Megtervezték az ország átlag-házát - In: Építésügyi Szemle, 2009. 6. sz., 202. p.
A Leier Hungária Kft. pályázatot írt ki mérnökhallgatók számára, hogy tervezzék meg az ország "átlag-házát". Ez egy olyan családi ház, melyben egy kiskeresetű házaspár két gyerekkel kényelmesen tud élni. A számítások szerint egy ilyen 100 négyzetméteres házhoz a telek árát nem számítva legalább 21 millió Ft-ra van szükség. A pályázat során a legolcsóbb megoldásokat várták a tervezőktől. A nyertes pályamű egy passzívház lett, ennek tervezője nagy gondot fordított a költséghatékony fenntartásra. A későbbiekben is tervezik a pályázat kiírását, mivel fontosnak tartják a jövő szakembereinek megismerését.
Urbanisztika
Tervezzük együtt városi jövőnket! - In: Építésügyi Szemle, 2009. 6. sz., 204-206 p.
Közös rendezvényt szervezett az ENSZ habitat világnapja alkalmából a VÁTI Nonprofit Kft. és a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft (MUT). A VÁTI-n belül működő European Urban Knowledge Network (EUKN) célja, hogy a városok egymástól tanulva, egymásra reflektálva reagáljanak a kihívásokra, a nemzetközi tapasztalatokat megoszthassák egymás között. Salamin Géza házigazdaként elmondta, hogy az EUKN mellett másik két európai programban, az ESPON-ban és az URBACT-ban is kontaktpontként van jelen a VÁTI. Az NFGM képviseletében Dr. Tompai Géza elmondta, hogy a várostervezésnél, -fejlesztésnél előtérbe kell kerülnie az emberi tényezőnek, az együttgondolkodásnak, a városlakók igényeinek. Ongjerth Richárd, a MUT ügyvezető igazgatója szerint a siker záloga a gazdasági szféra és a lakosság bevonása a tervezési folyamatokba, illetve a nemzetközi tapasztalatok átvétele. Radvánszki Ádám bemutatta az EUKN gyakorlati hasznosíthatóságát mint naprakész és jól használható tudásbázist. A cikk a további előadásokról is beszámol.
Fejlesztéspolitika
Balogh Péter: Kontraproduktivitás a fejlesztéspolitikában? A kiemelt projektek empirikus vizsgálata - In: Szociológiai Szemle, 2009. 2. sz., 79-102 p.
A tanulmány a magyarországi fejlesztéspolitika intézményrendszerét, működését vizsgálja az úgynevezett kiemelt projekteken keresztül. Összeállítottak egy adatbázist az NFÜ kiemelt projektekről közzétett adataiból, hogy így vizsgálják a működési-elbírálási mechanizmust. A kutatásban résztvevők megállapítják, hogy a kiemelt projektek hatása nem kiegyenlítő jellegű, nem feltétlenül releváns egy térség fejlettsége vagy elmaradottsága a pályázatok elbírálásában. Számít a politikai támogatás és az is, honnan nyújtották be a pályázatot.
Beatriz Larraz Iribas-Jose M. Pavia: Classifying Regions for European Development Funding - In: European Urban and Regional Studies, January 2010 (Vol. 17, No. 01) p. 99-106
A strukturális és kohéziós alapok kiemelkedő szerepet játszanak az Európai Unió regionális politikájában, melynek célja, hogy csökkentse a régiók közötti fejlődésbeli különbségeket és a jóléti egyenlőtlenséget az európai polgárok között. A régiókat és a támogatásra jogosult területeket - 308 millió a 2007-2013 közötti időszakban - a régióban egy főre eső GDP alapján választják. Annak ellenére, hogy nagyon fontos ez a mutató, a régiók komplex társadalmi-gazdasági valósága teljes egészében nem magyarázható meg egyetlen változóval. Ezért, felhasználva a regionális szinten rendelkezésre álló gazdasági, politikai, kulturális és demográfiai jellemzőket a cikk az európai régiókat homogén klaszterekbe csoportosítja. Ez alapján azonosítja a régiók egyes csoportjainak gyenge és erős pontjait és megállapítja, hogy milyen lépésekkel kell ösztönözni, és ezáltal finanszírozni az egyes régiókat.
Territorial Industrial Development Policies and Innovation - tematikus szám - In: European Planning Studies, January 2010 (Vol. 18, No. 01)
- Ipari területi fejlesztési politika és innováció
- Új kihívások a regionális politikai döntéshozatal területén Európában? Esélyek és veszélyek a kohéziós és innovációs politika fúziójával
- A regionális fejlesztési platform és a kapcsolódó variáns: példák a toszkán művészet és élelmiszer területéről
- A helyiektől tanulva: Innovációs hálózatok kormányzása Baszkföldön
- Regionális politikai analízis az innovációs hálózatok előmozdításáról
- Ipari fejlesztési politika és innováció Dél-Kínában: kormányzati célok és a cégek magatartása
- Az államilag támogatott innováció kivitelezése: ír növénytermesztési példa
- A közbeszerzés innovációs hatásának értelmezése
Közlekedés
Steffi Schubert: Steigende Verkehrskosten - soziale und räumliche Dimension - In: Informationen zur Raumentwicklung, 2009/10-11. sz. 813.-821. p.
A közlekedés költségei növekednek, ugyanakkor a háztartásoknak egyre kevesebb pénzük van rá, és csökken a keresőképesek csoportja. A mobilitást (közlekedést) újra kell gondolni, ez nem csak technikai kérdés, hanem kulturális, társadalompolitikai is. Egy jövőképes mobilitás feltételei: a másfajta térhasználat, helyváltoztatási formák és távolságok.
Német nyelvű cikk!
Molnár László: Az infrastruktúra mint a történeti-települési táj szerves része - In: Építésügyi Szemle, 2009. 6. sz., 197-201 p.
A szerző először áttekinti a közlekedés, a kommunikáció történelmi fejlődését, változásait, és az ebből következő társadalmi-kulturális változásokat. A változások eredményeképpen a motorizáció, a személygépkocsi használat, a forgalom kritikussá teszi a városok (különösen a nagyvárosok) környezetét, élhetőségét. Az energiafelhasználás és a légszennyezettség olyan következményei az évszázados változásoknak, mellyel kezdeni kell valamit. A cikk külön kitér a hazai viszonyokra. A felvetett problémákra többféle megoldást kínál a cikk szerzője: a közforgalmú közlekedésnek kiemelt fontosságot kell kapnia, nyitott és igényes tervezéssel kell mindezt megvalósítani, komplex látásmód, "utazási láncban" gondolkodni.
Megyék
Megyei önkormányzatok - tematikus szám - In: Comitatus, 2009. 11-12. sz.
-
A megyei önkormányzatok helyzete 2009-ben
-
A megyék szerepfelfogásának, stratégiájának formálódása a gazdasági (ciklus) programok tükrében
-
Az önkormányzatok főbb funkciói a tárgyalt napirendek tükrében
-
A megyei önkormányzati testületek összetétele - a 2006-os választások eredményei
-
A megyei önkormányzatok intézményei és az intézményrendszer átalakulási folyamat
-
A megyei önkormányzatok nemzetközi kapcsolatainak főbb jellemzői
-
A megyei önkormányzatok és a fejlesztéspolitika
-
A megyék pénzügyi kondíciói, gazdálkodása
-
A egyei közgyűlési elnökök véleménye a megyék helyzetéről
Fenntarthatóság
Alexandros Flamos: The clean development mechanism-catalyst for wide spread deployment of renewable energy technologies? or misnomer? - In: Environment, Development and Sustainability, January 2010 (Vol. 12, No. 01) p. 89-102
A tanulmány szerint az általában be nem vallott igazság az, hogy a bolygót nem a technológia, hanem alkalmazásának hiánya miatt pusztítjuk. A megújuló energiát hasznosító technológiák terjesztésére már valóban léteznek lehetőségek az új klímaváltozási politika óta, tekintve, hogy hozzájárulnak a globális fenntarthatósághoz üvegházhatású gázok csökkentésével, és azok megfelelnek a nemzeti prioritásoknak, mivel a helyi gazdasági tevékenység, a kapacitások és az infrastruktúra erősítéséhez vezetnek. A tiszta fejlesztési mechanizmus ('clean development mechanism - CDM') bár globális politikai eszköz a fenntartható fejlődésben és a technológiák terjesztésében, sok bírálatot kapott az országok közötti projektek egyenlőtlen elosztása miatt, valamint az okból, hogy nem sikerült beágyazni a fejlődő országok nemzeti energetikai politikájába. A cikk bemutatja az erre irányuló ENTTRANS megközelítést, öt jelzésértékű megújulóenergia-technológiát, valamint betekintést nyújt a CDM hatékonyabb alkalmazásába, ami a fenntartható fejlődésre való törekvés nemzetközi folyamatának része lehet.
forrás:
Hámory Zsófia, Tóth Laura, Tóth Anita Boglárka
VÁTI Nonprofit Kft.
