I. Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006)

Nyomtatóbarát változatOldal küldése ismerősnek
A magyar NFT kialakítása 2001. februárjában kezdődött. A 2002. májusi kormányváltást követően a Gazdasági Minisztériumtól a Miniszterelnöki Hivatal keretein belül létrehozott Nemzeti Fejlesztési Hivatal felelősségi körébe került a Terv elkészítése.
2002. december közepén a Kormány második olvasatban elfogadta mind az NFT, mind az Operatív Programok teljes anyagát. OP-k 2003. áprilisi benyújtását követően elkezdődött a programkiegészítő dokumentumok (PKD) készítése, melyeknek végleges változatát 2003. november elején nyújtották be az Európai Bizottságnak.
A Nemzeti Fejlesztési Terv az Európai Unió tagállam kormánya által a társadalmi-gazdasági partnerek bevonásával készített középtávú fejlesztési keretdokumentum, amely tartalmazza az adott ország társadalmi-gazdasági helyzetének elemzését a közösségi célkitűzések tükrében, az erre alapuló prioritásokat, a fejlesztési stratégiát, a főbb beavatkozások irányait, azok konkrét céljait, valamint a hozzájuk kapcsolódó pénzügyi előirányzatokat. Ez képezi a közösségi támogatási keretterv alapját.
Előzmények:

Az EU támogatási forrásainak felhasználását 7 évre tervezik előre, melyeket programozási időszakoknak hívnak. Jelenleg a 2000-2006-os programozási időszak zajlik, amelybe Magyarország 2004. május 1-jén kapcsolódott be. Az EK 1260/1999-es, a strukturális alapokról szóló általános rendelete szerint azon tagállamok, melyek az 1. célkitűzés alá esnek, a támogatások igénybevétele feltételeként fejlesztési céljaikat és prioritásaikat tartalmazó Nemzeti Fejlesztési Tervet kell, hogy készítsenek, és benyújtsanak az Európai Bizottsághoz. A Nemzeti Fejlesztési Terv a Magyar Köztársaság kormányának nemzeti stratégiai dokumentuma.

A Nemzeti Fejlesztési Terv  kijelöli a fejlesztések fő irányait, és bemutatja, hogy hazánk mely fejlesztési programok megvalósításához kíván EU-s támogatásokat bevonni. A források felhasználásának részletes szabályait meghatározó ún. központi (szektorális) és regionális operatív programok (OP) szakértők, minisztériumi köztisztviselők, és civil szervezeti partnerek közreműködésével készülnek. Az OP-k prioritásokra, azok pedig intézkedésekre oszlanak. Az NFT képezi az Európai Bizottsággal folytatandó tárgyalások alapját, melynek eredményeként a támogatások jogi keretét jelentő Közösségi Támogatási Keretszerződés készül. Ezen Közösségi Támogatási Keretszerződés (KTK) rögzíti az EU, illetve Magyarország pénzügyi kötelezettségvállalását az adott programozási időszak közös fejlesztéseit illetően.

A Nemzeti Fejlesztési Tervet a Kormány a 1030/2003. (IV. 9.) Korm. határozattal fogadta el.

A Nemzeti Fejlesztési Terv legfőbb célja az életminőség javítása, illetve az egy főre eső jövedelem növelése. Ez három főbb terület fejlesztésével érhető el:

  • a gazdaság versenyképességének fokozása által;
  • a képzett "magyar elme" hatékonyabban felhasználásával;
  • illetve komfortosabb környezet teremtésével.

Nemzeti Fejlesztési Terv magyar és angol nyelvű dokumentumai

  • Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP)
  • Humánerőforrás-Fejlesztés Operatív Program (HEFOP)
  • Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP)
  • Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP)
  • Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP)

Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programok programkiegészítő dokumentumai:

  • Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP)
  • Humanerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP)
  • Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP)
  • Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP)
  • Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP) - 2006
  • Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP) - 2005

forrás:

jogszabályi hivatkozás:
54/2005. (III. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai és az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Program esetében alkalmazandó biztosítékokkal kapcsolatos szabályokról