Fellner Jakab (Fellenthali Fellner Jakab) (1722-1780) a késő barokk építészet talán legkiválóbb magyarországi mestere. Morvaországban született. Képesítés nélküli építész volt, aki a helyi építőmesteri gyakorlatból kinőve vált sikeresen elismert, keresett szakemberré.
Fellner a magyar barokk építészet egyik legvitatottabb egyénisége. Századunk húszas-harmincas éveiben a kutatás szinte az ismeretlenségből fedezte fel újra, és hatalmas munkásságot, fontos építészeti szerepet tulajdonított neki. Az életmű egy részét azonban feltételezésekre, nem elég mélyen elemzett forrásokra alapozták, s ezzel hamarosan kiváltották a kritikát. A hatvanas években megindult Fellner életművének átértékelése, melynek során szintén végletes eredményre, a korábbi elképzelésekkel homlokegyenest ellenkező megállapításokra jutottak a kutatók. Fellnert most már inkább vállalkozónak, kivitelező kőművesmesternek tekintették, aki csak pártfogóinak jóindulata révén jutott nagy művekkel kapcsolatba, de mindig mások terveinek megvalósítójaként, kivitelezőjeként. Szerepe valószínűleg e két véglet között volt, de elfogultságtól mentes, a forrásokon alapuló megítélése még várat magára.
1745-ben telepedett le Tatán ahol kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen haláláig élt. Jelentős szerepe volt Tata, Pápa, Eger és Veszprém városképének kialakításában. Főleg az Esterházy grófok számára dolgozott, majd szakmai jó hírének köszönhetően másoktól is sok megbízatást kapott.
Az első jelentős munkája a tatai római katolikus plébániatemplom volt, ezt eredetileg Franz Anton Pilgram tervei szerint kezdték el építeni 1751-ben, de a munkálatok döntő hányadát azonban Fellner Jakab végezte el. Sajnos, ő sem tudta befejezni, ezért halálát követően Grossmann József fejezte be, 1783-ban. A fúgázott falak, a nyílás- és szemöldökformák mindenképpen a fellneri átépítés korára utalnak.
Fellner egy ideig Komárom vármegye szolgálatában állt. Eszterházy Károly püspök 1764-ben az egri püspöki uradalom egyes építkezéseinek tervezésével bízta meg, pályafutása ekkor ívelt fel. Itt első munkája a püspöki kastély lépcsőháza és kápolnája volt (1766). Az ő nevéhez fűződik a veszprémi püspöki palota tervezése is. A Gerl József bécsi építész által tervezett egri líceum építését 1765-ben vette át. A főhomlokzaton megjelenik Fellner klasszicizáló formakészlete, fesztonos díszítményei és az eredetileg tervezett íves szemöldökdíszek helyére állított háromszögű timpanonjai.
Utolsó nagy alkotása a pápai plébániatemplom volt 1773-ban.
Fellner stílusa egy átmeneti kor művészi megnyilvánulása. Kőből vagy téglából rakott falait vakolja, és a vakolatot rendszerint fúgával tagolja. Ez a barokk palotaépítészetben is ismert eljárás ugyan, de nála - a felületek csekély mozgása, a tömegek összefogottsága miatt - inkább nyugalmat, biztonságot áraszt, semmint a barokk rusztikázás erejét, erőteljességét. Nyíláskeretei kosárívesek, mint a barokk idején. Az épületek éleit gyakran legömbölyíti, mint például a báji templomon. Ezt a határozottabb, élesebb formákat kívánó klasszicizáló felfogásban már nem alkalmazzák. Szívesen alkalmazza a homlokzat nagy felületén a horonyszerű fülkét, amelyet fúgáz, és belsejébe nyílásokat helyez.
Munkái:
-
1751-1776 tatai Esterházy-kastély
-
1751-1783 tatai római katolikus plébániatemplom
-
1753 Lapatári malom, ma: Tatabánya-Kertváros
-
1754 Tata, kálvária kápolna
-
1754-1758 cseklészi kastély
-
1759-1760 szári katolikus templom
-
1760 Vigántpetend Keresztelő Szent János római katolikus templom
-
1761 Vértesboglár plébániaház
-
1762-1767 móri Lamberg-kastély
-
1763-1769 egri érseki palota
-
1765-1780 egri líceum
-
1765-1776 veszprémi püspöki palota
-
1766 egri püspöki kastély lépcsőháza és kápolnája
-
1767-1770 tatai piarista rendház
-
1768 Vértesboglár földszintes vendéglő
-
1770-1778 veszprémi aggok háza
-
1773-1775 veszprémi szeminárium
-
1773 pápai Esterházy-kastély belső átalakítása
-
1774-1776 egri nagypréposti palota
-
1774-1783 pápai katolikus nagytemplom
-
1771-1775 császári római katolikus templom
-
1775-1777 nagyigmándi római katolikus templom
-
1777 Gyömrő, Nepomuki Szent János római katolikus templom
-
1777 Borsodszirák, római katolikus templom
-
1777 Ászár, római katolikus templom
-
1773 Pápa, római katolikus templom
-
Számos malom, például Tatán a Miklós-, a Nepomucenus-, a József-, a Cifra- és a Tóvárosi malmot
-
Több vidéki fogadót, plébániatemplomot, gazdasági épületet és udvarházat valósított meg
Források:
