Régiók - Általános információk

A régió fogalma többféle értelmezésben ismert és használt, a régiók területének, határainak kijelölésénél több szempont kaphat helyet, melyek különböző eredményekhez vezetnek. Gyakori megoldás a térségek társadalmi-gazdasági, földrajzi homogenitását szem előtt tartó, vagy a központ-vonzásterület együvé tartozást érvényesítő térfelosztások.

  • A hétköznapi fogalomhasználatban: a régió a területegység, térség, vidék, övezet, táj, körzet szinonimája
  • A területi tudományokban: a régió lehatárolt térrész, a környezetétől bizonyos természeti, társadalmi, gazdasági tényezők révén elkülönülő területi egység, általában a nemzeti és a települési szint között; a térség fogalmától a konkrét határvonal, a regionális kohézió, valamint a regionális identitástudat és regionális intézményesülés révén lehet megkülönböztetni.
  • A regionális politikában: az ország és a település közötti – leggyakrabban az ország alatt közvetlenül lévő – területi szint (regionális szint) egysége, mely lehet közigazgatási (választott vagy delegált képviselettel) vagy nem közigazgatási (statisztikai, tervezési) funkciójú egység.

Az 1996-osterületfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényben az alábbi hivatalos megfogalmazást találjuk a régióra:
 
„Tervezési-statisztikai és fejlesztési célokat szolgáló egy vagy több megyére (a fővárosra) kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával lehatárolt társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területfejlesztési egység.”
 
 
Tervezési-statisztikai régió: több megye (a főváros) területére kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával határolt, egybefüggő tervezési, illetve statisztikai területi egység.
 
Fejlesztési régió: egy vagy több megyére (a fővárosra), vagy azok meghatározott területére kiterjedő társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység, amely alulról induló kezdeményezés eredményeként meghatározott célra jött létre. Következik, hogy nagyon változó, bármikor átalakulhat, s nincs garancia arra, hogy a létrehozott társulások teljes mértékben lefedik az ország egész területét. Ezért nem lehet a fejlesztési régió azonos a tervezési-statisztikai régióval.
 
Mayarország régiói
A térképet készítette: Brodorits ZoltánVÁTI Nonprofit Kft, TTÉI
 
 

jogszabályi hivatkozások:
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
1113/2003. (XI. 11.) Korm. határozat a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjáról
1996. évi XXI. Törvénya területfejlesztésről és a területrendezésről

forrás:
Dr. Ivancsics Imre - Dr. Bércesi Ferenc: A területi (regionális) államigazgatási koordináció tartalmának, eszközeinek és módszerének továbbfejlesztése (2005)
Bilecz Endre: A regionalizmus-koncepció érvényesítésének politikája (2003)
Önkormányzati-közigazgatási régiók a mai magyar államterületen sohasem működtek tartósan. A dualizmus államában néhány nem megyei szerveződés polgári tartalmat is kapott, de ezek is jellegzetesen a centrális államigazgatás területei (nem vármegyei) intézményei voltak, mint pl. a hadkerületek vagy a tankerületi főigazgatóságok. Regionális alapon épült fel Magyarországon az igazságszolgáltatás bírósági hálózata a vármegyei törvényszékek feletti szinten a XIX-XX. század fordulóján.
 
Regionális hagyatékként is felfogható a történelmi egyházak, pl. a katolikus egyház területi szerveződése: a püspökségek, érsekségek beosztása. Végül a legfontosabb folyamatos polgári regionális tradíció egészen napjainkig a gazdasághoz, közlekedéshez legszorosabban kötődő nagy intézmények, szervezetek (vasúti igazgatóságok, postaigazgatóságok, bányakapitányságok stb.) területbeosztása maradt. Ezek szerint léteznek a magyar területszervezés történetében komoly regionális hagyományok, azonban a politikai uralom alapját képező állam-megye kapcsolat mindig is erősebb volt a regionális tradíciónál, és ez meggátolta, hogy a tarka regionális szerveződések valamilyen összefüggő rendszerré álljanak össze.
 
Magyarországon a régiós felosztás elsősorban az Európai Unió statisztikai alapon (NUTS; LAU) nyugvó támogatási rendszer miatt jött létre. Az ország területét 1998-ban a 35/1998. (III. 20.) OGY határozat szerint 7 területi-statisztikai régióba sorolták, az egyes régiók elnevezését és földrajzi területét az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló jelenleg hatályos 97/2005 (XII.25.) OGY határozat VI. fejezete tartalmazza.
 
Ez a 7 területi-statisztikai régió az Európai Unió ötfokozatú területbeosztása második szintjének felel meg (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques - NUTS 2):
 
 
 

 Magyarország régiói
A térképet készítette: Brodorits ZoltánVÁTI Nonprofit Kft, TTÉI
 
 
 
A tervezési-statisztikai régiók kialakításánál alapvetően két szempont játszott szerepet:
  1. a régióhatárok megfeleljenek a megyehatároknak.

  2. a régiók lakónépessége megközelítőleg azonos legyen*


*(ez a közép-magyarországi régió vonatkozásában Budapest nagysága miatt nem teljesíthető, ezért egyes vizsgálatoknál a sajátosságot célszerű külön vizsgálni.)
 
A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1999. évi XCII. törvény 6. §-a a területi beosztásnak megfelelően elrendelte a regionális fejlesztési tanácsok létrehozását. (Ezzel a regionális szerkezet törvényesen is megerősítést kapott).
 
 

jogszabályi hivatkozások:
1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
 

forrás:
Dr. Ivancsics Imre - Dr. Bércesi Ferenc: A területi (regionális) államigazgatási koordináció tartalmának, eszközeinek és módszerének továbbfejlesztése (2005)
Bilecz Endre: A regionalizmus-koncepció érvényesítésének politikája (2003)