2009. június 10. Az Európai Bizottság ma mutatja be a balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia javaslatát. Öt évvel a bővítés után a régió olyan halasztást nem tűrő kihívásokkal néz szembe, mint a Balti-tenger romló állapota, a hiányos közlekedési hálózat, a kereskedelmi akadályok és az energiaellátás problémái. A hatékony koordináció hiánya felerősíti ezeket a problémákat. A Danuta Hübner regionális politikáért felelős biztos által bemutatott stratégia első számú célja, hogy maximalizálja a közel 100 millió embernek otthont adó balti-tengeri térségben található tagállamok és régiók növekedési potenciálját.
"Az Európai Unió balti-tengeri régióra vonatkozó stratégiája meghatározó lépés, hiszen a közös munka új útját nyitja meg az Unióban. A stratégiában nem szerepelnek új jogszabályok vagy intézmények, helyettük a régiók és tagállamok kormányainak és állampolgárainak elhatározására építve kíván megfelelni a sürgető, közös kihívásoknak. A nemzeti és regionális kormányokkal, az üzleti szférával, a nem kormányzati szervezetekkel és a tudományos testületekkel folytatott konzultáció alapján a Bizottság átfogó cselekvési tervet javasol: az EU számára adottak a feltételek ahhoz, hogy koordinálja mindazt a munkát, amit a rendelkezésre álló erőforrások leghatékonyabb felhasználásával el kell végezni ahhoz, hogy megmentsük a Balti-tengert, élénkítsük a kereskedelmet és javítsuk a régió minden lakójának életminőségét" - tette hozzá Danuta Hübner.
Miről van szó?
A balti-tengeri régió számos súlyos kihívással néz szembe. A nitrátok és foszfátok túlzott mennyiségének a tengerbe engedése miatt a tenger minősége romlik, és veszélyben van a biológiai sokféleség. Szorosabb kapcsolatra van szükség a gazdaságok között. A statisztikák szerint a kereskedelmi kapcsolatokban túl nagy jelentőséggel bír a közvetlenül szomszédos országokkal folytatott kereskedelem. A balti-tengeri régió hátrányt szenved a nagy belső távols ágok és az Európa többi pontjához viszonyított távolságok miatt: vonattal 36 órába telik eljutni Tallinnból Varsóba. További aggodalomra ad okot, hogy az energiaellátás tekintetében Litvánia, Lettország és Észtország el van szigetelve. Végezetül a tengert autópályaként használó olajszállító tartályhajók egyre növekvő számával folyamatosan fennáll a balesetek bekövetkezésének veszélye.
Miért az EU?
A Balti-tenger körül nyolc EU-tagállam és Oroszország helyezkedik el. Korábban sok jelentés és cselekvési terv készült már, de ezek csak korlátozott hatást váltottak ki. Egyértelműen jobb koordinációra van szükség a számos érintett testület között.. Az aktuális kihívások közül több valamely uniós politika területéhez tartozik.
Az uniós strukturális alapokból finanszírozott programok megteremtik az együttműködés megerősítésének alapját a régióban. A Bizottság javaslatai a tagállamoknak szólnak, de egyben elismerik, hogy számos kihívásra csak Oroszországgal hatékonyan együttműködve lehet megfelelő választ adni. A Bizottság az együttműködésnek a meglévő kezdeményezések, konkrétan az EU, Oroszország, Norvégia és Izland közös politikáját megtestesítő "
Északi Dimenzió " keretei közötti továbbfejlesztését javasolja.
Mintaértékű stratégia
A stratégia egy közlemény és egy cselekvési terv formájában ölt testet, kiegészítve a 80 zászlóshajó projektet tartalmazó listával, amelyek közül némelyik már meg is kezdődött. A stratégia négy sarokpontja alapján Európa ezen részét
-
környezeti szempontból fenntarthatóvá (pl. szennyvíztisztítás);
-
gazdaságilag virágzóvá (pl. a kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységének előmozdítása);
-
elérhetővé és vonzóvá (pl. a közlekedési hálózat fejlesztése);
-
biztonságossá (pl. a baleseti reagálás javítása) kell tenni.
Az Európai Unió most először dolgozott ki ilyen átfogó stratégiát egy makrorégió szintjén. Ez ösztönözheti hasonló megközelítések alkalmazását olyan területek vonatkozásában is, mint a Földközi-tenger térsége vagy a Duna-medence. A stratégia egyben az első lépése az európai uniós integrált tengerpolitika végrehajtásának.
A balti-tengeri régió 2007 és 2013 között több mint 50 milliárd EUR beruházási támogatásban fog részesülni a kohéziós politika keretében és egyéb uniós finanszírozási forrásokból. Az összegből 27 milliárd EUR jut az elérhetőség javítására, 10 milliárd EUR a környezetvédelemre, 6,7 milliárd EUR a versenyképességre és 697 millió EUR a biztonságra és a kockázatmegelőzésre.
Példák a projektekre
-
A tengerekbe jutó foszfát mennyiségének csökkentése érdekében a foszfátot kivonják a mosószerekből valamennyi tagállamban.
-
Lettországnak, Litvániának és Észtországnak az európai hálózatokkal való jobb összeköttetése érdekében végrehajtják "a balti energiapiacok összekapcsolási tervét".
-
A "Rail Baltica" projekt révén Varsó és Tallinn között 2013-ra 120 km/h-s vasútvonal épül ki.
-
Felállítanak egy közös tengeri felügyeleti rendszert.
-
Állami és magántőkével létrehoznak egy innovációs és kutatási alapot, amelynek segítségével a kutatási tevékenységeket a régió sajátos erősségeire szabhatják.
A tagállamok 2007 decemberében kérték fel a Bizottságot, hogy készítsen stratégiát a balti-tengeri régió számára. A ma előterjesztett javaslat a Bizottság által 2008 novemberében elektronikus úton lefolytatott nyilvános konzultáció (
IP/08/1619 ) és további nyilvános viták eredménye, amelyekre az érintett nyolc tagállamban került sor. A stratégia egyike a 2009 második felére eső svéd uniós elnökség fő prioritásainak.
A stratégia és további projektek az alábbi címen találhatók:
Forrás:
Európai Unió honlapja
