇʡsǎIUTTH8766`DC=7HsٞfUK7>TJGeA" ܌ TԒ BOD"&w7w?Gn P5L.JPR.с (z _C|D SI7]OߟV"&I9y0 B+-] fyN} aGjeEx/;I&T` )V>~"&z;'FzenV;tLQznC>;pWTT۷/(V[[[[\\,^wjjjtΙքU; B 3\T)rC`妁K49#u[B8 ϼ,ΫloZ!' <FJ(U } A iF^CzG'!eo 3?pW5% Li(~bXL*s #ܔH\ 8,+`bYWzTX@mOPky+GN`".O2yb^۠$S3+`żQPw?9V{ U[ X` ,h(7w_~mDАgJ_Pv5摫^VWW~ ^/***//!jkk͛~:ٻ(+}nX6m5?ˮypŵY~!]*忪y@C\ yZWaRe} S -ǀğgF3}>tsOw4UttϨO~-[\CG42HqQM:?/Ae? §cYx٨2d4f* D4M%KN܌~)k10eNLhcq;[#u1);4øД -\Qy!1̮HMP%% w $].f ~~K ߅%8 ǚe(r3u-ɑj$}믩oi3!.83\gm8ps?:uY q 8˾4qurĵ5-N,YnU}ܬYappplll29w~ж݇KnU ABaCf Fb"u|!bubxRjrjty)rt?v*1ְaydrCmd9C_b4?ϩ''|`BIHsP""#%kݡǕBNE=6 Az8T,-J,jq#0QCG1}n,.pB )XR.ʾ( eUJym͙[3wR|ƞvH-!]"{ _c*ayMER68r]kJB ;)# L#q %SCWؼr,!1y$(N1µ.43K`at*-; 6khH : )'&a~GV6/'/3XzE]\7_0ʚx~)ll%/GB_]>XH+C. ^Y}Ck@#s@Wǒp(v |Ɖš5מo=7\ fT9'1]7UHgQEĖd̀={A|`cdX߈?w[A-,=~ՖE|saHmE7Jo7HU1m\|)9`z`"ꟶ;ӓSxqubWcv:ƽ1fWAʚOX|chӠ賦3ˤ̵3zZI9"'JZSi6{o8#kz3N K eԐM`&vC,)(]6-Ȁ=ظ;Oja#BhUvs4=mo?>Z""d IXߞhoBNTWY[oD:ز'EA=FfM:CE`.ScT@K '̌`!Oï @Uy:`g !Kf ?:ݿXǵA`s|0HjmI3S&G wQs"dOޫ;"ua<0sZhsCT֍=mܫ.aS# Tw%4Y*NJ\{$FWU0(dm٥)*p(l6},8RڝH?Yb(xywv&VVLbB*zsYHi˃"רup5ѯ20Lm}8(?2Fox]sX-PI^x LBu&172ճ9ld5YaNk;&K>ߵ; UBѧ8/ڂ挩;\5xw3+8W;Y.L!?&[V>SaQ?;ўFh Qca.O|/vv?%Ƙl&2V79|'"Fk Q&ȃ#97t?շy@ͩLL&4s d*gEy2KZsx朣x{b(K PbX2a0buЬGΦ`sIryI*L8gbQk3&ԅk[Q͝^Iȣ/?CQJb%eV8te;5:7b9fEHT6;++Yס zA֥U+}ZD"5mkO>/XYB1\ vcu;gU| fŸRVQE_o~NBoybN?ҁ;J9K  vF_5j>  (݉΅@7I_[W[|aHeVmBen(k4VsQ]y.KH֭L,O+{ {`,-v";Qmhpe0iWɁ$Oڌ鉯ϑ AvTr0wECB4%~еm>:*"QyP.aۡ {{>"&8rܯN _G#~RDOΟ.Y}T0MZsi:'7sZQ%+:Jkpjbf-of,7jZ 4 \&5 FUl1g.<ͯ 7Ȑ4ϐdn{ᯁXj OKu)w ]jۊ=oƑCai;y7iTFM 5?n8A4\m՛X<&3ȪjkZ2agN'zH}(1Jƒ}cɻ?۳,9 ŖJ%_&/^ j=3Sק9o5v>/KEk1*ErG][. S}a0Dv~qՆ6W((xǗ&2D'r&_0UrL "NҙhmeO\\Iccax}bRݎ%SGN+as*H p!TH$,ewW I"ԑ``_pR",8#.JpG˄Ci%5Ą5mW1WA)^-l~)!S4d\đP2%愻̝Xfh;J4B%Ŝ9\No$95!V!ӹ䰯#{*&ARC pӶi'e7D(g=\ӭgPd\EAJv F% }" _ЄPSɣ;JT f,n^V_IZwLhSTa!iP2[f eoio:S?ce4^rx4  aŅw45e3c:MSUaJܫ+z1R tw׮8.qN 72R=MmBQԕjwd$]wEbp"JTɱǒ3MmY_~\ըfUVwH]i$|htATřJ ̻QG~X6{Z̨&S AP?KBrnSVT^rv}ncX2'v8Zеy& P=qaHzA Li`(V%rq1vqQrar 6S 'V2Sө#YHE1p,cf4cJYN%@ 0d2]|#r,]$CN-. hI?)>w "`DKFݪK&tqRmfV}gu}^Iq(K<8trӺs8KݸOKXDԙ5˫Ǥ5@L4W-y[Z&y,"ƒ@I\HxBձ#~g 9Ԯљ* f-nEM\چgxg!y_>ѥ О FVX&c]j#^D nDKAVmEPKȟL"X _Q؞h7WXoQrLZӧ'?6gHRkEuki\g?砭C'?𠒉#]ը߿1>DobSo887^&zSp4E&Cjf+pTQ%)d6VĄtS |z0PʘTȊ10 LL5kbP+?he$ #c%9v2ԞNf{Xc eٻ8,}~n_`gbAB@a ]lf$XHKVX$L̏~@c3#bb.h5 xV`?wԽ8vSI[֭vsWTbΌX铹)<\a3Z4PMw&Sjv'ғo'$"Mw>1>Xt"d|&7˩>!PCpz'p ߎUJ*i{+mPRC;{7 ? DU]8'SPr. F9̰ ݝCt鬖"|ׅUa,Ѱ1^ΥAO$r+3OJ֍FWB,<'6RDG(!6(Ƙp6BELL`Vp0Y*٤eJd7  495,^-=Kem[E<Օ$lM$;7VӉ6gz y%W1oLhxwj^V{p=.x83|ugn]LQ?CIonH>_^_臋]x\)Ĵ)0l뇩U[z+6οvWg4 h^/EPWUM8S7 vSz~T/$hyl_g9vس-ݳXHB,a뚌xˬD(}cCVDaqo iK&RS 蒄RNGaXEn$RbJnw;68UU`GSj Sn,>vU)47J%! 9-"^S}T˟ijQa0|SL p,q^UrT<\}K8}+]Xh=!.yK3EG<ޮ Vu")sf\w2 PND}ٱKD޷#~(fg#M&I1)d5\JVElO\(h%cDlP\<3ƈx"9N^ᙶj^l> \\$$4l]YlԾOWNYS$RϊȄ!uF3VUk .\\lKE_XMӋIpаuɣcq~™s ~7:^bŠ!T IPf.~s0` *PS *K=$; <;%VJVɩ3c訸40B4rQ.DuӅ>}% &˯W&/pP"8&dWuAQO65}Jl'GJ(#eC3tE kU=x3.t\8*R$WUس->q^er]Op33uW1?D ).DkM|*|% yFdH_h{ڻ2K=xۓ=yqה l)\;K`;7ͩď}S N_Ωw^M,-Dk;ǎa[NY"&!?k=sH)E_X'>f)Rh={0qc8vurǕÿe08{[Z4:_i멎LI)ZtˀTn{5E/}l5V< |@ŬT0 Q$zӊ\DqX. _nmU4ڔh]%;Ⱀt"(n6R5Hd2 OG}e H661{_ Q3Z/R`%8oGKi22 {'uXg,>F'h{w渰\0 s0}rP9 O !JXb a/R bΐ輖K"%aXwPgmtbB%v }tzY%3U=g?Pvw8o,3KHT-l˂XeNus]S^+NL q]/仃wlz曚~\@^-^?<% [|y{H[cO{noΊ<7>qfmy`2 Ec2] %kؐ;H}kbK i(6{ =:sZY.$YlL_g w;?p_\<|r5A E<^W/ ',!Z+At}2%DṔZ_ɠR,M)UC)st?\ DTue j,9%O 4޹UVME ѷ0q)?>Y_drvkһRnKRu3i)pEEjG,yְZ^:-j V?s~զ`GHʻuJ\8ܶGqP9:sq_W}G,ZY1 &b㫤G e;ˁ~.W"uA6>Z^gN'`rM؃D}dǿovA&N|-[!qpyBM ZC5/eޢjOoO(xmO9Š$ڕ5w ҲR1jD<ibmb&ʅ[E(-;K\P(\g.UY[ $m{²ɧ_l~<}@uE{g_> $v+KVW,Iwצ_\+7|v+aP Յå9%u[w0(P2שKIpFel\*ZR\ ֚TX)!{4մf"zef@*O( &{̍r˒+=z8:s qELB1J%07jj"kf+ >]9H;R8G6G΂.@ 4>D3t^tuvi=0Pwܚ2Yع[fv"OSXu ^esP ߛc#$" +כg{hW $@S}]uEqY3tc"V <\po6eC4,h96 R3FqvՕ射wҵF|xckgLpRdNoH `wf}uX9txύ~?;ooUHamِ2qYvǞw.?}έWi2g>7X/]Fm]Nx`p^V,qA߁=a3_Y$Vq|X`[$S;ܟVCz\Wy:LL/MH؍SDW{;"+_(4V ə, GLM)7J%"W3A\]bػA Sy Y[/PyA?=ػWI-}pc`$aSHKN{9vݳu5.@.' xLprw0I#l=GBR9e3Љ"TĤt_I r˼< H?N/`05E|zu W<@ؙ w*q2;JP>lq;=x\ڍ۫GuЊ$?lp|w^^;Q0,ͷQj[}!րƚ'YpUL"m@&sH@Yw?ܣJP3FT@׳[NnAD|Zɠ3E1OETTx(2S)""28IHvlf{~y_9%?DɧMA9K>MXo5kUlr;?5шQbqKͩ؜R}݆a[b=;_ikA5˵BDˬfc Y2wdJ$Q/ABýll' +f{=~bǪD2skǓGP=.kjDD6m+%M(+%{ٷK)Җ ߦiziתKn޻W5ĪD *_:A'sԽcw z90tu7aҪ .{)t|5XyT۶.s!>54jH:Y5q#A{Ԭk1-c]b,R.FTԏld+aH2+)]j[jC ѝD (A*#ש uA%0H)!x N/Hi!^/SR-y77>QDB1 D++̏Q`2(۵3E= mxxk&CAz[f.o< W}nќyKmKmAcKNj{ߝ£g5Z{䁦eb$|v77?:&}AJmYf.۲yMtO,ͷY &Ϣ7h+}WXOChkjk5N(E`rw8[ÁsՕųgV.x|ןxa6ߒITz>ȝxBRH&SG:Q'In6(wIbRz61yHN 4̗g=_j`3ba3,2DE!DayFNCb C#q!"pk59:Jػ-b=?vJ`O>n:s6&ēJȢ/:r@V_y-S!I&./bT?-}}KEyqax:Qnͫ2SR2qZguJ*}e٧O]k΢j8<Zs֐f"b=F[H;yMζW/wH 8ꏻC'{٣ӕԋ(V |ׂ(DjHlPx-UPdVZ?c0`.⴨VfsvC-;Ȓ3rlܽe5Rd1-EÖ5T gQwͳC}+<9z~"2"T?FUMu^"I7zy@q 3*$U쩻ү s"(-/,_f.# .֓xq;30ڋF[pRSFB.}{uD>=m`>7`$`4M;NWqҡ`C;ܡH M#YS?6I*?cN^y@Pv/s1AYuU[~싢 ˔M)Eg|ۇߞ<&I4tl:,}c]k Q4 L0-ZՕl;#F?^P:o@'*u|Yu*|2*̪`e`g &+d_{?[5o7fo1ot'gAn|$0E~/lG7ћ?esfN$벝K&D8 rYD`Hiz͎fB$ skߤ#iyYW5o+N4ݟ+woY`9 Lg`ӹLHUvm[ww} e/,\Y9+,J\wi{+MD]Q[~1d,,\$p2v>9EdvOz: N}wt2L,/,ފAu 0u L0o& <&2 f:vIDATt_ d ̽Ҏc(Gjm=HOp@fB$ !GXFˎ!DBF5;!5  A$d D4ERUv F!2Zg"! $Kc$D8J,U+<.;& 4LpLj6VU@UEjF!!e":q2MR=]QT,rP&С=8Bb"lP=VR [xH{@$$6);J,L!Z}Xπ?e ŖNJW}] cL!"bQA #W&c՜` 0l)[8U?z᳍36)Dd5` @" S @H "$ @H "$ @H "$ @H "$ @H "$ @H "$ @WbõƖ&IENDB`Dd<j  C 2Avatilogo_uj1#" `bd}vֶ܎DnԎd}vֶPNG  IHDR @@,AsRGB pHYsuucQ2hIDATx^}Tս^إaD'vc `4͗y%1=1/H&/ F@ wvKY/zܙ{g̝3Y{O3w=;E444¢@}{֚]vW][||r;դ ą 3 ys yHՐg) 乿Zv7j:˙bEczeoAF1@ l4$|35Jv ?/17Tx qNCBܗ@@S /|"I LW| ɷzF=u8 ѐvIVxА~е4\ATՁX`Ґ*C%ۂ_)p`~N1]vMf ;]XFC EISS@e6&08i4$8NR4Ȱw%ߠ!!A)&$0>Z0]MCmRS*e(Yf]GS) |F! P!! MXPlא˭ -=5$r?z(U(dA \E _H bߵe,I h C{Ӻsu4$8GZr'Ǡ!!Uԥ5Q>`a5$ċ_q/{bSIVl8(*1ٲ ȑ2nJҐ`X$ b`$mkH6mFB5l.֣)d0Wl =kq8_wj @7dDk nۅpx~3OK!mA'*bZF.DH CCB$ & `#DI4I!+B}4$v?EL={n.RR4$D‘{TАz麉G+ ͋8^Ԑ/7ƨ!b L,Y;kH]lo6f 4$8r-WQ|[5C|Q4$jӚw~.6ܿC3➬!O2;<95ht4;tԧ֚] K2 jhHuQDC ! ٧uQA^q?(w*G16V'ᯆ E|d;7£ si]q<(?k^**?QrԡX`8`PaGu`!!+  Ar@앟7j%C*=T*!%[]ÚR4/8'LMx^KVXv7#HB'RJ=\]psZ>:#nyc{iƓ !!cDL1Lg<̙>  FHCBTN72xK2!e0mP1`|{gm-[6y6PZҬ!۹' i!g|sV<Ӧ \†  ɷ O盇%W4̟ް4zf ɷiFP?I1ƹ 6uK <1cƍl?B+/lH`R l(]! @$'`?XdPq97ff͚uc!ĀR-I F|(iQ Z|q[MNюh&LpH@# \ӐwW ;Tlxȩ BdPG5FIav*ɃD:Q~[kv92T%8Bn$ z  xC(r5i/r*gkNo>DaJ!!Or@Ra;ޓ<คxA1mr5^K|ſr,I Sʈ&n"3UVm5;l>vq7Wud~jx)eb)s#g^kc_kMPi0- #OJP "t;uI]*4Pqn_KZ< g [N?@C{=u _g 5B^hmnK_g}^!c]C%tHt(#bCgNpCvUjw vgWw' ]@ sN n_wt!~"xtLC:75q*tRԋF6lDeі~(T1DҔ"BFDf 1=S T>w7lhaGs :%$/])89'׏'|;דcs . DӮ@B'<]so=V F ԨچFi^AM4?Pא9 S %q|DŽH\*Gk,z/U/7ds') q懛`@wwvv ~2.-=/j&95s>g5$gøh$ 0`8mAN=X pB'3 ^Vڄ|O3vv,PHRß?^ٯ)$քi8 >I.N-)J"eTTAyvwn BR[ ]NHKHr^}Y_B[&sv0Tu/2OHˎKŕ@x;σBlw8voBn뿢GOxr)Rn*$ bI)æ@j-!!A//,8` X(^cRez čl5mu>[wk{^|#ޑC/cbNaL*n0xs|R jrl|/2%[0gx9_Hp+?7l` ʾ,ype_91;SQaHP `PqQ/ I+ub%j„x &}9w8WX%5Sk潌aÆ;&g 鄙%,fTh˟iH +p`2' ij/";.۶E>{yJ{$05X)n#! SƪUO~tfvgYކɽǡeGQ|bCAƆq/X*-|{9$j+/[#"MeD6!aӡ{^BBњEχW{dzpwh@ѕ<*Mmie՚m.|` aؤ?k|D5F,f\< S Kds.&Y `0Ue7 "02awB[Pk  !430]ڶDn~){^]uUS|Ej+5M|d.K-0=EG~i9_l~LeX~RBև4v*KOT'ƋHC#dV# o+16"b p|ґ%lHko\/H[IMOzz =ip'M^'R$Bض5{_lon~|<*C^m] x+ͿeJ>e,->|6gxJ \p=λRt RLCB4t%dD B(- ԆHP]w?7[h S?͎@©W7uZz%#rҳKr+j7ִGG7hՓtOQVӿ7ӌFXP]0>.W/CH G-jY@ ,I !t(42 +giRPGc_<'až=Dʔ u I#v)$\(W@N>K\s*Pϊhg`yG-^P FxӔJ^,|M6& Դm\3q'^=SDn~v{cV5n3{jfA&oѻxݖ`͒J7Av4ٖ,[0- &IPjZHG)hx{%AC#dD Ŏ("U޴iS6lRG>~ f 3w|HFgo|qi C}c,h Ӓ$ǃ PcdjkuzO, lak-&On@?Sd7tlj9rW 8e~7M %Ȱw/AdS?~ʹ+~sQ9\9h;I);htiNמz_#}gH~㪧:*0 ;4T KSWvNv7–SY@s 6 i1"҆V H1L܉UոDnH(c֢ѧN%brHwbh2%ݘ )r*h"k"j7JZ'&8鞋/U)ޏ~>;7 fRq<{}W8^*eT R ptάi1C -ZJb)5h;kHܜ@ZH0k{u7O|% O`eqӒeV~.PSuTiIvqʯ4ą?-2x=de%K"_X yVcTQ|NYYBBTg.W$xyyH.xa ӷ)fPtw^qAB#CKU);kշȢA斠 yK="i7$Ǻ0Eт 0^ÃW_M[S7 F#OQ8TIen̜WuCFKgX 8`2R-aײ=:fl*r sV$|w p`s hsܧ=/Y3؇#!D=Uk4D@K[FS؅-vhWDht!!d$)b6c C^_?{ekqն!b;[Nְ˔[ND4W'wz2S2I/ؕ;{DՅ(\0l+#=_7\H#eGWV4{M",nrm{u]`73U uJ>5X,=mتJ˭{b) !3˻ WAQ$RhX [ԫ6%EG3{H0yaQTa. VFWm[v5h N|ZmKrUox7N}~zP!1+Qk<7۴9W57\[? ט²ϔ\4(On<8%li5Y/LE@/\bY7T W Vj<,9/~0+% 73Q79 RRHkvW2wO}W*X}TaÛ>h {jagtO^nx&k "@ki/zpۇ^fmR‘R;3 0 r5OZv7kMXbeX. rx1(pdQEC->ܚdĉ ѐ)l"L,{տĦ(z^k u "NHECEv8q'&^ Rި+ʑEښtO~ -4w6&j:+yͷn!v"vLC??n٦ijkA#5 }\0#(jdH6<-+Wk{,Ǧ#z6\ ەw|hH6?U^P>l AjS)ZDCjf`#w',ÄKL\s!n"+_܍6B5UWdZT"Lރ^t_RS뎜~재MSʏNm-$?1#+&j)#̍dp;֨& ^SsQ62R ԧ]"gTl!4$:dV`'^_ܿD1{k7=Zkf$Ӧ*lSF>EC٦Yęj DFXY7Oլ=! }1FnP#c[ں&fZcL"HLPD4'dj]{٫.мdžgx[M|{24,q͵uȩMzYa_8ng3 4{y|"ggW4hަj;UJz1<\'6Ÿ"$UDsr ol;RXBDl2?)gKt# &ddq*wW$B!pbPgdd[Y92]ȋ!eɔt+#5]F]>ka봰61lht:jFZ*pJkC;}Um>ͮHOgO [I4z56!Y?"]p*av";tjjgSv*мa%cVGEZ")S!,v !e.qk؄ñ W3QKO7x`#M^ĻG{YqX`ݪUmR̊ܠ90Erӹ; w-P,7[wÃwZ֒}bG64Ĥh{[Y/2BQܨڙ\uJhlEz9=֎wd Fm>.m1ePwWAHG7:QtM frߵl%-BTnSȋ~ʋE7 _}~ak Z%?uHg9ѨdEsX;娲΂k{C*=<φaVOYg6WM-'-Uirv:[e^yrɞF#~\Ods[ZlbA9p "8 bI|gBLA ;.b֨q>,Ќ*5L{*j"\L™Y@GԼYu{QsG6biY^Ӳ_c#_O}KNOX K0ɽ,\ odW6 6÷&Wc:%<[u=43͚ T繦6ƦS\g oQ$Dյe b"D.% ndƌaG _lƊP# gpS߆tF-Uﳾ|ǰ~9Y ~'UjR!;MuF ~CJ/튐xtEKV404A6gtf~֐G5CFfqd%)qaFiv ,kŏ5i a/f7E0.85\0vahwIN$[\o9`/Yvېk&]sz˖Z_F:R4sҬc]P4n|OEcp K0wPom7^\S@C-,Ji}QHv^d{LAW{Y>oܝrO q6UX Jf B7Q,Pq&E{=Ep4ɦ yAraϠ $]ZQ`Ca;UiX*s(#YY(?ϕ};9c:`ŞA}u5EJrEU%v҆ÆՈ!z/9'8nRO^,YMwT> &ʗVi5|ERR*aߔ)Wfz6h ~̿4M*0ۭeA `K@FP?PzFE`k# pj:mA%Pbi^ՎSjOmy:(=ŋUP^#,>l.Y ڿGRGO|. i"Gw,_4eY`w]]sZbNqyQh!?#.ǐ/B[Oim9+'L,!J`\khS䉐>Փ&ٔ%d!`o"̓*!}0gyggEv V8ؐ<=cή}!Ȉk7WSn>iT'DzL @pɶM?1BOÝe$fIYFe"8yIvbzI@_*qd K32F[uwxRo^ےVyoh4j '5N,3O\vE#=|lxPBLi۝N/ q6[rT( VVP6* "/~.7Gv !xk=zؔvlY$-$ MM24ʥ/HW%Ө4],1**d øѐ~GUնvkU+^:Sk7n2G>8zj6w96 0|unaKcոy*?'Q}w=yΏ*VGm |2'|T0r;9zSVw;ycv"CMBHCs}t~wr B]mu(B_yge8wAu xǓmI|#m 煊zYN`Hd@؜m/Ʃvwj4^`m[Fr"|r+bP'~g͕Uk^\*i i2q!g733s:0CXfFZ&K~ؼJj֨|qsZy{Wo#ā(u3`ѓ=ũ-)%D+H%GH/nTV9ܙ$#HQF2&LNU;N16qW)ݗO Uw#,;eD?I4hQW<7Gw\@7N:څҾk?`?;ODaTAJ S}ۤ$=`ugGo siߝu53f(/5k3-Y\\l);r!k} 2WZ.|]xp{S+0'.l-~6o*M+ax9q= ZNUp OV>|lN?z'xj|:ڼz=?xLR^jo~˛F8)U~!=V-i.Y Tȋ\G6O$$@hGXdJ0O/rw^6`u( DIvhJ_z}oՊR4ζOC}G\x"#QP͂ ?[5Qߝdf}}f4Kb$+tFw2*Qc:=t7W%cOYA_LsoxŜ!/eg2|oVUFi͔)N:%Oħ XŲC "Jamm(rܟu9ШCMP3OxHσ͊* cyTpsMd >*"O݈ӋȩEC@S^;o^C1-#H jykcev{ְeIw =S)$ QKCY8|&D1ߩL_ҠajL{=??1hzJT痺d`"oY:0 *Z? _e6ǭ~}Öw/r5#%?kU!8Lh/J'9HxͷR=pp*MmڸL j~=S0]G2~W([-˖);‡EpPtC4~PG#l3naRȏuE5#`:#y98*T$rI+nU:69 F䝍UZOt, gK=P'ak' u?=KʛǂNpDC}]# zʔ)`X6Y 8bnDc_WdaD،w_7!!HT0)5RPm^` d!x1hCіSbJf)e%bH*mUUsH%D)^]&_r.McLKEDqyil9ZspX":~D!֌B!/ ?4 ˗tRgĺ+K\?xkQA; 6l\9l:`>:@ƅ,\r:-6fq%IH1gM$|Yt{K|Dm01łȎ?wx#à.3a4*I.Z #\\jt6Ea;uր(6Oٔf3cΜ9r 2xŮHHH@jLȋ"D2ҵJ8 sd*OD__UN%+x7'^܍z!Qzq!R%C7Bcp "Y@si4Rz \1hPt3Ҁ1ݾTct 2gS:L}Kn L@z4`$Bq_B2=;Lx& %V!!` K@%0 +GQ"N  ? 1ih֠ rQ|&XK ҒU* WƬR,aJUqX7#bB펮.4Vf: E"M{XsŠPTc'3NS.;ﺻnT͍4oFѥœ/5^s$\%EE;M*;ѩko?HpT(_WH٘0y9Ãvun|Pz28cb,|iؒW`;A%D+HC#aqD)Sm"#6/7K*`ΐI<@?,A!&"Ȼ)^M~FH@0eO3Ӹ!9IcS$uʾXCsfH L2?YѝdA-yX4sl0C4(Y!ϑ ě +%YwU!*.ǘS|n\̽Sh~dYY}QszXt| 2L`@)l)]P*0B@)r@?~,nWӁm5(ɞ Ck1c|)IQ@K~뇷W6s F?N9KQ- LHpE::E6 ih˶kC[ !C//rş^^r}cd:7a E+0x͏DͺƉU07xgQ9A:*q̈|Hml I(o^O##kHB,rgw#`\ l '!``˓g+v 8x;,Y H[7 fC>tQpTo`wJg' a3oz冷,TBݾMY-s/žz žh.?(JCBؐxp(Q aLL_3C-'8Jz G &^71 J/txͺU0l\8"-&qifs)KPn_f.GZưR,ڝaddSPV}LӰ1<#b$j4CU"eo UNzjÌX QEMISI(ŷY˭T[,?x;fexPvz[7Nj`&K@xcSPMWp'Vl49o"FLj$?3HG5.USFcƘcI^|Φ;*t $uQl4޶ /b*/ ^0kڰԥ"Qw$=~S,7C厌?$98C Ke_" q22<NJW91I= SeMQ*9y<&NJ*0)үpVI~4B?E$Έ܁Z:V2 4b^Ih,C2Zm.VcVmRUe9 t _K+iUL JUb'VBVDJJAW&m<^Ljb0ttUl $D-ȜՄ5a!.O!PfrzK aPm.\Sg˶JYxylvx1F7wCqCg~~(m#MLŒ8 1[?%vi`?A K {Z0kNݡُ;>.1q[Iz膷(1bԕl*d)i:Θ pMI2oIAXLG8M⬴ };7Z&A<$f}S,ӍL22scbH`PH ';Hxೖ+wJ)P1L6\lz!icnc.('?}&*./ְi= XfF3 !)PUiK#ƠJ2pLD4&W>:$0B ~ ,R#?"b!꺤QmuFbPZLp%<.²_M~(iF>E}` P!Hn^?6bi{eÔ[:yH7OAJ2 UYl9 {OYdY,! dd^ʉRVg]H@;ךwXFAڏGEr& )\WQE32XƌreI-+=NP 9|Ex)GV)rILViF~Vް9%e} ɥ Be4 *|_Æ]VA. n>>L^n΍cs:Q8b_lE^i^b9 cNxd~lI:  FD 1^Cʙ)v~G QgwɰFO`j), * ܣC?&F> wkI&k9>9ZmmL)M_0ɈdJ<spnkc:]!'ٰM&F.ϕfKD NqD$s'CݱG?])y}VCc.0R蘎?f"&zx-eR©Ǝf kh:~h7JӺ\Zr[+5kQ$ ʐcA$UxLՊD+=/wY\OΗNÔ &i&F>E8v[ln*[]Xbϫ+vc`˞MaOQ (qded078P]ix;\o=i'7I4$Y dTd~BzXL䴧iHq/\]Z*KRST͐uҙt' _>Բx!5uld&L>f';]]]/R9e*plrk<Mg!xth8a6<37l9Ԩp \<>t5YEK)p P3hv 7촬{Gݱ~K P&!MHq~.*/<$@n9 K[|${+0ԄN]M#sJZab1s9v( L&IS<$<ԇn*ϙ90`gjT/ Lrv*J79dy5 x颗1*;7RP5䖮%!:aٺ `4J]h#?ܪV}%H!#G/++)Srt֠- fWtU|k*պfG4'2kMx&Qȋ}k T2R,t׽;i"DΝ@읍g'ǝdioĀisGMaBy@T %-9LN jxQ<@ve\l0M}7^\О0AE̐mSvdZYᆎGk;~U`8fs#$MJ FGF8?WjSĵiPd0&@)(#C@ yɰb͢0Jf<Ok/H{$jf"a+$fq{$a[& 7BijI6#Փ!)ьHZL&X4CJKL ̾ƣ44Bc Ŀk~S>y"X[ƗLn!ah$RaqfLpn}G}Aiq))JКHNanu OZ!&﮻ nS8k%t2˪e8E?,YbYJt8Kx칵q.p͏gbb 3

.Gn(/)=ݡ#`D1 リ6R C"yE5<),"0#q kTU#:3/ulٸ#¢9՘a5lNo5|tG=%xpQST<~MPk)2M*%0//;L.ŸN8?ɞ3N0j }VU8%" qK :(dbdx%M8!mg BxP7$9ߟ`VΒ(6AL/#;5vc{O|!9ba!+=+NHtpVl9|H,,i\1eFmC+#ŢVϜU0<<9] ~ߴ.~kLҟa"iqKH w.vyΥX/ K`!!Ν"۸PE$^JEkc#ŗYr-d)0T}  (SKv-b%1:Ԃ-*4;eT!Hm !'IK" "Fj"Kn QEk$rI> ¢9e7K]ı$K{ n%_KCmsBfW>plD FBA&Bz-bz-ItF!N""M`/4xIyT4-#| zS=į|Зt# Gx2Tz-yΈ) 9wRHSDxQxF8(DBe@jؽLՌ YEOL)Şn=)I`KNznQ 1"JO@ z>Ж=퀿m7[4"r2jkzJ^-L=xeA@}phF\%xWY9£Ui#? `T ZF+Hϕ#M4/{cҋ݌К@kNfM-3% | kƱiQ*{MH4NyMG0t1lZ1 $R+Tn69;C A{a|D ;j`Qd H; zAUɑ;[*TH-*!xˑ&Q`C<FTLD.4o_OTSW3HnTd Bհ̬h„]7p=?`tsKشd0wilT,jlFc9vJU|^8> h*F.^Y~&U:~5(#_δJRYM |ݒi_ ԫAR 8g߽gX@ӫ>x!ݙlIcۼ76[9^9{88 Gqo<>F#jˡʥRj84ݘ6̊9x\kGW 2Ň3ߐ/{@FKk_몬`6*ْlvx+K%ԂQ2 E7 ٔ|^6<5GhG6eitWPNѤ;1 FUMLAi̊]̦ %wA@7Ϛ8<&\,^fQx2\|c/5;#ØUzz%؁= ]\yPrm|*==̩Z#6Kan)XbyY²BLmJcP1Dfqh :lzL!N..HIJ*HjL ]r/Km9#E]8 :@i@$R./ d>pJ@p)}Ύt@lj+QI+ݓFMSt~ᨖ<~p%ρJ"*5"$5-ǖ ,^E=9:%B-yfK7(oQZ Q.Jִխ7u˝>o<¿$8Ķ9>uXvwRg~S70fDLGu9vK݄ԛIc:t&kߘ +5#" ' *4i a7&bԼ PbQoSeFFܺQ#Ko/%@2Ъ v˄Ml~#xf{5IYydu650*+7$ACtzoQlG@ [_i@~ ɔ.vQNWyF%A4Hpщ_R&+^^~~Tb%h]Bj0ɗ4jRBΡ.R <^ng ܛ 4M:R;E#< MKF©u"ݝ'j>V+i!f-kڰ/2ĉHPT'GYF%j _OcxyWpkHFYO=jŸw TE E C L;:<]f59I6inX8z+QJ'|RT-I%ZuU&eR8 6GV咁KXWX)6FHk f$1Nۦ/Иta4d ^-U'z@sx|WD τb_k@Q="۸Cݾ7VUE۵30A>s~ ɓ{HZBBǾ"71:>/|cgM”DŽ ʤC#%5^1cfDmi8KFbzbP0^T<yiRY]X(7L4V/hY4›j>\ iX(9 A.f.YZ( XૣH#wT266?6HȖT06:f&G4ٱ3[gXdx4ĂQ2#o}gӑlL򎑲Q 1 N-8}LTQafL<D.#c+jfiJnXbCR5CLK P:TiC2,,9aG'I@ %xE_榪K )nRZʙ)c.8ha`{T=١F~WCdÏ{;w 8z@?)IsBU5|d LORSMA=!NLh٠%SREd^Sz ;BQA@߯c!o&;܉:SѤgVঠ&j9#:V8aWl$0Oi5'I.] P~GAF   /N7I#]pߕ7ԕ]23l`ؕYY | 5y3mLY$!FbJ >Hy#O?RV| U,Πb4nrJޘLsodp ;<$1l $O&Aq];'Kr+FqfYOGH {-B3 vbVPd@#9<#C`|~Ȧ&yw%ܫ^k@n:IzUᘦ)vB* hY^6ԡ^QBI g^RHjU˰" a I3B k/{ֳj*sFcnj?t8$ I#Ͳƈ^n6ܥՐrH`W;jj ՎH:l!hO.,vN.:;ޝʪb܌2 S[=j烰30kZy2~*R` FZ2~04reDP@B<$GdqsGދv` %2T%a)È#䗒igߙ#rdf xWR[E/$"P#n*cbj9P%J"crUD\U&i R˵ r P01Q &̻ҰD]H[(np35Ɠ@F^=4H&Q`Sh3sAH`ZC}ǔ#IbqQ[1H@PS2݅BEC$qP'%~ /8b *&/*2tabvZ{I" 4a "1XפHVy(%OJb"EUZ!cRS qjQH1+i HMȉLt ka~)A)]1"'gx7YH"#Qz(Fe3`PiH?>4Dc%2 W;ъSNurXI;;g1~ =(Ƅ_2`&O;3 >ۏokܿ~QEh}Hg \lFD$%b-QtHF$Q!0zpv{9eD{|>OU=JuO(=cÐ+ MxG0? /V>0$dJy€gɱ}4r5o8pI)3_n XtKЇ)*Ƿ#6$ ]S7馀Y{&'ۆS`n'K~‘3'agSԜtkaoi_Xy(`lp~<$`D'{zq[Y`T ǶRkF_Q^I+Ĉsd,jtU| :nKCXߪŔ 9ю;P`r*crƠ"Z5Aev^<|yɐ o"S!%QIV\;@H_ J(̇-- {$յͰco2G 湮X"|@ʃ0RG{dXbwHCqIa]iR9b70([3M 3(B⟑a GS4gx 3N!E~ҡ8W`73Ry.!%*ԓ x vH"-3@Q!$iq.RRnpE^z6uYYЌ=CFFy y [h(eWҚpP)MІb'>kUʈ>?jt_է7@7e*'P\`w!>x*$f{4@˘ <2ܧLO'fmiu$`+O$0y.[@ ;$?ϳf_ W=47zn鉕lq0- K0<{OMK%pBdT򾥓dtb$xPQ$E0O8Ѹyb5Em(\X3HfaoBmod޴t6%wsz?$΀$PG!@ir{$.8$hs JVZbirrVgcR/eT7s6:lQ.9@ X&Qc9>=F<gSZqCf oJOiJw!Vb")T~ IW?uUlIPiJVHX^ӏ==QUk59ڈ*4if*ɳMs0Zx 2}-갰!2"w%'o\}!NIk$lZWAQ &M@}/Q"pE8b`F|D gvՙ$IA:%YJ9Z.Q82 '\Ura>77X(^<9B=948KU֢ ~W$F?gxG[~vuVr@S1ޙ!|a9s-0h\(5pt>@XsDnIc; ̐yhhLVbGAT;ChIdr{9#]'CpDGXO ɤeh;t@N&UN%#͐K{1ZLO@r砫s}{OjQ"в|lJȋ ~UqP&nRmZF Yf`k?`7S*_BBNEmkbW\%\BnT/4xXZLK؛ڲ(Ku.cIc-2ҩ a78%H41X4lyeڿ ~siA mVA (EJK4%5;uCԱCɃƾ~DZ55t2o uו^kd-L&bJ 7p3V/cnhI WIﱀ/D*ꗕEn,)$EQVJ\p|+C裈BwiL OywpSūzybw>\Xc]T{n:^[iKyɍB*"c`r}TjDfj! Mnq-2"4Ī(aD#̉/xvj: ǣCZ/ޠ(Ƅ(̆h|+ 0hP#]&H.vޓ$xBx#:dS1`V"Ly3J%ļi Xqj=R/6Nd!V<0!i~=%ˤ;_#&fxVaD Je|bҟDm6T@LIP~P&Hui[L># bݦ=p1SdQC[@| Mg,b!O Ar!^ J=Nɾ0aR1`+iI6[%o7t!R v\$Hpz㊖6a6S|ݜ97мAyD U! ܣ笌2NOy`Ú/4%Ek5#Zi&xpl1)0a\h cw|O%OX8wFaJuKhhD/YɫncJ+GߓtM»Aofq}G#{$Qq૳EkxA;j>bV2\j02 u1\\v=qD~g;Y%pW/ˀ)MD v#lo3)aC˒,w3;4wpv)TLs俪V }U%I47f~zΥG\C.Z wY}ԛgm߷~ϭ`QpS4_47.aSӧKL 'ZO?{xisgO?v. Ds$?g`kL Pqck ?X() 7Dt F vP|"q>J%e*rXHCRB HG.! 'χ?<(M)tP0#6sJvO}UZT &gZyCr؏]h:4:oZ}PPsU+IqCMRRg%rfm3> }V?s3@-JfEpWjd;}Aܟ4"b<}OJH(}렫p-wCcgX-fEom_ӡ׫>$p*#PգwgS )7TeLCݼ wX^n&V𱩐p'6Tֿ0zp{Nnϝ@2Ԋ>L˴Yaȓtqį8#[ZZJdV3v9Rt Hͽ_3DP<4\JT܄ %93D<#ldWVRp$ea4k\Sհ!'`d#R͑Ԕ{O& y%AOї Wo^ɛ)dcU{R G?dl *I3?5=.2w|^SxC¤ M4 Y$Tߔp 3S^3<N ~C@ :66Ԁ82H5!bRNAW.`w@?|7NN|Cc} {g2%R>23Ȓ(/3&L KFJg-_Ӎx Aľ7!c׿[ 2vw'5kn t2AJ/c{Ī$uF@8C2yh<Ƈ0̔@J}@ȉ=JHf] {MKh3⩦GUgN~yCyMͦ`p U`\$EF iqD 9Lͨpe]_Ldd]b$;2JWƲ?싴%liw 9TQ{l3ȷ,EC^#  2{ZɅ~bpNI̢A%w1:1(`T"cpswZR >6wAkhh p يpTi:"p)R4+IrDT60A4(3"M8:gHdr3J1c4 5/Rݍ/}Gx#D[U-%5;5 XHȜ2`丂 W2XڣZ p' x5PZRp 'w!BDmw[uĹ7?|V˚ڭvf3Y \AXF;]2n8'jȩ9%lnC\Ҝ7"Du-,z} Lh< gFn"!3-_$``O%!7`|{F$H>($+Keg!'HH -H=`(f?H:#^bMTHH7,DL o^HW0/XVCazsf9DX!yFҴћj5~'x4 e#&7=x`A9_ԺSBg=Chuqb'CTKO!ؔpUT yrf=@رpq%7aP LU"j YEƕ-%k$o Y!cD~aSnUKL-J!';bw$8q4$"16g"? ı E~Oo&f@,Bۀ ⸋Z$M| nYP#{j1Qr,hxH*HHP`J6ui8HDS`@Re6}j?i9m$Z&j jq4s.d]Os4LZښ'9&!$$"0,S^ ar,_D\ی fNz$5||ҭjgvԉ3;[*d); ndzlSt<" Ԑ`kW ?Z %[Ѕ0rAOEАڪhl^CP$zc @ an +6LJ}CD՜4+@z%:`B[sT(!!*dM*Bv١\^B‰3_tv(Y7 hHp*83&eiωʣ$3V|ѸJu|z5$$3Uu$4cpPyOi A$H5Dϳyš_)I>:4$XQ<v`Dr8=װ4@@А>풻&SE@脿 *UJlQGޙzvQ7igl6=aS~;lY>'+4$ĕsMMM7Q Mc'4$ēoMMMWQ@CCFS@S@S АO544\E Z=MMMxR@CB<p4$j9`444I [S@S@SUАЃ'4$ēoMMMWQ@CCFS@S@S АO544\E Z=MMMxR@CB<p4$j9`444I [S@S@SUАЃ'4$ēoMMMWQ@CCFS@S@S АO544\E Z=MMMxR@CB<p4$j9`444I [S@S@SUАЃ'4$ēoMMMWQ:BIENDB`}DyK _Toc136801636}DyK _Toc136801636}DyK _Toc136801637}DyK _Toc136801637}DyK _Toc136801638}DyK _Toc136801638}DyK _Toc136801639}DyK _Toc136801639}DyK _Toc136801640}DyK _Toc136801640}DyK _Toc136801641}DyK _Toc136801641}DyK _Toc136801642}DyK _Toc136801642}DyK _Toc136801643}DyK _Toc136801643}DyK _Toc136801644}DyK _Toc136801644}DyK _Toc136801645}DyK _Toc136801645}DyK _Toc136801646}DyK _Toc136801646}DyK _Toc136801647}DyK _Toc136801647}DyK _Toc136801648}DyK _Toc136801648}DyK _Toc136801649}DyK _Toc136801649}DyK _Toc136801650}DyK _Toc136801651}DyK _Toc136801651}DyK _Toc136801652}DyK _Toc136801652}DyK _Toc136801653}DyK _Toc136801653}DyK _Toc136801654}DyK _Toc136801654}DyK _Toc136801655}DyK _Toc136801655}DyK _Toc136801656}DyK _Toc136801657}DyK _Toc136801657}DyK _Toc136801658}DyK _Toc136801658}DyK _Toc136801659}DyK _Toc136801659}DyK _Toc136801660}DyK _Toc136801660}DyK _Toc136801661}DyK _Toc136801661}DyK _Toc136801662}DyK _Toc136801662}DyK _Toc136801663}DyK _Toc136801663}DyK _Toc136801664}DyK _Toc136801664}DyK _Toc136801665}DyK _Toc136801665Dd  D  3 @@"?$$If !vh5%#v%:V F t0%65%a p $$If !vh55#v#v:V F t0%655a p$$IfF!vh58#v8:V F t08658/ alp $$IfF!vh58#v8:V F t08658/  alp $$IfF!vh58#v8:V F t08658/  alp 6$$IfF!vh5 5 5@ 5 5` #v #v #v@ #v #v` :V F t0865 5 5@ 5 5` / /  / alp2$$IfF!vh55(##v#v(#:V F t08655(#/ /  alp$$IfF!vh55(##v#v(#:V F t08655(#/ /  alpn$$IfF!vh5 5 5@ 5 5` #v #v #v@ #v #v` :V F t0865 5 5@ 5 5` /  / / /  / /  / alp2$$IfF!vh57#v7:V F t0658/  alp $$IfF!vh57#v7:V F t0658/  / alp $$IfF!vh55Y5#v#vY#v:V F t065H55/ /  / alp$$IfF!vh5 5#v #v:V F t0865 5/  / alp$$IfF!vh5 5#v #v:V F t0865 5/  / alpR$$IfF!vh5 5 5@ 5@ 5 #v #v #v@ #v :V F t0865 5 5@ 5 / / / / / /  alp2$$IfF!vh58#v8:V F t08658/  / alp $$IfF!vh58#v8:V F t08658/  alp D$$IfF!vh5 5 5@ 5@ 5 #v #v #v@ #v :V F t0865 5 5@ 5 / / / /  / alp2K$$If!v h5~55T5=55555 #v~#v#vT#v=#v#v#v#v#v :V F0v",5~55T5=55555 94 Fp T kd$$IfTF 83 B60"'~T=0v"$$$$44 Fap TK$$If!v h5~55T5=55555 #v~#v#vT#v=#v#v#v#v#v :V F0v",, 5~55T5=55555 4 Fp T kd$$IfTF 83 B60"~T=0v"$$$$44 Fap TK$$If!v h5~55T5=55555 #v~#v#vT#v=#v#v#v#v#v :V F0v",, 5~55T5=55555 4 Fp T kdT$$IfTF 83 B60"~T=0v"$$$$44 Fap TK$$If!v h5~55T5=55555 #v~#v#vT#v=#v#v#v#v#v :V F0v",, 5~55T5=55555 4 Fp T kd$$IfTF 83 B60"~T=0v"$$$$44 Fap T Dd =70  # A"j =$x3KF N@=> =$x3Kd(ZOH$2 x tTǿ&$< VT(UZHa)Z=mkm%1Aey % D7䡀jK G6sm& 7qg73U"2 +6Ef}S$G;Eyxq]fH+8iRݪh ta=lApi{c+Lw-afecrn :o@rs[R1=hnn[,b_vα|!ռnpCZv[;xr;X#bSƺҾ[^ƿ?GLG6ז*'\ӻA2$Պ+X즥b$`jz+-aiΣq?\Ze&[_V:~so(VAɲqF#zG2g'˖Ficξޤ=4` R?sO?:D]R󺍾'iNjiOXn *!7vQn\).OWaFor1*knV2I56i*nWN_us;}ҵDzc!dn_,`ǩz]Mvw\X\#;}}gz[NP_:ߜJx>KB%u/*gNu;gqOq4;\y<̵*̒eI_0]2e 2H`yJd<.8IKQ&h dX @7K.‹ExU<w.O;`z;naB}ѡ])n!t kC^ er.`yl<pQ 'gxpv NpyNK8]?w>:g>&,oX~decUϧU|cα#3+w^5NߩWg"LaO$ ?O ?g:< ? Ʌ3 ~f ?g>,j$r#]:uw6q'1Bk ւG#v]AN *YvߟtL 71mI7.GǕq ׅBJ;Iu/q(uX.mTWE@<8W5]פ9ߓdū=*b'TF+,S;&sl*]۸/M0taEْtc0RYoͷ1ۂvNv]\ t?IW˯|_jeYs-1c,5?캤󣏵פrFHv}fK8<]n|ť]z F5I9cśy")Iޥ] yZu [njk] wj03{!ʼ:uMc̅)9;i>ղDm;f=tj]X;Vּ\GOͱ _o^' ϑo>M ٿhEm]g;["7 v3s)iqz- $$If7!vh5_5I5I55|##v_#vI#v#v|#:V F4 `266++++,,5_5I55|#99/ / /  /  / / / /  / /  / / 4 Fa7p2l$$If7!vh5_5I5I555 5#v_#vI#v#v#v #v:V F4 F̙66+++++,,5_5I555 59/ / /  /  / / / /  /  /  / / / / / 4 Fa7pF̙kd$$IfF4֞P &J2 6_II ' ' ` F̙6644 Fa7pF̙$$If7!v h5_5I5I555555 5 5 5 5 #v_#vI#v#v#v#v #v #v #v :V F466+++++ ,, , 5_5I5555 5 5 5 / / /  /  / / / / /  /  /  / /  / / /  / 4 Fa7pւkd[$$IfF4" P "&*.J2 6_II  66444444 Fa7pւ0$$If7!v h5_5I5I555555 5 5 5 5 #v_#vI#v#v#v#v #v #v #v :V Fm `ւ66, 5_5I5555 5 5 5 / / / / / / / / /  /  /  / / / / / 4 Fa7pւkkd$$IfFm" P "&*.J2 6_II   `ւ66444444 Fa7pւ0$$If7!v h5_5I5I555555 5 5 5 5 #v_#vI#v#v#v#v #v #v #v :V F[ `ւ66, 5_5I5555 5 5 5 / / / / / / / / /  /  /  / / / / / 4 Fa7pւkkd$$IfF[" P "&*.J2 6_II   `ւ66444444 Fa7pւ0$$If7!v h5_5I5I555555 5 5 5 5 #v_#vI#v#v#v#v #v #v #v :V FI `ւ66, 5_5I5555 5 5 5 / / / / / / / / /  /  /  / / / / / 4 Fa7pւkkd-$$IfFI" P "&*.J2 6_II   `ւ66444444 Fa7pւ0$$If7!v h5_5I5I555555 5 5 5 5 #v_#vI#v#v#v#v #v #v #v :V FS `ւ66, 5_5I5555 5 5 5 / / / / / / / / /  /  /  / / / / / 4 Fa7pւkkd$$IfFS" P "&*.J2 6_II   `ւ66444444 Fa7pւ0$$If7!v h5_5I5I555555 5 5 5 5 #v_#vI#v#v#v#v #v #v #v :V FO `ւ66, 5_5I5555 5 5 5 / / / / / / / / /  /  /  / / / / / 4 Fa7pւkkdk$$IfFO" P "&*.J2 6_II   `ւ66444444 Fa7pւ0$$If7!v h5_5I5I555555 5 5 5 5 #v_#vI#v#v#v#v #v #v #v :V Fg `ւ66, 5_5I5555 5 5 5 / / / / / / / / /  /  /  / / / / / 4 Fa7pւkkd $$IfFg" P "&*.J2 6_II   `ւ66444444 Fa7pւ0$$If7!v h5_5I5I555555 5 5 5 5 #v_#vI#v#v#v#v #v #v #v :V FG `ւ66, 5_5I5555 5 5 5 / / / / / / / / /  /  /  / / / / / 4 Fa7pւkkd$$IfFG" P "&*.J2 6_II   `ւ66444444 Fa7pւ0$$If7!v h5_5I5I555555 5 5 5 5 #v_#vI#v#v#v#v #v #v #v :V FP `ւ66, 5_5I5555 5 5 5 / / / / / / / / /  /  /  / / / / / 4 Fa7pւkkdH$$IfFP" P "&*.J2 6_II   `ւ66444444 Fa7pւ6$$If7!v h5_5I5I555555 5 5 5 5 #v_#vI#v#v#v#v #v #v #v :V F `ւ66, 5_5I5555 5 5 5 9 / / /  / / / / / / /  /  /  /  /  / /  4 Fa7pւkkd$$IfF" P "&*.J2 6'_'I'I' ' '''''''' `ւ66444444 Fa7pւ6$$If7!v h5_5I5I555555 5 5 5 5 #v_#vI#v#v#v#v #v #v #v :V F `ւ66, 5_5I5555 5 5 5 9 / / /  / /  / / / / /  /  /  / /  / /  4 Fa7pւkkd$$IfF" P "&*.J2 6'_'I'I' ' '''''''' `ւ66444444 Fa7pւH Dd 0  # A" G%URn u"@= G%URnE<L6-f x\{p?wI5AaJqKy"3P# Q4P -CPbjDT@@% FyAlxXI廯ssmقf>5~%:ۉߠDُhKQ9?RTϳ]gRt5ҭ_L> ,m )_kj֘n>L::](II+ ICD6*˓icӰin Ưŕ(Aq]GOJTՏJ0tu}OKx n)6s7–:O 'ؼHB?/[=~7 ޛW/*uKgeRGANsxVVq'+;0N{h%MTAq[i,mXVמ3 2z F:#&t\y2}֨,+]`;Qrtj]*]=#YY˾z' n~ԇ<] C/Gti]&2yx߬,8OWݞ`Ơ!k]1lH|xrm9Eڌ82s@+ZtեNC7 iꝿZ~]]$S)ϔg3LWc{=Qv=u?RqGjܮ(>v{ܽŔrgeOnK^\D.~5_U}p'']dp[irZ4`.Pi6K`=Ȍu|Խ"u&owm(P^_$~qpe3FKu@}%,[`2nݥi1f@>Pqz̶n*;3(+ '?bΥOܮJe !l,ˇcvtA3GuT5Z:.&J.94YiZ dVZtGl{j~vnӄRgGq8IiH__7|< \N X  B׫Pdn!`ze(GzGSF~2ZI]4(W_#KJ,lbp#gϣ 5_V/}MGUj#PhLFۀ=HQW6v'V{] l&Mߵ3W6mvK4Jn7+ٳRtF^S;p袞@'f )Iԟ65iz9t֋;ճsݥ,@ !EKbp <,G}:G,|gr%8[KrEVuW ?Gv[M{C;h+ODGɛ֡t J@j +Q%+m`.v|Vк}}wmz ZG?Ъ-k~]qe>YYuz%?j~[$*K-N(1rZ\ܫ Jr_KoA~!*}- xxxfjh"d2w/@/ϣB@/(slh̕Ojnpr'2c( _.Ce7ö8佽Ny8#cpjsQb0'OJ]GQ:f{CjsqtEw8.5e,ot=rQgKwF*Ӣ:Gtr%ТN@toNp<|1D4;t>yl1ѽ;NeMS|U]}ɟuɥ[GGN_V+O/%:]CE^tOԧnP@{W!Pg>[:AeuCz=}ԣ:Y@ hӠ} </' v<~^GkK1,^צ֋*D\tR}W&֜:9 5;spu y'j8ا^w]|]>s oZ,]W0L]+9[? )}GZHd~we,\ْE+Wƚ+˵c6"DPґʣJbxL >}hw#m0u|`~kNbKH#t[N dɸ2_6m7;^M]A^y0ހ]pZqQ_xHͣ\⺟I9e'mٮGԕα2[$<K[=c>ן|؄Iba}zk Z|ĦgRKo]q3y#M]2UDb{4=#Cԥb7⛱`Yg_'b em]&KkxVsTzNj|N:aO<5ȡa͋7ROX^Oꕙ~׵ 3.rKS!ڶBQseK&w׶3c{ik{4PQ5{4l0uta}MZJ}KOym>L]*{ v/59=}]%;Lo\g&L]31عL8!j+g;.;tBshc;rq~ dk9z%͓G3Ly>ý7bk9e;~}·ʱlN}{|+zN4Q$$If!vh5 5 #v #v :V F406+,5 5 94 FapT$$If!vh5 5Z5#v #vZ#v:V F406+,,5 5Z594 FapT$$If!vh5 5Z5#v #vZ#v:V F06,5 5Z594 FapT$$If!vh5 5Z5#v #vZ#v:V F06,5 5Z594 FapT$$If!vh5 5Z5#v #vZ#v:V F06,5 5Z594 FapT$$If!vh5 5Z5#v #vZ#v:V F06,5 5Z594 FapT$$If!vh5 5Z5#v #vZ#v:V F06,5 5Z594 FapT$$If!vh5 5Z5#v #vZ#v:V F06,5 5Z594 FapT$$If!vh5 5Z5#v #vZ#v:V F06,5 5Z594 FapT$$If!vh5 5Z5#v #vZ#v:V F06,5 5Z594 FapT$$If!vh5 5Z5#v #vZ#v:V F06,5 5Z594 FapT$$If!vh5 5Z5#v #vZ#v:V F06,5 5Z594 FapT$$If!vh5 5Z5#v #vZ#v:V F06,5 5Z594 FapTa$$If!vh5!#v!:VF t 6`!65!e4$$If!vh5X 5 55#vX #v #v#v:VF t 6`!6,55r 55e4$$If!vh5X 5 55#vX #v #v#v:VFu t 6`!6,55r 55e4$$If!vh5X 5 55#vX #v #v#v:VFu t 6`!6,55r 55e4$$If!vh5X 5 55#vX #v #v#v:VFu t 6`!6,55r 55e4$$If!vh5X 5 55#vX #v #v#v:VFu t 6`!6,55r 55e4$$If!vh5X 5 55#vX #v #v#v:VFu t 6`!6,55r 55e4$$If!vh5X 5 55#vX #v #v#v:VFu t 6`!6,55r 55e4$$If!vh5X 5 55#vX #v #v#v:VFu t 6`!6,55r 55e4$$If!vh5X 5 55#vX #v #v#v:VFu t 6`!6,55r 55e4$$If!vh5X 5 55#vX #v #v#v:VF t 6`!6,55r 55e4$$If!vh5X 5 55#vX #v #v#v:VF t 6`!6,55r 55e4$$If!vh5 5#v #v:VF4 t %6+,5 5pT$$If!vh5 5#v #v:VF4 t %6+5 5pT$$If!vh5 5B 5t 5F #v #vB #vt #vF :VF4 t %6+5 5B 5t 5F p(T$$If!vh5 5B 5t 5F #v #vB #vt #vF :VF t %6,5 5B 5t 5F p(T$$If!vh5 5B 5t 5F #v #vB #vt #vF :VF t %6,5 5B 5t 5F p(T$$If!vh5 5B 5t 5F #v #vB #vt #vF :VF t %6,5 5B 5t 5F p(T$$If!vh5 5B 5t 5F #v #vB #vt #vF :VF t %6,5 5B 5t 5F p(T$$If!vh5 5B 5t 5F #v #vB #vt #vF :VF t %6,5 5B 5t 5F p(T$$If!vh5 5B 5t 5F #v #vB #vt #vF :VF t %6,5 5B 5t 5F p(T$$If!vh5 5B 5t 5F #v #vB #vt #vF :VF t %6,5 5B 5t 5F p(T$$If!vh5 5B 5t 5F #v #vB #vt #vF :VF t %6,5 5B 5t 5F p(T$$If!vh55|5 #v#v|#v :VF4 t0(+55|5 / /  / / / a$$If!v h555585558585 5 #v#v#v8#v#v#v8#v #v :VF4 t0(+555855585 5 / / /  / /  / / / / / / / / 2 92 9a4kdK$$IfF4 < "& 888 t0(((((2 92 944 la$$If!v h555585558585 5 #v#v#v8#v#v#v8#v #v :VF t0(555855585 5 / / / / / / / akdO$$IfF < "&888 t0(((((44 la"$$If!vh55585 5855#v#v#v8#v #v8#v#v:VF t0(,55585 5855/ / a$$If!vh55585 5855#v#v#v8#v #v8#v#v:VF t0(,55585 5855/ a,$$If!v h555585558585 5 #v#v#v8#v#v#v8#v #v :VF t0(,555855585 5 akdU$$IfF < "&888 t0(((((44 la,$$If!v h555585558585 5 #v#v#v8#v#v#v8#v #v :VF t0(, 555855585 5 akdX$$IfF < "&888 t0(((((44 la$$If!vh55585 5855#v#v#v8#v #v8#v#v:VF t0(,55585 5855ar$$If!v h5555h5h5h5h55 h5 h5 h5 h#v#v#v#vh#v#v h:VF4 t0&)v)v)v +++++++++ + + ,, 5555h55 hankdI]$$IfF4  L8@,d L !#$%hhhhhhhh t0&000044 lav$$If!v h5555h5h5h5h55 p5 h5 h5 h5 h#v#v#v#vh#v#v p#v h:VF4 t0&++++++++ + + + ,, 5555h55 p5 hakd-a$$IfF4" L8@,d L !#$%    h h h hp h h h h t0&444444 la$$If!vh5555h5h5h5h5h5 h5 h5 h5 h5 h5 h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h#v#v#v#vh:VF4 t0&)v+++++++++++,,,,,,5555haf4kd;e$$IfF4 VL8@,d 4 l< tD|L !#$%    h h h hhhhhhhhhhhhhhhh h,hh,hh t0&llll44 laf4$$If!vh5555h5h5h5h5h5 h5 h5 h5 h5 h5 h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h#v#v#v#vh:VF4 t0&)v+++++++++++, , ,5555h/ af4kdk$$IfF4VL8@,d 4 l< tD|L !#$%    h h h hhhhhhhhhhhhhhhhhhhhh t0&llll44 laf4$$If!vh5555h5h5h5h5h5 h5 h5 h5 h5 h5 h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h#v#v#v#vh:VF t0&,5555h/ / akd_r$$IfFVL8@,d 4 l< tD|L !#$%hhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhh t0&llll44 la$$If!vh5555h5h5h5h5h5 h5 h5 h5 h5 h5 h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h#v#v#v#vh:VF t0&,5555h/ akdx$$IfFVL8@,d 4 l< tD|L !#$%hhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhh t0&llll44 la|$$If!vh5555h5h5h5h5h5 h5 h5 h5 h5 h5 h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h#v#v#v#vh:VF t0&,5555hakd~$$IfFVL8@,d 4 l< tD|L !#$%hhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhh t0&llll44 la|$$If!vh5555h5h5h5h5h5 h5 h5 h5 h5 h5 h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h#v#v#v#vh:VF t0&,5555hakd$$IfFVL8@,d 4 l< tD|L !#$%hhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhh t0&llll44 la|$$If!vh5555h5h5h5h5h5 h5 h5 h5 h5 h5 h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h#v#v#v#vh:VF t0&,5555hakd$$IfFVL8@,d 4 l< tD|L !#$%hhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhh t0&llll44 la|$$If!vh5555h5h5h5h5h5 h5 h5 h5 h5 h5 h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h#v#v#v#vh:VF t0&,5555hakdB$$IfFVL8@,d 4 l< tD|L !#$%hhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhh t0&llll44 la|$$If!vh5555h5h5h5h5h5 h5 h5 h5 h5 h5 h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h#v#v#v#vh:VF t0&,5555hakdg$$IfFVL8@,d 4 l< tD|L !#$%hhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhh t0&llll44 la|$$If!vh5555h5h5h5h5h5 h5 h5 h5 h5 h5 h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h#v#v#v#vh:VF t0&,5555hakd$$IfFVL8@,d 4 l< tD|L !#$%hhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhh t0&llll44 la$$If!vh5555h5h5h5h5h5 h5 h5 h5 h5 h5 h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h5h#v#v#v#vh:VF 4 t0&(5555h/ apq(kd$$IfFVL8@,d 4 l< tD|L !#$%hhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhh 4 t0&(llll44 lapq($$If!vh5S5=555#vS#v=#v#v:VF4 t0H$++++5S5=55=$$If!vh5S5=5T5555#vS#v=#vT#v#v:VF4 t0H$++++5S5=5T55/ p2kdN$$IfF4֞$ x# S =T   t0H$44 lap2$$If!vh5S5=5T5555#vS#v=#vT#v#v:VF t0H$5S5=5T55/ / $$If!vh5S5=5T5555#vS#v=#vT#v#v:VF t0H$5S5=5T55/ / $$If!vh5S5=5T5555#vS#v=#vT#v#v:VF t0H$5S5=5T55/ $$If!vh5S5=5T5555#vS#v=#vT#v#v:VF t0H$5S5=5T55$$If!vh5S5=5T5555#vS#v=#vT#v#v:VF t0H$5S5=5T55$$If!vh5S5=5T5555#vS#v=#vT#v#v:VF t0H$5S5=5T55$$If!vh5S5=5T5555#vS#v=#vT#v#v:VF t0H$5S5=5T55$$If!vh5S5=5T5555#vS#v=#vT#v#v:VF t0H$5S5=5T55$$If!vh5S5=5T5555#vS#v=#vT#v#v:VF t0H$5S5=5T55$$If!vh5 5T5555#v #vT#v#v:VF t0H$5 5T55/ $$If!vh5 5T5555#v #vT#v#v:VF t0H$5 5T55$$If!vh5555!55555 5 5 5 5 5 #v#v#v#v!#v#v#v:VF4 t 6 $0V#)v)v+++++++ + + + + ,, 5555!555e4p2 kdK$$IfF48e zhVD2  "`!l t 6 $0V#888844 lae4p2$$If!vh555L5L5L5555 5 5 5 5 5 55#v#v#vL#v#v#v#v:VF4G t 6 $0V#)v+++++ + + + + ++,555L5555/ e4f4pFlkd,$$IfF4Gde I zhVD2  "  LLL          t 6 $0V#@@@@44 lae4f4pF$$If!vh555L5L5L5555 5 5 5 5 5 55#v#v#vL#v#v#v#v:VF t 6 $0V#,555L5555/ / / e4pxkd$$IfFde I zhVD2  "LLL t 6 $0V#@@@@44 lae4px$$If!vh555L5L5L5555 5 5 5 5 5 55#v#v#vL#v#v#v#v:VF t 6 $0V#,555L5555/ / e4pxkd5$$IfFde I zhVD2  "LLL t 6 $0V#@@@@44 lae4px$$If!vh555L5L5L5555 5 5 5 5 5 55#v#v#vL#v#v#v#v:VF t 6 $0V#,555L5555e4pxkd$$IfFde I zhVD2  "LLL t 6 $0V#@@@@44 lae4px$$If!vh555L5L5L5555 5 5 5 5 5 55#v#v#vL#v#v#v#v:VF t 6 $0V#,555L5555e4pxkd5$$IfFde I zhVD2  "LLL t 6 $0V#@@@@44 lae4px$$If!vh555L5L5L5555 5 5 5 5 5 55#v#v#vL#v#v#v#v:VF t 6 $0V#,555L5555e4pxkd$$IfFde I zhVD2  "LLL t 6 $0V#@@@@44 lae4px$$If!vh555L5L5L5555 5 5 5 5 5 55#v#v#vL#v#v#v#v:VF t 6 $0V#,555L5555e4pxkd$$IfFde I zhVD2  "LLL t 6 $0V#@@@@44 lae4px$$If!vh555L5L5L5555 5 5 5 5 5 55#v#v#vL#v#v#v#v:VF t 6 $0V#,555L5555e4pxkd$$IfFde I zhVD2  "LLL t 6 $0V#@@@@44 lae4px$$If!vh555L5L5L5555 5 5 5 5 5 55#v#v#vL#v#v#v#v:VF t 6 $0V#,555L5555e4pxkd$$IfFde I zhVD2  "LLL t 6 $0V#@@@@44 lae4px$$If!vh55L5L5L55555 5 5 5 5 5 5#v#vL#v#v#v#v:VF t 6 $0V#55L5555/ e4pndkdo$$IfFNe I zhVD2  "LLL t 6 $0V#<<<<44 lae4pn$$If!vh555L555555 5 5 5 5 5 #v#v#vL#v#v#v#v:VF t 6 $0V#555L5555e4pd4kd$$IfF8e I zhVD2  "L t 6 $0V#888844 lae4pd$$If!vh5 5 5 #v #v :VF t065 5 $$If!vh5 5 5 #v #v :VF t065 5 $$If!vh5 5 5 #v #v :VF t065 5 $$If!vh5 5 5 #v #v :VF t065 5 $$If!vh5 5 5 #v #v :VF t065 5 $$If!vh5 5 5 #v #v :VF t065 5 $$If!vh5 5 5 #v #v :VF t065 5 $$If!vh5 5 5 #v #v :VF t065 5 $$If!vh5 5 5 #v #v :VF t065 5 $$If!vh5 5 5 #v #v :VF t065 5 $$If!vh5 5 5 #v #v :VF t065 5 $$If!vh5 5 5 #v #v :VF t065 5 DyK  vati@vati.huyK (mailto:vati@vati.hu4@@@ NormlCJ_HaJmHsHtHX@X 0@}Cmsor 1$$dx@&a$5CJKH \^JaJL@L bxCmsor 2 $<@&5CJ\]^JaJH@H bxCmsor 3 $<@&56\^JaJH@H bxCmsor 4$<@&5CJ\aJL@L ]~Cmsor 5 <@&56CJ\]aJ>@> bxCmsor 8 <@&6]FA@F Bekezds alapbetqtpusaXi@X Norml tblzat4 l4a ,k, Nem listaNON cStlus1 <CJKHOJQJ\^JaJO c'Stlus Cmsor 1 + Times New Roman 13 pt <CJKHOJQJ^JaJ<@< bxlQfej  p#CJaJ< @"< bxlQlb  p#CJaJ<U@1< bxHiperhivatkozs>*B*D@BD bxLbjegyzetszvegCJaJF&@QF bxLbjegyzet-hivatkozsH**)@a* bx Oldalszm8B@r8 bx Szvegtrzs$a$lS@l bxSzvegtrzs behzssal 3x^CJOJQJ^JaJ~@~ bxRcsos tblzat7:V0 $*$a$ZT@Z bx Szvegblokk)$ !.!6hd]6^ha$^O^ bx felsorols3!$ 0hxx*$1$a$ @aJh^R@^ bxSzvegtrzs behzssal 2dx^L^@L bx Norml (Web)dd[$\$ B*ph6@6 hTJ 2 (# F@F hTJ 1$ (# L(]^L4@4 hTJ 3 (# ^6O6bxStlus2! mHnHu@P@"@ bx Szvegtrzs 2 "dxlOl bxManual NumPar 1 #$Rxx^R`a$aJmH nHsH tH>4@B> bxLista 4$l^l`aJ>3@R> bxLista 3%Q^Q`aJ>5@b> bxLista 5&^`aJ0W@q0 bx Kiemels25\.X@. bxKiemels6]JJ bx Buborkszveg)CJOJQJ^JaJ6O6 BStlus3* CJOJQJBOB ,S _CMSOR 3_ +$da$>*CJROR +S_CMSOR 3_ Char>*CJ_HaJmHsHtHTC@T 7%QSzvegtrzs behzssal-x^hOh ]~KKhalas txt Char.$dhxxa$OJPJQJ^JnHtHO ]~'Stlus KKhalas txt Char + Flkvr Char;5B* CJOJPJQJ\^J_HaJmHnHphsHtHXOX _/ Cmsor 1 Char&5CJKH \^J_HaJmHsHtHBQ@B qw< Szvegtrzs 31xCJaJZO"Z :h Body Text 2!2$d1$5$7$8$9DH$a$CJaJTO2T d Block Text"35$7$8$9DH$]^aJ%k9 WGJ9:;<=>?@ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ[ K$        ! ! " # "9:;<=>?@ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ[^      !"#$_|0I r?r~rrr"stWxW @0.@0.0 0Inopqrstuvwx PZn$;Wh~WXyz7SVYwx[lmhB.  r ~ g I9wG6QRb4q23=x([jk "$w'),,,- -U011V1W11h5<9:7?D IlLNNeQUtWuWvWwWxWyWzW{W|W}WWWZZ^^^ _ _._/_|_}__```ccceefjhkhhjj k k'k(kkkmnppqqqqqr!szssssttuu/vFvv wjwxxxxxx xhxixxxxxyIzz{^|_||||||}}}F}G}}}}}}+~t~~~~45BOP|JKLuv݁ 7Sz݃ރMN[\ӄ./0z{^&'[V8*w֋̌noeȏeȐ%C7*+;<ѕە :>BFJNRTWX{–5667ΡϡСߡ$%&0=Up}~¢âĢ*:GpǣˣͣУңӣգأڣݣ  !"$&(*,./:>@BEGHJLORUXYjnpsuwy{}äŤȤʤͤФѤ '-38=BFJNSX]bcBت<=xy)*,XYZ{DZαϱڱ$,23DLRS^eklò˲̲@A2./ij}~{gXY, ]^0=>[QR@A)45;@Dbcjostu} %)*+5:>?@JOSqr}>^k+PFGBAv]  " # r   9:D\]^ Clz{|+,WX BH=C .W8Sr89k!$$*$+$$$$$%%%%C&e&'''/((())&))k*l****-/2U35u669777L8M8g8h8w8888888899L9M9:E>??u?v?@ BCDFF]GG H)HLHHHH6I7III JJ2J3JKKKLL2L3L4LTLLLL(MLM}MMMMMMMMMMMMMMMM NN(N/N7N?N@NmNNNNNNNNOO.O4OHONObOtOyOOOOOOOOOOOOOOO(P-P2P7PAPKPUP]PbPgPhPPPPPPPPPPPQQQQReSGVX YZZZZh\\]_J`acddyee@fff g!gggViWii;jjjll:mmm n n"p#pqquwqx z z1{PXb{ς܂*>\]^_`abcd~Ѓ,CSgtDŽ !"#$%&'()*-./0345678;<?@CDEFGHJPRVZ]`behknqsvy|~ÅŅȅ˅υ҅օ؅݅  #%'*,./124?ADFHKMPRUWZ\_adfkmrtwy{}ÆƆʆ͆Іӆֆ׆ن  "$),/2568BDFHJMPSVY\_adgjloqsuxz{|~‡Ƈɇ̇χ҇Ӈԇ݇އ !%(,-K TUlm`ayO*›0DRSϠRɡʡãģinYHI6gʬz;wڵIJŽؾ^45OPiR Rp  ")+-/1458?ACEGIJMXZ\^`bcfqtvy{~hi"Zdm 'Sbcde    "$')+-/13579:=DFHJLNPRTVXZ\^`adoqsuwy{}  &(*-/2468:<>@BDENQTWY\^`cegikmop~%&;~Gmno_ZAZ:;M :]^    |VW|}IJ:?_!!""##@#A#((0112 2f22222"3O3c333333"4?4V4r444444565J5K5v555555 6+6E6d6~666667727G7_7r7s777778%8&8P8j88888|9z:{:|:}:::;FwHIqJLL\LMOP2UU/XP[\^^ _ __w``aadaaa bDbbbBcccd&dzdddFeeeeBfQff;gSgg|hh*iDiEiFiGiHiIiJiKiLiNiOiPiQiRiSiTiUiViWiXiYiZi[i\i]i^inioiqirisitiuiviwixiyizi{i|i}i~iiiiiiiiiiiiiiiiiiijjj1jFjSjTjbjwjjjjjjjjjjjjk+k,k:kRk_k`knkkkkkkkkkkkkll0l1l2l4lFlGlllllppqqq r.r/r0sAtBt{t|twwwwx1xZx[xxx{{||B}C}}}gم3IȌɌ &'(367WXabcqstV*Qh 000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000 0 000000 0 0 0 00 0 00 0 0 000000 0 0 00 0 0 0 0000000000 0 0 000000000000000O.0O.0O.0O.0O.0O.0O.0O.0O.0O.0O.0O.0O.0O.0O.0O.0O.0O.0O.0O.0O.0O.0O.0O.0O.0O.0O.0O.00Y0Y0Y 0Y 0Y0Y0Y0u`0u`0u`0u`0u` 0u`0u`0u` 0u`0u`0u` 0u`0u`0u` 0u`0u`0u` 0u`0u`0u`0Y0l"0l"0l"0l 0l0l 0l0l"0l0l0l0l0l0l 0l 0l 0l 0l0l0l0l 0l 0l 0l 0l 0l 0l 0l 0l0l0l0l0l0l0l0l0l0l0l0l0l0l0l0l 0l 0l 0l"0l"0l"0ll 0l l l 0l "0ll 0l l 0l l 0l l l l l l 0l l l 0l l l 0l l l l l l 0l 0ll 0l l 0l l l l 0l 0ll l 0l l l 0l l l l l l 0l l 0l l 0l l l l l l 0l 0l0Y0Ɇ0Ɇ0Ɇ0Ɇ0Ɇ0Ɇ0Ɇ0Ɇ0Ɇ0Ɇ0Ɇ' 0Ɇ' 0Ɇ' 0Ɇ' 0Ɇ' 0Ɇ' 0Ɇ' 0Ɇ' 0Ɇ' 0Ɇ' 0 Ɇ' 0 Ɇ' 0 Ɇ0Ɇ0Ɇ0Ɇ0Ɇ0Ɇ( 0Ɇ( 0Ɇ( 0Ɇ( 0Ɇ( 0Ɇ0Ɇ0Ɇ0Ɇ0Ɇ0Ɇ) 0Ɇ) 0Ɇ) 0Ɇ) 0Ɇ0000000000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 00000000000000000000000000000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 00000000P0P0P0P0P000֬0֬0֬0֬0֬0֬0֬0֬0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬ 0֬0֬00000000(00ȿ0ȿ0ȿ20ȿ00ȿ0ȿ0ȿ0ȿ0ȿ0ȿ0ȿ(00q0q0q0q0q0q0q0q0q0q0q0q0q0q0q0q0q0q0q0q0q0q0q0q0q0q000q0q0q0q0q0q0q0q0q0q 0q 0q0q0q0q 0q 0q 0q0q 0q0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q0q0q0q0q0q0q0q0q0q0q0q0q0q0q0q0q0q0q0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0q 0 q 0 q 0 q 0 q 0 q0q00000 0 0 0 0 0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0  0 0 0000(00000000000000000000 00 0 00* 0* 0* 0* 0* 0* 0* 0* 0* 0* 0 * 0 * 0 * 0 * 0 * 0* 0* 0* 000000000000(0(00j)0j) 0j) 0j)0j)0j)0j) 0j)0j)0j)0j) 0j) 0j) 0j)0j)(0(00[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[. 0[. 0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.0[.00M0M0M0M0M0M0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M0M 0M0M 0M0M 0M0M 0M 0M0M0M 0M0M0M 0M0M0M 0M0M0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M0M 0M 0M 0M 0M 0M 0M0M0M(0M0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU 0AU0AU0AU0AU0AU(0M0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X 0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X 0X 0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X 0X 0X 0X 0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X 0X 0X 0X0X0X0X 0X 0X 0X0X 0X 0X 0X 0X 0X0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X0X0X0X0X0X0X0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X 0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X0X00(0000000000000000000000000000(00k0k0k0k0k0k0k0k0k(000000000 0000000000000 0 0 0 00 0 000000x&0x&0x&0x&0x&0x& 0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&0x&00O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O0O00=m0=m0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m 0=m0=m0=m0=m00o0o0o0o0o0o 0o 0o 0o 0o0o0o0o0o0o0o0o0o0o 0o 0o 0o 0o0o0o0o0o 0o 0o 0o 0o0o0o0o0o0o0o0o0o 0o 0o 0o 0o 0o 0o 0o0o0o0o0o0o0@0@0@0@000G@000@000@000@000@0@0@0@0@0@0@0@0@0@0@0@0@0@0@0@0@00@0@0@0@0@0@0@0@0@000000000000 0 0 0 0 0 0 0000000000000000000000000000000000000000007Inopqrstuvwx PZn$;Wh~WXyz7SVYwxlmQRb4q23=x([jk),,,- -U011V1W11h5<9:7?D IlLNNeQUtWuWvWwWxWyWzW{W|W}WWWZZ^^^ _ _._/_|_}__```ccceefjhkhhjj k k'k(kkkmnppqqqqqr!szssssttuu/vFvv wjwxxxxxx xhxixxxxxyIzz{^|_||||||}}}F}G}}}}}}+~t~~~~45BOP|JKLuv݁ 7Sz݃ރMN[\ӄ./0C7*+;<ѕە :>BFJNRTWX{–5667ΡϡСߡ$%&0=Up}~¢âĢ*:GpǣˣͣУңӣգأڣݣ  !"$&(*,./:>@BEGHJLORUXYjnpsuwy{}äŤȤʤͤФѤ '-38=BFJNSX]bc=xy)*,X{DZαϱڱ$,23DLRS^eklò˲̲@A2./ij}~{gXY, ]^[45;@Dbctu*+5:>?@qr>kPFGBAv] " # r   9:D\^ Clz|+,WX89k!$*$+$$$$%%%C&'/(()&)k*l****-/2U3h8w88888899L9M9E>??u?v? BCDFF]GGHHH6I7III JJ2J3J2L3LMMMM?N@NNNOOgPhPPPPQQQQ\]!"GH12ֆ׆56~҇Ӈ,-K  45IJbc~bc9:`aDEop~Gmno_ZAZ:;M :]^ |VW|}!!""##@#A#((0f2j88888|:}:::;FwHIqJLL\L/XP[\^^ _ __w``aadaaa bDbBcccd&dzdddeeQffSggh*iDiEiFiGiHiIiJiKiLiNiOiPiQiRiSiTiUiViWiXiYiZi[i\i]i^inioiqirisitiuiviwixiyizi{i|i}i~iiiiiiiiiiiiiiiiiijjj1jFjSjTjbjwjjjjjjjjjjjjk+k,k:kRk_k`knkkkkkkkkkkkkll0l1l2l4lFlGlllllppqqq r.r/r0sAtBt{t|twwwwx1xZx[xxx{{||B}C}}}gم3IȌɌ *Qh 000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000@0000 0 0 00 0 0 0 0000000 00T0T 0T 0T 0T0T0T0T0T@0@00T0T 00,{0|00,0,0,0,@0,@0,0,0,0,@0,0,0,0,0,0,0,0,0,0,0,0,0,0,0,0,0, 00V0V0V5 0V5 0V0V0V0O^0O^0O^0O^0O^ 0O^0O^0O^ 0O^0O^0O^ 0O^0O^0O^ 0O^0O^0O^ 0O^0O^0O^0V0aj"0aj"0aj"0aj 0aj0aj 0aj0aj"0aj0aj0aj0aj0aj0aj 0aj 0aj 0aj 0aj0aj0aj0aj 0aj 0aj 0aj 0aj 0aj 0aj 0aj 0aj0aj0aj0aj0aj0aj0aj0aj0aj0aj0aj0aj0aj0aj0aj0aj 0aj 0aj 0aj"0aj"0aj"0ajaj0aj aj aj0aj"0ajaj0ajaj0ajaj 0ajajajajajaj 0ajaj aj0aj aj aj 0aj aj ajaj ajaj0aj0ajaj 0aj aj 0aj aj aj aj 0aj 0ajaj aj 0aj aj aj 0aj aj aj aj aj aj 0aj aj 0aj aj 0aj aj aj aj aj aj 0aj 0aj{01 >{01{01{01{0#1E @00Ϩ@0@0@0@0@0@0@0@0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0{0T1{0T1@0@0@0@0@0@0@0@0@0@0@0@0@0@0@0{0G0Q@0{00@0@0@0@0@0@0@0 @0 @0 @0 @0 @0 `0 `0 `0 `0 @0 @0 @0 @0 `0 `0 `0 `0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 `0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @00Ϩ 00<0<0\0\0<0@0<@0<@0@0<@0@0 @0 @0 `0 @0 @0 @0 @0{002{00 @0 @0{042{00 @0 @0{082{00 @0 @0{0<2{00 @0 @0{0@2{00 @0 @0{0D2{00 @0 @0{0H2{00 @0 @0{0L2{00 @0 @0{0P2{00 @0 @0{0T2{00 @0 @0{0X2{00 @0 @0@00<000000*00<0<0<@00<0<0<0<0<0<*00K0o2u{0p2{0p2{0p2qd_{0p2 0@0 0000{0y2z``{0y2{0y2000{00'{00{00{00{00{00! {00{00{00{00{00{00{00{00 {00 {0 0 {0 0 {0 0 {0 0 {00{00 {00{00{00 {00{00{00{00 {00 {00{00{00{02/d{00 {00{00@0 @0 @0{0!0{02){02'000000- 0- 0- 0- 0- 0- 0- 0- 0- 0- 0 - 0 - 0 - 0 0000/@0/@0/@0@0@0 K00Xf`0 @0 `0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0@0 00B0B0C*0C0JC{00{00{00{0 0{00{00{00{03qq{00{0O2{00{02{02 {00 b{00 {00 *@0*@0{0O2{02 {00 {01= @0{0(3U)s{0(3T{0(3S @0*0C*0C0k@0@0@0C0i4>@0C00C00 @0s08349Dus0833@0@0@0C04C04C04C04C04C04C04C04C04 C04 C04 C04C04C04C0!4 "ܧC0!4C0!4C0'4C04@00k0B0c{C04C04s0V3WxC00 s0X3YxC00 s0Z3[xC00 s0\3]4yC00 s0^3_lyC00 s0`3ayC00 s0b3cyC00 s0d3ezC00 s0f3C00C04C00C04s0l3mzC0&0s0n3o,{C0&0s0p3qd{C0&0s0r3s{C0&0s0t3u{C0&0s0v3w |C0&0s0x3yD|C0&0s0z3{||C0&0s0|3}|C0&0s0~3|C0&0s03$}C0&0s03\}C0&0s03}C0&0s03}s03s03C0&0C0&0C0&0C0&0{03c~@0B {03c~@0B {03c@0B {03c8@0B {03cp@0B {03c@0B {03c@0B {03c@0B {03cP@0B {03c@0B {03c@0B {03c@0B {03c0@0B {03ch@0B {03c@0B {03c؁@0B {03c@0B {03cH@0B {03c@0B {03c@0B {03c@0B {03c(@0B {03c`@0B {03c@0B {03cЃ{03f{03e{03c@0B@0B0*00{03]K05K05K05K05CK05GK05CK05C@0K05K05K05K05{03O00000{0_6G{03H*0K05*00*00K05{0g6={03AK00K05{03AK05K05*0!0`*@0@0{03%{03#0`*0`*0`*0`*0`*0`*K07K05K05K05K05K05K050!0`*0!0@0@0@{07{07K05K0]5K0c5dK0`5K0`5K0`5{0480@0@0@0@@0@0{0)7{0+7{0+7@00@0!K0#7$OK0#7K05{0&4K05@0{0*4+{0*4{0*40f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f{0849D0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0f0!0͊@0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 @0 K060͊0͊0͊0!000000 0 0 0 0000000000 0 0 0 00000 0 0 0 000000000 0 0 0 0 0 0 000000|X K00ny 09K00K00 00G@ 0@ 0@ 0@ 0@ 0@ 0 &&&&&&&&GGGRccppp{ \2 "^$~&'() +>,UM$6~"@#*PBEL\Lc0tX~ k x!/z;D`dnz •r$/?RE&FG IJ$Lx\tP. /Zb @UWZaNRUVXYZ[\]^_`abcdegjklnqsu124578:>AGKPSUWYZ\]_mx|  *+R0P@>vFx0b>l@v, ")t*4=AAD[DDD1EE(P<\J\|\\\]0]]] ^R^~^^eu|(Oakv.:Zx0* 2?XQcd~Ȉފ 9:o@?ATCLEEE*FFFXGGG`HHNIIIXJJ0KOXh|(@8@dl<DltDx.  -WzoR4&@ 8pR"\01PhWNXr``aOQSTWfhimoprtvwxyz{|}~369;<=?@BCDEFHIJLMNOQRTVX[^`abcdefghijklnopqrstuvwyz{}~ aPmGcefh!=?@Bb ( + , . N ~  " P l o p r  \ x { | ~  ` |   e i 'CFGIi3679Y*JUqtuw%ADEGg0346Vy 3} xxxffgUgggg&hahhhh  X%X%X%X%X%X%X%X%X%X%X%X%X%X%XX%X%X%X%X%XX%X%X%X%X%X%X%X%X%̕_XXXX  (/26=@GNT[^cjlpw|! !!!!!!!!!^X?b$vcٛw"=0I^s"$(ȡh)nP "$i*!g)GXM` @ `(  X j$ 3  s"*?`  c $X99?j$T  #   p  C @A(!vati_logo_szovnelkH  #  NB  S DNB   S DT K C 0*K B S  ?xxxx K,"ts4h(#t x ht xht(#tF _Toc136801636 _Toc136801637 _Toc136801638 _Toc136801639 _Toc136801640 _Toc135727230 _Toc136801641 _Toc70882251 _Toc70882252 _Toc70882253 _Toc136801642 _Toc136801643 _Toc136801644 _Toc136801645 _Toc136801646 _Toc133403883 _Toc133409311 _Toc136801647 _Toc136801648 _Toc136801649 _Toc136801650 _Toc136801651 _Toc133403880 _Toc133409308 _Toc136801652 _Toc136801653 _Toc136801654 _Toc136801655 _Toc136801656 _Toc136801657 _Toc136801658 _Toc134435160 _Toc136801659 _Toc134435161 _Toc136801660 _Toc136699656 _Toc136801661 _Toc136801662 _Toc136801663 _Toc136801664 _Toc136801665 _Toc133727011 _Toc133924719 _Toc134359215 _Toc134430979 _Toc134435168 _Toc135727264 _Toc136578224 _Toc136613706 _Toc136699662 _Toc136777419 _Toc136801666 _Toc134435169 _Toc135727265 _Toc136578225 _Toc136613707 _Toc136699663 _Toc136777420 _Toc136801667 _Toc133924720 _Toc134249684 _Toc134359216 _Toc134430980 _Toc134435170 _Toc135727266 _Toc136578226 _Toc136613708 _Toc136699664 _Toc136777421 _Toc136801668,~W^j00i|=))/_# {   ,X%l**IQQHn"LLLLLLLLLLLiiiiiiiGlGlGlGlGlGlGlGlGlGlGl   !"#$%&'()*+,-./0123456789:;<=>?@ABCDE'-W_ kyyǐw77?hWp    *U%** JQQll\#[L[L[L[L[L[L[L[L[L[L[Liiiiiiilllllllllll ="H/TW#H/Tx$H/-%H/!&H/'H/|(H/4()H/<*H/+H/̙,H/-H/.H//H/0H/LR1H/d2H/t3H/<4H/y5H/$6H/7H/8H/D9H/:H/;H/,H/s?H/v@H/|-AH/.BH/ԲCH/|}DH/,EH/TzFH/`GH/HH/"IH/dJH/TKH/lLH/dMH/NH/<OH/*PH/QH/RH/SH/YTH/+UH/VH/UWH/$XH/dYH/`ZH/L][H/Y\H/U]H/N^H/ K=Yjlg< Z̦@o88888889M9;a@JCDEEO.OHObOyOOOOWLq0˭C__`3```l       !"#$%&'()*+,-./0123456789:;<#Ve}xvJ _ѦDv88888889Q9;f@NCDEEO0OJOdO{OOOOWPq4 ѭH__`=```l    !"#$%&'()*+,-./0123456789:;<C2*urn:schemas-microsoft-com:office:smarttagsmetricconverter>=*urn:schemas-microsoft-com:office:smarttags PersonName b3/0,5 m 0,5 mter1,0 km1,8 km1. A10 km11,3 km11,7 km139 m15 m1f2. a200 ha 205000 m3 20000 m322,1 ha30 cm30 m300 m35 m3f4,00 m5 ha50 cm50 m540 ha570 mm6 cm63,91 km647 a8,2 km8,5 km8,9 km9,5 km 900000 m3 Czene ZsoltCsatri BlintDlnokin Devecseri AnikGncz Annamria Hamar Jzsefmai TborfalvaMajorn Vn Mariann ProductIDSchneller Krisztin Staub Ferenc Szab Jzsef Vass Gbor==*)=*#=*%=*'=*+=*,=*.=*-=*&=*(2*2*2*2*2* 2* 2*2*2* 2*2*!2*2*2*2*2*2*2*2*2*2*2*2*2*2*2*2*2* 2* 2*2*==2*2* 2*2* 2*2*2*2*2*2*"2*2* 2*2*2*2*=*$LQpk/t/11::::LL[[__``QdZdnnUpgp3sEso{Е{}9=%' %)ĢҢ "Wep|}$/EXð?EFJKP\o۲TXLXAI 'z^ p 6H#-\g-    ""##%&''5;B;==?@U@X@#D,D)H,H4LLQS^el  HVBDGI          """'+'t''()n222222222233/363k3x33333333333334444444444455 5%5,5S5f5566!666 77(717M7U7{77777778.868F8O8V8^8 ::h:p:BBSSGTSTUUyWWYY[[b\e\\\]_g___``ccee,k2kkkm&mGmPmmnɌލ(29DGRX`ept~JL )NuQR,,kkjwswūϫحlt(2M_BD u{{   Q:>    ****44456699>>;H@H]LlLLLLM[MbOhOwOxOyOOOOOOPPYYjjpppqŃσ8BƄ!yz%7ؗBCϛ؛Ʀk}˭έ{|~ HI.7@  o#v#F)Q)/3H34409=9FF*KBKKL\\bbcceeDfIfɌ".(29DGRX`ept~+8 Gf!@ , ~ P p \ | ` 'G7Uu%E4y}Ȍ(29DGRX`ept~^ Ɍ *ZxGI*XN!k.-H֟EGj|| Tm.N!% 2Nw# 5PBIq$[[$Z(.`)6Vi{ Ix1i!@UE~!bU1!Nz*V| ~9q/1 wh:zAQhFq\CrdJH"hO{L>SUtwUjVUg&X`|Yp4^wZJN(tx[ F[,5[b&Ę@c`JM: dzF.|d<;hN. klR3nbI0>0}N!,T~Dq^`CJOJQJaJo(hHq^`OJQJ^Jo(hHoqpp^p`OJQJo(hHq@ @ ^@ `OJQJo(hHq^`OJQJ^Jo(hHoq^`OJQJo(hHq^`OJQJo(hHq^`OJQJ^Jo(hHoqPP^P`OJQJo(hHs^`sCJOJQJaJo(hH^`OJQJ^Jo(hHopp^p`OJQJo(hH@ @ ^@ `OJQJo(hH^`OJQJ^Jo(hHo^`OJQJo(hH^`OJQJo(hH^`OJQJ^Jo(hHoPP^P`OJQJo(hHhh^h`CJOJQJo(h^`OJQJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHohpp^p`OJQJo(hHh@ @ ^@ `OJQJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHoh^`OJQJo(hHh^`OJQJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHohPP^P`OJQJo(hH^`OJQJo(hH^`OJQJ^Jo(hHopp^p`OJQJo(hH@ @ ^@ `OJQJo(hH^`OJQJ^Jo(hHo^`OJQJo(hH^`OJQJo(hH^`OJQJ^Jo(hHoPP^P`OJQJo(hH^`OJQJ^Jo(hH ^`OJQJ^Jo(hHopp^p`OJQJo(hH@ @ ^@ `OJQJo(hH^`OJQJ^Jo(hHo^`OJQJo(hH^`OJQJo(hH^`OJQJ^Jo(hHoPP^P`OJQJo(hHhh^h`CJOJQJo(hV^`VCJOJQJaJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHohpp^p`OJQJo(hHh@ @ ^@ `OJQJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHoh^`OJQJo(hHh^`OJQJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHohPP^P`OJQJo(hHh^`OJQJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHohpp^p`OJQJo(hHh@ @ ^@ `OJQJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHoh^`OJQJo(hHh^`OJQJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHohPP^P`OJQJo(hH^`OJPJQJ^Jo(-^`OJQJ^Jo(hHopp^p`OJQJo(hH@ @ ^@ `OJQJo(hH^`OJQJ^Jo(hHo^`OJQJo(hH^`OJQJo(hH^`OJQJ^Jo(hHoPP^P`OJQJo(hHqJJ^J`CJOJQJaJo(hHq$ $ ^$ `OJQJ^Jo(hHoq  ^ `OJQJo(hHq^`OJQJo(hHq^`OJQJ^Jo(hHoqdd^d`OJQJo(hHq44^4`OJQJo(hHq^`OJQJ^Jo(hHoq^`OJQJo(hHSV^`VCJOJQJaJo(hH-S^`OJQJ^Jo(hHoSpp^p`OJQJo(hHS@ @ ^@ `OJQJo(hHS^`OJQJ^Jo(hHoS^`OJQJo(hHS^`OJQJo(hHS^`OJQJ^Jo(hHoSPP^P`OJQJo(hH7s7^7`sCJOJQJaJo(hH^`OJQJ^Jo(hHopp^p`OJQJo(hH@ @ ^@ `OJQJo(hH^`OJQJ^Jo(hHo^`OJQJo(hH^`OJQJo(hH^`OJQJ^Jo(hHoPP^P`OJQJo(hHhs^`sCJOJQJaJo(hH ^`hH. pLp^p`LhH. @ @ ^@ `hH. ^`hH. L^`LhH. ^`hH. ^`hH. PLP^P`LhH.^`OJQJ^Jo(hH ^`OJQJ^Jo(hHopp^p`OJQJo(hH@ @ ^@ `OJQJo(hH^`OJQJ^Jo(hHo^`OJQJo(hH^`OJQJo(hH^`OJQJ^Jo(hHoPP^P`OJQJo(hHh((^(`OJQJ^Jo(hHoh^`OJQJ^Jo(hHoh  ^ `OJQJo(hHh  ^ `OJQJo(hHhhh^h`OJQJ^Jo(hHoh88^8`OJQJo(hHh^`OJQJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHoh^`OJQJo(hHh^`OJQJo(hHhV^`VCJOJQJaJo(hHhpp^p`OJQJo(hHh@ @ ^@ `OJQJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHoh^`OJQJo(hHh^`OJQJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHohPP^P`OJQJo(hHh Te^T`o(hH.h^`.hpLp^p`L.h@ @ ^@ `.h^`.hL^`L.h^`.h^`.hPLP^P`L.hs^`sCJOJQJaJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHohpp^p`OJQJo(hHh@ @ ^@ `OJQJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHoh^`OJQJo(hHh^`OJQJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHohPP^P`OJQJo(hHh^`OJQJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHohpp^p`OJQJo(hHh@ @ ^@ `OJQJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHoh^`OJQJo(hHh^`OJQJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHohPP^P`OJQJo(hHh ^`hH.h {{^{`hH.h KLK^K`LhH.h   ^ `hH.h   ^ `hH.h L^`LhH.h ^`hH.h [[^[`hH.h +L+^+`LhH.W^`WCJOJQJaJo(hH^`OJQJ^Jo(hHopp^p`OJQJo(hH@ @ ^@ `OJQJo(hH^`OJQJ^Jo(hHo^`OJQJo(hH^`OJQJo(hH^`OJQJ^Jo(hHoPP^P`OJQJo(hHh^`OJQJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHohpp^p`OJQJo(hHh@ @ ^@ `OJQJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHoh^`OJQJo(hHh^`OJQJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHohPP^P`OJQJo(hHh^`CJOJQJaJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHohpp^p`OJQJo(hHh@ @ ^@ `OJQJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHoh^`OJQJo(hHh^`OJQJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHohPP^P`OJQJo(hH#TT^T`56CJOJQJaJo(hH^`OJQJ^Jo(hHopp^p`OJQJo(hH@ @ ^@ `OJQJo(hH^`OJQJ^Jo(hHo^`OJQJo(hH^`OJQJo(hH^`OJQJ^Jo(hHoPP^P`OJQJo(hHhs^`sCJOJQJaJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHohpp^p`OJQJo(hHh@ @ ^@ `OJQJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHoh^`OJQJo(hHh^`OJQJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHohPP^P`OJQJo(hHee^e`CJOJQJaJo(hH^`OJQJ^Jo(hHopp^p`OJQJo(hH@ @ ^@ `OJQJo(hH^`OJQJ^Jo(hHo^`OJQJo(hH^`OJQJo(hH^`OJQJ^Jo(hHoPP^P`OJQJo(hH^`5o(. ^`hH. pLp^p`LhH. @ @ ^@ `hH. ^`hH. L^`LhH. ^`hH. ^`hH. PLP^P`LhH.q^`CJOJQJaJo(hHq^`OJQJ^Jo(hHoqpp^p`OJQJo(hHq@ @ ^@ `OJQJo(hHq^`OJQJ^Jo(hHoq^`OJQJo(hHq^`OJQJo(hHq^`OJQJ^Jo(hHoqPP^P`OJQJo(hHq^`CJOJQJaJo(hHq^`OJQJ^Jo(hHoqpp^p`OJQJo(hHq@ @ ^@ `OJQJo(hHq^`OJQJ^Jo(hHoq^`OJQJo(hHq^`OJQJo(hHq^`OJQJ^Jo(hHoqPP^P`OJQJo(hHhs^`sCJOJQJaJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHohpp^p`OJQJo(hHh@ @ ^@ `OJQJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHoh^`OJQJo(hHh^`OJQJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHohPP^P`OJQJo(hHh((^(`OJQJ^Jo(hHoh^`OJQJ^Jo(hHoh  ^ `OJQJo(hHh  ^ `OJQJo(hHhhh^h`OJQJ^Jo(hHoh88^8`OJQJo(hHh^`OJQJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHoh^`OJQJo(hH^`OJQJ^Jo(hH ^`OJQJ^Jo(hHopp^p`OJQJo(hH@ @ ^@ `OJQJo(hH^`OJQJ^Jo(hHo^`OJQJo(hH^`OJQJo(hH^`OJQJ^Jo(hHoPP^P`OJQJo(hHh^`OJQJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHohpp^p`OJQJo(hHh@ @ ^@ `OJQJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHoh^`OJQJo(hHh^`OJQJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHohPP^P`OJQJo(hHh^`OJQJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHohpp^p`OJQJo(hHh@ @ ^@ `OJQJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHoh^`OJQJo(hHh^`OJQJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHohPP^P`OJQJo(hHee^e`CJOJQJaJo(hH^`OJQJ^Jo(hHopp^p`OJQJo(hH@ @ ^@ `OJQJo(hH^`OJQJ^Jo(hHo^`OJQJo(hH^`OJQJo(hH^`OJQJ^Jo(hHoPP^P`OJQJo(hH88^8`CJOJQJaJo(hH^`OJQJ^Jo(hHo  ^ `OJQJo(hH\ \ ^\ `OJQJo(hH,,^,`OJQJ^Jo(hHo^`OJQJo(hH^`OJQJo(hH^`OJQJ^Jo(hHoll^l`OJQJo(hH^`OJQJ^Jo(hH ^`OJQJ^Jo(hHopp^p`OJQJo(hH@ @ ^@ `OJQJo(hH^`OJQJ^Jo(hHo^`OJQJo(hH^`OJQJo(hH^`OJQJ^Jo(hHoPP^P`OJQJo(hHh((^(`OJQJ^Jo(hHoh^`OJQJ^Jo(hHoh  ^ `OJQJo(hHh  ^ `OJQJo(hHhhh^h`OJQJ^Jo(hHoh88^8`OJQJo(hHh^`OJQJo(hHh^`OJQJ^Jo(hHoh^`OJQJo(hH^`OJQJo(hH^`OJQJ^Jo(hHopp^p`OJQJo(hH@ @ ^@ `OJQJo(hH^`OJQJ^Jo(hHo^`OJQJo(hH^`OJQJo(hH^`OJQJ^Jo(hHoPP^P`OJQJo(hHhh^h`CJOJQJo(W^`WCJOJQJo( ^`OJQJo(o pp^p`OJQJo( @ @ ^@ `OJQJo( ^`OJQJo(o ^`OJQJo( ^`OJQJo( ^`OJQJo(o PP^P`OJQJo(*q\C@ck.-5[bE~!|d,T~A5PBVUhO{L(1!>SGI)^wZz*twU$Z|dJ0&X|YF[% 0[$0~9q/R3nEG wh:htx[i!. k: dw# >0}Xm.{ **(뀨0"t΄8E(뀨ڨ0"t΄8Er4t_g*R0b6s 0(뀨(뀨_΄ h΄nl }_^H_o "n>ODGjY7dXbtvB pe [8 c x P T % T: X r    b '1!NUm-Zj /Ktb=E_/pVrM}]`d0CItk*h@McRKM[`63g /~R,h;;|!YR+ESZ/=Q_ws@ K T!^<"$3#$2[$u$+I%i%'%0&0&]&_&6}&{#'7'p}';'K(c)=)c **L7*q*)+=<+,-4&-Z-f-Gk-~n-&x-$.@.G.*[.p.v./_$/W/00+2O@2J2)4x4 e5>62<6`67N7g788A8W9i9V:> ;N;6d;|<6<O<d<qw<k={&=9>:>.Z>:n>=q>y>KW? @8@r@Ag'BOC\DLEidEnEFFYGZG:mG}GzHj'H=CH6[H?I|I9KhcK)~K_L`LxLM9MgMOCOt PI'P7%Q4Q_qRFRl SUj|UV.VbV X%XBXDX4Y!pY Z99Z7UZrZf9[A_[Wk[Zn[\D\40\Q\@x\]j3]E]^^'^L^o`^/l^``Ml`I aa@@acbb+Wbmdb ccp_c%#e)e.efUfi]fh:h0i9i{bi:pij]jl%lsl/m~Smn/Vn>prKptqp q8qcKq7wqu*r^s{sPu`u:vEvwwuxfyHy{Y{| |l:|} }]}n}Z~^~%0RW'1+NWY?d;R&Y:dSkqGR:v36~RbXB'NjqNy~YX| "U@9{+0rti) Z@/09CYAauN\o }-,P'][tyx"(Ixy 5&Kf3bg3"GRT *k.8oCblw;/\ 'S#"{Z n&u_!f+9Y cl{8}t&T'NaZ.>TWCuL!Jb+hnsGXH^ '2Zk0pM`rCx~!Eb&]~l,2dTHj+Sf#%^M.ca!NP Y>E@}K{ ![`fVR&dM-H*u 1Ll^bx}VuXum9XHI{eHhw}y.:@j2 KlL-3;PP)k%Z+q{#V'v<+7D8MY`Z lB cn(yX&m.D.9T_[pUXcfQyY(Y p& Z8+BE&z5@(H y)SHM_WLmyl[TGYZ!FU cslOGb42[j,7?@BBBD||||}}}F}G}}}}}}+~t~~~~45BOP|JKLuv݁ 7Sz݃ރMN[\ӄ./0hyo<ѕە :>BFJNRTWX{%0=Up}~¢âĢ*:GpǣˣͣУңӣգأڣݣ  !"$&(*,./:>@BEGHJLORUXYjnpsuwy{}äŤȤʤͤФѤ '-38=BFJNSX]bc<y),Z{DZαϱڱ$,23DLRS^eklò˲̲~L{Y0)45;@Dbcjostu} %)*+5:>?@JOSqr9:D\]^ Clz{%B&C&')&)KKLL2L3L4LTLLLL(MLM}MMMMMMMMMMMMMMMM NN(N/N7N?N@NmNNNNNNNNO.OHObOyOOOOOOO(P-P2P7PAPKPUP]PbPgPhPPPPPPPPPQQoPXb{ς܂*>\]^_`abcd~Ѓ,CSgtDŽ !"#$%&'()*-./0345678;<?@CDEFGHJPRVZ]`behknqsvy|~ÅŅȅ˅υ҅օ؅݅  #%'*,./124?ADFHKMPRUWZ\_adfkmrtwy{}ÆƆʆ͆Іӆֆ׆ن  "$),/2568BDFHJMPSVY\_adgjloqsuxz{|~‡Ƈɇ̇χ҇Ӈԇ݇އ !%(,- R  ")+-/1458?ACEGIJMXZ\^`bcfqtvy{~i"Zdm 'Sbcde    "$')+-/13579:=DFHJLNPRTVXZ\^`adoqsuwy{}  &(*-/2468:<>@BDENQTWY\^`cegikmop~$:^`iiiiiijjj1jFjSjTjbjwjjjjjjjjjjjjk+k,k:kRk_k`knkkkkkkkkkkkkll0l1lɌ 333a033 S S3Y}03333333%k5 0??*333 *9o9o9o9o9o *333gZ>V3a0Y}0Y}0Y}09]0Y}03333333@ `           " # ' * + 1 2 3 89:;=?@CEIJYZ^`cdkqstuwyz{|~eeeeeeeeeeeee !m#m$m'm)m*m/m1m6789>?@EFGIJKLMNPQTV PP PP(@PPP4@PPP@@P"P$PP@P*P,P0P2P4Pl@P8P@PHPPP@PXPdPfPhP@PtPvPxP|P@PPPPPPPPPP@PPPPPPPPPPP@PP@PPPPPPPP P"P(PT@P,P.P`@P2P4P6P@PBP@PHPNPPPTPZP\P^PfPhP@PnP@PvPxPPP@PPP8@PPPPPPX@PPPPPP@PPPPPPPPPPPPPPPP P"P*P,P4Pp@P:P<PBPFPHPRPVP@PbP@PfPpPrPtP~PP@PPPPPP@PPPPUnknown nemesdoranemesdora20090909T085831087:Jf nemesdoraGz Times New Roman5Symbol3& z Arial?5 z Courier New5& zaTahomaA& Arial Narrow;SimSun[SO;Wingdings"1_Kf_Kff R(:MR(:M$4d|| 2qHX 0bx2 Majorn V Mariann nemesdora*                           ! " # $ % & ' ( ) Oh+'0   @ L X dpx Majorn V Mariann Normal.dot nemesdora2Microsoft Office Word@e@xD@rlA1@rlA1R(:՜.+,D՜.+,4 hp   Vati KhtM|'  Cmh  8@ _PID_HLINKSA  X2http://www.alfoldinfo.hu/tanyakutatas/2fuzet.htmlX2http://www.alfoldinfo.hu/tanyakutatas/5fuzet.htmlX2http://www.alfoldinfo.hu/tanyakutatas/4fuzet.htmlX2http://www.alfoldinfo.hu/tanyakutatas/3fuzet.html1_Toc1368016651_Toc1368016641_Toc1368016631_Toc1368016621_Toc1368016611_Toc1368016601_Toc1368016591_Toc1368016581z_Toc1368016571w_Toc1368016561q_Toc1368016551k_Toc1368016541e_Toc1368016531__Toc1368016521Y_Toc1368016511V_Toc1368016501P_Toc1368016491J_Toc1368016481D_Toc1368016471>_Toc13680164618_Toc13680164512_Toc1368016441,_Toc1368016431&_Toc1368016421 _Toc1368016411_Toc1368016401_Toc1368016391_Toc1368016381_Toc1368016371_Toc136801636n@mailto:vati@vati.hu  !"#$%&'()*+,-./0123456789:;<=>?@ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ[\]^_`abcdefghijklmnopqrstuvwxyz{|}~      !"#$%&'()*+,-./0123456789:;<=>?@ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ[\]^_`abcdefghijklmnopqrstuvwxyz{|}~      !"#$%&'()*+,-./0123456789:;<=>?@ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ[\]^_`abcdefghijklmnopqrstuvwxyz{|}~      !"#$%&'()*+,-./0123456789:;<=>?@ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ[\]^_`abcdefghijklmnopqrstuvwxyz{|}~      !"#$%&'()*+,-./0123456789:;<=>?@ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ[\]^_`abcdefghijklmnopqrstuvwxyz{|}~      !"#$%&'()*+,-./0123456789:;<=>?@ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ[\]^_`abcdefghijklmnopqrstuvwxyz{|}~      !"#$%&'()*+,-./0123456789:;<=>?@ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ[\]^_`abcdefghiklmnopqstuvwxyRoot Entry F@\A1Data p1TableeWordDocument SummaryInformation(jDocumentSummaryInformation8rCompObjs  F!Microsoft Office Word dokumentum MSWordDocWord.Document.89q