Települési tervek érvényesülésének erősítése. Elemzés és javaslatok nemzetközi tapasztalatok alapján.

A tanulmány általános célja az volt, hogy javaslatokat tegyen a települési (városi) tervek érvényesülésének erősítésére, hatékonyságának javítására. Az alapvető vizsgálati témát a tervezési-érvényesítési folyamat jelentette. A dokumentum megvizsgálja a település- és területi tervezés nemzetközi jó példáit Magyarország szempontjából, valamint elemzi ezen gyakorlatok és megoldások lehetséges adaptációját. A munka stratégiai jelentőségű megoldásokat, illetve javaslatokat kíván adni és nem törekszik a konkrét hazai eszközök, jogszabályok, intézmények bonyolult rendszerére lefordítani azokat.

 

Összefoglaló

A tanulmány új utakat, alternatívákat és megoldásokat vázol fel a településfejlesztés szereplőinek (önkormányzatok, civilek, gazdasági szereplők, beruházók, környező települések) együttműködését illetően a településtervezés gyakorlatában.

A szerzők számos kihívást említenek, melyekkel a magyar területi tervezésnek szembe kell néznie:

A tanulmány javasolja a civil szervezetek, közösségek és a magánszemélyek bevonását egy többszintű, közösségi részvételen alapuló döntéshozatali folyamat (governance) megvalósításába. Másfelől szorgalmazza egy nemzeti városfejlesztési program kidolgozását. A problémakörök felvázolását követően a településtervezés néhány sikeres módja kerül bemutatásra. Arnhem-Nijmegen városrégió tervezésének példája alapján a szerzők a városok és vonzáskörzetük közti együttműködés szükségességét hangsúlyozzák. Javaslatokat tesznek továbbá a közösségi részvétel erősítésére és a tervezési rendszer átalakítására, a területi tervezés stratégiai településtervezéssel való helyettesítésére, mely a korrekciók és visszajelzések figyelembevételével egy hosszú távú folyamatnak ígérkezik. A tanulmány lényeges javaslatai a lakosság tervezési folyamatokba történő bevonása, az alulról jövő kezdeményezések ösztönzése az aktív közösségek és civil szervezetek részvételével. A szerzők hangsúlyozzák a magántőke szerepének vizsgálatát a városfejlesztésben, a résztvevők közti együttműködés elősegítése és a magánérdekek helyi érdekekkel történő összehangolása érdekében. További fontos kérdés a helyi hatóságok információ-kommunikációs technológiáinak korszerűsítése és a hatékony közigazgatási rendszer megteremtése.

Végül a tanulmány megállapítja, hogy fontos a településtervezés keretében kifejleszteni egy monitoring rendszert, mely hatékonyabb és fenntarthatóbb tervezési rendszert teremt.

 

Háttérinformációk

 

A tervezés hatékonyságát számos külső körülmény befolyásolja, mint az önkormányzati berendezkedés, a települési önkormányzatok meglehetősen nagyfokú döntési autonómiája, miközben financiális tekintetben a települések nagyban kiszolgáltatottak a befektetői tőkének. Általánosságban a rendszerváltozás óta a településfejlődés tervezettségének szintje a gyakorlatban és az általános megítélés tekintetében is erősen erodálódott, miközben a közösségi szféra tervezésben megnyilvánuló markáns koordináló szerepére piacgazdaságban, plurális demokráciában különösen nagy szükség lenne. Ehhez azonban a tervezés új szemléleti-koncepcionális kereteinek újrafogalmazására lehet szükség. A közösség érdekét szolgálni hivatott tervek még mindig meglehetősen „távol” készülnek az érintettektől, a település lakosaitól, ha térben nem is, a lakosok és a „köz” érdekének figyelembe vétele, a döntésbe való bevonás-bevonódás tekintetében mindenképp. Mindennek következtében a hazai gyakorlatban a települések nem tudják területi adottságaik és erőforrásaik hasznosítását, műszaki-fizikai szerkezetük alakítását előre átgondolt, tervszerű módszerekkel hatékonyan befolyásolni. A települések fejlődésfolyamataiban, különös tekintettel a városok szerkezetére, a települési funkciók egymást kiegészítő alakításában (a települési funkciók komplexitására irányuló fejlesztés) sok felemás megoldással, a közösségi terek beszűkülésével, bizonytalanul-hektikusan váltakozó funkciójú terekkel, össze nem érő tengelyekkel találkozunk, azaz összességében a terveknek a közjót szolgáló célja, annak hatékonysága sérül.

 

Módszer

 

A kutatás első felében a haladó európai gyakorlatok tapasztalatai kerültek strukturáltan összegyűjtésre a hazai kontextus szempontjai alapján. Ennek részeként került sor a vonatkozó nemzetközi és hazai szakirodalom áttekintésére, a külföldi jó gyakorlatok feltárására. Ezt követően a kutatók egy kérdőíves vizsgálat segítségével gyűjtöttek általános információkat az európai városok településtervezésére, a tervfajtákra, az egyes tervek típusaira, léptékére, a participációra, a lakossággal való kommunikációra, a tervek megvalósítására, és annak financiális bázisaira vonatkozóan. Ezt követően egy konkrét, sikeres példa, Hollandia tervezési gyakorlatának a hazai tervezés szempontjából releváns bemutatására került sor egy részletes kutatás, esettanulmány segítségével. A kutatás végül a hazai településtervezés legfontosabb kihívásaira vonatkozóan tesz javaslatokat, ezen nemzetközi gyakorlatok, jó példák és hazai városi szakértőkkel készített mélyinterjúk alapján.

 

Következtetések

 

A kutatás egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy a tervek érvényesülését és megvalósulását döntő mértékben határozza meg az a közigazgatási-intézményi környezet, illetve tervezési metódus (részvételen alapuló, decentralizált), amiben és ahogyan készülnek. Éppen ezért a tervek érvényesülésének erősítését a tervkészítés elejétől kezdve, magának a tervezési folyamatnak az erősítésével lehet elérni. Ezt az összefüggést igazolja például Svédország, ahol széles körű bevonással készülnek a települési tervek, melyek mintegy 80%-ban meg is valósulnak. Emellett meg kell jegyezni, hogy a fent említett gyakorlatok egy az egyben történő átvétele nem szerencsés, ezért nagyon fontos, hogy a nemzetközi bevált gyakorlatok integrált adaptációja valósuljon meg. Ez a folyamat a hazai környezet – mint a társadalmi jellemzők, a helyi közösségek, a helyi kultúra és főként a helyi gazdasági körülmények – számításba vétele nélkül nem következhet be. Az adaptáció legjelentősebb hozzáadott értékei a közösségi együttműködések és a helyi közösségek lobbierejének megerősödése.

 

Kutató(k)

Ricz Judit, PhD; Tomay Kyra, PhD, Salamin Géza, Somfai Ágnes, Hoffmann Csilla, Gere László, Eszenyi Orsolya

Szervezet

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.

Kontaktszemély

Ricz Judit, Tomay Kyra

Beosztása

Tervező-elemző

Telefon

+36 1 224 3251; +36 1 224 3100/4556

E-mail

jricz@vati.hu [1]; ktomay@vati.hu [2]

 

forrás:

EUKN

http://www.eukn.org/Hungary/hu_hu/E_k%C3%B6nyvt%C3%A1r/V%C3%A1rospolitika/Telep%C3%BCl%C3%A9si_tervek_%C3%A9rv%C3%A9nyes%C3%BCl%C3%A9s%C3%A9nek_er%C5%91s%C3%ADt%C3%A9se_Elemz%C3%A9s_%C3%A9s_javaslatok_nemzetk%C3%B6zi_tapasztalatok_alapj%C3%A1n [3]