Arnóth Lajos Ybl Miklós-díjas építészmérnöknek, a BME címzetes egyetemi tanárának, az Építész Mester Egylet Mesteriskola vezetőjének, valamint Koppány Tibor Ybl Mikós-díjas építészmérnöknek, a BME címzetes egyetemi docensének Széchenyi-díjat adományozott a köztársasági elnök.
Fél évszázados ipari és középület-tervezési munkásságáért, az egyetem és a mesteriskola kereteiben végzett, több generációra kiterjedő szakmai, oktató-nevelő tevékenysége elismeréséért Arnóth Lajos Ybl Miklós-díjas építészmérnöknek, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi tanárának, az Építész Mester Egylet Mesteriskola vezetőjének;
tudományos történeti, építészet- és művészettörténeti kutatói tevékenységéért dr. Koppány Tibor Ybl Mikós-díjas építészmérnöknek, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi docensének adományozott díjat a köztársasági elnök a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából.
Mint az a
http://www.prae.hu portálon olvasható, a szolgálat és a közösség jelentőségét emelte ki építészeti munkásságában Arnóth Lajos, aki meglepetésként és megtiszteltetésként értékelte a Széchényi-díjat, amelyet hétfőn vehetett át a Parlamentben. Az 1929-ben született Arnóth Lajost mindenekelőtt fél évszázados iparépület-tervezési munkásságáért, az egyetem és a mesteriskola kereteiben végzett, több generációra kiterjedő szakmai és oktató-nevelő tevékenysége elismeréseként tüntették ki.
"A tervezés, az egyetem, a mesteriskola, a munkahely - ezek mind együtt adták nekem az építészeti magatartást, hogy megtartsak és hogy újat ígérjek" - összegezte a kitüntetéshez vezető utat Arnóth Lajos, aki kiemelte: különösen értékes számára a díj, mivel azt a sok irányzatot összefogó szakma, a számára oly fontos közösség javasolhatta.
Az Ybl Miklós-díjas építészmérnök számára az elmúlt években az Építész Mester Egylet Mesteriskolája jelentette a fő elfoglaltságot. A szabadiskola nem akkreditált módon képzi az építészeket és ma már a huszadik ciklusnál jár. Az iskolában az idősebb és a fiatalabb szakemberek kapcsolatán, valamint a folyamatosságon van a hangsúly. "Nem szeretném, ha ez megtörne" - mondta a kitüntetett. Nyilatkozatában, mikor arra kérdeztek rá, melyik épület a kedvence Arnóth Lajos a nemrég eltávozott Reimholz Péter és Basa Péter épületeit emelte ki.
Koppány Tibor gyakorlati műemlékvédelmi munkássága mellett elsősorban a magyarországi vár- és kastélyépítészettel foglalkozott s foglalkozik ma is. "Így a 82. évemben, egy átdolgozott élet vége felé járva úgy érzem, hogy a Széchenyi-díj az egész pályám elismerése" - mondta el az építész az MTI-nek.
Az Ybl Miklós-díjas építész több mint száz szakmai folyóiratba írt cikkeket, tanulmányokat, s önálló kötetei is megjelentek, elsősorban a magyar építészet történetéről, különös tekintettel a vár- és kastélyépítészetre. 1999-ben jelent meg A középkori Magyarország kastélyai című könyve, mely azóta is egyetemi tankönyv az ELTE bölcsészettudományi karán.
Mint Koppány Tibor elmondta, nem tervezi, hogy új irányokat kezd kutatásában. "Huszonhárom évesen kezdtem a szakmát, azóta annyi anyag összegyűlt, hogy bőven van mit feldolgoznom. A középkor után most a kora újkori Magyarország kastélyépítészetével foglalkozom, és ha lesz rá mód, szeretném, ha ebből még megjelenne egy könyv. A kézirat körülbelül 90 százalékban már készen áll. Persze tudom, nem lesz könnyű kiadót találni a mostani gazdasági helyzetben".
Hogy miért nem kapott idén építész Kossuth-díjat, arra nem kaptunk választ (korábbi években általában egy tervező építész kapott Kossuth-díjat, és egy elméletibb kolléga Széchenyi-díjat).
forrás:
MTI
Metszet hírlevél
Tervlap
