Noha a Bizottság nem különített el új pénzeszközöket a stratégia végrehajtására, a Duna menti államok az általuk elfogadott programok szorosabb összehangolása révén hatékonyabban használhatják fel a jelenlegi pénzügyi időszakban a régió rendelkezésére álló 100 milliárd eurót. E stratégia a balti-tengeri uniós makrorégió kialakítása után immár a második uniós makrorégió kialakítására tesz javaslatot.
Johannes Hahn, regionális politikáért felelős európai biztos kijelentette: "A konzultációs időszak folyamán a Duna menti államok legmagasabb szinten fejezték ki elköteleződésüket az új makrorégió kialakítására. Az általunk javasolt stratégia és cselekvési terv több mint 800 olyan beadványra épül, amelyek a régióból érkeztek. Meggyőződésem, hogy a stratégia nagyban hozzá fog járulni ahhoz, hogy virágzóbb jövőt teremtsük Európának ezen a részén. A javaslatunk ugyanis a legfontosabb kérdésekre, így a mobilitásra, az energiaügyre, a környezetszennyezésre, a munkahelyekre és a biztonságra helyezi a hangsúlyt. Az Unió e második makrorégiójára úttörő szerep vár, ami az együttműködés említett formájának kialakítását illeti. Hiszek abban, hogy a makroregionális megközelítés éppen olyan kiváló eredményeket hozhat, mint amelyeknek a balti-tengeri régió esetében már most is tanúi vagyunk."
A Duna régió 14 országot foglal magában Németországtól Ukrajnáig (ebből nyolc uniós tagállam). A régió számos kihívással küzd, mint például a kihasználatlan hajózási lehetőségek, a közúti és vasúti összeköttetések hiánya, a koordinálatlan oktatási, kutatási és innovációs erőfeszítések, valamint a környezetet fenyegető veszélyek. A nemrégiben Magyarországon bekövetkezett katasztrófa, amely során mérgező vörösiszap került a környezetbe, ékesszólóan bizonyítja, hogy határokon átívelő együttműködésre van szükség a szennyezés terjedésének megakadályozása és a hasonló katasztrófák hatásainak leküzdése érdekében.
Az említett kihívások egymással összefüggő jellege miatt hatékonyabb koordináció érhető el akkor, ha az együttműködés makroregionális keretek között zajlik. E megközelítés lényege, hogy új jogszabályok és intézmények létrehozása helyett a különböző szakpolitikai területek és az érintettek közötti kapcsolatokat erősíti. A régió egészének érdekét kívánja szolgálni, miközben figyelembe veszi annak sokszínűségét.
Noha a stratégiához nem rendeltek külön uniós finanszírozási forrást, számos uniós programnak köszönhetően a régió máris jelentős támogatásban részesül. A stratégia célja, hogy a hozzáférhető támogatási összegek - 2007-2013 között csak a kohéziós politika (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Kohéziós Alap, Európai Szociális Alap) 100 milliárd eurót irányzott elő a régió számára - felhasználása hatékonyabban történjen, valamint hogy felhívja a figyelmet a makroregionális együttműködés jelentőségére a helyi problémák kezelésében.
A stratégiában vázolt részletes cselekvési terv az alábbi négy pillérre épül:
-
a Duna régió összekapcsolása a többi régióval (pl. a mobilitás fejlesztése, a fenntartható energiahasználat ösztönzése, valamint a kultúra és az idegenforgalom előmozdítása);
-
a környezet védelme a Duna régióban (pl. a vizek minőségének helyreállítása, a környezeti kockázatok kezelése, a biodiverzitás megőrzése);
-
jólét teremtése a Duna régióban (pl. a kutatási kapacitás, az oktatás és az információs technológiák fejlesztése, a vállalkozások versenyképességének támogatása, valamint az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés);
-
a Duna régió megerősítése (pl. intézményrendszer kibővítése és az együttműködés erősítése a szervezett bűnözés leküzdése érdekében).
A stratégia határozatlan időre szól, az erőfeszítések mozgósítása érdekében azonban több határidős célkitűzést is tartalmaz, köztük az alábbiakat:
-
a dunai teherforgalom 20 %-os növelése 2020-ra
-
a tápanyagterhelés szintjének csökkentése, ami lehetővé teszi, hogy a Fekete-tengeri ökoszisztémák 2020-ig az 1960-as szintre álljanak vissza
-
a régió minden uniós állampolgára számára szélessávú és nagysebességű internet-hozzáférés biztosítása 2013-ra
-
a dunai tokfajok életképes állományának kialakítása 2020-ra
A célok megvalósítása érdekében a stratégia számos olyan intézkedést sorol fel, amely jelentős mértékben hozzá fog járulni az átfogóbb Európa 2020 stratégia fenntartható és intelligens növekedésre vonatkozó célkitűzéseihez is. Példák: a folyami hajlóflották korszerűsítése; két új folyami híd építése Románia és Bulgária között; a Duna régió idegenforgalmi célállomásként való népszerűsítése; szükség esetén szennyvíztisztító telepek építése; közös kutatóközpontok létrehozása; valamint a roma közösség életfeltételeinek javítása.
A mellékletben tájékoztató jelleggel felsoroltuk a cselekvési terv néhány kiválasztott projektjét.
Előzmények
A részt vevő országok, azaz amelyekre jelenleg a dunai együttműködési folyamat kiterjed (köztük nyolc uniós tagállam): Németország (különösen Baden-Württemberg és Bajorország), Ausztria, Magyarország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária, Románia, Horvátország, Szerbia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna.
A Bizottság a stratégiát az Európai Tanács kérésére terjeszti elő. A tagállamok kérték, hogy az Európai Bizottság segítse elő a stratégia kialakítását és végrehajtását.
A mai javaslat egy nyilvános konzultáció, valamint a tagállamok, a regionális és a helyi hatóságok, illetve egyéb érdekeltek bevonásával szervezett konferenciákon zajlott viták eredményeként látott napvilágot. A tagállamok valószínűleg a 2011 első félévére eső magyar elnökség alatt hagyják majd jóvá a stratégiát.
Melléklet:
A cselekvési tervben előterjesztett projektek tájékoztató jellegű példái:
-
a kiemelt fontosságú uniós közlekedési projektek (TEN-T) megvalósítása az egész Duna régióban, pl. a Párizst Budapesttel összekötő, Stuttgartot, Ulmot, Münchent, Bécset és Pozsonyt érintő "Magistrale" vasúti tengely;
-
az ökotechnológiák előmozdítása és a régió biodiverzitásának védelme (a Duna-medence több mint 300 madárfajnak ad otthont, és sürgős intézkedésre van szükség az azokat fenyegető ipari és mezőgazdasági szennyezés elhárítása érdekében);
-
közös árvízkockázati térképek kidolgozása a Duna teljes hosszában, a helyi, regionális és tagállami érdekeltek széles körű bevonásával;
-
a dunai hajózás fejlesztése - így belvízi kikötők kiépítése - a közlekedési és logisztikai szükségletek általános elemzése alapján;
-
a megújuló energiák - pl. a vízerőművek és a geotermikus energia - fejlesztése;
-
a fontosabb városokat összekötő vasútvonalak korszerűsítése;
-
a települési szennyvíztisztításra vonatkozó Kék Duna együttműködési projekt végrehajtása a vízbe kerülő gyógyszermaradványok csökkentése érdekében;
-
a kisvállalkozások ökohatékony termelési eljárásainak fejlesztése;
-
az elaknásított területek aknamentesítése.
További információk:
