Vezércikk

A város-vidék kapcsolat újragondolása a 2014-2020-as programozási időszakra felkínált több alapból finanszírozható LEADER/CLLD viszonylatában

admin — Mon, 17 Jun 2013 07:25:19 +0000

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján a Lechner Lajos Tudásközpont Nkft. és a Sárvíz Helyi Közösség egy olyan tanulmányt készített, amelynek céljaa 2014-2020-as LEADER/CLLD területi lehatárolásaihoz és működési kereteinek kialakításához szempontok, javaslatok megfogalmazása mind a szakpolitika formálói, mind pedig a megvalósítói (jelen esetben a leendő LEADER HACS-ok) számára. A tanulmány készítése során a legfontosabb célkitűzés volt a vidék számára legkedvezőbb olyan lehatárolás definiálása, amely egyben ösztönzőleg hat a vidék-város együttműködésekre és úgy csatornázza be a jelentősebb húzóerővel rendelkező városokat a vidék fejlesztésébe, hogy közben nem hozza hátrányos helyzetbe a kisebb érdekérvényesítő képességgel rendelkező kistelepüléseket.

Külső erőforrásoktól történő függetlenedés szükségessége és a helyi gazdaságfejlesztés vizsgálata két hazai pólusvárosban: Pécsen, Szegeden

admin — Wed, 08 May 2013 12:37:33 +0000

Magyarország Európai Uniós csatlakozása óta egyre hangsúlyosabb kérdés, hogy a területi diszparitások csökkentésének érdekében melyik vidéki nagyvárosunk lehet a főváros ellenpólusa. A Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaság- és Társadalom-tudományi Karán a Környezetgazdaságtan tanszéken írt diplomamunkám a Regionális- és környezeti gazdaságtan mesterszak befejezéséhez, két magyarországi pólusvárosban, Pécsen és Szegeden tett kísérletet a kérdés megválaszolására, kiemelt figyelemmel a helyi gazdaságfejlesztésre, és a külső erőforrásoktól való függetlenedés vizsgálatára.

Magyarország Európai Uniós csatlakozása óta egyre hangsúlyosabb kérdés, hogy a területi diszparitások csökkentésének érdekében melyik vidéki nagyvárosunk lehet a főváros ellenpólusa. A Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán a Környezetgazdaságtan tanszéken írt diplomamunkám a Regionális- és környezeti gazdaságtan mesterszak befejezéséhez, két magyarországi pólusvárosban, Pécsen és Szegeden tett kísérletet a kérdés megválaszolására, kiemelt figyelemmel a helyi gazdaságfejlesztésre, és a külső erőforrásoktól való függetlenedés vizsgálatára.

TRANSLEADER – Nemzetközi együttműködéssel a LEADER megközelítés eredményes megvalósításáért

Brodorits Zoltán — Thu, 04 Apr 2013 09:58:43 +0000

A TRANSLEADER projekt a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) megbízásából, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) LEADER Szakosztályának támogatásával valósult meg. A projekt négy országra vonatkozó országtanulmányok és egy összehasonlító tanulmány keretében nemzetközi kitekintést nyújt a LEADER végrehajtásának teljes folyamatáról, majd a nemzetközi tapasztalatokra és a LEADER hazai megvalósításának tanulságaira építve javaslatokat fogalmaz meg a 2014-2020-as programozási időszak LEADER/CLLD-jére (Community Led Local Development).

A Természetvédelmi Információs Rendszer egyedi tájértékei

Brodorits Zoltán — Thu, 21 Mar 2013 10:43:09 +0000

A tájak karakterének fontos összetevői az egyedi tájértékek. Ezek olyan, az adott tájra jellemző természeti értékek, képződmények és emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elemek, amelyeknek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentőségük van. A Vidékfejlesztési Minisztérium részvételével zajló, a Norvég Alap által finanszírozott TÉKA program nagy lépést jelentett a hazai tájak ezen fontos tájelemeinek felmérésében és megőrzésük elősegítésében. A két éves intenzív felmérő munka eredményeként a Természetvédelmi Információs Rendszerben (TIR) nyilvántartott egyedi tájértékek száma ma már megközelíti a 19 ezret, melyből most bemutatunk néhány jellemző és egyedi előfordulást.

Eurobarometer felmérés – A régiókban a gazdasági nehézségek ellenére kiváló az életminőség

Brodorits Zoltán — Wed, 13 Mar 2013 08:22:09 +0000

Előre látható módon összességében a rossz hangulat jellemzi a képet az Eurobarometer új, „A view from the regions” (Regionális szemszögből) című, az Európai Bizottság megbízásából elvégzett vizsgálata alapján. Ennek ellenére meglepő és biztató eredmények is születtek.

Egy komoly gazdasági válság kellős közepén aligha meglepő, hogy a vizsgált EU-régiók körülbelül háromnegyedében borúsan látják a jövőt a megkérdezettek, de vannak megdöbbentő eltérések a régiók között, és van pár kifejezetten optimista vidék is.

A felmérés részeként 50 000 emberrel beszélgettek telefonon 2012. augusztus 20. és szeptember 15. között. Minden vizsgált régióban 300 személyt kérdeztek meg. A résztvevők körét hagyományos és mobiltelefonszámok véletlen kiválasztásával határozták meg. A felmérésben vizsgált 170 régió az Európai Unió egész területére kiterjedt. A vizsgált régiók körét hibrid NUTS1/NUTS2 modellel választották ki.

Integrált Városfejlesztési Stratégiák a Térporton – új IVS-alkalmazás a TeIR-ben

Endrődi Judit — Thu, 14 Feb 2013 10:01:30 +0000

A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról szóló 16/2010. (II. 5.) Korm. rendelet értelmében a VÁTI Dokumentációs és Központ gyűjti, rendszerezi és szolgáltatja többek között a fejlesztési programokat és koncepciókat. Segítendő a 2014-2020 közötti időszak városfejlesztési tervezését, publikálni kívántuk a városok fejlesztési stratégiáit. A begyűjtött IVS-eket elérhetővé tettük szakmai portálunkon, a Térport felületén, ahol a város nevére, illetve annak megyéjére szűrve lehet keresni a dokumentumok között. Közvetlen elérhetőség itt A dokumentumok begyűjtésén túl sor került egy új informatikai alkalmazás fejlesztésére is, mely az IVS-ek tervezéséhez és értékeléséhez nyújt segítséget. Az alkalmazás a TeIR Nyilvános alkalmazásai között érhető el. Közvetlen elérhetőség itt

A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról szóló 16/2010. (II. 5.) Korm. rendelet értelmében a VÁTI Dokumentációs és Központ gyűjti, rendszerezi és szolgáltatja többek között a fejlesztési programokat és koncepciókat. Segítendő a 2014-2020 közötti időszak városfejlesztési tervezését, publikálni kívántuk a városok fejlesztési stratégiáit. A begyűjtött IVS-eket elérhetővé tettük szakmai portálunkon, a Térport felületén, ahol a város nevére, illetve annak megyéjére szűrve lehet keresni a dokumentumok között. A dokumentumok begyűjtésén túl sor került egy új informatikai alkalmazás fejlesztésére is, mely az IVS-ek tervezéséhez és értékeléséhez nyújt segítséget. Az alkalmazás a TeIR Nyilvános alkalmazásai között érhető el.

Integrált Energiahatékonysági Intézkedések – Az INTERREG IVC IMEA projektje

Endrődi Judit — Fri, 18 Jan 2013 11:48:28 +0000

Az IMEA az EU Regionális Fejlesztési Alapja által finanszírozott régiók közötti együttműködési program, az INTERREG IVC projektje. A 2012-2014-es időszakban futó projekt legfontosabb célja támogatni a helyi és regionális hatóságok proaktív szerepvállalását az épített környezet energiahatékonyságának javítását célzó törekvéseikben. Tíz stratégiai partnere az “Együtt az Energiatakarékosságért” mottó által vezérelve aktívan vett részt az energiahatékonysági koncepció előkészítésében, a nemzetek jó példáinak gyűjtésében, és a tapasztalatcserében. A tudástranszfer műhelyeként ismert Szakmai Közösség egy különösen fontos eleme az IMEA projektnek, ahol a résztvevők számára lehetőség nyílik többek között az energiahatékonyság növelését célzó innovatív eszközök és intézkedések megvitatására. 2012 első félévben Koppenhága, a második félévben pedig Assen adott otthont a Szakmai Közösség aktuális rendezvényének.

Az IMEA (Integrált Energiahatékonysági Intézkedések) az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapja által finanszírozott régiók közötti együttműködési program, az INTERREG IVC projektje. A 2012-2014-es időszakban futó projekt legfontosabb célja támogatni a helyi és regionális hatóságok proaktív szerepvállalását az épített környezet energiahatékonyságának javítását célzó törekvéseikben. Tíz stratégiai partner (Dániából, Hollandiából, Romániából, Magyarországról és Portugáliából) az “Együtt az Energiatakarékosságért” mottó által vezérelve aktívan vett részt az energiahatékonysági koncepció előkészítésében a nemzetek jó példáinak, és a felhalmozódott tapasztalatok megosztásával.

Folyamatban az Országos Területrendezési Terv felülvizsgálata

Endrődi Judit — Fri, 21 Dec 2012 10:13:37 +0000

A területrendezési tervek a területfejlesztés társadalmi, gazdasági céljaival összehangolt, hierarchikusan egymásra épülő, műszaki és ökológiai szempontok alapján elkészített tervek, amelyeknek alapvető funkciója a térségi szerkezet meghatározása és a térségi területhasználat szabályozása. A területrendezési tervek közül legjelentősebb az Országos Területrendezési Terv. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt (továbbiakban: OTrT törvény) az Országgyűlés 2003-ban fogadta el. A törvény első átfogó módosítására 2008-ban került sor. Az OTrT törvény 29. § úgy rendelkezik, hogy a terv felülvizsgálatát legalább 5 évente el kell végezni. Ennek megfelelően az OTrT törvény következő módosítására vonatkozó javaslatot az Országgyűlésnek 2013-ban kell benyújtani.

A területrendezési tervek a területfejlesztés társadalmi, gazdasági céljaival összehangolt, hierarchikusan egymásra épülő, műszaki és ökológiai szempontok alapján elkészített tervek, amelyeknek alapvető funkciója a térségi szerkezet meghatározása és a térségi területhasználat szabályozása. A területrendezési tervek közül legjelentősebb az Országos Területrendezési Terv, amely a léptéknek megfelelő mélységben az ország egészére határozza meg a területhasználatra és az infrastruktúra térbeli rendjére vonatkozó jövőképet és az annak elérését szolgáló szabályokat. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt (továbbiakban: OTrT törvény) az Országgyűlés 2003-ban fogadta el. A törvény első átfogó módosítására 2008-ban került sor. Az OTrT törvény 29. § úgy rendelkezik, hogy a terv felülvizsgálatát legalább 5 évente el kell végezni. Ennek megfelelően az OTrT törvény következő módosítására vonatkozó javaslatot az Országgyűlésnek 2013-ban kell benyújtani.

Új TeIR-alkalmazás a megyei tervezéshez

Endrődi Judit — Fri, 07 Dec 2012 14:02:40 +0000

A napokban készült el a TeIR új alkalmazása, a Megyei tervezést segítő alkalmazás, mely az egyes területi szintekre vonatkozóan, előre definiált szempontok szerint különböző lekérdezésekre ad lehetőséget. A nyilvános – regisztrációhoz nem kötött – alkalmazás rendkívül hatékony segítséget nyújt a 2014–2020-as EU-s költségvetési ciklust előkészítő tervezési folyamat sikeres megvalósulásához. Nagy előnye az alkalmazásnak, hogy a rendszerből lekérdezhető – kiadványhoz hasonló – riportok mindamellett, hogy igen esztétikusak és áttekinthetőek, a felhasználó által interaktívan kezelhetők is. Az alkalmazás a TeIR Nyilvános alkalmazások menüjében érhető el.

Vertikális Közösség rehabilitáció a veszprémi “Pokoli toronyban”

Endrődi Judit — Thu, 15 Nov 2012 15:39:46 +0000

Veszprém külvárosában található az a tízemeletes épület, mely az utóbbi évtizedben leginkább „Pokoli torony” néven vált ismertté. A magányosan álló panelház 1976-ban épült a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat munkásszállójának. Miután a kilencvenes években a vállalat csődbe ment a szobákat lakásokként kezdték árulni, az épület pedig állapota rohamosan romlott. A Máltai Szeretetszolgálat 2009 áprilisa óta van a helyszínen. Rehabilitációs projektjük célja, hogy megállítsa a házban élő abszolút szegénységben élők leszakadását. Példája jól mutatja, hogy milyen alapvető lépések mentén valósítható meg egy reményvesztett lakótelep és lakóközösségének újraszervezése.

Járásaink a statisztikák tükrében

Endrődi Judit — Wed, 17 Oct 2012 12:50:03 +0000

Elkészült a KSH online elérhető adatbázisa a járások és a járásokhoz tartozó települések legfontosabb statisztikai adatairól. Az adatok 2010-es állapotot tükröznek és a főbb területi, illetve demográfiai mutatókra vonatkoznak. Az alábbi tömör, számszerű jellemzésben és a mellékelt térképeken ezeket a főbb mutatókat vesszük górcső Az összegyűjtött adatokat egyszerű matematikai műveletekkel elemezzük és ábrázoljuk tematikus kartogramokon, melyek az egyes téregységek abszolút és relatív helyzetére, illetve nagyobb térségi tendenciákra is rávilágítanak.

Tájtudomány és tájtervezés – összefoglaló az V. Magyar Tájökológiai Konferenciáról

Endrődi Judit — Wed, 12 Sep 2012 15:33:15 +0000

Tájtudomány és tájtervezés címmel került megrendezésre 2012. augusztus 30-31. között a Nyugat Magyarországi Egyetem Tájtudományi és Vidékfejlesztési Tanszékének szerevezésében az V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopronban. A konferencia a tájökológia, a tájtudomány és a tájépítészet, a környezetrendezés és területi tervezés, valamint a vidékfejlesztési stratégiaalkotás témaköreiben adott lehetőséget mindazon kutatóknak és tervezőknek, akik új tudományos eredményeiket, illetve a tervezés tudományos megalapozására vonatkozó gondolataikat, eredményeiket kívánták bemutatni és előadni.

Tájtudomány és tájtervezés címmel került megrendezésre 2012. augusztus 30-31. között a Nyugat Magyarországi Egyetem Tájtudományi és Vidékfejlesztési Tanszékének szerevezésében az V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopronban. A konferencia a tájökológia, a tájtudomány és a tájépítészet, a környezetrendezés és területi tervezés, valamint a vidékfejlesztési stratégiaalkotás témaköreiben kívánt tág teret adni mindazon kutatóknak és tervezőknek, akik új tudományos eredményeiket, illetve a tervezés tudományos megalapozására vonatkozó gondolataikat, felvetéseiket kívánták bemutatni és előadni.

Járások kialakítása a közigazgatási reform keretében 2013-tól

Endrődi Judit — Fri, 17 Aug 2012 11:07:42 +0000

A Magyar Közlöny 2012. augusztus 13-i számában megjelent a 2013. január 1-jétől működésbe lépő járási hivatalok székhelyeit és illetékességi területeit tartalmazó lista. A fővárosban mind a 23 kerületben, vidéken pedig 175 helyen lesz járási hivatal, amelyek államigazgatási feladatokat vesznek át a jegyzőktől. A járási rendszer a területi közigazgatás átalakításának, a „Jó Állam” kialakításának egyik fontos állomása. A modern kori járások kialakítása a hatékonyabb, költséghatékonyabb, költségtakarékosabb és ügyfélközpontú területi közigazgatás megteremtését szolgálja.

Folytatódik a Tanyafejlesztési Program

Endrődi Judit — Thu, 26 Jul 2012 13:03:25 +0000

A Tanyafejlesztési Program a Nemzeti Vidékstratégia nyolc térségi komplex vidékfejlesztési programjának egyik kiemelt eleme. A program keretében 2011-ben hazai forrásból közel 1 milliárd forint támogatás jutott a tanyás térségek fejlesztésére, a gazdálkodás feltételeinek javítására. A programra 206 alföldi településről nyújthattak be pályázatokat önkormányzatok, kistérségi társulások, tanyagondnoki szervezetek és gazdálkodók.A széles társadalmi és szakmai népszerűségnek örvendő tanyaprogram az idén másfélszer nagyobb forrással folytatódik, amelyre idén már 240 alföldi település pályázhat. A 2011. évi programhoz hasonlóan az idén is két célterületre várják a jelentkezőket: vannak önkormányzati típusú, helyi közösségek számára, valamint egyéni típusú, tanyagazdáknak kiírt pályázati konstrukciók.

A Tanyafejlesztési Program a Nemzeti Vidékstratégia nyolc térségi komplex vidékfejlesztési programjának egyik kiemelt eleme. A program keretében 2011-ben hazai forrásból közel 1 milliárd forint támogatás jutott a tanyás térségek fejlesztésére, a gazdálkodás feltételeinek javítására. A programra 206 alföldi településről nyújthattak be pályázatokat önkormányzatok, kistérségi társulások, tanyagondnoki szervezetek és gazdálkodók. A pályázatok közül 201 nyert állami támogatást: 70-en a települési és térségi fejlesztésekre, 131-en pedig a tanyagazdaságok fejlesztésére. A Tanyafejlesztési Program hozzájárul a szórvány településekhez kötődő életforma és az ott működő tájgazdálkodás megőrzéséhez és fellendítéséhez.

Járások a magyar közigazgatás történetében

Endrődi Judit — Thu, 28 Jun 2012 14:54:01 +0000

2013. január 1-jével új szervezeti rendben és új céllal harminc év után ismét létrejönnek a magyar közigazgatás egykor szerves egységét képező járások. A járások a megyék felosztásával kialakított, községeket – illetve 1950 és 1954 között a városokat is – magában foglaló közigazgatási területegységek voltak, melyek összefüggően és átfedések nélkül, Magyarország teljes területére kiterjedtek. Kialakulásuk a 13. századra tehető. A történelem során változó területi kiterjedéssel és változó feladatkörökkel egészen 1983-ig működtek. A történelmi járások a megyén belül elhelyezkedő, területigazgatásilag fontos eszközként egyszerre voltak végrehajtói a központi hatalom rendelkezéseinek és képviselői, közvetítői a helyi érdekeknek.