A környezetbarát hajózás megteremtése, a környezet és az ivóvíz minőségének védelme, és egy tudásalapú gazdaság megteremtése a Duna térségében - egyebek között ezek a javaslatpontok hangzottak el a Duna-régió stratégiáját előkészíteni hivatott budapesti konferencia nyitófelszólalásaiban. (BruxInfo)
Magyarország sajátos felelősséget visel a Duna-régió stratégiájának kidolgozásáért, hiszen 2011 elején, a magyar elnökség idején esedékes annak elfogadása - hangsúlyozta csütörtökön az Európai Bizottság szervezésében a készülő Duna-stratégiáról tartott konferencián Bajnai Gordon miniszterelnök. Nyitóbeszédében a kormányfő kiemelt feladatnak nevezte egyebek között a környezetbarát hajózás megteremtését, az információ-technológiai (IT) technológiával bővített közlekedés kialakítását.
Bajnai Gordon emlékeztetett arra, hogy a Duna testvérfolyója, a Tisza éppen tíz évvel ezelőtt szenvedte el a ciánszennyezést, így nagyon fontos szerepet kell kapnia az ivóvíz megfelelő védelmének is. Emlékeztetett arra, hogy az ELTE tájékoztatása szerint a régió ötven egyeteme már elkötelezte magát az immáron húszéves tudományos klaszter továbbfejlesztésére - egyúttal javasolta, hogy ezt is építsék bele a stratégiába.
A miniszterelnök szerint a részérdekek összehangolásával Európa egyik legversenyképesebb régiójává válhat a Duna menti térség, és úgy vélte: a készülő Duna-stratégiának a szellem és a tett egységét kell szimbolizálnia.
Johannes Hahn regionális politikáért felelős biztos fontosnak nevezte, hogy a múlt nézeteltéréseit magunk mögött hagyjuk, mint ahogy azt is, hogy a stratégia megfogalmazásakor a résztvevők gyakorlati célok mellett kötelezzék el magukat. "Konkrét projektekre van szükségünk, melyek konkrét eredményhez vezetnek" - húzta alá. Johannes Hahn a kiemelt területek között említette egyebek között a vízi közlekedést, a vízminőséget, a szállítást és az energiakapcsolatokat.
Bozidar Delic szerb miniszterelnök-helyettes felszólalásában jelezte, hogy országa részéről még két pontot beépítene a stratégiába. Ezek egyike a már magyar kormányfő által is felvetett tudásalapú gazdaság megteremtése ("Tegyük a Dunát okos folyóvá!" - hangoztatta a szerb politikus), valamint a biztonság megteremtése. Ez utóbbi jelentheti az illegális bevándorlás elleni megfelelő fellépést, de a biztonságos navigációt is.
Szerinte a folyónak "biztonságos, kiszámítható módon" kell összekapcsolnia a térség országait. Bozidar Delic mindezeken túl lényegesnek nevezte azt is, hogy a stratégiában helyet kapjon az új energia, így a megújuló energiaforrások témaköre is.
Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter javaslata szerint a Dunát teljes hosszában hajózhatóvá kellene tenni, és jó minőségű vízi utat kellene kiépíteni Ulmtól egészen a Fekete-tengerig. Emil Boc román miniszterelnök az oktatás stratégiai jelentősége, az egyetemek közötti új hálózatok, partneri kapcsolatok kiépítése és a rugalmas munkaerőpiac kialakítása mellett érvelt, és úgy vélte, hogy a nagyobb társadalmi-gazdasági kohézió érdekében szükség van a szorosabb együttműködésre.
A Bizottságnak a stratégiáról szóló konferenciájával egyidőben a térség politikai döntéshozói a parlamentben szintén a Dunáról folytatnak megbeszéléseket.
A stratégiáról dióhéjban
Az Európai Tanács 2009 júniusában kérte fel a Bizottságot arra, hogy 2010 végéig dolgozzon ki egy, a Duna-medencével foglalkozó uniós stratégiát, amely a folyó menti és annak vízgyűjtő területén fekvő országokat egy transznacionális európai támogatási területként kezelné. A létrejövő új régió célja egyebek között, hogy kapocs legyen Kelet- és Nyugat-Európa között, és biztosítsa a tudományos dinamizmust és a kulturális sokszínűséget, valamint kiaknázza a részes államok teljes gazdasági, társadalmi, ökológiai és kulturális potenciálját.
A mostani budapesti konferenciához hasonló tanácskozások az úgynevezett stakeholder-konferenciák, melyek a stratégiakészítés formális, egyeztető fázisának elemei. A nemzeti szinten megfogalmazott álláspontok, valamint a stakeholder-konferenciák eredményei alapján dolgozzák majd ki a Duna-stratégia első verzióját. A mostani elképzelések szerint az első változatot valamikor 2010 áprilisa ás szeptembere között fogadnák el, majd szeptember és december között történne a teljes anyag véleményezése. A stratégiát a magyar EU-elnökség idején, 2011 tavaszán fogadnák el.
forrás:
BruxInfo
