Építõipar
Háttérbeszélgetés a Gyorsítás II. jogszabálycsomagról, kiemelten az építõipari válságkezelésrõl; Finisben az építõipari gyorsítás- In: Építésügyi Szemle, 2009. 5. sz., 145-151 p.
Annak idején a Gyorsítás I. csomag azért jött létre, hogy egyszerûsítse a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások engedélyezését, megvalósítását. Mindkét csomagnak alapelve, hogy az eljárások egyszerûsödjenek, de a jogszabályok betartását szigorúbban felügyelik, erõsíteni kívánják a jogkövetõ magatartást. Az integrált eljárást is bemutatja a folyóirat, illetve az ágazat legfõbb problémájaként számon tartott lánctartozásokra és ezek megakadályozására is kitér a cikk. Beszámol a VÁTI által üzemeltett új építésügyi portálról, az e-építésrõl - összefoglalva funkcióit, lehetõségeit, tartalmát.
A második cikkben a Gyorsítás programmal kapcsolatos ÉVOSZ-felvetésekre válaszol Szaló Péter szakállamtitkár.
Soltész Ilona: Új uniós épületenergetikai jogszabály készül - In: Építésügyi Szemle, 2009. 5. sz., 160-162 p.
Az Európai Bizottság új energiahatékonysági csomagot készített elõ. Ennek célja, hogy az épületek energiahatékonyságának növelésével az eddigiekhez képest csökkenjen az energiaszükséglet és a károsanyag-kibocsátás. A cikk összefoglalja a legfontosabb különbségeket a tervezett irányelv és a jelenlegi helyzet között.
Gáspár Anna: Csökken az európai építési piac teljesítménye - In: Építésügyi Szemle, 2009. 5. sz., 165-169 p.
A Lengyelországban megrendezett Euroconstruct konferenciáról számol be az írás. 22 országból 140 cég vett részt a rendezvényen, ahol a legfontosabb kérdés a pénzügyi válság hatása volt az építõiparra. Nyugat-Európában egyértelmûbb a visszaesés, Kelet-Európában van némi növekedés, de sajnos Magyarország kivétel ez alól. A lakásépítés a legnagyobb vesztese a válságnak, de hatalmas a visszaesés a nem lakáscélú magasépítés területén is. A mélyépítés viszonylag stabil maradt Európában, bár Magyarországon ez a szektor is visszaesést mutat. A prognózisok hazánk esetében nem túl bíztatóak, talán 2011-re várható némi élénkülés a területen.
Koji László: Az építési piac konjunktúra-felmérésének összefoglalója - In: Magyar Építõipar, 2009. 5. sz., 182-183 p.
Mivel az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) úgy ítéli meg, hogy a felelõs kormányzati szervek és a KSH rendre kedvezõbben ítéli meg az építési piac helyzetét, felmérést végeztek 2009 közepén az ágazatról. Egyértelmû az eredményekbõl a visszaesés, ennek mértéke elég változó. Nyilván a piaci környezet okolható ezért, csökkent a beruházások száma, nõtt a fekete munka aránya, költségesebb a hitelfelvétel és a pénzügyi tranzakciók. Hiány van építõipari szakemberekbõl, illetve az utánpótlásukból. Sokak szerint legnagyobb probléma a lánctartozás, mely az ágazat minden szegmensére rányomja bélyegét. A megkérdezettek 2010 második félévére várnak némi fellendülést.
Makra Magdolna: Csökkenõ ágazati teljesítmény - In: Mérnök Újság, 2009. 12. sz., 25-27 p.
A cikk az építõipar elmúlt néhány évét foglalja össze, különös tekintettel a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetre. A foglalkoztatottság és a lakásépítés vizsgálata után a cikk szerzõje levonja a következtetéseket: a recesszióból még egyáltalán nem tudott kilábalni az ágazat, az építési beruházások folyamatos csökkenést mutatnak. Élénkülést az állami beruházásoktól várnak a szakemberek, illetve az ehhez kapcsolódó fejlesztéspolitikától. Másik lehetõség a fellendülésre az uniós források bevonása.
Építészet
Timon Kálmán: Hogyan nézhetett ki Bábel tornya? - In: Alaprajz, 2009. 6. sz., 14-17 p.
A cikk komplett történelmi és építészeti összegzés Bábel tornyáról. A szerzõ az ókori mezopotámiai birodalom bemutatását követõen az épülettel kapcsolatos elképzelésekrõl, felfedezésekrõl, tényekrõl számol be. Végül leszögezi, hogy nem megválaszolható a kérdés, milyen volt Bábel tornya. A megmaradt töredékes leírások nem elégségesek ahhoz, hogy egyértelmûen rekonstruálni lehessen az épületet.
Kortárs magyar építészet - Posztorganikus, organikus, szerves építészet- In: Országépítõ, 2009. 12. 15.
Wesselényi-Garay Andor: Posztorganikus építészet - a kortárs magyar építészet új fejezete, 3-5 p.
Az írás a kortárs magyar építészet "új fejezetével", a posztorganikus építészettel foglalkozik. A cikk szerzõje ezt a vonulatot a Makovecz Imre nevével fémjelzett organikus építészet második, harmadik hulláma és az észak-európai építészet találkozásának nevezi. Jellemzõ anyagai a tégla, terméskõ, nyersfa.
Helyes Gábor: A magyar szerves építészet Wright felõl nézve, 5-9 p.
A magyar szerves építészetet inspiráló "források" közül a cikk Frank Lloyd Wright organikus építészetével foglalkozik, illetve ennek a hazai építészetre gyakorolt hatásával.
Im Fokus: Das Passivhaus. Interview mit Prof. Dr. Wolfgang Feist, Passivhaus Institut Darmstadt - In: DBZ, 2009. 11. sz., 86-87 p.
Interjú a Passzívház Intézet alapítójával és vezetõjével. A passzív ház alapkoncepciójáról beszél: a fûtésérõl, szigetelésérõl, valamint a klímavédelemrõl és a certifikációról. Az intézet passzívházakra vonatkozó szigorú kritériumait is megismerhetjük, ezek többek között a hõszigetelés mûszaki kivitelezésére, valamint a homlokzati elemek építõanyagainak minõségére vonatkoznak.
Német nyelvű cikk!
Special Issue: Regulating Design: The Practices of Architecture, Governance and Control - tematikus szám - In: Urban Studies, November 2009 (Vol. 46 No. 11)
- Szerkesztõségi közlemény: Az építészet irányítás és ellenõrzés gyakorlása
- Az építészet társadalmi szerepe: az építészet kultúrpolitikai gazdaságtana
- A dizájn szabályozása építészeti világcégeknél: beágyazott épületek
- Kockázat, szabályozás és építészeti gyakorlat
- Szabályok újraértelmezése: az építészet az alacsony szén-dioxid tartalmú épületekért
- Személyiségteszt: Hely-identitás szabályozása Melbourne belvárosában
- Írott és íratlan építési szabályok egy megtámadott városban: Belfast esete
Angol nyelvű cikk!
Fenntartható fejlõdés, fenntartható környezet
Szabvánnyal a fenntartható fejlõdésért - In: Környezetvédelem, 2009. 5. sz., 44-45 p.
A fenntartható fejlõdés ugyan egyre többet szerepel cikkekben, konferenciákon, egyéb szakmai fórumokon, de még sincs egy egységes hozzáállás sem a szakma, sem a kormányok részérõl. Nem tudják a társadalom szereplõi, hogy kinek mi lenne a feladata, illetve gyakran globális problémaként hárítják a helyi szintû tennivalókat. Ezek kompenzálására létrehozták az ÖKO-STANDARD szabványt, mely egy ún. menedzsment- vagy folyamatszabvány, mely hosszú távon egy fenntartható állapotot eredményez. 2010-ben ennek kialakítása, gyakorlati megvalósításának tesztelése zajlik, 2011-tõl állhat a szabvány a fenntartható fejlõdés és az emberiség szolgálatába.
Colin Trier - Olya Maiboroda: The Green Village project: a rural community's journey towards sustainability - In: Local Environment, October 2009 (Vol. 14 No. 9) p. 819-831
Az Egyesült Királyság dél-nyugati részén egyre több vidéki és városi közösség keres megoldásokat a fenntarthatóbb életvitelre. A Green Village projektnek köszönhetõen Belstone is ezek közé a települések közé tartozik. A viszonylag jómódú közösség esetében nagy kihívást jelentett az emberek bevonása, akik vonakodtak az életmódváltástól és gyanakvóak voltak a kezdeményezés kitalálóira. Egy akciókutatás elemzésére alapozva a cikk az emberek fenntarthatóság felé való hozzáállását vizsgálja, és azt, hogy ez hogyan befolyásolta a projektben való részvételüket.
Angol nyelvű cikk!
Jayanath Ananda - George Domazetis - John Hill: A roadmap to a green chemical industry in Australia - In: Environment, Development and Sustainability, October, 2009 (Vol. 11, No. 5) p. 1051-1071
Elkészült a menetrend az ausztrál vegyipar progresszív környezetbarátabbá tételére a következõ két évtizedre. Az ütemterv "gazdasági", "szociális", "technológiai", "környezeti" és "politikai" jelzõvel illetett alapokon nyugszik, melyek együttesen alkotják a "változás tényezõit" a vegyipar stratégiai/üzleti/politikai tervezésében - nagyobb hatékonysághoz és gazdasági fenntarthatósághoz vezetve ebben az iparágban. A javasolt ütemterv elõfeltételezi, hogy a tényleges gazdasági, társadalmi és környezeti elõnyök elérhetõek a meglévõ és a kialakulóban lévõ zöld kémiai technológia nagyobb mértékben való használatával. Ez fontos szerepet játszhat az ausztráliai fenntartható vegyipar kifejlesztésében. A tervezett menetrend elsõsorban az üzleti mûködési tervre vonatkozó paradigmaváltást és a gondolkodásmód jelentõs változását tartalmazza.
Angol nyelvű cikk!
László Dióssy: The Hungarian national climate change strategy: its principles, assignments, and a special case study on maize production - In: Environment, Development and Sustainability, December, 2009 (Vol. 11, No. 6) p. 1135-1144
A cikk a magyar nemzeti klímaváltozási stratégia alapelveit mutatja be egy kukoricatermesztési esettanulmány példájával. A globális éghajlatváltozás elleni hatékony védelem a nemzetközi szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló intézkedésekkel érhetõ el. Mielõtt ezeket meghatároznák, a cikk szerzõje szerint az egyes államoknak saját hatáskörben kell intézkedéseket tenniük a kibocsátás eddigi következményeként már folyamatban lévõ klímaváltozás káros hatásainak megelõzésére és csökkentésére. 2008 tavaszán Magyarország nemzetközi szinten az elsõk között fogadta el a középtávú Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát, amely két dolgot határoz meg: az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére szóló hazai feladatokat és az ágazat feladatait a 2008-2025 közötti idõszakra vonatkozó folyamatos éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra. A konkrét esettanulmányban a légköri szén-dioxid koncentráció, a hõmérséklet és a csapadék regionális változásának lehetséges hatásait vizsgálták a Kárpát-medencében.
Angol nyelvű cikk!
Területfejlesztés, városfejlesztés
Dr. Fekete Katalin: Beszámoló a 2009. évi Open Days, a Régiók és városok európai hete rendezvénysorozatról - In: Önkormányzati Tájékoztató, 2009. 11. sz., 39-40 p.
Októberben rendezték meg Brüsszelben a 7. Open Days rendezvénysorozatot a Régiók Bizottsága szervezésében. Négy téma volt napirenden: a régiók és a klímaváltozás, a növekedés helyreállítása, a területi együttmûködés, illetve az európai kohéziós politika hatása és jövõje. A beszámoló érinti a 2011. évi magyar elnökség ez irányú feladatait, valamint szót ejt a Területi együttmûködés: a határokon átnyúló közös munka tematikus blokkban megtartott elõadásokról is.
Barta Györgyi: Integrált városfejlesztési stratégia: a városfejlesztés megújítása - In: Tér és Társadalom, 2009. 3. sz., 1-12 p.
Az integrált városfejlesztési stratégia lényege, hogy együtt kezeli a gazdasági, társadalmi és területi szempontokat, bevonja a helyi szereplõket a tervezés folyamatába, illetve többcsatornás finanszírozással oldható meg. Az Európai Unió városfejlesztõ politikája erre a módszerre támaszkodik, így remélve a fenntartható városfejlesztés megvalósulását. A tanulmány kitér a Lipcsei Charta városfejlesztési koncepciójára és annak végrehajtására, illetve összegzi a kelet-európai és nyugat-európai eltérõ városfejlesztési megoldásokat. A cikk hivatkozik két másik írásra, mely szintén a folyóirat hasábjain jelent meg (Földi Zsuzsa: A társadalmi részvétel szerepe a városfejlesztés gyakorlatában - európai és hazai tapasztalatok, Czirfusz Márton: Ellentmondásban? Központi helyek elmélete és a városok specializációja.)
Gergely Júlia: Széthúzó falvak, egységes városok? - In: Tér és Társadalom, 2009. 3. sz., 111-125 p.
A cikk kiindulása, hogy az utóbbi idõkben jelentõs átalakulás, átrendezõdés zajlik Budapest agglomerációs környezetében. Ennek oka a szuburbanizációs jelenség, a városból (konkrétan a fõvárosból) települnek be a környezõ településekre, és ez a népességmozgás nyomot hagy ezen települések összetételén, így kialakul egy társadalmi-térbeli szegregáció. A cikk különbözõ statisztikai adatokkal, mutatókkal vizsgálja ezt a jelenséget, kitérve az iskolázottságra, a lakáshelyzetre és a térbeli elhelyezkedésre, sûrûségre, arányokra.
Dr. Kóródi József: A magyar településpolitika és településhálózat-fejlesztési stratégia megújításáért - In: Területi Statisztika, 2009. 5. sz., 466-472 p.
A cikk szerzõje üdvözli azt a kezdeményezést, hogy készüljön új OTK. Rövid áttekintés után az elõkészületekkel kapcsolatos teendõket, elvárásokat, célokat foglalja össze. Bevezeti a nemzeti településhálózat-fejlesztési koncepció fogalmát, leválasztva az országosról.
Besze Tamás: A szomszéd államok policentrikus területfejlesztésének hatása nagyvárosaink nemzetközi szerepére - In: Területi Statisztika, 2009. 5. sz., 473-481 p.
A szerzõ áttekinti a hazai területfejlesztési folyamatokat, kitérve annak hiányosságaira, külön hangsúlyozva azt, hogy a kiegyensúlyozott területi fejlõdés érdekében ellenpontozni kell az ország monocentrikus voltát, Budapest gazdasági és egyéb túlsúlyát. Ezt követõen sorra veszi a környezõ országok területfejlesztési dokumentumainak policentrikus aspektusait. Az ESPON projekt vizsgálatainak egyik eredménye, hogy hazánkból csak Budapestet nevezték meg mint európai nagyvárosi növekedési térséget, míg a környezõ országokból több várost is kiemeltek. Hazánkat az egyik legmonocentrikusabb országnak találták. A cikk szerzõje az országos szintû feladatok vidéki nagyvárosokba delegálásában, illetve a pályázati források területileg egyenlõbb odaítélésében látja a megoldást.
Vanessa Watson: Seeing from the South: Refocusing Urban Planning on the Globe's Central Urban Issues - In: Urban Studies, October 2009 (Vol. 46 No. 11) p. 2259-2275
A várostervezés a világ sok területén tükrözi a növekvõ szakadékot a jelenlegi megoldások és az egyre nagyobb problémát okozó szegénység, egyenlõtlenség, gyors urbanizáció és térbeli töredezettség között, különösen (de nem kizárólag) a világ déli felén lévõ városokban. A világ északi felének korábbi tervezéselméleti és -gyakorlati dominanciája okán a cikk azt állítja, hasznos lehet a déli városok véleménye a magától értetõdõ feltételezések eloszlatására arról, hogy a tervezés hogyan foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. A cikk elméleti forrásokat fog össze a hagyományos tervezéselmélet határain túl, hogy megértse a konfliktus jellegét, és a résztvevõk közötti felület természetét, ahol a viták lehetõséget nyújtanak a tervezés alternatív megközelítéseinek feltárására.
Teljes szöveg ingyenesen hozzáférhetõ:
Angol nyelvű cikk!
Geoff Vigar: Towards an Integrated Spatial Planning? - In: European Planning Studies, November 2009 (Vol. 17, No. 11) p. 1571 - 1590
A cikk az integrált területrendezés fejlõdését vizsgálja az Egyesült Királyság számos területén, különösen Skócia tapasztalataira fókuszálva. A horizontális és vertikális integrációs formákat a kormányzati elõírások segítségével elemzi. Ezek segítenek feltárni az elmélet és gyakorlat közötti kapcsolatot különbözõ területi szinten, melyek segítségével a kormányzati tevékenységek szükség esetén átalakíthatóak. A Skócián lévõ hangsúly kiemeli az eltérést az európai tapasztalatoktól, valamint számos tervezõket érintõ kérdést. Ezek közül említésre méltó egyrészt a hatalom, amivel a területrendezés bír más szakpolitikai területeken az integráció érdekében és a földhasználati kérdések és infrastruktúra koordinációjának kivitelezése.
Angol nyelvű cikk!
forrás:
Hámory Zsófia, Tóth Laura, Tóth Anita Boglárka
VÁTI Nonprofit Kft.
