A Dunakanyar Kiemelt Üdülőkörzet, mint régió a Börzsöny, a Visegrádi - és a Pilis hegység által körülvett Duna-szakasz mentén terül el, 66 települést foglal magába, 46 Pest megyeit, 7 Komárom-Esztergom megyeit és 13 Nógrád megyeit. Páratlan természeti adottságai, fürdésre, sportolásra, kirándulásra alkalmas tájai és történelmi nevezetességei miatt a mintegy 1640 km2 terület jelentős idegenforgalmi vonzerővel rendelkezik. A térség együttes-egységes kezelése nem megoldott, 3 megyéhez, 3 regionális fejlesztési régióhoz tartozik. A különböző területfejlesztési koncepciókban és területrendezési tervekben "mozaikszerűen" szerepelnek a Dunakanyar egyes részei. Ma már mindenki mást ért Dunakanyar alatt. A Dunakanyar a legkülönfélébb vonatkozásaiban egy rendkívül sokszínű térség, az ország természeti, gazdasági és társadalmi folyamatainak is egyfajta keresztmetszetét adja. A Dunakanyar az ország legfejlettebb és legurbanizáltabb területeihez tartozik, ugyanakkor vannak perifériára sodródott részei is. Egy része az ország határán, más része az ország központjában helyezkedik el. Természetföldrajzi értelemben határterület, az alföldi sík vidék, a Börzsöny és a Pilis Duna által elválasztott területét öleli fel. A Duna ebben a rendszerben természetes határvonal, amely növényi kultúrák elterjedési területét is jelzi. A Duna külső és belső határként funkcionál, hiszen átjárhatósága erősen korlátozott az ember számára is. A Dunakanyar rendkívüli adottsága, hogy nagy kiterjedésű védett területekkel rendelkezik urbanizált településhálózat tőszomszédságában. A Dunakanyar kevésbé természetföldrajzi kategóriaként, inkább üdülőkörzetként, a természeti és kulturális értékek rekreációs célú hasznosítására épülve létezik. Az üdülőkörzetet 1957-ben határolták le.
Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács
Abból a célból, hogy a Dunakanyar Kiemelt Üdülőkörzet, mint táj és mint az itt élők élettere hosszú távon megőrizhesse hagyományait a Dunakanyar 66 településének polgármesterei elhatározták, hogy összefognak a Dunakanyarért, ismét "életre hívják" a Dunakanyart.
Ennek érdekében
-
fejlesztési - rendezési tevékenységeiket összehangolják (különös tekintettel az idegenforgalomra, a környezetvédelemre);
-
közös pályázatokat (területfejlesztési, vidékfejlesztési, idegenforgalmi) nyújtanak be;
-
felelősséget vállalnak a nemzeti kisebbségek identitásának megőrzéséért és erősítéséért;
-
népi hagyományaikat egymást erősítve ápolják;
-
közös adatbázist hoznak létre, információs központot működtetnek;
-
rendszerességgel találkoznak, együttműködnek az önkormányzatok, a hivatalok, a települések különböző intézményei, diákjai, vállalkozói, civil szervezetei, polgárai közös dolgaikban;
-
évente Dunakanyar Konferenciát rendeznek;
-
a statisztikai kistérségek megbízottai és az önkormányzati társulások menedzserei rendszeresen találkoznak, együttműködnek;
-
kezdeményezik a 7 kiemelt üdülőkörzet együttműködési fórumát;
-
kiemelten kezelik az EU integráció törekvéseit és élnek az ebből adódó lehetőségekkel;
Közös akarattal
-
kezdeményezték a Dunakanyar Térségi Területfejlesztési Tanács létrehozását és a térség érdekeinek kormányzati képviseletét;
-
felkérték a térség 7 egyéni országgyűlési képviselőjét, hogy a további munkát koordinálják.
A Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács működési területét képező kistérségek települései
(forrás: A Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács Fenntartható Terüeltfejlesztési Stratégiája, 2006)
Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács
2600 Vác, Március 15. tér 11.
tel.: 27/513-403
Munkaszervezet:
Váci Kistérségi Iroda
2600 Vác, Március 15. tér 11.
tel.: 27/513-403
forrás:
A Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács Fenntartható Terüeltfejlesztési Stratégiája, 2006
