Dr. Nagy Béla: A Duna több, mint egy földrajzi név : A budapesti Duna-part használatának szabályozásához - In: Régi-Új Magyar Építőművészet, 2009. 2. sz., 51-52 p.
A cikk a már többször felvetett és állandónak tűnő problémából indul ki: nincs lehetőségünk igazán kihasználni a Duna-part adta lehetőségeket, más folyó menti városokhoz képest sokkal kevésbé vehetjük birtokba ezt a területet. A könnyebb kezelhetőség és a tisztánlátás érdekében felmerült az ún. "partszakasz-egység" fogalmának bevezetése. Ez tulajdonképpen a helyrajzi számhoz hasonlóan egy azonosító számot jelentene, ami segítheti az egyszerűbb és hatékonyabb szabályozási folyamatokat, a beazonosíthatóságot és ezáltal a fejlesztést is.
Benkő Melinda: Duna-party : Duna-part kilátások Budapesten - In: Régi-Új Magyar Építőművészet, 2009. 2. sz. melléklete, 12-15 p.
A cikk a Duna-part i területek hasznosításának, építészeti alakításának lehetőségeit taglalja. Röviden áttekinti az eddig történteket, majd felvázol három víziót a lehetséges irányokról. A cikk szerzője végül figyelmeztet a túlzott fejlesztések veszélyeire és egy szolidabb, emberléptékűbb fejlődési irányt ajánl.
Építésügy, építészet
Molnár Szilvia: Mára és holnapra : a megvalósulás útjára lépett a beruházásélénkítő csomag - In: Octogon, 2009. 3. sz., 66-68 p.
A gazdaságélénkítő intézkedések egyik szegmense az építőiparra fókuszál. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján elérhető Építőipari Piactér a vállalkozásokat segíti abban, hogy naprakész információkhoz jussanak a nagyobb beruházásokkal kapcsolatban. A cikk ezekből szemezget.
Beruházásélénkítő csomagot indít a kormány - In: Építésügyi Szemle, 2009. 2. sz., 45-47 p.
Szintén a kormány gazdaságélénkítő csomagjáról számol be a folyóirat, mely az ismertető cikk végén közöl egy listát a városrehabilitációs projektekről.
Új célok és technikák az építészetben : nemzetközi építészkongresszus - In: Építésügyi Szemle, 2009. 2. sz., 64-65 p.
A cikk az építészkongresszus eseményeiről, előadásairól számol be. Az utóbbi években megváltozott a világ az építészek szempontjából is: új technikákkal kell számolni, mások az elvárások, előtérbe került a fenntartható fejlődés, a környezettudatosság.
Vereinheitliche Standards "Longlife", ein internationales Projekt zur Entwicklung nachhaltiger Wohnbauten - In: DBZ, 2009. 5. sz., 8 p.
Az olvasók rövid tájékoztatók kaphatnak egy újonnan beindult INTERREG program által finanszírozott projekt első állomásáról. A Berlini Műszaki Egyetem szervezésében megvalósuló projekt célja egy olyan rendszer kialakítása a fenntartható építés érdekében, amely az adott régióban lehetővé teszi a tervezés, a tervezési folyamatok, valamint a megfelelő új technológiák fejlesztésének és bevezetésének az összehasonlítását.
Tető+tér : melléklet - In: Alaprajz, 2009. 3. sz., melléklet
Az építészeti folyóirat melléklete a tetőterekkel foglalkozik. Példákat olvashatunk és láthatunk a legötletesebb tetőtér-beépítésekre, illetve a különböző építészeti és burkolati megoldásokra.
A XIV. Országos Főépítészi Konferencia programja - "A hely öröksége - Az örökség helye" - In: Önkormányzati Tájékoztató, 2009. 5. sz., 24-27 p.
A folyóirat az augusztusban tartandó konferencia részletes programját közli.
Házak, lakások, emberek - tematikus szám - In: Budapesti Negyed, 2009. 1. sz.
A folyóirat tematikus számában több tanulmányt is közöl a "házak, lakások, emberek" gondolatkörén belül. A főbb "fejezetek":
-
Palota és villa
-
A polgári lakás: ideál és valóság
-
"Elitlakások" a szocializmusban
-
Bérlőktől (és albérlőktől) a lakóközösségig
Dubniczky Miklós: A Magyar Mérnöki Kamara küldöttgyűlése - In: Mérnök Újság, 2009. 6. sz., 4-8 p.
Május 16-án tartotta a Magyar Mérnöki Kamara küldöttgyűlését, melyen megválasztották a következő négy év tisztségviselőit, köztük az új elnököt, Barsiné Pataky Etelkát. A cikk beszámol az eseményről, összegzi az ott elhangzottakat.
Vidékpolitika
Tisza Gabriella-Bene Tiborné: Tájékoztató a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat létrehozásáról - In: Építésügyi Szemle, 2009. 2. sz., 55-57 p.
2008-ban jött létre a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat, mely illeszkedik az Európai Unió közösségi vidékpolitikai stratégiájába, mely szerint minden tagállamnak létre kell hozni egy ilyen hálózatot, mely összefogja a vidékfejlesztésben részt vevő szervezeteket. A cél tehát az érdekeltek összefogása, együttműködési és információs hálózatba szervezése. A cikk a hálózat munkáját írja le, a részvétel lehetőségeit, a szervezet felépítését.
Párbeszéd a vidékért, 2009. 1. sz.
A História mellékleteként új folyóirat indul Párbeszéd a vidékért címmel. Glatz Ferenc "Beköszöntője" szerint célja, hogy felhívja a magyar értelmiség, a politikusok és a civil társadalom figyelmét a vidéki térségekre. Az 1. szám tartalma:
-
Sok vagy kevés? - mennyi pénz jut a vidéki térségekbe?
-
A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési programja
-
Az MNVH elnökségének állásfoglalása
-
A sikeres vidéki térségek titka
-
A tanyák jövője és a tanyakutatás jövője - Országgyűlési határozat és Országos Vidéki Fórum a tanyákról
-
Energiatermelés és vidék
-
Veszélyben: vágóhíd és hústermelés
-
Vidékfejlesztés, Vidéki Hálózat - az Európai Unióban és Magyarországon
-
A hálózatról
Artur Kasza: Two Ends of a Stick? Regional Strategic Planning and Operational Programming in Poland in the Context of EU Membership - In: Regional Studies, May 2009 (Vol. 43 No. 04) 625-636 p.
A cikk arra a kapcsolatra fókuszál, ami kimutatható a stratégiai és műveleti tervezés között a lengyel vidékfejlesztési politikában az Európai Unióba való belépés előtti időszakban, majd az azt követő években. Elemzi a törvényalkotást és a tervezési dokumentumokat, amelyek a vidékfejlesztési politika keretét képezik. Megmutatja, hogy a lengyel regionális politika keretprogramját kettéválás jellemzi a stratégiai és a műveleti tervezés, valamint a keretrendszer megalkotását képező műveleti program között, aminek lappangó hatásai lehetnek a vidékfejlesztésre.
Földrajz
Fókuszban a marketingföldrajz - In: Magyar Tudomány, 2009. 6. sz., 642-706 p.
A tudományos folyóirat e számának fő témája a marketingföldrajz.
A marketingföldrajz kialakulásáról és feladatairól
A globális láncok, a bevásárlóközpontok és a magyar piac
A nehezén innen vagy túl? (Napjaink fogyasztásicikk-kereskedelméről)
A piramis alján. Szolgáltatások - kereskedelem a (kis)falvakban
A marketing földrajzi vonatkozásai - a mezőgazdaság szemszögéből
A termelő és az értékesítő közös feladata a fogyasztói érdekek szolgálata
A kereskedelmi márkák szerepe a versenyben
Kódolt vásárló - behálózott fogyasztó
Kapcsolatok és távolságok: a hazai vezetékes hívás-szokások elemzése
Közlekedés
Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési tervét alátámasztó közlekedési modell - In: Városi Közlekedés, 2009. 3. sz., 123-130 p.
A Budapesti Közlekedési Szövetség megbízásából készítette egy konzorcium a fejlesztési tervet. A különböző elemzések, közlekedési vizsgálatok, forgalmi modellezések alapján készült anyag számos új módszertani elemet tartalmaz.
EU
Fél évtizede az Unióban : a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség összefoglalója az elmúlt öt évről - In: Uniós Értesítő, 2009. 5. sz., 14-15 p.
A cikk összegzi az öt év alatt megvalósult projekteket, programokat, kiemelve a legfontosabbakat. Ebből kiderül többek között, hogy Magyarország nyújtotta be a legtöbb ún. nagyprojektet. Továbbra is aktuális feladat a forrásokhoz való hozzájutás megkönnyítése, a pályázati feltételek egyszerűsítése.
Az önkormányzatokra hárul az áfaemelés? - In: Uniós Értesítő, 2009. 5. sz., 1-2 p.
A júliustól megemelkedő áfa némi zavart okoz a települések által benyújtott uniós pályázatok esetében. Az eleve forráshiánnyal küzdő önkormányzatoknak sok esetben elviselhetetlen terhet jelenthet a növekvő adó, hiszen a pályázatok összköltsége nő ezáltal. Az NFÜ egyelőre a minden pályázatnál betervezett tartalékkeretet ajánlja a pályázóknak, de várható központi állásfoglalás az ügyben.
Hans-Martin Zademach - Andrés Rodríguez-Pose: Cross-Border M&As and the Changing Economic Geography of Europe - In: European Planning Studies, May 2009 (Vol. 17 No. 05) 765-789 p.
A tanulmány a testületi egyesítéseket és szerzeményezéseket (M&As) vizsgálja 1998-2003 között mindazoknál a cégeknél, amelyek az EU25 államaiban és a 4 EFTA-országban helyezkednek el. Az európai államokban az M&A-egyensúly átnyúlik a határokon, a tanulmány feltárja azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák a vállalati átvételek szintjeit és mintáit egész Európában. Az M&A-k kulcspontjai: a tradicionális motivációk új pozíciók szerzésében, a földrajzi közelség hatása és a képességek és erőforrások nemzetközi feltérképezése (mint például a szomszédos országban található képzett és mozgósítható munkaerő), míg ezzel szemben kevésbé hangsúlyosnak tűnnek olyan intézményi tényezők, mint például az európai integráció, vagy a nyelvi határok. A cikk magyar vonatkozású statisztikai adatokat is tartalmaz.
Andreas Thiel: The Use of Ex-ante Modelling tools in European Impact Assessment: What Role does Land Use Play - In: Land Use Policy, October 2009 (Vol. 26 No. 04) 1138-1148 p.
2002-ben az Európai Bizottság azért vezette be a hatásvizsgálat módszerét, hogy az eljárásmódok fejlesztését átláthatóvá tegye, és javítsa az uniós eljárásmódok "minőségét". Ennek a folyamatnak a szignifikáns elemei a tárcaközi konzultációk, a széleskörű részvétel és a hatások mennyiségi felmérései. A cikk azt veszi számba, hogy milyen szerepe van azoknak az eszközöknek a földhasználati politika hatásvizsgálatában, amelyek az irányelvek politikáját modellezik. A tapasztalati eredmények szerint kétféle hatásvizsgálatot különböztethetünk meg, ezeket ismerteti bővebben a tanulmány.
Innováció
Tone Haraldsen - Arne Isaksen: Regional Resources, Global Knowledge Networks, and Innovation Policy: Special Issue in Honour of Björn Asheim - In: European Planning Studies, April 2009 (Vol. 17 No. 04)
- Regionális források, globális tudás, hálózatok és innovációs politika - különszám Björn Asheim tiszteletére
- Az élet körforgásának előnyei szemben a többféle járható útéval az ipari kerületekben
- A svéd divat terei és helyei
- A közelség és közbenjárás: Agglomerációs tanulmány a légi ipar helyzetéről Walesben
- Szolgáltatók és stratégiák a Globális Termelési Hálózatok növekedéséért
- Az épített regionális előny áttétele a svéd gyakorlatba
- Többközpontúság az EU észak-keleti perifériáján
Joseph-Maria Arauzo-Carod - Elisabet Viladecans-Marsal: Industrial Location at the Intra-Metropolitan Level: The Role of Agglomeration Economies - In: Regional Studies, May 2009 (Vol. 43 No. 04) 545-558 p.
A tanulmány célja, hogy elemezze az agglomerációs gazdaság befolyását az új cégek helyszínválasztására nagyvárosi területeken. Ahogyan feltételezzük, ezek a gazdaságok különböznek a cégek technikai felszereltségének szintjében, a minták magukban foglalnak magas, közepes és alacsony technológiájú cégeket. Különös hangsúlyt fektet a cikk annak elemzésére, hogy milyen az agglomerációs gazdaság hatása egészen rövid távolságon belül (a nagyvárosi területeken belül). A becslések szerint a városközpont hatása meghatározó az új cégek helyszínválasztásában a nagyvárosi környezet többi részében is.
Városfejlesztés
Anne Lorentzen - Carsten Jahn Hansen: Special Issue: The Role and Transformation of the City in the Experience Economy - In: European Planning Studies, June 2009 (Vol. 17 No. 06)
- Kutatási kihívások feltérképezése és azonosítása
- Nagyvárosok a tapasztalati gazdaságban (szórakozás, kultúra, szolgáltatások, helyszínek)
- A tapasztalati gazdaság földrajzi rétegződése Dániában
- Nagyvárosi hibrid kulturális projektek tervezése
- Tapasztalati terek, (légi) mobilitás és környezeti hatások
- Tapasztalati stratégiák a kisebb területű nagyvárosok túlélésére Európában
- A tapasztalati gazdaság és a városi irányítás és tervezés átalakulása
Thomas A. Hutton: Special Issue: Trajectories of the New Economy: Regeneration and Dislocation in the Inner City - In: Urban Studies, May 2009 (Vol. 46 No. 05-06)
- A New Economy pályája: Regenerálódás és eltolódás a nagyvárosi városközpontokban
- Kreatív nagyvárosok, kreatív terek és a nagyvárosi politika
- Nagyvárosi regenerálódás - esettanulmány Hoxtonból, Londonból
- New Economy New Yorkban
- Esettanulmány Liberty Village-ből, Torontóból
- Kultúravezérelt társadalmi megvalósíthatóság a nagyvárosi átalakulásban - Bicocca körzet, Milánó
- New Economy a nagyvárosi belvárosokban - barcelonai esettanulmány
- Posztindusztriális pályagörbék a mediterrán európai nagyvárosokban - Athén
- Szomszédság a kreatív gazdaságban: Szingapúr
- Önregeneráló élhetőség egy gyorsan változó nagyvárosban - Hanoi
- Kreatív kisvárosok: a kreatív gazdaság újragondolása helyben
- A New Economy elhelyezkedése - Vancouver belvárosa
Thorsten Heitkamp, Marion Kamp-Murböck, Carsten Schäfer und Antonia Schulitz: Impulse durch den Stadtumbau Fortschrittuntersuchung zum ExWoSt-Stadtumbau West - In: DBZ, 2009. 5. sz., 72-75 p.
A szerzők röviden összefoglalják az elmúlt évek egyik meghatározó városrehabilitációs projektjének (Stadtumbau West) tapasztalatait - amely az állam és az önkormányzatok kooperációjának köszönhetően alakult ki. A cikk egyben összefoglalja a pilótaprojektek közül azokat, amelyek kifejezetten új tanulságokkal bírnak, valamint említést tesz a lezárást követő, az eredményeket elemző alkalmazott kutatásokról is. A szerzők a kutatási terület egyik legfontosabb eredményének azt tartják, hogy konstruktív, építő jellegű diskurzus indult meg a gazdaság strukturális változása és a demográfiai átalakulás által érintett egykori nyugat-német területek városrehabilitációjának innovatív problémakezelésében.
Hans-Peter Gatzweiler, Robert Kaltenbrunner: Stadt als Aufgabe! In: Bundesamt für Bauwesen und Raumordnung, 2009. 3-4. sz., 143-155 p.
A cikk szerzői első lépésben arra vállalkoztak, hogy meghatározzák a város szerepét a mai modern társadalomban. A következő fejezetben taglalják egy újonnan kidolgozásra kerülő nemzeti városfejlesztési politika kibontakozásának főbb pontjait. A városfejlesztési politika kidolgozói definiálták a célokat és kialakították a főbb mérföldköveket, amelyek mentén a stratégia megvalósítására sor kerülhet. A végrehajtásra kijelölt intézményi struktúra bemutatásán felül egyenként végigveszik a szerzők a főbb állomásokat, majd a német városok fejlődési potenciáljának fenntarthatóságára vonatkozó első eredményeket teszik közzé. Zárásként a városnak mint központi témának a megközelítési módjait (társadalmi, gazdasági, politikai oldal stb.) veszik számba.
