Kulturális Turizmus Fejlesztési Stratégia 2009-2013

Készítette: Budai és Barta Kft.

 

Dr. Budai Zoltán uniós felmérésre hivatkozva súlyozta a kultúra, mint utazási motiváció jelentőségét: Európában a rekreációs célt előkelő helyen követi a városlátogatás, de bármi is legyen a fő indíték, a kultúra minden utazás szerves része.

 

További előny, hogy a kulturális turizmus (akár az egészség turizmus) szezontól független, és fejlesztése segíti a decentralizációt és a hátrányos helyzetű térségek fejlesztését, hiszen sok világörökségünk és műemlékünk épp ezekben a régiókban található. Itt különösen nagy szükség van a TDM-ek felállítására, hiszen a nagyon sokszínű, de szétszórt kulturális értékekből még nem sikerült termékeket létrehozni. Támogatásként javasolják, hogy a leghátrányosabb térségekben az idegenforgalmi adó (IFA) egy forintjához nyújtott állami támogatás mértéke legyen kettő, vagy három forint. Támogatni kell a piacra jutásukat, és a kulturális utak fejlesztését is. Ideális lenne, ha az e célra jutó támogatásokban az unió és a magánszféra aránya növekedne, az utóbbinál önkéntes munkát is szorgalmazni kellene. A stratégiát akcióterv és jogszabályi változtatásokból álló melléklet egészíti ki.

A hozzászólók észrevételezték, hogy az étel/ital kultúránkról, az operettről, mint magyar hungarikumról, és a roma kultúráról [2] kevés szó esett, és a vallási turizmus is besorolható lenne e motivációs körbe. A bizottság tagjai szükségesnek érzik a kulturális turizmus állami támogatását, de független szakértőknek kellene felmérnie a rendezvények turista vonzó képességét, a gazdaságilag már önfenntartó, sőt nyereséges vállalkozásokat kevésbé, vagy alig kellene államilag támogatni.

A kulturális turizmus stratégiáját összhangba kellene hozni a Nemzeti Turizmusfejlesztési-, sőt a Duna-stratégiával [3] is.

„A Kulturális turizmus fejlesztési stratégia az Önkormányzati Minisztérium (ÖM) Turisztikai Szakállamtitkársága által a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában (NTS) meghatározott feladatok alapján a 2009-2013 közötti időszakra jelöli ki a szakágazat fejlesztési irányait.

 

1. Nemzetközi és hazai keresleti elemzés

2. A hazai kulturális kínálat és helyzetelemzése

3. Analízis, jövőkép meghatározása

4. Stratégiai irányok meghatározása: prioritások, intézkedések

 

A stratégiai tervezés alapjait a kulturális turisztikai piac átfogó – belföldi és külföldi kutatási anyagokra támaszkodó – viszgálatta előzte meg, melynek részeként a kulturális turizmus területén dolgozó több tucat szakember véleményét is kikértük.

A nemzetközi kulturális turisztikai trendek ígéretesek, hiszen az általános környezeti adottságok után a kulturális örökség az, ami leginkább befolyásolja az utazók desztináció választását. A kultúra a turisztikai imázs legfontosabb eleme. Európában - a hagyományos kulturális turisztikai célpontok mellett - egyre vonzóbbak az egyedi, különleges vonzerők, így a közép-kelet-európai városok iránti érdeklődés is növekszik.

 

Az utazások során az élmény-jelleg domináns, a kikapcsolódás, szórakozás mellett csupán másodlagos az ismeretszerzés és a tanulás. Az utazók szívesen ismerik meg az adott ország kultúráját, hagyományait. Jellemző tendencia, hogy a kultúra fogalma kitágul: már nem csak a hagyományos értelemben vett művészeti ágak és örökségek tartoznak a kultúrához, hanem az életstílus, divat, design, kortárs művészetek is. A kulturális látnivalók szélesebb rétegeket vonzanak, növekszik az igény a kulturális és egyéb turisztikai termékek komplex igénybevételére. A fogyasztói igények, piaci trendek gyorsan változnak, a hozzájuk való alkalmazkodás folyamatos kutatást, tájékozódást igényel. A jövőben az európai városok között, valamint az európai és Európán kívüli desztinációk között egyre élesebb verseny várható. A belföldi turisták fő kulturális utazási motivációja az épített örökség (kastélyok, várak, műemlékek, templomok, stb.) felkeresése. Ők is a kulturális látnivalók érdekes, újszerű, élményszerű bemutatása iránt fogékonyak.

A magyarországi kulturális turisztikai adottságok jók, sokszínű kínálat alapjait biztosíthatják. Kulturális turisztikai vonzerőink számottevő arányban (így a magyarországi UNESCO világörökségek jelentős része is) hátrányos helyzetű térségekben – illetve azok közvetlen közelében – találhatóak, így ez az ágazat e területek fejlesztésének gazdasági motorja lehet.” (részlet a stratégiából)