Beszámoló és tudósítás az IGU (International Geographical Union) szervezésében megrendezésre került földrajzi konferenciáról

[2]Prof. Dr. Eran Razin, a Jeruzsálemi Héber Egyetem professzora bevezetőjében megköszönte a segítséget az összes támogatónak és a szervezésben közreműködőknek. Megjegyezte, hogy ez a rendezvény egyben a nagy IGU földrajzi konferencia (Bridging Diversity in a Globalizing World, Tel Aviv) előkonferenciája is. A szervezésben részt vett többek között a Jeruzsálemi Héber Egyetem Földrajz Tanszéke, az IPSA (International Political Sciences Association), az IGU és a Beer-Sheva-i Ben Gurion Egyetem.

 

Az előadások közül kiemelkedik Dr. Pálné Kovács Ilonának, az MTA RKK DTI igazgatójának előadása. Bemutatta a Magyarországon lejátszódó közigazgatási átalakulások legfontosabb mozzanatait a rendszerváltást követően. Rávilágított azokra a tényezőkre, amelyek befolyásolták a közigazgatás területi átszervezését, és elemezte a jelenlegi rendszert az összes területi szintre vonatkozóan. Kiemelte, hogy a közigazgatási struktúra újraszervezése a demokratikus intézményrendszer "kiürülését" eredményezte, és nem vezetett a hatékonyság növekedéséhez. Ellenkezőleg: a területi szintek működése rendezetlenné és áttekinthetetlenné vált.

 

A kevesebb néha többet ér: ez közigazgatási rendszerünkben is megfontolandó lehet. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hazai reformtörekvéseken túl európai szinten is tovább kell gondolni a lehetőségeket (egységes elképzelések hiánya, a regionalizmus bizonytalan jövőképe, új együttműködési törekvések, mint a Balti vagy éppen Duna régió). Az új kormány jelentős változtatásokat tervez - a hagyományos közigazgatási egység, a megye megerősítését célozták meg, nem tudni, milyen szerepet kap a két másik területi szint (a kistérség és a régió). Végül nemcsak hazai, hanem európai szintű problémákat és kérdéseket is felvetett az előadó. Ilyen például a felülről vezényelt decentralizáció, ami a területi szintek halmozásával csökkentette az átláthatóságot. Kérdés lehet, hogy az átstrukturálás nem fog-e centralizációhoz vezetni, illetve az európai szinten milyen jellegű régiókkal számolhatunk a jövőben?

 

[3]Dr. Hajdú Zoltán, aki szintén az MTA RKK DTI képviseletében tartott előadást, Dr. Pálné Kovács Ilona előadásához kapcsolódva mutatott rá azokra a főbb tényezőkre, amelyek befolyásolták a rendszerváltást követően a hazai közigazgatási rendszer változását. Rávilágított a kialakult nehézségek hátterére is (politikai, társadalmi és tudományos konszenzus hiánya a közigazgatás területi reformjának kialakítása terén). A hazai politikai rendszer és kormányzati struktúra változásai mellett az EU-hoz kötődő viszonyrendszert is elemezte, hangsúlyozta továbbá, hogy a közigazgatási reform végrehajtásához, az önkormányzati törvény módosításához 2/3-os többség szükséges, amelyre újra adott a lehetőség.

 

Dr. Pál Ágnes, a SZTE JGYPK Földrajz és Ökoturizmus Tanszékének oktatója és a cikk szerzője, Nagy Gábor a határ menti kiskereskedelemnek Szeged város arculatára gyakorolt hatásairól tartott előadást. A kutatási téma bemutatása mellett egy rövid bevezetőben a hazai kiskereskedelem strukturális változására és a térbeli fejlettség kapcsolatára is kitértek. Térképek segítségével bemutatásra került Szeged kiskereskedelmi "arculata", valamint összegezték a főbb megállapításokat.

 

[4]Dr. Dénes Zoltán, a DTE Néprajz Tanszékének tanára előadásában a határ menti kapcsolatok újjáélesztését és a települések közti együttműködések megerősítésének témáját célozta meg, amelyet Gyomaendrőd és Bihardiószeg települések példáján keresztül mutatott be. A Kárpát-medencéről szóló történeti bevezetőt követően a konkrét, aktuális helyzetről tájékoztatta a résztvevőket. A két város közös projektekbe kezdett és testvérvárosi kapcsolatot alakított ki. A helyi identitástudat megerősítésére és a kooperáció erősítésére jó példával is szolgált.

 

Kurilla Annamária, a PTE Földrajzi Intézetének PhD hallgatója az előző témától függetlenül, de hasonló témában tartott előadást a testvérvárosi kapcsolatokról. Kitért ezek szerepére, összegezte az együttműködési lehetőségeket, kiemelte a nemzetközi kapcsolatok főbb térbeli irányait. Felmerült a vita során, hogy a testvérvárosi kapcsolatok megerősítésére, továbbfejlesztésére milyen lehetőségek léteznek, illetve van-e konkrét specializálódott intézményrendszeri háttér - ez a kérdés rámutatott a szervezeti hiányosságokra.

 

A többnapos konferencia zárásaként Beer-Sheva városában találkoztak az előadók a helyi polgármesterrel, aki röviden beszélt a települést érintő legújabb fejlesztésekről és említést tett az ezt megalapozó dokumentumokról is. A legnagyobb szabású tervek között szerepel a gyorsvasút fejlesztése Beer-Sheva és Tel-Aviv között, valamint a Riverpark projekt. A polgármester célja, hogy a hazánkban is ismert problémára, vagyis a pályakezdő diplomás szakemberek elvándorlásának és helyben tartásának, foglalkoztatásának kérdésére megfelelő megoldást találjon, és a fent megjelölt tervekben, projektekben látja a kiutat. Az élhető, vonzó városi környezet, a megfelelő színvonalú szolgáltatások elősegíthetik a helyi potenciális munkaerő megtartását, valamint megalapozhatják további fejlesztések megjelenését is, amelyre van már helyi példa is.

 

 

---

forrás:

Nagy Gábor

VÁTI Nonprofit Kft. Információszolgáltatási Igazgatóság, Dokumentációs Központ

Képek forrása:

Nagy Gábor és Prof. Dr. Eran Razin