Körkérdés az építészet feladatáról - kultúra, jövő, felelősség - In: Régi-Új Magyar Építőművészet, 2010. 3. sz., Utóirat melléklet 3-17. p.
A kulturális, tudományos élet ismert szereplőit kereste meg a folyóirat szerkesztősége, hogy írják le véleményüket a kortárs magyar építészet helyzetéről, feladatairól, lehetséges jövőjéről. Az válaszadók között van többek között Demján Sándor üzletember, Frenák Pál táncművész, Keserű Katalin művészettörténész, Tóth Kriszta költő, író.
Múzeumbővítés - In: Régi-Új Magyar Építőművészet, 2010. 3. sz.
A folyóirat több írással is reflektál a Szépművészeti Múzeum bővítésével felszínre került problémákra. Szegő György cikkének alcíme - Gondolatok az építészet kommunikációjához - érzékelteti a problémát, mely az ilyen típusú projektek visszatérő eleme. Rostás Zoltán, a projekt vezetője szintén hozzászól a témához, írásában kitér a félreértésekre, vitákra, melyek a projektet övezik, illetve a többször emlegetett elmaradt társadalmi vitára. Majd három külföldi példát hoz a folyóirat megvalósult múzeumbővítésre, a berlini Neues Museum, a frankfurti Städel Museum és a madridi Prado esetét. Mindkét esetben viták övezték a bővítést, de ezek termékenynek bizonyultak. A lap Utóirat mellékletében még néhány írás kitér a Szépművészeti Múzeum körüli eseményekre.
Bardóczi Sándor: Műtét szívtájékon : elkészült a Belváros új főutcája - In: Octogon, 2010. 4. sz., 59-63. p.
A cikk mostanra megvalósult, a Kálvin tértől a Szabadság térig húzódó szakasz fejlesztését mutatja be. A projekt egyértelmű pozitívuma, hogy illeszkedvén az elvárásokhoz egyértelmű forgalomcsökkenést eredményez a területen, előtérbe helyezi a közösségi közlekedést, a a gyalogos forgalmat, az utca személyes birtokba vételét. A cikk írója külön kiemeli az "új főutca" építészeti kialakítását, mely jól illeszkedik a környezethez és egy modern városképet tükröz. Végre figyelembe vették a kerékpárosok igényeit és egyre növekvő számát is. A cikk írója örömét fejezi ki, hogy az eddigi óriási autós forgalom helyét egyértelműen az emberek, a kiülős helyek és a kerékpárosok veszik át.
Bánóné Nyékhelyi Mária: A központi építészeti-műszaki tervtanács tapasztalatai - In: Építésügyi Szemle, 2010. 2. sz., 46-50. p.
A cikk bemutatja a központi építészeti-műszaki tervtanács működését, felépítését, feladatait. Az elmúlt évek számadatain kívül konkrét projektekre is kitér az írás, melyekben nagy szerep jutott a tervtanácsnak. Végül a szerző felveti a megoldandó feladatokat, hiányosságokat, illetve felvázolja az ideális működés kereteit.
Vorausschauender Einsatz erneuerbarer Energien. Andreas Beyrer zum Thema "Energiekonzepte". - In: DBZ, 2010., 7. sz., 48-49. p.
A hegymászás növekvő népszerűsége új kihívások elé állítja az Alpok infrastruktúráját. A növekvő éjszakázások száma és a berendezés iránti magasabb igények megkövetelik a hegymászó kunyhók tatarozását és bővítését. Andreas Beyrer diplomamunkájában egy új koncepciót fejlesztett ki. A cikkben beszél az általa bővített 1956-ban épület dóm-házikó (2940 m) tervéről, a koncepcióról, amely alapján önellátó az épület (pl. melegvíz ellátás, megújuló energiák használata) és arról, hogy mi a tartós építkezési kultúra vagy energia koncepció.
Német nyelvű cikk!
Die aktive intelligente Fassade, auf der Suche nach der idealen Gebäudehülle. Stefan Behnisch. - In: DBZ, 2010., 7. sz., 48-49. p.
A cikk az épületek homlokzatának fontosságát tárgyalja. Rávilágít az új technológiák alkalmazására. Vizsgálja a fény, az áram, a klíma kérdéskörét.
Német nyelvű cikk!
Dichte Dächer- langlebige Dächer mit feuchtevariablen Dampfbremsen. Dr. Jürgen Royar. - In: DBZ, 2010., 6. sz., 56-60. p.
A tetők évszázadok óta építészeti kultúránk részei. A cikk ezek hőszigetelését, a nedvesedés veszélyeit, valamint az energiatakarékos építkezési módot járja körül, ezeken belül is a párafékező fólia használatának fontosságáról ír.
Német nyelvű cikk!
Gipsputz in Küche und Bad- zum Verhalten von Gipsputz unter Nassbelastung. Elmar Limley. - In: DBZ, 2010., 6. sz., 62-66. p.
A konyhákat és a fürdőszobákat legalább részben víztaszító burkolattal kivitelezik. A falfelületeken alkalmazott mészhabarcs vakolat a gyors kiszárításhoz járul hozzá, mivel a mészhabarcs a levegőből a nedvességet a pórusokban felveszi és újra le tudja adni, anélkül hogy nedvesedne és károsodna. A cikk leírja, hogy a tervezésben és a kivitelezésben milyen minőségi kritériumokat és szabályokat kell figyelembe venni a mészhabarccsal vakolt belső falaknál, melyek például a csempeburkolat felületei.
Német nyelvű cikk!
Internationale Immobilienmärkte- globale Immobilienwirtschaft. - Informationen zur Raumentwicklung, Heft 5-6./2010.
Összevont tematikus szám a nemzetközi ingatlanpiacokról és a globális ingatlangazdaságról. A következő cikkeket tartalmazza:
- Globális ingatlangazdaság, nemzetközi ingatlanpiacok- bevezető áttekintés
- A német irodai ingatlanpiac nemzetközivé tétele
- Európai pénzügyi központok a financiális áramlásában. Irodapiacok és várospolitika Frankfurtban, Londonban és Párizsban
- A nemzetközi ingatlanpiacok harmonizálása és az ingatlanértékelés következményei
- Bérlakásportfóliók kereskedelme Németországban. A nemzetközivé tétel és a professzionalizálás mérete és kihatása a háttérben
- Intézményes szolgáltatók a német lakáspiacokon - a lakásgazdálkodás új stratégiái
- A nagyvárosi lakáspiacok nemzetközivé tétele és vezérlése. A példa Luxemburg
- A félperiféria központi irodai ingatlanpiacai - globális integráció és lokális lehorgonyzás között. A példa Mexikóváros és São Paulo
- Ingatlan kiskereskedelem az USA-ban. Egy bevásárlóközpontoktól és ingatlan befektető vállalatoktól meghatározott piac
Német nyelvű cikkek!
Tervezés
Dr. Nagy Béla: Közösség, kommunikáció: a stratégiai tervezésről - In: Régi-Új Magyar Építőművészet, 2010. 3. sz., 10-13. p.
A cikk a közösség, a szélesebb társadalom szerepét elemzi a tervezési folyamatokban. A városokat, városrészeket vagy akár épületeket érintő változások hatással és következménnyel vannak az emberekre. Európa számos országában hagyománya van a "közösségi tervezésnek", lényeges szempont a folyamat során a köz elégedettsége. A cikk szerzője több konkrét budapesti példát sorol az elmúlt évekből, amikor elmaradt a megfelelő kommunikáció, nem volt párbeszéd minden érintett fél között. Ilyen projektként említi a szerző a Szépművészeti Múzeum bővítésének ügyét, a Szent György téri rekonstrukciót, a Vár egészének kérdését, vagy akár a Ráday Kultucca kiterjesztését. A cikk külön kiemeli a tervezett budapesti olimpiát, ahol különös jelentősége lehet a megfelelő stratégiai tervezésnek.
Csanádi Gábor - Csizmady Adrienne - Kőszeghy Lea: Nyilvánosság és részvétel a településtervezési folyamatban - In: Tér és Társadalom, 2010. 1. sz., 15-36. p.
A tanulmány egy egyre inkább aktuális témát elemez: a közösség bevonását a településtervezésbe. Elsősorban a kérdés szociológiai oldalát vizsgálja a cikk, különböző elméleteket, modelleket bemutatva. Magyarországon a rendszerváltás után egyre gyakrabban kérdezték meg a lakosságot a helyi szintű döntésekről, ám ezt sem a közösségek, sem a szakemberek nem tartották/tartják elég hatékonynak. Egy felmérést is közöl a cikk a tervezés három kulcsszereplőjének - önkormányzatok, befektetők, lakosság - megkérdezésével. A valós helyzet és a szakemberek által optimálisnak tartott arányok jelentős eltérést mutatnak. Konklúzióként megállapítja a cikk, hogy megnőtt a laikus közönség szerepe a folyamatban, ám ez a szakemberek, döntéshozók elbizonytalanodásához vezetett. Illetve a tervezők, szakemberek egyre erősebben függnek a helyi politikától.
Demetrio Munoz Gielen-Tuna Tasan-Kok: Flexibility in Planning and the Consequences for Public-value Capturing in UK, Spain and the Netherlands - In: European Planning Studies, July 2010 (Vol. 18, No. 7) p. 1097-1131.
Az 1960-as években a rugalmasság a tervezési irodalomban gyakran negatív vonásnak számított, míg ma már a tervezők és a döntéshozók szerint egy pozitív eszköz, amely megbirkózik a növekvő sokrétűség, az opportunizmus és változatosság kihívásaival a városokban. A vita két megközelítés között van. Míg a tervezésnek rugalmasnak kell lennie, hogy elősegítse a non-lineáris és több-rétegű döntéshozatali rendszert, a végrehajtásnak nem szabad túl rugalmasnak lennie, mivel az állami szektor elveszítheti irányító hatalmát, és a magánszektor szerezhet egyre nagyobb befolyást a városfejlesztésben. A tanulmány brit, spanyol és holland városrehabilitációs projektek empirikus adatait használja fel és elemzi a közértékek rögzítésének rugalmasságát. A közérték rögzítése az a szint, ahol az állami szervek megfizettetik a fejlesztőkkel az állami infrastruktúrát - infrastruktúra ellátás, közutak és közterek, nyilvános létesítmények és épületek, megfizethető és szociális lakások - és végül a gazdasági érték növekedésének egy részét is integrálják. A rugalmasság ezen fontos aspektusa a jövőbeni fejlesztési lehetőségek bizonyosságát szolgálja, mielőtt a fejlesztők és a helyi tervezési szervek közötti tárgyalásokra sor kerülne.
Angol nyelvű cikk!
Térinformatika, területi modellek
Tóth Katalin: Tér-tudatos információs társadalom - In: Információs Társadalom, 2010. 2. sz., 7-16. p.
A tanulmány azt vizsgálja, hogy a technikai lehetőségek fejlődésével miként módosult a tárbeli adatok szerepe, a térinformációs infrastruktúra helyzete az információs társadalomban. A szerző sorra veszi, hogy a technológiai, telekommunikációs fejlődés milyen változásokat eredményezett a területen. Az adatok begyűjtése, megszerzése is átalakult, modernizálódott, és ehhez megfelelő adattárolási technikákat is kellett dolgozni. A szerző kitér a térinformációs infrastruktúra szerepére, azokra a területekre, ahol ajánlott vagy kifejezetten elvárt a használata (üzleti és kormányzati döntéshozatal, katasztrófavédelem).
J. Paul Elhorst: Applied Spatial Econometrics: Raising the Bar - In: Spatial Economic Analysis, March 2010 (Vol. 5, No. 1) p. 9-28.
A cikk James Lesage és Kelley Pace 2009-ben megjelent, területi ökonometriáról írt bevezető könyvének legfontosabb kérdéseit és következményeit vizsgálja tágabb perspektívában. A szerző kitér a térbeli Durbin-modell támogatására, a területi továbbgyűrűző hatások közvetett hatásának jelentőségére és a könyv hozzájárulására a tér-időbeli minták irodalmához. A legfőbb következtetése, hogy a korszerűen alkalmazott területi ökonometria alapvetően változott meg a könyv megjelenésével.
Angol nyelvű cikk!
Peter Burridge-Bernard Fingleton: Bootstrap Inference in Spatial Econometrics: the J-test - In: Spatial Economic Analysis, March 2010 (Vol. 5, No. 1) p. 93-119.
A tanulmány a területi ökonometriában használatos J-tesztről szól. Kelejian 2008-ban vezette be a J-típusú vizsgálatot arra a helyzetre, amelyben egy null lineáris regressziós modellt (Model0) egy vagy több rivális nem beágyazott alternatívákkal tesztelt (Model1, ..., Model g), ahol általában a konkurens modellek endogén területi lemaradással és térbeli autoregresszív hibafolyamatokkal rendelkeznek. Koncentrálva g = 1 esetre e dokumentum megvizsgálja a térbeli J statisztika véges mintatulajdonságait és az adott chi-négyzet aszimptotikus megközelítéssel számszerűen demonstrálja, hogy a vizsgálatok túlságosan liberálisak bizonyos vezető esetekben és konzervatívak más esetekben. Bemutatja, hogy ezeket a hibákat hogyan lehet korrigálni egy egyszerű, ún. 'bootstrap resampling' módszerrel.
Angol nyelvű cikk!
Vidékfejlesztés
Ángyán József: Merre tovább magyar agrár-, környezet- és vidékpolitika? - In: A Falu, 2010. 1. sz., 5-14. p.
A cikk abból indul ki, hogy hazánkban a vidék és a helyi közösségek válságáról beszélhetünk. Természeti adottságaink dacára nem tud fejlődni, kiemelkedni az agrárgazdaság, a vidék. A cikk felvázolja azokat a gazdálkodási technikákat, formákat, melyek alapjai lehetnek a fejlődésnek. A szerző pontokba szedve megfogalmazza az átfogó célokat, illetve a társadalmi párbeszéd fontosságát hangsúlyozza.
Ferik Tünde - Kéthelyi Márton: Aprófalvak fejlesztése - In: Építésügyi Szemle, 2010. 2. sz., 69-71. p.
A cikk felvázolja az aprófalvak jelenlegi reménytelen helyzetét, és leszögezi, hogy ez nem csak az ország peremvidékeit érintő probléma, országos jelenség. A probléma kapcsán a szerzők kitérnek a tervezés és rendezés sajátos kettéválasztottságára, illetve ezek hierarchikus felépítésére. Egy aprófalvakhoz kapcsolódó kutatás során azt is igazolni kívánták a Völgyzugoly Műhely Kft. szakemberei, hogy a terveknek mikrotérségi szintű, "alulról jövő" típusú terveknek kell lenniük. A kutatás egyik célja annak felderítése volt, hogy a településtervezés hogyan segítheti az önkormányzatok hosszú távú gondolkodását, koncepcióit.
Önkormányzat
Kovács Laura: Helyi önkormányzatok hálózatainak szerepe a globális kormányzásban - In: Tér és Társadalom, 2010. 1. sz., 103-117. p.
A tanulmány a városok hálózatosodásáról, illetve ennek előnyeiről, szerepéről értekezik. Az ebben részt vevők egy pontszerűen elhelyezkedő városok közötti együttműködést valósítanak meg - valamiféle közös érdekeltség alapján. Megfigyelhető tendencia a városok önállóságának növekedése, ebből adódóan egyre nagyobb teret nyernek a különböző nemzetközi, globális együttműködések. A nemzetközi szervezek, együttműködések (ENSZ, EU, OECD) is nagy figyelmet fordítanak a területre, illetve létre is jönnek a városi hálózatokkal, kooperációkkal foglalkozó szakmai szervezetek. A tendencia egyértelmű: a hálózatok kialakulása, működése nemzetközi és országos szinteken is támogatott folyamat.
Európa
Perger Éva: Az EU kohéziós politika kormányzati irányításának magyar sajátosságai - In: Tér és Társadalom, 2010. 1. sz., 119-136. p.
A cikk végigveszi az EU kohéziós politikájának magyarországi irányítását, helyzetét, jellemzőit. A "szakirodalom" is sokszor ellentmondásos elvárásokat fogalmaz meg ország szinten a kohéziós politikát illetően. Különböző modellek léteznek, így az egyébként hasonló országokban is jelentősen eltérhet az irányítás. A cikk részletesen bemutatja a magyar irányítási rendszert és annak sajátosságait. Hazánkban viszonylag erős a kormányzati szintű stratégiai irányítás szerepe e területen. Összegzésként a szerző megállapítja, hogy más országokhoz és az ideális működéshez képest nálunk túlságosan centralizált az intézményi és irányítási struktúra. Jól működő irányítás és ellenőrzés mellett nagyobb teret kellene kapniuk a szakmai szereplőknek.
Dr. Cs. Pavisa Anna: Magyar hozzájárulás az Európai Duna Régió Stratégiához - In: Építésügyi Szemle, 2010. 2. sz., 45. p.
A Duna Stratégiához való magyar nemzeti hozzájárulást olvashatjuk. Először összefoglalót kapunk a stratégia céljairól, a Duna régió jelenlegi helyzetéről, majd a magyar állásponttal ismerkedhetünk meg.
George Liagouras: What can we learn from the failures of technology and innovation policies in the European periphery?- In: European Urban and Regional Studies, July 2010 (Vol. 17, No. 3) p. 331-349.
A cikk a technológiai szabályozás kihívásait vizsgálja az Európai Unió olyan perifériás gazdaságaiban, amelyek a fejlettebb országokhoz való felzárkózásban érdekeltek. Azzal érvel, hogy általában az EU-ban alárendelt helyzetben lévő periférikus gazdasági helyzet arra készteti ezeket az országokat, hogy átvegyék a fejlett országokban követett technológiai szabályozásokat. Pedig az utóbbi a növekedési modellek és a hozzájuk tartozó termelési struktúrák nem megfelelő elhelyezése miatt többé-kevésbé alkalmatlannak bizonyult a periférikus országok és régiók számára. Másrészről, az Európai Unió aggodalmát a "high-tech" és a "legjobb gyakorlat" szabályozásáról a gazdálkodó szervezet és a tágabb gazdasági struktúrák alábecslésének lehet tulajdonítani a technológia és az innováció uralkodó elméleti paradigmájával szemben.
Angol nyelvű cikk!
Környezetünk
Ranajoy Bhattacharyya-Tapas Ghoshal: Economic growth and CO2 emissions - In: Environment, Development and Sustainability, April 2010 (Vol. 12, No. 2) p. 159-177.
A tanulmány a gazdasági növekedés és a széndioxid kibocsátás kapcsolatát vizsgálja. A szerzők a környezetszennyezés optimális ellenőrzéséhez a fogyasztás és a szennyezés növekedési üteme közötti tesztelhető kapcsolatot dolgoztak ki az unió 25 vezető országának mintája alapján, a széndioxid-kibocsátás, a népesség és az egy főre jutó GDP tekintetében. Az elemzés azt mutatja, hogy a kölcsönhatás a széndioxid-kibocsátás növekedési üteme és a gazdasági fejlődés között elsősorban azokban az országokban jelentős, amelyekben magas szintű a széndioxid-kibocsátás és a népesség.
A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete tagságának ajánlása a környezettudatos várostervezési szabályozások kidolgozásához - In: Octogon, 2010. 4. sz., 42-44. p.
A klímaváltozás káros folyamatainak csökkentése, megszüntetése érdekében a várostervezésben és annak szabályozásában is új gondolkodásra van szükség. Egy ilyen szempontrendszert dolgoztak ki az egyesület tagjai, illetve megfogalmazták az elérendő célokat és részletesen ismertetik az engedélyezésre benyújtott tervekkel kapcsolatos elvárásokat.
Közlekedés
ÖPNV in nachfrageschwachen Räumen. - Informationen zur Raumentwicklung, Heft 7./2010.
Tematikus szám a keresletgyenge területek helyi közlekedéséről, illetve a nyilvános helyi közlekedésről. A következő cikkeket tartalmazza:
- Mobilitási esélyek és közlekedési magatartás a keresletgyenge vidéki területeken
- A környezetkapcsolat esélyei a keresletgyenge városi területeken
- A rugalmas kiszolgálási formák lehetőségei és kockázatai a nyilvános személyi helyi közlekedésben a vidéki területeken
- Tervezési utalások a gyéren benépesített területeken
- A személy támogatásával a mobilitás biztosításához? Egy újító vidéki közlekedés lehetőségei és akadályai
- A "Bürgerbus": különös fajta becsületbeli kötelezettség. Beszámoló és ajánlások a gyakorlatból
Német nyelvű cikkek!
Feller Tibor: EU: a városi mobilitás cselekvési terve - In: Városi Közlekedés, 2010. 4. sz., 193-204. p.
Tavaly ősszel jelent meg az Európai Unió városi mobilitással kapcsolatos cselekvési terve. Ezzel az EU konkrét intézkedéseket javasol a város közlekedés biztonságosabbá, környezetbarátabbá tétele érdekében. A cikk végigveszi a téma előzményeit - 2001. évi Fehér Könyv, 2007. évi Zöld Könyv -, majd részletesen ismertetési a javasolt intézkedéseket a megfogalmazott hat témakör szerint. Képet kapunk a magyar közlekedéspolitikáról az EU-s irányelvek tükrében.
Forrás:
Hámory Zsófia, Tóth Laura, Tóth Anita Boglárka
VÁTI Nonprofit Kft., Dokumentációs Központ
