Európai Unió - Általános információk

A területpolitika alakítása az állami beavatkozásokban az Európai Unióban a tagállamok hatáskörébe tartozik. A tagállamok már az 1990-es évek közepén felismerték, hogy szükséges a régió- és országhatárokon átívelő társadalmi, gazdasági, környezeti folyamatok közös számbavétele és a több tagállamban is felmerülő problémák megoldásának területi szempontú összehangolása.

 

A területfejlesztésért felelős miniszterek ún. informális találkozóik alkalmával erősítik meg közös gondolkodásukat az európai területi kihívásokról és az azokra adandó válaszokról, melyek alapján összehangolják tevékenységüket, és saját hatáskörükben gondoskodnak a közös célok megvalósulásáról. A társadalmi, gazdasági, környezeti folyamatok nem állnak meg az országhatárokon, így a szakpolitikai beavatkozásoknak figyelemmel kell lenniük ezekre a folyamatokra és a közös problémákra közös, illetve összehangolt választ kell keresniük.

 

A területfejlesztésért felelős miniszterek 1999-ben, Potsdamban fogadták el az Európai Unióra vonatkozó területi perspektívákat (ESDP [1] - European Spatial Development Perspectives), amely az Európai Unió területi fejlődésének irányait határozta meg. Az ESDP jelentős lendületet adott az összeurópai területi kutatásoknak és következményeként jött létre az ESPON [2] kutatói hálózat (European Observation Network for Territorial Development and Cohesion), amely jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az Európai Unió formálódó területpolitikája valós tények feltárásán alapulva, az európai területi folyamatok egységes értelmezése és értékelése révén alakuljon.

 

Az ESPON eredményeken alapulva a tagállamok együttműködésével került sor az Európai Unió területi helyzetének és perspektíváinak összegző értékelésére a kibővült EU egészére vonatkozóan is. Ennek eredményeként 2007 májusában, a területfejlesztésért felelős miniszterek lipcsei informális találkozóján került elfogadásra Az Európai Unió Területi Állapota és Perspektívái [3] című dokumentum, amely egyfajta európai helyzetértékelésnek is tekinthető egyértelmű szakpolitikai üzenetekkel. Amellett, hogy a tagállamok egyetértettek a legfontosabb európai trendekben és kihívásokban, fontosnak tartották akcióikat is összehangolni, melynek érdekében közös célokat fogalmaztak meg. A helyzetértékeléssel együtt elfogadták az Európai Unió Területi Agendáját [4]. Ezen a találkozón hagyták jóvá a Lipcsei Chartát [5] is a fenntartható városfejlesztésről, amely az európai várospolitika alapdokumentumának tekinthető, és az integrált és befogadó városfejlesztés kereteit határozza meg.

 

A tagállamok közötti koordináció a területpolitikában folyamatosan mélyül, erősödik, és a területi kohézió közös értelmezése kiemelt témává vált az Európai Unió különböző intézményeinél is (például az Európai Parlamentben [6], és az Európai Bizottságban [7] is). Ennek érdekében az Európai Bizottság 2008 októberében jelentette meg a Zöld Könyvét a Területi Kohézióról [8], és széles társadalmi vitát is kezdeményezett róla. A dokumentum kiemeli az Európai Unió területi sokszínűségét és hangsúlyozza, hogy a „területi kohézió célja valamennyi terület harmonikus fejlődésének biztosítása, valamint annak lehetővé tétele, hogy az ott élő polgárok e területek adottságait optimálisan kihasználhassák. Ez azt jelenti, hogy a sokféleséget olyan előnnyé alakítják, amely hozzájárul az egész EU fenntartható fejlődéséhez.” Az Európai Bizottság területi kohézióról szóló zöld könyvében megfogalmazásra került, hogy a területi kohézió értelmezése túlmutat az elmaradott régiók felzárkóztatásán, a gazdasági teljesítmény mennyiségi kiegyenlítésének, illetve a különböző fejlettségű régiók közelítésének a szemléletén. Az új szemlélet előtérbe helyezi az egyes régiók, területek különleges adottságait és hangsúlyozza, hogy minden egyes térségnek a saját adottságaira kell építenie fejlődését és kihasználnia a sokszínűségben rejlő lehetőségeket.

 

---

Összeállította:

Hoffmann Csilla

VÁTI Nonprofit Kft. TTÉI