Magyarország Energiapolitikája 2008-2020

Az Országgyűlés az energiapolitika területén elérendő célokat és a feladatokat a 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról szóló 40/2008. (IV. 17.) OGY határozat [1]banfoglalta össze.

 

Magyarország energiapolitikája az ellátásbiztonságot, a fenntarthatóságot és a versenyképességet célozza. Hangsúlyozza, hogy elsődleges jelentőségű a környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele és az Európai Unió közösségi céljaihoz való igazodás. A hazai energiaforrások részarányát - a lehetőségekhez mérten - növelni kell a kiegyensúlyozott energiaforrás-struktúra megteremtése érdekében. A technológiai előrehaladás egyik kulcs a hazai energetikai kutatás-fejlesztés és oktatás határozottabb támogatása.

 

Fontos cél a fajlagos energiafelhasználás csökkentése, a megújuló energiaforrások és a hulladékból nyert energia arányának növelése, a környezetbarát technológiák térnyerésének elősegítése. Meg kell teremteni a magyar energiapolitika és a klímapolitika közötti összhangot. A megújuló forrásokból előállított üzemanyagok előállításának támogatásával a közlekedéspolitika is közelíthet a környezetbaráttá válás felé. Figyelembe kell venni, hogy a célok eléréséhez elengedhetetlen az állami támogatási lehetőségek megteremtése és az Unió által kínált támogatási eszközök igénybe vétele.

 

A lakosság körében törekedni kell a környezet- és energiatudatos szemlélet kialakítására, fontos, hogy az energiatudatosságot már az iskolákban lássák-tanulják a gyerekek, így a Nemzeti Alaptantervbe is szükséges beleépíteni. A szemléletváltással elérhető lesz, hogy növekedjen az igény az energiatakarékosságra és az energiahatékonyságra.

A kormány 2011. október 25-i ülésén fogadta el Magyarország II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervét [3], melynek elsődleges célja a lehető legnagyobb megtakarítás elérése a végső energiafelhasználásban a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásával.