Budapesti agglomeráció
Budapesti agglomeráció alatt Budapest fővárost és a körülötte kialakult településgyűrűt értjük, ahová hivatalosan 81 települést sorolunk. A településgyűrű valamennyi települése Pest megyéhez tartozik (A főváros és Pest megye együttesen alkotja a Közép-Magyarországi régiót.). A budapesti agglomerációban 2010 elején 2 millió 529 ezer ember élt, az ország népességének mintegy negyede. Ezen belül a fővárosnak 1 millió 722 ezer, az agglomerációs övezetnek közel 808 ezer lakosa volt.
A latin eredetű agglomeráció kifejezés eredetileg tömörülést, sűrűsödést jelent. Urbanisztikai, területfejlesztési szempontból nincs egységesen elfogadott meghatározása, de a lényeget tekintve alapvetően szakmai konszenzus van.
Néhány meghatározás az agglomeráció fogalmára:
-
„A nagyvárosok előterében kialakuló település- és népességkoncentráció, amely területi - gazdasági egységet alkot, a települések egymással szoros kapcsolatban állnak.”
-
„A termelőerők koncentrációs és centralizációs folyamatainak eredményeként létrejövő olyan településegyüttes, amelyben – alapesetben – a környezetéből kiemelkedően fejlett várost és a körülötte fekvő településeket a gazdasági és társadalmi élet területein intenzív kapcsolat köti össze, és ahol a központi város körül népességtömörülés megy végbe” (Nemes Nagy 2005).
-
„Agglomerációnak a nagyvárost és a nagyváros körüli azon települések együttesét nevezzük, amelynek lakossága és vállalkozásai szoros, napi szintű kapcsolatban vannak egymással” (Kőszegfalvi 1995).
-
„Agglomerációk, illetve agglomerálódó települések közé soroljuk mindazokat az intenzív munkamegosztásban együtt élő településeket, melyek között a funkciók térbeli specializálódása következtében többirányú mozgás, bonyolult keresztvonzás-kapcsolatok alakultak ki, és ahol ezt a műszaki infrastrukturális hálózatok és a területfelhasználás arányai, alakulása is kellőképpen kifejezik” (OTrT előkészítő anyag, 1983).
-
„Az agglomerációk többnyire közigazgatási határokkal tagolt, ugyanakkor szoros társadalmi gazdasági és funkcionális-területi kapcsolatokkal egységbe fogott település-csoportok. Az agglomerációk a városiasodás, városfejlődés (urbanizáció) folyamatában alakultak ki, mely során korábban önálló települések összefonódnak, melyben a nagyváros „kinövi” határait, illetve a nagyváros vonzáskörzetében új települések alakulnak. (Perger É. 2006)
„A főváros és elővárosi gyűrű alkotta budapesti agglomeráció az ország legversenyképesebb területe, legfontosabb kapcsolódási pontja, amely egyedülállóan alkalmas arra, hogy rajta keresztül hazánk egésze bekapcsolódjon az európai, ill. a globális gazdasági, társadalmi, kulturális vérkeringésbe. Számos funkciójából adódóan nem a hazai térségekkel, hanem más, elsősorban közép-európai, nagyvárosi térségekkel kell versenyeznie. Budapest nemzetközi versenyképessége, és az ország többi régiójával való együttműködésének (kompetencia- és munkamegosztás, elérhetőség, kooperáció stb. révén) hatékonysága alapvetően befolyásolja az ország egészének, s minden egyes régiójának fejlődési pályáját. Az ország legnépesebb, erős elővárosi térséggel rendelkező agglomerációjában elengedhetetlen az élhető nagyváros és térsége harmonikus együttműködési rendszerének megteremtése.
Alapvető célkitűzés, hogy a budapesti metropolisz-térség harmonikus együttműködésben, nemzetközi gazdasági, kereskedelmi-pénzügyi és kulturális-idegenforgalmi szerepköre révén versenyképes nagyváros, a közép-európai térség meghatározó, a kelet-közép európai térség vezető szervezőközpontja, a Kárpát-medence gazdasági centruma legyen. Budapest térségének információmenedzselési és gazdaságszervezési funkciói révén Nyugat-Európa számára a Balkán és részben Kelet-Európa térségének legfontosabb gazdasági kapujává kell válnia, páneurópai összefüggésben központi funkciókat hordozva. Ehhez elengedhetetlen, hogy nemzetközi téren is vonzóbb várossá váljon, lakóinak is élhetőbb városi környezetet biztosítson. Szintén fontos, hogy szűkebb, kárpát-medencei és országos vonzáskörzetében a fejlődést terjeszteni tudó szerves kapcsolatrendszere révén képes legyen megosztani a növekedés bizonyos erőforrásait és egyes nagyvárosi terheket az ország többi részével.”
Történelmi múlt:
A Budapesti Agglomeráció kialakulása hosszabb történelmi, városfejlődési, urbanizációs folyamat eredménye. Enyedi György megfogalmazása szerint az urbanizáció egy „kettős értelmű térbeli folyamat: a) a népesség állandó átrendeződése a településhálózaton belül és b) a „városi” technikai civilizáció, szokások, foglalkozások, fogyasztási és kulturális formák elterjedése az egész településhálózatban.”.
Budapest (akkor még Pest-Buda-Óbuda) és környéke urbanizációs folyamatának kezdete a XIX. sz. első felére tehető. Jelentős állomásai 1872-ben a három, addig különálló igazgatású város egyesítése az ország fővárosaként, majd 1950-ben az ún. „Nagy-Budapest” létrejötte, amikor 23, kisebb-nagyobb peremtelepülést csatoltak a fővároshoz. „Nagy-Budapest” létrehozása után, 1959-ben az új agglomerációs övezet egyfajta „kijelölésének” is tekinthető a fővárost övező 64 településre kiterjedő ipartelepítési tilalom. A Budapesti agglomeráció statisztikai célú lehatárolása először 1971-ben történt meg. a főváros körül 44 település kijelölésével. A lehatárolás alapja ekkor az ingázás mértéke, a közlekedési kapcsolatok, és a rekreációs kapcsolatok szorossága volt. A lehatárolás sokáig vita tárgya volt, a későbbi tudományos vizsgálatok egyre inkább azt bizonyították, hogy az agglomeráció lehatárolásánál új szempontokat is figyelembe kell venni. A KSH végül 1997-ben módosította a korábbi hivatalos lehatárolást Budapest és 78 település közigazgatási területére, így jelentős mértékben tágult az agglomerációs gyűrű. A jelenleg érvényes lehatárolást az eredetileg 2005 elkészült, majd 2011-ben módosított
Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve tartalmazza, amelyet törvénnyel fogadott el az Országgyűlés (
2005. évi LXIV tv. ).
A Budapesti Agglomeráció ún. kiemelt térségnek minősül, a Balatoni üdülőkörzet mellett nevesítette így a Területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény . A térségben a törvény által meghatározott összetételben és szempontok szerint működik a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács (BAFT). Feladata egyrészt a térségi fejlesztési érdekek összehangolása kommunikáción alapuló, többlépcsős egyeztetési folyamat koordinálásával, másrészt a térségi fejlesztési célok összehangolása a terület egészére vonatkozó jövőkép kialakításával, illetve a stratégiai célok fejlesztési programokká való lebontásával. Mindezek elősegítik, hogy a Budapesti Agglomeráció gazdaságilag vonzó és versenyképes térséggé fejlődjön, erősödjenek a nemzetközi funkciói, valamint a fővárosnak és agglomerációjának összehangolt, magas szintű életminőséget lehetővé tévő, a természeti környezetet megőrző és a társadalom kiegyensúlyozott átalakulását célzó fejlesztése valósuljon meg.
Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács
székhely: 1221 Budapest, Városház tér 11.
levelezési cím: 1675 Budapest, Pf. 94.
tel.: 30-546-4493
Munkaszervezet:
Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács Munkaszervezete
tel.: 30-546-4493
Dr. Tóth Géza – Schuchmann Péter: A Budapesti agglomeráció területi kiterjedésének vizsgálata - Területi Statisztika 2010/
Dr. Perger Éva: A Budapesti Agglomeráció - Kézirat, Bp. 2006
Gábor Anikó: A Budapesti Agglomeráció története - (szakdolgozat) Szent István Egyetem, Gödöllő Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Agrárközgazdasági Szak http://miau.gau.hu/miau/22/ga/mernok.htm
jogszabályi hivatkozás:
a Budapesti agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV törvény módosításáról
