A modern hidrogeológiai egyik legfontosabb és legaktuálisabb feladata a hazai vízkészlet-gazdálkodás megújítása. Az Európai Unió Víz Keretirányelve (VKI) a korábbi hazai gyakorlattól eltérő alapokra helyezte a mennyiségi és minőségi vízkészlet-gazdálkodást, ami számos új, illetve a korábbitól eltérő szakmai problémát indukált. A VKI értelmében szükséges volt kijelölni és lehatárolni olyan hévíztesteket, melyek a továbbiakban önálló egységként vizsgálandók, és melyek jó állapotát el kell érni és távlatilag fenn is kell tartani.
A VKI bevezetésével új vízkészlet-gazdálkodási feladatok is megjelentek, mint pl. a korábbi nemzeti határokon átnyúló hidrosztratigráfiai egységek, hidrodinamikai rendszerek vizsgálata, mely egyre fontosabb kérdéssé válik. Ugyancsak újszerű probléma a különböző geotermikus vízkészlet-használatok vizsgálata. Mivel a magyarországi földhő- és geotermikus energiahasznosítás mértéke elmarad mind a lehetőségektől, mind az Európai Unió által a megkívánt mértéktől, ezért az elmúlt időszakban egyre több szakmai befektető érdeklődik a magyarországi földhő-hasznosítás lehetősége iránt. A korábbi lokális, egyedi jellegű termálvíz-használatokkal szemben egyre több új vízigény jelentkezik az alacsony, közepes és magas entalpiájú vízadó rendszerek hőenergiájának hasznosítására, melyek nemcsak gyakorlati technikai, hanem új hatósági és elvi szakmai kérdéseket vetnek fel a hévíz(készlet)-gazdálkodás terén. Ilyenek például a termálfürdőink hidrogeológiai és geotermikus védőidomának kijelölési problémái, a hőhasznosító rendszerek (hőszivattyús rendszerek, fűtési és mezőgazdasági célú melegvíz-használatok, esetleges jövőben megvalósuló geotermikus erőművek) hévízkészlet-gazdálkodással kapcsolatos tervezési és engedélyezési kérdései. Az új feladatokkal kapcsolatos szakmai ismereteket az elsősorban földtani és vízföldtani ismeretekkel rendelkező szakembereknek meg kell szerezniük.
Az e célra kiképzett szakemberek hiánya az egyik legjelentősebb probléma, melynek megszüntetését segítheti elő a tervezett szakirányú továbbképzés elindítása.
A Szegedi Tudományegyetemen önálló vízföldtani szakmai képzés nincs, de a Természettudományi és Informatikai Karon a hidrogeológiai és vízgazdálkodási ismeretek megszerzése, mind a geográfus, mind a környezetkutató szakokon az alapképzés része. A Szegedi Tudományegyetem a Dél-Alföldi Régió földtani és vízföldtani ismereteinek rendszerezésében és kutatásában élenjáró intézmény, mely terület kiemelt fontosságú mind a határon átnyúló hévíztestek (pl. dél-alföldi termálvíztestek, magyar-szerb határmenti vízadó rendszerek) mind a hazai porózus közegre alapuló hőhasznosítások szempontjából.
A Miskolci Egyetem Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Tanszékének, korábban a Földtan-teleptani Tanszékének irányításával 1978 óta folyik a vízkészlet-gazdálkodással kapcsolatos képzés előbb a Hidrogeológiai ágazaton, később a hidrogeológiai-mérnökgeológiai ágazaton, majd a Műszaki Földtudományi szak Hidrogeológus-Mérnökgeológus Szakirányán. A képzést Juhász József professzor úr indította el, majd később Jambrik Rozália professzorasszony vezetésével fejlődött tovább. A hidrogeológus mesterszak létesítésének akkreditációja már lezárult, jelenleg folyik a magyar és angol nyelven folyó hidrogeológus szak indítása.
A két egyetem oktatói-kutatói háttere, tevékenységi körei olyan mértékben egészítik ki egymást, hogy a tervezett hévízkészlet-gazdálkodási szakirányú továbbképzést a két intézmény által közösen érdemes megvalósítani.
A szakirányú képzés alapítója a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara, de a képzést megközelítően fele-fele arányban a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara, illetve a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara oktatóinak bevonásával indokolt és célszerű megvalósítani, ahol a képzés szellemi és infrastrukturális feltételei adottak. A képzésbe a Miskolci Egyetemen a Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai, a Geofizikai Tanszékek, a Földtani és Ásványtani, valamint Kőolaj és Földgáz Intézetek oktatóit, a Szegedi Tudományegyetemen pedig az Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani, a Földtani és Őslénytani, Továbbá a Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékek oktatóit, valamint magasan képzett, egy-egy szakterület legnagyobb tapasztalattal rendelkező ipari szakembereit kívánjuk bevonni.
További részletek
forrás:
InnoGeo Kft.
