Soha nem volt még ilyen értéke, jelentősége az információnak, mint napjainkban. Nélkülözhetetlen az élet minden területén és minden szintjén. Az információ értékét azonban nagyban meghatározza az objektivitás, az egyértelműség. Ezeknek a kritériumoknak a számszerű információ tesz leginkább eleget, ennek előállításában a statisztikának kiemelkedő szerepe van. Lássuk hát, mi is tulajdonképpen a statisztika, mire és hogyan használjuk?
A statisztika eredete
A statisztikai tevékenység végigkíséri az emberiség történetét, lényegében az emberi művelődés velejárója. A statisztika tudományának életre hívója, s létének alapja az információigény. E célból szerveződnek a különböző szintű és mélységű adatgyűjtések. A gondos elemzések során rendezett adathalmok ugyanis hű képet adnak egy-egy társadalom vagy társadalmi csoport életkörülményeiről, pillanatnyi állapotáról. Az összehasonlító elemzések pedig alkalmasak a társadalom életében végbement folyamatok leképezésére, okainak és következményeinek bemutatására.
A statisztika eredetileg "államszámtan" volt. Maga a statisztika kifejezés a latin 'status' (állam, állapot), illetve az olasz 'statista' (köztisztviselő, politikus) szavakra vezethető vissza. A statisztika az ókortól kezdve arról tájékoztatta az államok vezetőit, mekkora adókat vethetnek ki alattvalóikra, és hány katonára számíthatnak egy eljövendő háborúban. Kínában már négyezer évvel ezelőtt összeírták a lakosságot, felmérték az ingatlanokat és az ingóságokat. Anglia első földbirtok-összeírása, a
Domesday Book, amely a XI. században született, szintén az adózás és a hadsereg céljait szolgálta. A statisztika csak a polgári forradalmak után vált igazi tudománnyá, úttörői
John Graunt (1620-1674) és
William Petty (1623-1687). A kapitalizmusban már nemcsak az államok vezetőit, hanem a tőkés vállalkozókat is érdekelni kezdték a statisztikai felmérések, és egyre komolyabb matematikai eszközöket használtak föl adataik feldolgozására, egyre növekvő haszonnal, például a biztosításban. A XVII. század óta a matematikai statisztika fokozatosan a matematika önálló ágává fejlődött, amelynek fő célja: minél megbízhatóbb hasznosítható információt nyerni a felmérési, megfigyelési és mérési adatokból, a
statisztikai mintából.
A statisztika fogalma
A statisztika a valóság számszerű információinak megfigyelésére, összegzésére, elemzésére és modellezésére irányuló gyakorlati tevékenység és tudomány. Gyakran hívják statisztikának a statisztikai tevékenység eredményeként keletkező adatokat is. Ezenkívül statisztikának nevezik egy statisztikai minta elemeinek ismeretlen paramétert nem tartalmazó függvényeit is, illetve azt a tudományos módszertant, amely a gyakorlati tevékenység elméleti hátterét adja.
A statisztika olyan tudományos módszertan és gyakorlati tevékenység, melynek célja a valóság tömör, számszerű jellemzése.
A statisztika módszertanán belül alapvetően két nagy terület különíthető el, melyek között sok találkozási pont, sőt átfedés figyelhető meg:
-
leíró statisztika: az adatok összegyűjtését, csoportosítását, egyszerű aritmetikai műveletekkel történő elemzését és az eredmények áttekinthető megjelenítését foglalja magában, célja egyszóval az információtömörítés.
-
következtető (matematikai) statisztika: akkor alkalmazzuk, ha az adatgyűjtés nem teljeskörű, csak az egyedek egy részének megfigyelésre kerül sor, és erre az egy részre vonatkozó információból számított eredmények alapján következtetünk az egészre.
Az általános statisztika a statisztika általános elméleti kérdéseivel és a vizsgálatban alkalmazott módszerekkel foglalkozik. A szakstatisztikák egyes konkrét területekre, ágazatokra alkalmazzák az általános elméletet, módszereket, oly módon, hogy figyelembe veszik annak sajátosságait. Ilyen például a népesség-, ipar-, kereskedelemstatisztika stb. Lényeges megjegyezni, hogy a statisztikai adatgyűjtéshez, elemzéshez az adott szakterületen is jártasnak kell lenni. Csak a vizsgálat alá vont terület jellemzőinek, összefüggéseinek ismeretében választhatók ki a megfelelő módszerek, és alakíthatók ki olyan mutatók, melyek jellemzően írják le az adott területet, reálisan értékelik az összefüggéseket.
A statisztikai adatok
Olyan számértékek, amelyek azzal különböztethetőek meg a matematikában használatos számoktól, hogy mindig tartalmaznak fogalmi jegyeket, területi, időbeli vagy más azonosítókat, és csak ezekkel együtt értelmezhetőek. A statisztikai adatok általában csak korlátozottan pontosak, az adatfelvétel, az adatfeldolgozás és az adatközlés során előforduló hibák miatt.
A statisztikai adat valamely statisztikai sokaság elemeinek száma vagy a sokaság valamilyen másféle számszerű jellemzője, mérési eredmény.
Meg kell említeni a statisztikai mutatószám fogalmát is. Ezek általában leszármaztatott statisztikai adatok, melyekkel a rendszeresen ismétlődő jelenségek jól jellemezhetők.
A statisztikai adatok megjelenítése
A szemléltetést, a statisztikai adatok könnyebb áttekinthetőségét a statisztikai táblákon túl a grafikus ábrák segítik. Amíg a táblákat önmagukban is használjuk, addig a grafikonoknak többnyire kiegészítő funkciójuk van. A grafikus ábrázolás lényege az összehasonlítás, ezért az arányokat kell érzékeltetni és nem az abszolút nagyságrendeket. Az adatok ábrázolására leggyakrabban pontokat, vonalakat, köröket, oszlopokat, esetleg más síkidomokat vagy az adatok tartalmára utaló figurákat használunk. Ezeket egy koordinátarendszerben vagy azon kívül helyezhetjük el.
Azt, hogy milyen ábratípust választunk, általában az ábrázolni kívánt adatok jellege dönti el:
-
vonaldiagram: a koordinátarendszerben általában egyenes vonallal köti össze a pontokat, az idősoros adatok ábrázolására alkalmas.
-
bot-diagram: az oszlop-diagramhoz hasonló, csak az oszlop magassága helyett itt egy szakasz magassága szemlélteti az értéket.
-
hisztogram: olyan oszlopdiagram, melyben az oszlopok egymáshoz illeszkednek, a gyakorisági- ill. relatív gyakorisági sorok ábrázolására használhatjuk.
-
poligon: a hisztogram oszlopai felső szélének középpontjait egy egyenes vonallal köti össze, csoportosított mennyiségi ismérvek gyakoriságát, ill. relatív gyakoriságát célszerű így ábrázolni.
-
pontdiagram: a mennyiségi ismérvek közötti kapcsolat képi megjelenítésének eszköze, az egyik tengelyen az egyik, a másik tengelyen a másik ismérvérték kerül feltüntetésre, az így kirajzolódó ponthalmaz elhelyezkedése jól mutatja az ismérvek közötti kapcsolat szorosságát és jellegét.
-
kartogram: a gyakoriságok térképen történő ábrázolását jelenti.
A statisztika alkalmazásai
Adatok összegzésére, elemzésére, tudományos elméletek adatok segítségével történő igazolására vagy megcáfolására számtalan természet- és társadalomtudománynak szüksége van. Gyakori eset, hogy egy-egy tudományhoz kapcsolódó statisztikai alkalmazásokból önálló segédtudományok jöttek létre. Ilyenek például a következők: biostatisztika vagy biometria, demográfia, gazdasági statisztika, kémiai statisztika vagy kemometria, közgazdasági statisztika vagy ökonometria, politikai statisztika, társadalomstatisztika stb.
Hasonlóan más tudományokhoz a statisztika is sajátos nyelvezettel, módszertannal és szemlélettel rendelkezik.
A Nemzetközi Statisztikai Intézet gyűjteménye statisztikai kifejezésekről, többek között magyar, angol, német, francia nyelven.
A statisztika művelésével foglalkozó intézmények, szervezetek.
Statisztikai jogszabályok:
írta:
Selmeci Bojána
VÁTI Nonprofit Kft. Információszolgáltatási Igazgatóság
forrás:
Antalné Takács Éva - Horváth Jenőné dr. - dr. Szunyogh Zsuzsanna: STATISZTIKAI ALAPISMERETEK 2005
A Statisztika Világnapjával kapcsolatos rendezvények:
