Cholnoky Jenő (Veszprém, 1870. július 23. - Budapest, 1950. július 5.) a magyar geográfia legnagyobb tudósainak egyike. Hunfalvy János és Lóczy Lajos munkásságának folytatója.
Tudományos kutatásainak területe tág határok között mozgott, a geográfián kívül maradandót alkotott a hidrológiában és a klimatológiában is.
A természeti földrajzon belül elsősorban a felszínalaktant (geomorfológia) művelte. Az amerikai W. M. Davis szemléletét tette magáévá és honosította meg hazánkban, miszerint a domborzati formák szakaszosan változó (ciklikus) lepusztulási folyamatok eredményeképpen jönnek létre. Ennek szemléltetésére nagyszerű tömbszelvényeket készített, melyek a fél évszázaddal későbbi tankönyvekben is helyet kaptak. Mintegy 50 könyvet adott ki, továbbá 700 különféle tudományos dolgozata és népszerű cikke jelent meg.
Úttörőként vett részt a Balaton tudományos tanulmányozásában, szerkesztette a "Balatoni szemle" című lapot.
Szerte az országban több ezer népszerű földrajzi előadást tartott. Ő vetített először színes diaképeket Magyarországon, amelyeket maga állított elő fekete-fehér diapozitívok átfestésével. A mérnöki pontosságú szakmai rajzokon kívül mesteri grafikákat készített és művészi tájképeket festett.
Sokoldalú tudományos munkássága során vizsgálta a hegységek szerkezetét, a felszíni formák keletkezését, a tavak vízállásának változásait, a karszt-jelenségeket. Eredményesen foglalkozott emberföldrajzzal, az öntözések jelentőségével az emberi kultúra fejlődése szempontjából. Jelentősek morfológiai eredményei, a folyók szakaszjellegéről, a futóhomok mozgástörvényeiről, az európai monszun-jelenségről szóló tanulmányai.
Mint kolozsvári tanár az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) elnöke volt. Az MTE előbb vidéki választmányi tagja (1908-1917), majd 1920-tól elnöke volt egészen az MTE 1946-ban történt feloszlatásig. A Magyar Turista Szövetség társelnöke 1918-1923 és 1940-1941 között.
Főbb munkái:
-
A Balaton limnológiája, Budapest, 1897
-
A sárkányok országából, Veszprém, 1900
-
A futóhomok mozgásának törvényei, Budapest, 1902
-
A Balaton jege, Budapest, 1907
-
A Balaton hidrográfiája, Budapest, 1918
-
Az emberföldrajz alapjai, Budapest, 1922
-
Általános földrajz I-II., Pécs-Budapest, 1923
-
A földfelszín formáinak ismerete, Budapest, 1926
-
Földrajzi és Statisztikai Atlasz, Budapest, 1927
-
Magyarország földrajza, Budapest, 1929
-
A Föld és élete, Budapest, 1936-1937, (6 kötet, összesen 3618 oldal)
-
Kőrösi Csoma Sándor életregénye, Budapest, 1940
Forrás:
