Takács Gergely: Beszámoló a "20 évesek az önkormányzatok. Születésnap vagy halotti tor?" című konferenciáról - In: Tér és Társadalom, 2010. 2. sz., 139-159. p.
A tudományos tanácskozás célja, hogy leginkább politikatudományi szempontból értékeljék az önkormányzatiság elmúlt 20 évét. Az állam és politikatudomány területéről érkező előadókon kívül a napi működésben résztvevők is meghívást kaptak. A beszámoló két előadást emel ki: Stumpf István Erős állam és önkormányzatok, illetve Pálné Kovács Ilona Reformra érett az önkormányzati rendszer című prezentációit. Stumpf az állam szerepét, az állami szerepvállalás mértékét boncolgatta, illetve a szerepkörök, a területi szintek újragondolását javasolta. Világos logika mentén kell kialakítani a struktúrát, jól definiálva az állami és önkormányzati igazgatási feladatokat. Pálné Kovács Ilona kitért az önkormányzati reform szükségességére, annak következményeire, anyagi vonatkozásaira is.
Építészet
Krizsán András: A kreativitás ereje - XV. Országos Főépítészi Konferencia - In: Építész-Közlöny-Műhely, 2010. október, 23-24. p.
Az írás beszámol a konferenciáról, melynek idei fő témája a kulturális alapú településfejlesztés volt. Szó esett a környezet és a kreativitás kapcsolatáról, a köztér fogalmáról, a sztárépítészekről, a városok infrastrukturális fejlődéséről. Előadást tartott többek között Vízy E. Szilveszter professzor, Dr. Wessely Anna művészettörténész, Gauder Péter, a Studio Metropolitana építésze. A rendezvényen átadták a szokásos díjakat, az Év Főépítésze és a Főépítészi Életműdíj elismeréseket. Kerekasztal-beszélgetésekre is sor került a zárónapon.
Gutai Mátyás: Jobb város, jobb élet - világkiállítás Sanghajban - In: Octogon, 2010. 7. sz., 35-41. p.
Az építészeti folyóirat a világkiállítás néhány érdekes pavilonját mutatja be képekkel illusztrálva. Többek között megismerhetjük a kínai, a japán, a dél-koreai, a lengyel, a spanyol, és a magyar pavilont.
Veér István: Fejezetek a hegyépítés történetéből - In: Octogon, 2010. 7. sz., 42-51. p.
Egy berlini kezdeményezés kapcsán felvetődött a hegyépítés lehetősége építész körökben. Mint a cikkből kiderül, nem először és nem teljesen komolytalanul merült föl a kérdés. Az érdekes látványtervekkel illusztrált cikk bemutatja, mikor, hol vetődött fel hasonló ötlet a világban.
Ernest Beck: Where to go from here? - In Landscape Architecture, September, 2010 (Vol. 100, No. 9) p. 90-95.
A cikk a gazdasági válság tájépítészetre gyakorolt hatását tárgyalja. A megbízások visszaesése következtében csökkentek az árak, mivel a tervezők nem akarták elveszíteni már meglévő vevőiket, valamint új piacokat is kezdtek keresni. Ennek megvalósulási lehetőségeit és a lehetséges jövőképeket mutatja be a szerző.
James L. Sipes: Platform Harmony - In Landscape Architecture, September, 2010 (Vol. 100, No. 9) p. 52-63.
A tájépítészeknek többféle forrásból vett adatokkal kell dolgozniuk, ezért a tájtervezésben ma is folyamatos kihívásokkal kell megküzdeniük. A technológia fejlődésével megjelentek a 3D-s adatok, azonban jelenleg nincs egyetlen olyan grafikus szoftvercsomag sem, amely tartalmazná az összes tervezéshez szükséges digitális eszközt. A szerző bemutatja és összehasonlítja a tervezés során használt programokat, illusztrációval.
Budapest
Bojár Iván András: Régiek és újak harca : az új városközpont tervei és vitái - In: Octogon, 2010. 7. sz., 14., 66-67. p.
A szerző az utóbbi időkben egyre több épület kapcsán kialakuló építészeti vitákról értekezik. A cikkből kiderül, mennyire kétélűek, sokszor indulatosak a különböző épületfelújításokhoz, városrész-kialakításhoz kötődő viták. Mégis szükség van rájuk a fejlődéshez, a változáshoz. A cikkíró szerint mindenkinek el kell döntenie e viták során, hogy az alakulóban levő, változó világot támogatja, vagy az újtól félve ragaszkodik a régihez.
Dr. Tóth Géza - Schuchmann Péter: A budapesti agglomeráció területi kiterjedésének vizsgálata - In: Területi Statisztika, 2010. 5. sz., 510-529. p.
A cikk azt boncolgatja, hogy bizonyos térkategóriák egymáshoz való viszonyát nem tisztázzák a különböző szakmai koncepciók, dokumentumok, így nincs kellő meghatározásuk. A szerzők példaként említik a "funkcionális várostérség", a "metropolisztérség" kategóriákat, melyek szinonimájaként gyakran bukkan fel az agglomeráció. A cikk idéz néhány fogalommeghatározást különböző szakirodalmakból, illetve kitér a város és környéke együttes kezelésének problematikájára. Ezt követően részletes ismertetést olvashatunk a budapesti agglomeráció kiterjedésének 2009-es vizsgálatáról, annak módszeréről, eredményeiről.
Környezet
Hong Wang: Factor analysis of corporate environmental responsibility : From the stakeholder theory perspective - In: Environment, Development and Sustainability, August 2010 (Vol. 12, No. 4) p. 481-490.
A környezetszennyezés és az erőforrások hiányának jelenlegi helyzete alapján nagy jelentősége van a vállalati környezeti felelősség (corporate environmental responsibility - CER) kutatásának a társadalom fenntartható fejlődésének elősegítése érdekében. A cikk környezetgazdálkodási perspektívából kiindulva empirikusan vizsgálja a CER-t Sanghaj 30 vállalkozásának 2007-2008 közötti kérdőíves vizsgálata alapján. A korrelációs és a főkomponens analízis, a faktor megrendelés és a kulcsfontosságú tényezők ismételt megjelenésén keresztül hét fő indexben azonosítja az eredeti 35 változót. Célja, hogy referenciaként szolgáljon a vállalati környezeti menedzsmentben, és továbbítsa a vállalati szociális felelősség fogalmát.
Gazdaság
Giorgio Fazio; Davide Piacentino: A Spatial Multilevel Analysis of Italian SMEs' Productivity - In: Spatial Economic Analysis, September 2010 (Vol. 5, No. 3), p. 299-316.
A cikk többszintű elemzési módszereket alkalmazva vizsgálja a kis- és középvállalkozások termelékenységének térbeli változékonyságát Olaszország területén, a társadalmi-gazdasági környezet különbségeinek figyelembevételével. Eredményeik arra utalnak, hogy az adatok változékonyságának megértéséhez fontos a területi átlag és a lejtő hatás. Míg ez a hatás nagyobb a kisebb tőkeigényű cégeknél, a magasabb tőkeigényű cégeket kevésbé érinti a földrajzi környezet. Az alacsonyabb tőke-munkaerő arányú cégek körében nagyobb a területi heterogenitás.
Forrás:
Hámory Zsófia, Tóth Laura
VÁTI Nonprofit Kft., Dokumentációs Központ
