A területi kohézió napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom mind hazai, mind pedig európai uniós viszonylatban. Érvényesítése kiemelt szándéka a magyar és az uniós szakpolitikáknak, valamint fejlesztési terveknek. Az elmaradottabb régiók fejlettebb területekhez való felzárkóztatása az Európai Unió tradicionális törekvése, mely leginkább a kohéziós politikájában mutatkozik meg.
A területi kohézió értelmezésében nemcsak a felzárkózás jelenik meg célként, hanem a harmonikus és fenntartható területi fejlődés érdekében a térségek adottságainak optimális hasznosítása, a beavatkozásoknál az egyedi területi adottságok figyelembe vétele, valamint a helyben megvalósuló fejlesztések egymást erősítő hatásainak a maximalizálása is. A területi kohéziót a Lisszaboni Szerződés (2007) rögzítette közös európai feladatként. Ezt követően az Európai Bizottság az ún. Zöld Könyvben (2008) indította el a fogalom egységes értelmezését elősegítő tagállamok közötti párbeszédet. Ezt folytatja tovább az EU Területi Állapota és Perspektívái és a Területi Agenda felülvizsgált változata, mely a 2011. első félévi soros magyar EU elnökség alatt került elfogadásra. A területi kohézió érvényesítésének jövőbeli irányait és ennek módját várhatóan jelentősen befolyásolni fogja az EU2020 Stratégia , valamint a kohéziós politika jövőjével kapcsolatosan kialakult szakmai eszmecsere a tagállamok között, mely új elérendő célokat tűz ki és ehhez új módszereket határoz meg.
A területi kohézió egységes európai meghatározása mellett szükség van arra, hogy az egyes tagállamok a saját viszonyaikra szabott területi kohéziós törekvéseiket is kialakítsák.
Magyarország erős kohéziós politikában érdekelt, melyben a hagyományos kohéziós célok és a területi kohézió hangsúlyosan jelenik meg. A területi gondolkodás kiemelkedő szerepét az indokolja, hogy hazánkat igen változatos földrajzi, gazdasági, társadalmi adottságú térségek alkotják, és az egyes térségek társadalmi és gazdasági fejlettsége között nagyon nagy különbségek tapasztalhatók. Ennek az eredményes kezelése differenciált terület- és fejlesztéspolitikát igényel. Az európai uniós csatlakozásunkkal megnyíló pénzügyi források minden eddiginél nagyobb lehetőséget teremtenek Magyarország megújítására, valamint fejlődésének és versenyképességének ösztönzésére. Ahhoz, hogy ezeket a forrásokat hatékonyan és eredményesen használjuk fel, elengedhetetlen a fejlesztések területi adottságokhoz igazítása és összehangolása, valamint a régiók, kistérségek, kiemelt térségek és a városok szerepvállalásának fokozása. Ezért a magyar területpolitika és fejlesztéspolitika új rendszert dolgozott ki a területi kohézió érvényesítésére, gyakorlati alkalmazására, amely újdonságot jelent hazai és európai uniós szinten is.
Az új rendszer az
Országos Területfejlesztési Koncepcióra épül, mely Magyarország területfejlesztési szakpolitikájának az alapjait határozza meg. A dokumentum egyrészt kijelöli az egyes település- és térségtípusok legfontosabb területi céljait, másrészt horizontálisan is értelmezi a területiséget: területi megközelítést és ajánlásokat ad minden fő ágazati szakpolitika számára. A területi kohézió érvényesítése érdekében tett lépéseink
célja a hazai területfejlesztési szakpolitika Országos Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott céljainak a megvalósítása, valamint a Magyarországon meglévő területi különbségek csökkentése.
Az intézkedéseknek két fő pillére van:
I. Területi szempontokat figyelembe vevő tervezés a szakpolitikákban, támogatáspolitikában, fejlesztéspolitikában:
A területi kohézió a magyar fejlesztéspolitikában a pályázatok területi szempontú tervezésével és megvalósításával jelenik meg, amely
több előnnyel jár: egyrészt lehetővé teszi térségbe ágyazott, területileg integrált projektek kidolgozását, vagyis a projektek helyi adottságokhoz való igazítását, ezáltal segíti a források eredményesebb elhelyezését, hatékonyabb felhasználását; másrészt így a helyi szereplők bevonására és aktív részvételére is több lehetőség nyílik. A magyar fejlesztéspolitikában új kezdeményezés, hogy az
Új Magyarország Fejlesztési Tervben az esélyegyenlőség és a fenntarthatóság mellett 3. horizontális célként jelenik meg a területi kohézió, amely a pályázatok elbírálásakor értékelési szempontként jelenik meg.
II. A támogatáspolitika területi teljesítményeinek monitoringja és elemzése, visszacsatolások biztosítása:
A területi monitoring rendszer részeként az Európai Unió által finanszírozott fejlesztési programok végrehajtásáról és azok különböző térségekben kimutatható eredményeiről rendszeres időközönként területi kohéziós jelentések készülnek. E jelentések a programok végrehajtásának pénzügyi előrehaladása mellett a szakmai előrehaladást is felmérik (indikátorokon keresztül, pl. épített utak hossza), és mindezeket részletes területi bontásban elemzik. E munkák hasznos információkat szolgáltatnak az operatív programokról készítendő, Európai Bizottsághoz benyújtandó éves végrehajtási vagy mid-term jelentésekhez, továbbá segítik a fejlesztéspolitika területileg tudatosabb formálását, ill. a különböző szakpolitikák területi szemléletének az erősítését.
A területi kohézió érvényesítését megalapozandó, több hazai módszertani kiadvány is jelent meg a közelmúltban:
-
A "Kézikönyv az Európai Unió Területi Agendájának hazai érvé nyesítéséhez " című kiadvány alapvetően az ágazati, regionális és helyi szint szakemberei számára készült. A kötet egyrészt a Területi Agenda célkitűzéseinek hazai végrehajtásához kíván konkrét, gyakorlati ajánlásokkal hozzájárulni. Másrészt a területi szemlélet érvényesítését kívánja elősegíteni elsősorban a hazai stratégiaalkotás, programelvű fejlesztések terén.
-
A "Kézikönyv a területi kohézióról " átfogóan foglalkozik a területiség, azaz területi szemlélet alkalmazási lehetőségeivel. Célja, hogy bemutassa a területi kohézió érvényesítésének lehetséges módjait a fejlesztéspolitika napi gyakorlatában. Mindeközben meghatározza a területi kohézió magyar értelmezésének legfőbb szempontjait, és számba is veszi e szempontok lehetséges alkalmazásait a program- és projekttervezéstől kezdve, a megvalósításon át, egészen a fejlesztések működtetéséig és a monitoring és értékelési tevékenységekig. A Kézikönyv számos jó és kevésbé sikeres program és projekt példát, valamint esettanulmányt is bemutat. Mindezek életszerűbbé teszik és megerősítik a területi kohézió jelentőségét és szempontjai alkalmazásának előnyeit.
Madarász Anett
VÁTI Nonprofit Kft.
Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság
