A nemzeti ünnepünk, március 15-ike alkalmából adományozható öt Ybl Miklós-díjra összesen 21 javaslat, illetve pályázat érkezett be. Ezeket az Ybl Miklós Díj Bizottság - Fegyverneky Sándor országos főépítész, főosztályvezető elnökletével - több szakaszban értékelte, majd készített ajánlást a díjak adományozására. Az ajánlás alapján készített előterjesztést a díjat adományozó Varga István, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter jóváhagyta, a következők szerint:
2010-ben Ybl Miklós-díjban részesülnek:
(rangsorolás nélkül, névsor szerint)
Kalmár László építész
Előremutató, tiszta elveken alapuló építészi munkásságát alkotótársával Zsuffa Zsolttal folyamatos együttműködésben fejti ki. Eddigi legjelentősebb alkotásuk a budaörsi Városháza, amely a közigazgatási rendeltetésű épületek körében mérföldkőnek tekinthető, és ezt a minőségét Pro Architectura-díjjal is elismerték. Emellett más műfajokban is kiemelkedő építészi teljesítményt nyújtanak. Példa erre a balatonlellei Konyáry-pincészet, valamint számos kisebb-nagyobb lakóépület, amelyek többségét önállóan tervezik, bizonyítva ezzel egyéni, egymástól független alkotókészségüket is.
Klenk Csaba építész
Építészi munkásságának javarésze Paks városában, illetve környékén valósult meg.
Önmagában már az a vállalkozás is elismerésre méltó, amikor egy jól felkészült építész kisvárosba települ, szembenézve az ezzel járó egzisztenciális kockázatokkal. Amennyiben ott megállja helyét, és keze nyomán látványos eredmények születnek, az példamutató építészi teljesítmény. Klenk Csaba alkotói módszereit az alaposság, a biztos szakmai tudás jellemzi. Megvalósult épületein hagyományos és újszerű formai elemeket egyszerre alkalmaz, mindig megteremtve köztük a finom átmenetet, a folytonosságot.
Kruppa Gábor építész
Az építészet különféle szegmenseiben bizonyította alapos szakmai felkészültségét, a minőség iránti elkötelezettségét Eddigi legnagyobb munkája a budapesti Gresham-palota teljes rekonstrukciója és elit szállodává történt átépítése. Másik jelentős alkotása, az újpalotai templom, teljesen új épület. Az építészeti eszközöket, elemeket jelentőségüknek megfelelően kezeli. Nagyvonalúan formál, ahol a hely, illetve feladat ezt kívánja, és elmélyül a részletekben ahol indokolt. Munkássága kiegyensúlyozott, egyenletesen magas szakmai színvonalat és szellemi következetességet mutat.
Mikó László építész
Egész pályafutását a gondosan megtervezett, mértéktartóan formált, jól funkcionáló épületek sora jellemzi. Közülük talán legjelentősebb a Szegedi Tudományegyetem központi könyvtára és információs központja, amely Pro Architectura-díjban részesült. Ez az alkotás kiforrott mű, egyben kiemelkedő példa a rendeltetésének mindenben megfelelő, közmegelégedésre működő épületek körében. Mikó László sokoldalú és igényes építészi munkássága méltán érdemel elismerést.
Zsuffa Zsolt építész
Munkásságára mindaz jellemző, ami alkotótársa, Kalmár László méltatásában az előzőekben már megjelent. Vele együtt tudatosan és következesen műveli azt az építészeti irányzatot, amely fogékony a világban zajló folyamatok megértésére, és e folyamatokból eredő feladatok korszerű megoldására. Kiemelkedő egyéni készségeit mutatja még számos eredeti megformálású családi ház és üdülőépület.
A díjakat dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár adta át március 11-én, csütörtökön 16:00 órakor, a Budapest, V. Kálmán Imre utca 2. sz. alatti épület aulájában.
A tájékoztatót összeállította Zsilinszky Gyula, az Ybl Miklós Díj Bizottság titkára
forrás:
NFGM Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság Építésügyi és Építészeti Főosztály
